Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

XXIII. évf. 6. sz. 1972. január 8., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' Ara: 80 fillér Maradandó emlékért 1972 a szolnoki vasutasok ünnepi éve Ünnepségek, kiállítások, egy skanzen terve C élunk közös, egyet akarunk! Nemcsak a város, hanem az egész megye ünnepévé kell tenni Szolnok fenn- " állásának 900. jubileumát.” Ez fogalmazódott meg tegnap délelőtt a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa elnökségének ülésén, ahol — többek között — a megyeszék­hely 900 éves fennállásának jubileumi előkészületeivel és megünneplésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról ta­nácskoztak. A téma is kötelezett arra: nemcsak tanácskozni, megbeszélni, eggyel több ülést tartani, hanem konkrét fél­adatokat, tennivalókat meghatározni, konstruktív javasla­tokkal szolgálni a megyeszékhely nagy ünnepségének előké­szítését. Vörösmarty írta: „Emlékek nélkül népek múltja csak árnyék.” Nos ilyen maradandó emlékek állításáról napjaink­ban mind több szó esik a lakosság, Szolnok, a megye veze­tői körében. Történészek, kis munkaközösségek tervezget­nek: kiállítások rendezésére, történelmi emlékülések meg­tartására, különböző kiadványok megjelentetésére tesznek javaslatot. A tervezgetés, a felkészülés egyik fontos állomása volt ez a tegnapi SZMT elnökségi ülés is. A város — és tegyem hozzá, a megye — szervezett dolgozói nevében hang­zottak el ott a különböző elképzelések. A megye lakóinak nevében is, hisz nem egy felszólaló megfogalmazta: Szolnok az egész megyéé, tehát közüggyé kell tenni az évforduló méltó megünneplését. Szolnok múltja gazdag történelmi eseményekben. A ha­ladó forradalmi hagyományok feltárása, felelevenítése össze kell, hogy kapcsolódjon ezen az ünnepen a ma szocialista eredményeinek bemutatásával, a város mindannyiunk gaz­dagabb jövője érdekében szükséges tennivalók megismerte­tésével, a konkrét cselekvéssel. Így válunk igényesebbé ma­gunkkal szemben és ez az igényesség párosulhat majd olyan tenniakarással, amelynek eredménye a X. pártkongresszuson megfogalmazott nagy cél .elérése: a szocializmus építése magasabb szinten. Az is kiderült — a felszólalások ezt bizo­nyították — a munkásokat érdekli, mit akarunk tenni, mit várunk tőlük, ezért kértek rendszeresebb tájékoztatást a ju­bileumi ünnepségsorozat előkészületeiről, irányt a konkrét cselekvésre. A szakszervezetek megtalálták a maguk sajátos tenni­valóit, amivel hozzájárulhatnak a jubileumhoz: a jubileumi szakbizottságokkal együtt dolgozva például munkaversenye­ket szerveznek a különböző ipari és mezőgazdasági üze­mekben. Akciókat, társadalmi munkavállalásokat szorgal­maznak különböző várospolitikai feladatok megvalósításának segítésére. Pályázatot hirdetnek olyan történelmi anyagok megírására, amelyek egy-egy üzem, vállalat, intézmény fej­lődését dokumentálja. Egyetértettek abban is, hogy 1975- ben az SZMT művészeti díjainak odaítélésénél mind a négy kategóriában (zene, képzőművészet, színház, folklór) figye­lembe veszik azt az alkotói munkát, amely híven és ki­emelkedően reprezentálja Szolnok 900 éves fennállásának jelentőségét. Természetesen az elnökség is támogatja az elképzelést: valóban közadakozásból állítsuk az emlék­művet, mely a mi városszeretetünket, a városért, a jövőért való tenniakarásunkat bizonyítja majd utódainknak. És ne csak a város lakói, az ift élő emberek szívügye legyen ez, ne csak az ő forintjaikból valósuljon meg az emlékmű. Járuljanak hozzá mindazok, akik itt, ebben a Tisza- parti városban keresik a mindennapi kenyérre valót ma­guknak, családjuknak. A környező községekből, városokból bejáró munkások Szolnok szeretetére éppúgy számítanunk kell, mint azokéra, akik itt születtek, de a sors más vidékre sodorta őket. Az egészséges városszeretetre, a szülőváros, a szülői ház szeretetére, — talán fokozottabb szeretetre mint eddig — van most szükség. Nem kényszerből, szívből jövő szeretetre, önkéntes segítésre, — minden egyes embernél, öregnél és ifjúnál egyaránt. „Nagy nap, dicső nap volt, melyen Magyarország két fő folyama, a Puna és Tisza testvéries összeköttetésbe ho­zatott” — így kezdi tudósí­tását a Társalkodó egykori munkatársa, a „pest—szolno­ki pályavonal” 1847-ben tör­tént ünnepélyes megnyitójá­ról. A jelentős eseménynek valójában 1972. szeptember 1-én lesz a 125. évfordulóia, de a „vasutasok városá”- . ban, az ország ma is egyik leg­forgalmasabb vasúti cso­mópontján máris elkezdőd­tek az előkészületek a ne­vezetes évforduló megün­neplésére. A jubileumra a Damjanich Múzeum termeiben nagysza­bású err. lékkiállítás nyílik majd. A kiállítás anyagának gyűjtése már hónapok óta tart, s a gyűjtésben részt yesznek a vasúti csomópont, az állomás szocialista bri­gádjai, akik már eddig is értékes dokumentumokat, * tárgyi emlékeket juttattak el a kiállító múzeum igazgató­ságához. Olyan dokumentu­mok, fényképek, “gyéb ada­tok és tények kerültek nap­világra. amelyekből rekonst­ruálni lehet az emlékezetes megnyitás óta eltelt 125 év lényeges eseményeit, külö­nösképpen a II. világháború idején elszenvedett pusztí­tás drámai képeit. A jubileumi kiállítás meg­hívóján az egykori „meg­hívás” hasonmása szerepel, az eredetié, amelyet a ma­gyar „középponti” vasút küldött szét a megnyitás ^ alkalmából. A kiállításhoz egyéb ren­dezvények is kapcsolódnak. A vasutasok ünnepe egyéb­ként szervesen kapcsolódik a város fennállásának 900. évfordulójának előkészületi munkálataihoz. v Szerencsés véletlen, hogy az eredeti indóház — régi nevén az állomás — a Ti- sza-part közvetlen közelé­ben egykori valójában ma­radt fenn, csaknem teljes épségben. Így, minthogy a vasútállomás most folyó korszerűsítésével felesleges­sé válik az indóház környé­ke is, az évforduló kapcsán megszületett az elképzelés: a városi tanács egyetértésé­vel a múzeum tervei szerint az indóház és környékén vasúti műszaki skanzen lé­tesül. A létesítendő szabad­téri múzeum az ilyen jelle- . gű intézmények között a legjelentősebb lesz az ország­ban. A városi tanács a kér­déses területet már kis is je­lölte a skanzen létesítésére. Az alföldi városnak tehát a most épülő új, Közép-Euró- pa legmodernebb pályaudva­ra mellett olyan múzeuma is lesz, amelyben az eltelt 125 év tárgyi emlékei vár­ják majd a látogatókat. Jobban ösztönzik anyagilag a zöldség-, cukorrépa- és dohánytermesztést Sajtótájékoztató a MÉM-ben Dr. Gergely István mi­niszterhelyettes pénteken a MÉM-ben a zöldség-, cukor­répa és dohánytermesztés fejlesztésére hozott kormány- határozatokról, valamint a szarvasmarhatenyésztés hely­zetéről és az ezzel kapcsola­tos tennivalókról tájékoztat­ta az újságírókat. Elmondotta, hogy 1972-ben növekedik több zöldségféle, elsősorban a paradicsom, a zöldpaprika, a fűszerpaprika, és a kézi- szedésű zöldbab felvásár­lási ára. építéséhez. A háztáji és egyéni gazdaságok, a mező- gazdasági szakszövetkezetek tagjai állami támogatással és csökkentett árom szerez­hetik be a zöldségtermelés­hez szükséges kisgépeket. A cukorrépatermesztést szintén jobban ösztönzik; a termelői alapárat mázsánként 10 fo­rinttal, 50-ről 60 forintra növelték. A speciális gépekre és vegyszerekre továbbra is érvényben marad a 70 százalékos állami ártámo­gatás. tanként differenciáltan — áltagosan 20 százalékkal emelték. A termelők meg­felelő feltételek teljesítése esetén felárat is kaphatnak. Ezek az intézkedések lénye­gesen megjavítják majd a „kritikus” növények ter­mesztésének jövedelmezősé­gét, de csak akkor hoznak megfelelő sikert, ha a termelők az eddigi­nél nagyobb gondot fordí­tanak az üzemszervezésre és a helyi adottságok ki­használására. M indennapos gondjaink, tennivalóink mellett a rohanó életünk forgatagában sem feledkezhetünk meg erről. Ez a napjainkban zajló értekezletek, megbeszélések — köztük az SZMT elnökségi ülésének is — egyik legfőbb tanulsága. Varga Viktória Azok a termelők, akik több évre szóló értékesítési szer­ződést kötnek a feldolgozó, illetve a forgalmazó szer­vekkel, 30 százalékos ártá­mogatást kapnak a fűtött fóliatelepek és növényházak Mázsánként 5 forintos fel­ár illeti meg azokat a ter­melőket, akik legalább négy­éves értékesítési szerződést kötnek cukorrépa-termesz­tésre. A dohány felvásárlá­si alapárát 1972-re — faj­A miniszterhelyettes vé­gül elmondotta, hogy intéz­kedéseket dolgoznák ki a szarvasmarhatenyésztés jö­vedelmezőségének fokozásá­ra és ezeket a kormány elé terjesztik. (MTI) Ma: Ingyen kapott kincs * Világgazdasági hírek ☆ A tudomány termelőereje Róma kútjai Öntödék fejlesztése A Vasas Szakszervezet központi vezetősége pénte­ken ülést tartott, amelyen Méhes Lajos főtitkár az el­múlt évi munkáról és az idei feladatokról számolt be. E napirend egyik központi té­májaként az öntödék és az öntödei dolgozók helyzetét elemezték. • Dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese is utalt arra, hogy bár az előző ötéves tervben több mint 2 milliárd forin­tot fordítottak az öntödék fejlesztésére, az öntvény-ter­melés mégis visszaesett. A visszaesésnek több oka volt, köztük az öntvények túlzot­tan alacsony ára, ami a vál­lalatok érdekeltségét kedve­zőtlen irányba terelte. A nyugatról importált öntvé­nyek például háromszor annyiba kerülnek, mint ed­dig a hazaiak. Ezért vált szükségessé, hogy 1972. ja­nuár 1-től felemeljék az öntvényárakat. Az öntvények alapárai 15 százalékkal, míg az úgynevezett minőségi és egyéb felárak átlagosan 25 százalékkal lettek magasab­bak. A nagyobb árbevétel kedvezőbb feltételeket teremt az öntödék továbbfejleszté­séhez és lehetővé tesz bér- intézkedéseket is. A Munka­ügyi Minisztérium, a KGM és a Vasas Szakszervezet ve­zetői megállapodtak az ön­tödei dolgozók bérének eme­lésében. Az úgynevezett profilöntödékben átlagosan 8, a vertikális, tehát más jellegű termeléssel is fog­lalkozó vállalatok öntödéi­ben 6 százalékkal emelik az árbevételi többletből, illetve preferenciák segítségével a béreket. Ezenkívül természe­tesen a vállalatok saját erő­forrásaikból további béreme­lést is végrehajtanak. HÍKKk - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Megkezdődtek az ágazati szocialista brigádvezetői tanácskozások Dr. Nguyen Huu Tho köszönetnyilvánítása A vízügyi szervezet ren­dezte meg elsőként az ága­zati szocialista brigádveze- tők tanácskozását. ,A ME- DOSZ kongresszusi termében pénteken mintegy 15 000 víz­ügyi szocialista brigádtag képviseletében 108 brigád­vezető és más küldött ült össze, hogy megvitassa a mozgalom eredményeit és a további feladatokat. Hunya István, a MEDOSZ elnöke nyitotta meg a ta­nácskozást, majd Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének helyettese tartott vitaindító előadást, «melyben vázolta a hazai vízgazdálkodás előtt álló leg­fontosabb feladatokat. Töb­bek között elmondotta, hogy a IV. ötéves tervben a la­kosság vezetékes vízellátott- tóga 57-ről 68-ra, csatorna- ellátottsága 28-ról 38 száza­lékra növekszik. A jövő év­ben üzembe helyezik a leg­nagyobb vízügyi beruházást, ,a kiskörei vízlépcsőt. Ebben * 9 tervidőszakban 600 000 hek­tárra növelik az öntözésre berendezett területet, s emel­lett az eddiginél nagyobb ütemben fejlesztik az árvé­delmi rendszert, a kisebb patakok, folyók völgyében pedig széleskörű vízrendezé­si munkálatokat végeznek. A vízgazdálkodás Idei elő­irányzata szerint 7,4 milliár- dot fordítanak beruházások­ra. Micsuh László, a MEDOSZ titkára beszámolt a vállala­toknál megtartott szocialista brigád vezetői tanácskozások tapasztalatairól. Figyelemre méltó döntésre jutottak töb­bek között a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóságnál, ahol elhatározták, hogy gon­doskodnak az általános isko­lai végzettséggel nem ren­delkező munkások tovább­tanulási feltételeinek megte­remtéséről. A mozgalomban elért ki­magasló eredményeiért 27 szocialista brigádvezető és brigádtag kapott kitüntetést és jutalmat. Dr. Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnanii Nemzeti Fel- szabadítási Front Központi Bizottsága elnökségének el­nöke táviratban mondott kö~ szünetet Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa el­nökének és Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa elnökének a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítás! Front megalaku­lása 11. évfordulója alkal­mából kifejezett jókívánsá­gaikért. Bemutatók a vidéki színházakban A „bemutatók napja” volt pénteken a vidéki színhá­zakban. A kecskeméti Kato­na József színházban Dario Niccodemi vígjátéka a „Tacskó” került közönség elé. A darabhoz Behár György írt zenét. S ebben a formában — zenés darab­ként — ' „ősbemutatónak” számít. A miskolci Nemzeti Színházban ugyancsak zenés vígjáték, Abai Pál—Ifj. Kal­már Tibor—Bágya András „Luftballon” című művének ősbemutatója zajlott le pén­teken, a veszprémi Petőfi Színházban pedig Dobozy Imre „A tizedes meg a töb­biek” színpadi ősbemutató­jával kedveskedett közönsé­gének. A békéscsabai Jókai Színházban Shakespeare IV. Henrik című tragédiája, a kaposvári Csiky Gergely Színházban Eduardo de Fi­lippo Filumena názassága cí- tragikomédiája, a szegedi Nemzeti Színházban pedig Verdi Macbeth című operá­ja került színre. Üj nyugati „országkapu” T3j határátkelő állomás építése kezdődött el Rábafü- zesen. A forgalmas nyugati „orszá-kanut” évente több mint százezren lépik át. Ausztria és más közép- és nyugateurópai országokból nagy számban érkeznek itt turistáit Nyugat-Magyaror- szágra, a Balatonra és a fő­városba. Hazánk és a szom­szédos Ausztria közötti áru­csere forgalom tekintélyes része is rajta keresztül bo­nyolódik le. Az 1973-ra elkészülő mo­dern állomást a győri ter­vezd vállalat soproni irodá­jának tervei alap ja n. a Vas megyei Állami Építőipari Vállalat építi. A pénzügy­őri, határőrizeti helyisége­ken kívül várakozó, büfé, parkoló áll az utasok ren­delkezésére. Modern egész­ségügyi vizsgáló részleg is létesül, amely az .esetleges fertőző, betegségek terjedé­sét hivatott megelőzni. Mosószerüzem Nyírbátorban A nyírbátori növényolaj­gyárban pénteken új üzem­részt kapcsoltak be a ter­melésbe. Egy nagyméretű csarnokban mosószergyártó félautomata gépsorokat he­lyeztek üzembe. Ezzel a há­ziasszonyok által kedvelt mosószerek választéka újak­kal bővül s a keresettek is nagyobb mennyiségben ke­rülnék majd forgalomba. Péntektől már teljes ka­pacitással megkezdődött a mosószergyártás. A napi ter­melés rövidesen eléri az 50 tonna készárut, amely 400— 400 grammos csomagolásban kerül forgalomba. Ezután itt készül a közismert Bio- pon, a Biomix, a Flóra, a Flóra-szept és a Haemopon mosószer is. Turnézik a Hangversenyzenekar Pénteken reggel a Keleti Pályaudvarról 22 napos nyu­gatnémetországi turnéra utazott a Magyar Állami Hangversenyzenekar. öttalálatos lottószelvény A Sportfogadási és Lottó- Igazgatóság közlése szerint az első játékhét lottószelvé­nyeinek értékelése közben öttalálatos szelvényre akad­tak. Száma; 7111609 előfi­zetéses szelvény. A szelve-" nyék értékelése még tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom