Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

Ära: 80 fillér XXIII. évi.. 4. sz. 1972. január 6. csütörtök Technika és pásztorbot O '0" hogy elözönlötte otthonomat a technika! Kéziratpapí­romra villanyfény vetül; a meleget távfűtés szolgál- ' tatja: a vendég elektromos csöngővel jelzi jöttét; kávéját villany házipresszóval íKzöm; a fürdőszobában mosógép áll; most hogy írok, itt döngicsél körülöttem egy zsebrádió muzsikaszava És megvallom, egyik csodaszerkezet működését sem értem teljességgel. Azt olvastam ugyan valahol, hogy a tévé vevőkészülék első fokozaté szelektálja, majd fölerősíti az antenna által vett jeleket; hogy egy osz­cillátor jeleit bekeverik a kapott jelhez; hogy működik e masinában demodulátor, eltérítő generátor, meg a jóég tudja mi minden. Most, hogy számot szeretnék adni róluk, töre- delemmel bevallom, azt sem vagyok képes magmagyarázni, miként működik a legegyszerűbb elektromos kenyérpirító szerkezet, pedig naponta használom. '-Viszont, ha rápillantok a falamra függesztett faragott pásztorbotra, annak nincs titka előttem. Tudom, somfából faragta a Veszprém megyéi juhászember, akitől vettem. Szinte személyes ismerőseim a reája faragott tölgylevelek, madarak, mókusok, őzek, szarvasok. Ismerem a pásztornak azt a mozdulatát, ahogyan fölemeli az ilyeh alkalmatosságot, ahogy reátámaszkodik, még azt is, ahogyan az engedetlen puli után hajítja. Ilyen okok magyaráznák, hogy a modern ember mind­inkább vágyik arra, hogy népművészeti tárgyak is legyenek a környezetében? Talán ilyenek is. Manapság csaknem nyolc­van népművészeti és háziipari szövetkezet összesen évi több mint félmilliárd forintot érő portékát hoz forgalomba... Ezek között vannak ötvösmunkák, cseperek, kovácsoltvas tárgyak, kisbútorok, kefetartók, mángorlófák, szőttesek, hím­zések, szűcsremekek, szőnyegek — jóformán minden, ami az embert otthonában körülveszi. A hasonló tárgyaknak vala­ha a paraszti életben az volt a rendeltetésük — Ortutay Gyula megfogalmazása szerint — hogy a mindennapi élet szolgálatában álljanak, felmagasítsák, szebbé tegyék a pa­raszti életet. A múlt században a paraszti háztartások legfontosabb eszközei még a falusi mesterek keze alól kerültek ki. Emlé­keznek az öregek, hogy teszem azt Nádudvar, Tiszafüred, Mezőtúr, Hódmezővásárhely, Mohács, Mezőcsát, Pápa vagy Csákvár fazekasai milyen fontos szereplői voltak a heti­piacoknak és vásároknak. Hogy a díszítésnek milyen válto­zatossága volt megfigyelhető e darabokon: csíkozott, sakk­táblaszerű kockázással ékített, körökkel, körívekkel, szögek­kel, rozettákkal, virágelemekkel ellátott cserepek kínálták önmagukat 3 vásári közönségnek. Hogy a faragó emberek az ivócsanaktói a temetői fejfáig, a díszes kerítéskaputól a bölcsőig mindent elkészítettek... És milyen messzi vidék­ről fölkeresték a múlt század elején teszem azt Blázsik Pál csongrádi szűcsöt, akinek rajzkönyvében oly szép stilizált rózsák várták, hogy ködmönre hímezzék őket... Napjainkban a falu alig ismeri a népi iparművészeket. Legföljebb a saját községében élő mesterről tud a paraszt- ember, jobbára róla is csak a rokonság okán, vagy mert sokszor keresik a híres fazekast, vagy pingáló asszonyt a — városiak. Van-e másodrangú táncdalénekes, aki ne volna országszerte ismertebb, mint a karcagi Kántor ' Sándor fa­zekas, a somogyjádi Varga László fafaragó, vagy Vén La- josné a jeles szakmári pingáló asszony!? A falu még nem telt be annak örömével, hogy a vidék embere számára is beszerezhető mindaz az iparcikk, ami sokak szemében nemrég még a városiasság jelképe volt. Ezért találunk a falusi hajlékokban oly rengeteg világító rekamiét, damaszttal bevont díszpárnát, bazári nippet, a falakon pedig unalomig ismert giccsfestményt (kék tavon révedező hattyút, cigánylányt hegedűvel, erdei tisztáson téb- láboló szarvasokat, stb.), valamint a „mód és modernség” megannyi hamis jelét! Olyan emberek, akik gyermekkorukat még népi iparosok (mindegy, hogy művészi vagy nem mű­vészi) tárgyai között élték le, most az új lehetőségekkel élve, új környezetet alakítottak ki maguk körül. Ezért vál­tak a néprajzi gyűjtők számára kincsesbányává a falusi pad­lások. Ugyanis oda száműzték a modernizált háztartásokból a múlt kellékeit: a festett ládákat, oda kerültek föl a rok­kák, guzsalyok, olajmécsek, beretvatartók, faragott jármok, kaszafenőkő-tartók, ostornyelek és juhászkampók. Városon pedig? Talán a technika szüntelen jelenléte váltja ki az emberekből a szomjat; talán mert sokan falun élt gyermekéveik emlékeibe fogódznak; talán mert a formák naív szépsége ragadja meg őket — mind többen gyűjtenek népművészeti tárgyakat. A modern ipari formatervezés csakúgy, print a mai ipar­művészet, szüntelenül visszanyúl a népi hagyományokhoz. Részint, mert évezredek alkotói logikája alakított ki bizo­nyos formákat — ezt jómagam a cserepesek munkáin tapasz­taltam legszembetűnőbben — részint, mert a világ minden táján növekszik mindannak a becse, ami népi. Ez bizonyára nem független azoktól a politikai változásoktól sem, ame­lyek a nép helyzetére, a nép óhajaira, a nép szellemi kin­cseire irányítják a közfigyelmet. Nálunk már túl vagyunk a kezdeti lépéseken. Ki hinné! — hazánkban a bedolgozókkal együtt kereken negyvenezren foglalkoznak népművészeti tárgyak előállításával. Van-e mammutüzemünk, amelyikben ennyien dolgoznának? Nem tudok róla. C sak azt tudom, hogy a nép művészete mind jobban átszínezi mindennapjainkat. Még olyan helyekre is utat tör magának, ahol — városon legalább is — azelőtt nem volt helye. A gellérthegyi Búsuló juhász ven­déglő bárját Vankóné Dudás Júlia galgamácsai népművész falfestményei díszítik, sok híres étteremben népi cserép­edényekben tálalnak a vendégnek, a ruhatervezők mind több női ruhán alkalmaznák már népi fogantatású hímzést... A város — és ezen nemcsak Budapestet értem, mert a Nép- művészeti és Háziipari Vállalatnak 18 pesti boltja mellett 58 vidéki üzlete is működik — már keresi a népművészet al­kotásait. Vajon mikor tárja ki otthonait előttük a falu, ahol ez a művészet annakidején kivirágzott? Bajor Nagy Ernő Több műtrágya Ma: Nápoly — kívülről ☆ A világ mezőgazdasága ☆ A barátság érdekében *h . Törvényeink szelleméről ☆ Egy év — két beszélgetés * * Pénz beszél... ☆ Ilike házat/vett ☆ Bővül a kötelezően tartandó olcsó cikkek listája Befejezéséhez közeledik az évi 200 ezer tonna teljesít­ményű negyedik kénsavgyár építése és szerelése a Ti- szamenti Vegyiművekben. Tavasszal — a II. negyedév­ben — próbaüzemeltetni kezdik a Lengyelországból vásárolt gyári berendezéseket, miután az építők és sze­relők befejezik az „utolsó simításokat” is a létesítmé­nyen. — n. zs. — Huszonkétezer paneles lakás épül az idén Két panelgYártó üzem Szolnokon Az építésügyi ágazat szá­mításai szerint az idén a népgazdasági tervben elői­rányozott csaknem 75 000 lakásból majdnem minden második új otthon, összesen 35 600 lakás korszerű tech­nológiai módszerekkel épül M­A leghatékonyabb, pane­les építésmóddal két évvel ezelőtt 14 400, tavaly 17 000 lakás épült s az idén mint­egy 22 000 új otthon átadá­sát tervezik. Ebben az évben tehát a korábbinál gyorsabb ütemben terjed a paneles lakás építési mód. A legutóbb Szegeden átadott új létesítménnyel együtt ugyanis ma már hét nagy házgyár és hat kisebb panelüzem szállít korszerű falelemeket a lakásépítő vállalatoknak. Szolnokon a BVM épü­letelemgyára és a megyei AEV poligon panelüzeme készít ilyen falelemeket. Ebben az évben fognak hozzá az évi 2 400—2 400 lakásra tervezett veszprémi és kecskeméti házgyár ki­vitelezéséhez, majd később az évi 2 000 lakásos szom­bathelyi kombinát megépí­téséhez. A negyedik Ötéves terv végén tehát mgr ősz? szesen 17 gyártó bázisa lesz az országban a korszerű pa­neles lakásépítési technoló­giának. Ez lehetővé , teszi, hogy gazdaságosabban, az eddiginél rövidebb szállítá­si távolságokon láthassák él az ország építkezéseit kor­szerű panelekkel. A házgyári, paneles épí­tésmód továbbfejlesztésében rendkívül jelentős munkát fejeznek be most a 43-as Építőipari Vállalat, a Ter­vezésfejlesztési és Típus­tervező Intézet, a BUVÄTI és a LAKÓTERV szakem­berei. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um felkérésére kétéves vizsgálat alapján pontos, műszaki részletekbe menő javas­latokat dolgoztak ki a házgyári termékek méret- és szerkezet-egységesíté­sére, a csere-szabatosság fel- "teleinek megteremtésére. Ez *a nemzetközi viszony­latban is jelentős vállalko­zás lehetővé teszi, hogy a különféle házgyárakban gyártott termékeket bárhol felhasználhassák s miután nem az épületeket, hanem csak a födémek, a falpane­lek, a szerkezeti csomópon­tok méreteit egységesítik, ' mód nyílik az eddiginél jóval nagyobb variációjú háztípusok gazdaságos gyártására. A városképek egyhangú­ságának feloldását is segí­ti tehát a méret- és szerke­zet-egységesítés. Ez hosz- szabb távú, öt-tízéves prog­ram, amely megnyitja az utat a gazdaságos tervezés­hez, a magas színvonalú munkaszervezéshez, a gépi programozáshoz is. Az elmúlt övben a mező- gazdasági nagyüzemek ve­zetői általában elégedettek voltak a növénytermesztési * eredményekkel, s egyöntetű volt a vélemény, hogy a si­kereket a kedvező műtrá­gya ellátásnak is köszön­hették. A MÉM-ben összesítés ké­szült a talajerőnótló anyag- forgalomról. Ezek szerint 1971-ben a mezőgazdasági nagyüzemek 971 000 tonna műtrágya hatóanyagot hasz­náltak fel, ami azt jplenti, hogy az egy hektárnyi területre jutó hatóanyagból 17 szá­zalékkal többet használtak fel, mint 1970-ben. Az elrr ült év sikerei között tartják számon, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek fennállása óta ez volt az első olyan esztendő, amikor műtrágyából kifejezetten kínálati piac alakult ki. Év közben volt olyan hónap, amikor — főként karban id műtrágyából — értékesítési nehézségei voltak á keres­kedelemnek, és ezért a meg­növekedett raktári kézie­tek levezetésére időszakos árcsökkenésre is sor ke­rült. Az elmúlt évben ked­vezően alakult a növényvédő és a gyomirtószer ellátás is. A mezőgazdasági nagy­üzemek 295 milliárd fo­rintért vásároltak külön­féle vegyi anyagokat, egy- harmadával többet, mint 1970-ben. 1972-re az ipar és a ke­reskedelem azt ígéri, hogy tovább javul, a műtrágya és növényvédőszer ellátáá. A gazdaságok az elmúlt évi­nél hozzávetőleg 9 százalék­kal több talajerőnótló anya­got kapnak és ezzel arányosan javul majd az egy hektárnyi területre ju­tó hatóanyag mennyisé­ge is. A hazai üzemek — ható­anyagban számolva — 575 ezer tonnányi műtrágyát szállítanak és jelentős mennyiségű importra is sor kerül. Hilll K — TUDÓSÍTÁSOK - ilttihk — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK Pullai Árpád Santiagóban A santiagói pártbizottság fogadta a Chilei Kommunis­ta Párt félévszázados jubi­leumi ünnepségein részt­vevő testvérpártok küldöt­teinek egy csonortját, köz­tük Píjllai Árpádot, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárát. Ez alkalom­ból lelkes hangulatú ünnep­séget tartottak, amelyen.be­szédet mondott Pullai Ár­pád. aki a magyar kommu­nisták. a magyar dolgozó nép üdvözletét tolmácsolta az 50. évfordulóját ünneplő Chilei Kommunista Párt­nak. Szerda hajnali földrengés Négyes erősségű földrengést jelzet tszerda hajnalban 5 óra 57 perckor a Szlovák Tu­dományos Akadémia szeiz­mográfjai állomása. A föld­rengés epicentruma az ausztriai Wiener Neustadt vidékén, a szlovák főváros­tól mintegy 100 kilométer távolságra volt. A lökéseket számos pozsonyi lakos is érezte: a földrengés hat percig tartott. Ausztriában szerdán haj­nalban főként Wiener Neustadt környékén észlel­ték a földrengést, amely azonban komoly károkat nem okozott. A sopronbánfalvai geodé­ziai és geofizikai megfi­gyelő állomáson szerdán reggel hat óra körül 4-es erősségű földrengést regiszt­ráltak a szeizmográfok. A földrengést észlelték a sop­roni állami szanatóriumban tartózkodók is. Diplomaták jókívánsága A Budapesten akkredi­tált diplomáciai képvisele­tek vezetői szerdán, az új év alkalmából jókívánsá­gaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Ta­nács fogadásán részt vett Gáspár Sándor, Kisházi Ödön — az Elnöki Tanács helyettes elnökei, — dr. Nagy Lajos, a Külügymi­nisztérium protokoll osztá­lyának vezetője. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Vízügyi szervizszolgálat Januártól komplex víz­ügyi szervizszolgálatot szer­vezett négy megyére kiter­jedő működési területén a szolnoki székhelyű Tiszá­mén ti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat. A vízügyi létesítményeknél gyakori üzemzavarok gyors elhárítására, a berendezé­sek rendszeres karbantar­tására, * üzemképességük megőrzésére a vállala' szak­emberei speciálisan felké­szültek. Az említett komp­lex feladatok ellátására szer­ződést kötnek az érdeklődő — munkájukat igénylő — ügyfelekkel. Nádudvaron elsőként Az ország közös gazdasá­gai közül elsőként a nád­udvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben oldc: t- ták meg valóban korszerű íródon a burgonya tárolását és étkezésre való előkészí­tését. Az e célre vásárolt nagy teljesítményű gép óránként húsz mázsa burgo­nyát tisztít meg a héiától. Óriási tartályában a forró gőz valósággal „lerobbantja” a gumók héját. Az esetleges maradékot pedig hengerre szerelt kefék súrolják le róla. Az étkezésre alkalmat­lan, tisztított gumókat a szalagról lányok, asszonyok szedik le. A fehér, főzésre előkészített burgonyát a megrendelő kívánsága sze­rint húsz vagy huszonöt kilogrammos poliészter zsá­kokba csomagolják. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom