Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

ß SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 1­Újév a maqyar népszokásokban z újév nem min­dig január else­jével kezdődött. A rómaiaknál kezdetben már­cius elseje volt az év eiső napja; január el­seje csak i. e. 153-ban lett , az év első napjává. Január hónapunk neve Ja- nus-nak. a kétarcú istennek a nevével függ össze, aki egyik arcával a múltba néz, az elmúlt évbe, a másik ar­cával pedig a jövőbe, az új esztendőbe. A nyugati kereszténység­nél a XVII. századig többfé­le évkezdetet ismerünk, feol december 25-e, hol január 1-e, hol január 6-a, 'hol március 25-e, hol húsvét szombatja volt az év első napja. A január elsejétől való idegenkedést a keresz­tény egyház -észéről a po­gány eredettől való irtózás magyarázza. Az újév első napja állandó cserélgetésé­nek XI. Innocentius pápa vetett véget 1691-ben és mind a polgári, mind az egyházi év kezdetéül végle­gesen január elsejét jelölte ki. Babonák, hiedelmek A babonák, hiedelmek ma már erejüket vesztették, fa­lun is, városon is derűs szó­rakozásokkal, jó eszem- iszommal köszöntik az új­évet, a különbség legfeljebb csak annyi, hogy falun többnyire saját disznótoros ételeit eszik és saját borukat isszák az emberek. Nem mindig volt azonban ez így! A múltban'a falvak népe az újévhez olyan babonákat, hiedelmeket, szokásokat és szórakozásokat fűzött, me­lyek gyökerei legtöbbször az ősi magyar hitvilágba nyúl­nak és szerencsehozó, vagy gonoszűző szerepet töltöttek be. ősi szokás volt a „télte­metés”, az óévet megtestesí­tő szalmabábú elásása, vagy a „télkiverés”, amikor egy öregember álarcát viselő si­ttedért kikorbácsoltak a falu végére. Az óév kiharan gozá­sa. a lakosság énekétől kí­sérve, már egyházi eredetű. Igen sok volt a jó állatsza­porulatot és jó termést va­rázslattal biztosító népi hí­delem is, mint a „kongózás”, a „szűzgulyahajtás”. és azok a dévajkodások: kapuk le­szedése, az udvarokban kint felejtett gazdasági eszközök kihordása a piacra stb., amelyeken varázsigényük mellett hetekig nevetett a falu. Hasonló jellegű volt a nerr termő fáknak fejszével való megveregetése, a „fafe­nyegetés” is. Szerencseva­rázsló szerepe volt Erdélyben annak a szokásnak, hogy fiatal legények kezükben pénzt szorongatva asztalra, vagy székre álltak s az éj­féli harangszókor kezükben pénzzel ugrottak /it az új­esztendőbe .... Az újévhez egészség és széoségvarázsló szokások is fűződtek. A lányok éjfélkor elmentek a forráshoz „arany­vizet” meríteni, hogy szépek legyenek, illetve, hogy szépségüket megtartsák. Az „aranyvizet” néhol az „élet vizé”-nek nevezték. Ólomöntés Az újév az elkövetkezendő esztendő titkainak megfejté­sére, a szerencse „irányítá­sára” is módot adott. Főleg a lányok vették ezt komolyan. Az volt a hiedelem, hogy ki mit csinál újévkor, azt fog­ja csinálni az egész eszten­dőben. Az asszonyoknak ti­los volt bármiféle bontási munkát végezni, mert ez szerencsétlenséget jelentett volna. Babonák fűződtek az első látogatóhoz, az utcán szembejövő első járókelőhöz. Tilos volt — ajándékokat ki­véve — a pénzkiadás is. mert a .népi hiedelem szerint, ak­kor az új esztendőben nem marad meg pénz a háznál. Az újévhez fűződő babo­nák, hiedelmek serege az egészségre, a halálra, lá­nyoknál pedig a férjhezme- nésre irányul. Főleg az utóbbi volt igen gyakori. Er­re szolgált az ólomöntés (a kiöntött ólom formájából kö­vetkeztettek a vőlegény fog­lalkozására). a galuskafőzés, az almahéjdobás, a szöszrá­zás, a papírcsillagvágás, a kerítéslécek leolvasása, a ,papucsdobálás, az első ólom­ból való jóslás stb. — a va­rázslatnak, a babonáknak, a népi hiedelmeknek száz év száz formája, amelyben hit­tek is, nem is, de alkalmazá­suk lehetőséget adott a vi­dámságra. a nagy nevetések­re és csúfolódásokra. Az újév megünnepléséhez szigorú étkezési szokások fűződtek. A malac szinte kö­telező volt, mert előre túrja a szerencsét. Nem volt sza­bad azonban szárnyast enni, mert „elkaparta” a háztól a szerencsét Kedvelt újévi étel volt a lencse is, a lányokkal kapcsolatban még megszépí­tő erőt is tulajdonítottak ne­ki. Üjévi fogás volt az édes­káposzta disznóhússal. És elengedhetetlen volt a ka- . lács. „ Köszöntőzés “ Az újévi ünnepet rendsze­rint a „köszöntőzés” fejezte be. A gyerekek kezdték, akiknek kalács, alma járt fizetségül, majd a legények folytatták, akik elsősorban a lányos házakat keresték fel. A rokonok, jóbarátok is ösz- szejöttek és jóízű evéséivás közepette meghányták-vetet- ték a házi, falusi és orszá­gos gondokat. „Arattak” ilyenkor a falusi cigányban­dák is, akik házról házra jártak és mindenütt elhúz­ták a gazda kedves nótá­ját. Bor és némi pénz volt a jutalmuk. A fukarabbak be­zárták előttük a kiskaput, de az ilyeneket napokig „ki­beszélték”. A nap bőséges vacsorával ért véget. Ma más a szokás A babonák, népi hiedel­mek kora napjainkban már lejért. De ha nem is gyako­roljuk őket, a megbecsülés azért kijár nekik. Nemcsak azért, mert egy elsüllyedt világ érdekes emlékei, ha­nem azért is, mert a népi gondolkodás egynémely vo­nására jó magyarázattal szol­gálnak. Egyébként ma már mindenki tudja, hogy sze­rencséjét, jólétét nem a ba­bonák biztosítják... Az új­évet pedig a mai ember ar­ra használja fel, hogy szil­veszterkor vigadjon, jó han­gulatban búcsúzzon az óév­től és így lépjen át az új esztendőbe. Galambos Ferenc Gyerekek A gyerekek ön­feledten játszadoz­nak a vadonatúj ajándékokkal. Pis­tike egyszer csak a szomszéd szo­ba felé néz, ahol szülei vannak, majd igy szól: — Egészen biz­tosan vendégek jöttek hozzánk. öccse megkérdi: — Miből gondo. lód? — Abból, hogy a mama nevet a papa viccein! Nagy mondja barátjának: — Képzeld el, a feleségem tegnap azt álmodta, hogy én milliomos va­gyok. Mire barátja: — Emiatt ne nyugtalankodj. Az én esetem szomo­rúbb. Az én asz- szonyom mindig azt hiszi, hogy milliomos vagyok, valahányszor vá­sárolni megy... Látta Csúcsforgalom. A kereszteződés­nél a rendőr éle­set sípol egy gép­kocsira. Az autó fékez, s a volán mellől egy csinos nő száll ki. A ren. dőr megkérdi tő­le: —• Mondja, höl­gyem, nem látta a piros fényt? — Azt igen, de sajnos önt nem vettem észre! Kérdés Ünnep előtti to­longás a borbély- üzletben. Kiss megkérdi a borbélytól: — Mondja, uram, hány ló- merője van az ön borotvájának, hogy ilyen förtelmesen húz? Skót yícc Smith fii ottho­nában egy ponar szódavíz és egy női fénykép mel­lett. Búslakodva mondja: — Ez nem me­het így tovább. Minden pénzem italra és nőkre költőm... Közélet I. A tyúk A tyúk szemet talalt, kövér szemet, bár vak se volt. Kotkodácsolt, azonmód szétkiabálta. Harminc vak tyúk üldözte érte. Most másé a szem, s neki toll nélkül didereg a háta. II. Az árnyék _ ‘ Az árnyék nyújtózkodni kezdett. Alkonyodott. Tehette éppen: Aztán azt hitte óriás már, de lement a nap, és elfogyott egészen. III. A füvek A füvek unták a napot, fellázadtak, s dajkáltak egy lapulevelet. A levél azóta óriásra nőtt. Alatta a fű is kiveszett. BAKTHA GÁBOR Szilveszteri újítás December végén az igazgató be­hívatta titkárnőjét: — Ilonka kérem, Szilveszter nap­jától kezdve új rénd lép életbe, a jobb munka érdekében. — Nem lehetne 1972. január else­jével kezdeni az új módszert? — Maga ezt nem érti! Ha még az idén elkezdjük, januárban már második évébe lép a reform. — Miről van szó tulajdonképpen? — Mindjárt megtudja. Írja kérem! „Szilvesztertől kezdve 10 és 10 óra 30 között kávéfőzést engedélyezek. Ahol nem saját főzésű kávét isz­nak, ugyanezen idő alatt a vállalati büfét használhatják. Második kávé­zás 2 óra 30-tol 2 óra 50 percig. További rendelkezés: Külföldről csomagban érkezett holmik bemu­tatása vagy pesti boltokban vásá­rolt holmik megbeszélése <10 óra 30- tól 11-ig. Hétfői külön rendelkezés: A va­sárnapi futballmeccsek megbeszélé­se 8,30-tól 9 óráig.” A titkárnő'közbeszólt: , — Télen nincsenek futballmecs- csek'. — De március elején megkezdőd­nek és totó is van. Az is nagy beszédtéma. És tavasszal nem aka­rok új rendelkezést kiadni. írja tovább! „Ezen körlevéllel kapcsolatos cso­dálkozás vagy megbotránkozás, kizá­rólag a rendelkezés elolvasása utá­ni negyedórában”. Az igazgatór helyettese később megkérdezte felettesét: — Gondolod, hogy helyes volt ez a rendelkezés? A Mütyürért igazgatója határozot­tan válaszolta: — Meggyőződésem szerint igen. Eddig naponta négyszer-ötször főz­tek kávét. Ezzel órák teltek el. Most délelőtt 30, délután 20 perc a kávé­zás időtartama. Az üzletezés eddig pedig szinte" egész nap tartott. Rend­ben van legyen, legyen. De ne tart­son tovább napi 30 percnél. — És a hétfői futball-duma? — Fél óra és nem több! A lab­darúgó évadban tönkre tette a hét­fői munkát. Egyszer végighallgat­tam Komáromit. Másfél óráig szid­ta a bírót, és több mint egy órát saját csapatának centercsatárát, Bra- nyiga Il-őt. Most Komárominak kon­centrálni kell. Két perc Branyiga, a többi az egész meccs és a tabella állása. . — No, majd meglátjuk — csóvál­ta a fejét az igazgató helyettese. A rendelkezés kiadása után már Szilveszter előtt is minimálisra csökkent a kávéfőzés. A büfében is kevesebben voltak. Az igazgató jól számított. Az engedélyezett kávé nem nagyon ízlett az embereknek. A megengedett üzletelés is lecsök­kent. Alig vett tíz percet igénybe. Igaz, vasárnap már nem volt meccs, de jéghoki szurkolók is csak egy­két - percig beszéltek a jégkorong meccs izgalmairól. Jó jel volt ta­vaszra. A Mütyürért igazgatója becsen­gette a titkárnőjét és kíváncsian kérdezte tőle: t — Na, mit szél a módszeremhez? Ilonka lelkesen gratulált: — Tudtam, remek az ötletem. No, de most gyorsan a feketémet, Ilon­ka! A titkárnő hidegen válaszolta: — Szó sem lehet róla! Majd tíz és.tiz harminc között. Palásti László # Szilveszter éjjel — Szólj már egy szót, Zsuzsikám!... *> ±\\\ \W # — Te jó ég! Az alattunk lakók ismét pezsgőt bontottak!... Q — Kinek volt a biod ötlete, hogy a konfettit bekenje ragasztóval?! — Mi ez? — Zajcsinálógcp. Visszaadom nekik a kölcsönt a tavalyi szilveszterért. — Szálljon fel gyorsan, kisasszony! Ma éjlej én vagyok az utolsó járat...! ' ‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom