Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

1972. január 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 7 Begyújtották a kemencét A napokban először szállt füst Szűcs önre fiatal tisza­füredi fazekas égetőkenlen- céjéhek kéüiényéből Kilenc .évvel ezelőtti eset­re emlékezteti ez a füst a most 23 éves Szűcs Imrét. Úttörő volt még, a „Cinke­már elkészült SzűcS Imre ti­szafüredi műhelye. Tiszafüreden is újjászüle­tik a füredi kerámia? A dinasztia alapító — re­méljük úgy lesz — fiatal mester első füredi munkada­őrs” tagja, amikor pajtásai kívánságára agyagból meg­mintázta az őrs állatkáját. Az agyagcinke á világhírű karcagi mester. Kántor Sán­dor kezébe került, — így fe­dezte fel Szűcs Imre tehet­ségét. A mester és a tanítvány ma is együtt dolgoznak, de rabjai, már elkészültek, kép pünkön láthatóak. De a mester és a tanít­vány munkakapcsolata meg­marad: Szűcs Imre két he­tet Kántor Sándor karcagi műhelyében dolgozik, két hetet pedig saját füredi mű­helyében. — ti — A párt munkásj ellegén ek erősítéséért Összevont párttaggyűlésen Számolt be a Jászsági Álla­mi Gazdaság csúcsvezetősége az újjáválasztása óta végzett munkájáról. A csúcsvezető­ség négy alapszervezet rr un­káját irányítja. A beszámo­lóból kitűnt^ hogy,..az,„1970 szeptemberében megválasz­tott csúcsvezetőség 24 ülést tartott, 49 témát vitatott meg. Több olyan határozatot hagyott jóvá, amely elő­segítette a dolgozók neve­lését, politikai világnézeti fejlődését. A csúcsvezetőség tagjai részt vettek a testület mun­kájában: segítették az alap­szervezetekét, a felsőbb szer­vek és az általuk hozott ha­tározatok megvalósításában. Javult az alapszervezetek munkája, rendszeresen be­számoltatták az alapszerve­zetek vezetőségeit, folyama­tossá tették a titkárok tájé­koztatását, számonkérték a pártmegbízatások teljesíté­sét. .... .. Gondot okozott viszont, hogy a döntések nem min­dig fejezték ki az adott kollektíva véleményét. Hiányos volt a gazdaság, va­lamint égy-egy kerület ter­melőegység helyi érdekeinek összhangja. Az eredményes politikai munka kibontako­zását nehezítette a gazda­ságban kialakult „mit. miért, mennyiért” túlzott anyagias­ságról tanúskodó szemlélet. Az állami gazdaság párt- alápsZervezetei tavaly tizen­három új párttagot vettek fel. Mindannyian fizikai dol­gozók. ez is mutatja, hogy nagv gondot fordítottak a párt munkásjellegének erő­sítésére. Nem,' sikerült vi­szont előbbre lépni a fel­sőbbszintű gazdaságvezetők párttaggá nevelésében. Pe­dig a párt pozíciójának erő­sítéséhez erre szükség lenne. Hiányosság továbbá, hogy a párttagok közölt kevés a nő. A szakszervezeti és a KISZ-szcrvck újjáválasz­tásánál a tanácsi választá­soknál, a középtávú és az éves tervek, valamint a kollektív szerződés elkészí­tésénél jelentős szerepe volt az agitációs munká­nak. A gazdaság . kommunistái megfelelően vették ki ebből részüket. Felvilágosító mun­kával segítették elő a kü­lönböző feladatok végrehaj­tását. Sajnos ez a munka sem volt mentes a hibáktól. Nem használták ki a politikai munka minden eszközét. Az írásos agitáció mellett nem fordítottak elég figyelmet a szóbeli felvilágosító' munká­ra, az egyéni és csoportos be­szélgetésekre. A legszembetűnőbb fogya­tékosság a termelési agitá- cióban volt tapasztalható. Az alapszervezetek nem fi­gyeltek fel idejében ezekre a jelenségekre, s ezzel ma­gyarázható például, hogy a termelés növelése szempont­jából oly fontos munkaver­senyt tavaly csak nagy ké­séssel szervezték meg. A három . KlSZ-alapszer- vezet munkája javult, nőtt a KISZ-ben dolgozó párttagok befolyása. A szervezetek se­gítették a gazdasági felada­tok megvalósítását, jelenleg is aktív részesei a szocialis­ta brigádmozgalomnak. A választásokkal megújult az állami gazdaságban a szakszervezeti munka. Az ott dolgozó kommunis- ták szervező cs irányító tevékenysége nyomán vál­tozott a munka tartalma, hatékonysága. Ennek a munkának, továbbá a nőbizottság életrehívásá- nak és működésének köszön­hető, hogy átfogóbbá, céltu­datosabbá váltak a gazda­ságban dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javí­tására tett intézkedések. Az összevont taggyűlésen megvitatták, majd jóváhagy­ták a csúcsvezetőség beszá­molóját, I. A Mi újság a rádióban? Mintegy 50 hangjáték, között üjj csaknem húsz új magyar darab szerepei a Eádiószínház ez évi műsor­tervében. A mikrofon-előtti premierek — mint dr. Lékai Ottó, a rádió drámai osztá­sának vezetője elmondotta a7 MTI munkatársának — sok érdekességet ígérnek a hallgatóknak. Az UKH-n su­garait programot Erdélyi Miklós mai témájú játéka, a „Mérnök úr vagyok” nyit­ja meg, amelyben a mai ér­telmiség útkereséséről vall a szerző. A tervek szerint új művel lép a hallgatók elé Csurka István, Szakonyj Károly, Vé­szi Endre, Gyárfás Miklós, Mesterházi Lajos, Szabó Magda, Hegedűs Géza és Lásaió Anna is, A népfront - Szolnokért Piaci helyzetkép Törökszentmiklósról Gyakori az áringadozás, eltérő, változó felhozatal, s januárban bizonyos keres­let-csökkenés is tapasztalha­tó a törökszentmiklósi pia­con. Szerdán van az úgyne­vezett nagypiac, amelyen közületi felvásárlást is vé­geznek, míg szombaton ma­gánkeresletre hozzák áruikat a — javarészt — magánel­adók. A szövetkezeti áruellátást — zömmel a zöldség- és gyümölcsfélékből is — a vá­ros különböző helyein állan­dó jelleggel működő, rend­szeresen nyitva tartó üzle­tek biztosítják. Ezért a pia­con nincs számottevő hatá­suk az árak alakulására. Ott többnyire a szövetkezeti ter­mék is a mindenkori kíná­lati-keresleti viszonyoktól függő áron kapható. A múlt szerdai és a teg­napi piacon kialakult átlag­árak — mint említettük — többnyire ingadoznak. A 3.5 mázsa burgonya kilóját pél­dául szerdán 4. szombaton pedig a több mint öt mázsá- nyit 3.50 forintért adták. A zöldségfélék közül csupán a sárgarépa és a vöröshagyma ára nem tért el egymástól a két piaci napon: egyaránt 6—6 forintért kínáltak egy kilót ebből is, abból is. Nem változott lényegesen a felhozatal petrezselyem­ből, szerdán 8, tegnap 9 fo­rint átlagáron adták kilóját. Egy forinttal drágább volt tegnap a fejeskáposzta is, mint szerdán, amikor 5 fo­rint átlagáron kínálták. Ugyanez mondható el a ka­ralábéról, amelynek szerdán 4. tegnap reggel már 5 fo­rint volt- az átlagára kilón­ként. A nagyobb felhozatal következtében valamelyest csökkent a szárazbab átlag­ára: szerdán 17.40, tegnap pedig 16.90 forint volt. Drága az élő csirke, amelyből kevés a kínálat. Szerdán 27.10, tegnap 27.50 forint átlagára volt egy ki­lónak. Aligha van ember szükebb pátriánkban — ebben a Ti­sza menti városban — aki­nek ha azt mondjuk ünnep­re készül megyeszékhelyünk, ne tudná: 1975-ben lesz 900 éve, hogv Szolnok létezik. Kilencszáz esztendeje ad otthont nemzedékeknek. La­punk olvasóinak gyakorta adunk hírt arról, hogy bár esztendők választanak el minket a jubileumtól, mégis megkezdődött már a készü­lődés. Irtunk társadalmi munkafelajánl^sokról, elvég­zett munkáról és kezdeti el­képzelésekről. Megemlítettük a városi pártbizottság köz­véleménykutató levelét — állítson e a város és ha igen, hol — emlékművet a .jubileumra, amellyel tisztelgünk a városalapi- tök, a várost építők, fenn­tartók emlékének — és. hogy a város, sőt, a megye szervezett dolgozói is milyen munkaprogramot fo­gadtak el maguknak az év­fordulóval kapcsolatban. Most egy újabb közösség in­tézkedési tervének elfogadá­sáról adhatunk számot. A Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége a közelmúlt­ban fogadta el — és azt a bizottság péntek esti ülésén megerősítette — programját, amellyel a 900. évfordulóra készül. Hangsúlyozták; ne­kik a népfront sajátos esz­közeivel kell hozzájárulniok az előkészítéshez, az ünnep­ségsorozatokhoz. Milyen feladatokat szab­tak meg magük számára? Mindenekelőtt a város la­kóinak. minden rétegének összefogását, mozgósítását a különböző akciók sikeres végrehajtására. Segíteni kí­vánják azokat, akik Szolnok történelmét kutatják, és a kutatók által feltárt anyagot a város lakóinak közkincsé­vé akarják tenni részben úgy, hogy a témában elő­adásokat rendeznek, részben úgy, hogy a feltárt anyagot nyomtatásban is megjelen­tetik. Egyúttal felhívással for­dulnak a város lakóihoz: segítsek a kutatók, a gyűj­tők munkáját, Ugyanakkor a honismereti bizottság és a Damjanich János Múzeum igazgatósága kiadványt szerkeszt, amely a város rövid történetét, és fejlődését ismerteti. A városi elnökség mellett dolgozó várospolitikai, vá- rosszépitő bizottságnak is lesz bőven tennivalója: épü­lő talán túlzás nélkül is mondhatjuk újra épülő vá­ros Szolnok. Bőven szolgál­hatnak módszertani, szak­mai segítséggel e munkához. Üj parkok, pihenőhelyek, játszóterek kialakításának javaslatát, településük szépí­tésének, különböző képző- művészeti alkotások elhe­lyezésének szorgalmazását is feladatuknak tarthatják. Utcák új elnevezése is he­lyet kapott a Népfront programjában: azt javasol­ják. hogy utcanév örökítse meg azok nevét, akik Szolnok mun­kásmozgalmának tevékeny részesei voltak; de ne tűn­jenek el a várostörteneti- leg fontos utcanevek sem a városrendezés során; a város vízparti helyzetét jelző utca névtáblák szintén kerüljenek fel a házak fa­lára. A Hazafias Népfront vá­rosi' elnöksége is egyetért az^al, hogy Szolnok lakói közadakozásból állítsanak emlékművet a 900. évfordu­lóra. Az emlékmű formájá­ra elhelyezésére, közadako­zásból való létesítésére vo­natkozó közvéleménvkuta- tásra a lakosság részére le­velet bocsátanak ki, melye­ket testületi üléseken, klu­bokban, réteggyűléseken, ta­nácstagi beszámolókon fel­olvasnak. A levélhez kérdő­ívet is csatolnak és az azok­ra adott válaszokat össze­gyűjtve eljuttatják a jubi­leumi intézőbizottsághoz. A városi tanáccsal közö­sen hirdeti meg a városi népfront elnökség a „100 óra társadalmi munkát a 900 xéves Szolnokért” akciót. Emellett természetesen tá­mogatják minden más tár­sadalmi és tömegszervezet munkaakcióját is. A társadalmi munka elvég- zóseuefc igazolására a nép­front díszes igazolólapot ké­szíttet, melyet mindazok megkapnak akik nem saj­náltai; időt, fáradságot a vá­ros gazdagításáért. A 900. évfordulóra való fel­készülés éveiben különböző évfordulók lesznek, ame­lyekről megemlékezni, ame­lyeket köszönteni a népfront szintén szerepeltet intézke­dési tervében. Az idén Ver­seghy halálának 150. évfor­dulója, Dózsa Györgv szüle­tésének 500, jubileuma al­kalmából különböző megem­lékezések megtartását java­solják. Jövőre lesz Petőfi Sándor születésének 150. év­fordulója. Indítványozzák, hogy ez alkalommal a 605. sz. Iparitanuló Intézet falán emléktáblát helyezzenek eí és ezt az évfordulót kössük össze az 1848-as események 125. évfordulójának ünnep­ségeivel. Az idén 125 éves a pest- szolnoki vasút, a megnyitó évfordulójáról is meg kell emlékeznünk, nem utolsó sorban 1974. november i- én a város felszabadulásá­nak 30. évfordulójáról. Gazdag, szép program, vagy ha úgy tetszik munka­terv a városi népfront el­nökségé. S mint meghatá­rozták: „arra törekszünk, hogy elnökségünk, bizottsá­gunk minden tagja, minden aktivistának, a város min­den lakója vállaljon meg­bízatásokat, hogy méltókép­pen ünnepelhessük az évfor­dulót.” V. V. Hi uoíl Dóba ? A második világháborút követő években szerte Euró­pában sűrűn feltették a kér­dést: ki volt dr. Sorge? A háború történetét feltárni akaró kutatók, szenzációéhes riporterek ezrei nyomozták a legendás hírszerző életét, tevékenységét. Hogy ki volt dr. Sorge, azóta már tudjuk, film is készült róla. De ki volt Dóra? 1940—43 között szinte minden éjjel ott sípolt, zizegett ez a név az éterben, a morzé nyelvén rejtjelezve persze „Dóra je­lenti a Direktornak! Dórát hívja a Direktor...” Ki volt Dóra? Már 1941- ben világossá vált, hogy a második világháború legje­lentősebb, leghatásosabb hír­szerzője... Ügy értem, azok sejthették ezt, akik egyál­talán tudtak a Svájcban működő szovjet hírszerző te­vékenységéről. Fantasztikusnak tűnő in­formáltság jellemezte Dóra jelentéseit. íme néhány táv­irata, amelyet Moszkvába küldött: „1941, 11. 21. Direktornak. Németországnak jelenleg 190 hadosztálya van Keleten. Németország május végéig támadni fog. Dóra.” „1941. IV. 22. Direktornak. A berlini kormánykörök jú­nius 15-ét emlegetik az Úk- rajna elleni támadás idő­pontjaként. Dóra.” „1941 VI. 17. Direktornak. A támadás tényleges idő­pontja június 22. Dóra. ' Az idősebb generációk ta­pasztalatból is ismerik a ta- siszta katonaállam szerve­zettségét, elhárításuk fejlett­ségét, pontosságát. Ki volt az az ember, aki — mégis —| a legbizalmasabb hitleri titkokat is megtudta és el­juttatta a szovjet hadveze­tésnek. Néhány évvel ezelőtt két francia újságíró szenzációt keltő könyvet jelentetett meg: „A háborút Svájcban nyerték meg” címmel. A könyv jórészt Dóra tevé­kenységéről szól, nem min­den ferdítés és pontatlanság nélkül. Már a kötet címe is megtévesztő szándékú, első­sorban azok számára, akik nem ismerik eléggé a fasisz­ták ellen küzdő szovjet nép gigászi harcának részleteit. Mert Dóra híreinek jelen­tősége ugyan felbecsülhetet­len értékű volt, de a hábo­rút mégis Moszkva alatt, Sztálingrádnál, a kurszkí fronton és a berlini csatá­ban nyerték meg a szovjet katonák. A két francia újságíró könyvét követően egymás után jelentek meg a külön­böző értékű — jórészt érték­telen — riportok, könyvek, Dóra csoportjánál; tevékeny­ségéről. A téma irodalmának leg­értékesebb forrásmunkáját nemrégen mi is kézhez kap­tuk, mégpedig a legilletéke­sebbtől, magától Dórától, azaz dr. Radó Sándortól, a neves térképésztől, földrajz­tudóstól. Ö volt ugyanis a lilókzatos Dóra, az európai dr. Sorge. (Dr. Sorge ér­demben Japánban működött.) Kommunista meggyőződé­se tette hírszerzővé, ponto­sabban ezért vállalta a na­gyon is kockázatos megbí­zatást. Sosem volt hivatásos hírszerző, ő magát mindig is térképésznek, földrajztudós­nak vallotta. Szinte gyerekfejjel a Ma­gyar Tanácsköztársaság har­cosa volt. ezért emigrálnia kellett. Alig huszonéves még, amikor már a fiatal szovjet állam első külföldi — rej­tett — sajtóirodáját vezeti. Ennek működéséhez magától Lenintől, Lltvinovtól és Csi- cserintől kap tanácsot, út­mutatást. Küzdelmes életutat jár fe­leségével, Lenével, Németor- száz Kommunista Pártjának alapítótagjával, addig is, amíg a legveszélyesebb fel­adatot rábízzák: telepedjék le Svájcban és szerezzen hí­reket a fasiszta Németország politikai és katonai szándé­kairól. Ekkor már Európa-hirű tudós, térképei mindenhol ismertek, megbecsültek. S Dóra munkához látott. Sosem kapott hírszerzői ki­képzést, mégis zseniálisan konspirál, szervez. Meggy ő- ződéses antifasisztákból álló hírszerző csoportját csak 1943. végén sikerül szétzúz­nia a német elhárítási szer­vekkel időnként együttmű­ködő svájci politikai rend­őrségnek. De Dóra akkor már telje­sítette feladatának javaré­szét. A lebukása hónapjai­ban a szovjet hadsereg már erőfölényben volt, győztes offenzívakat tudott indítani. Az elvhűség és az áldozat- vállalás példázata dr. Radó Sándor életműve, amelynek naplószerű feljegyzéseit Dóra jelenti címmel a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. Télen sem tétlenkednek Régi hagyomány, hogy a Szolnok megyei Rendőrfőka­pitányság közíekedésrendé- szeti osztálya a téli hóna­pokban előadássorozatot ren­dez a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gépkocsi­vezetői számára. A tavaszi csúcsforgalom előtt az elő­adók felelevenítik a KRESZ tudnivalóit, szó esik a közle­kedés-etikáról, de lehetőség nyílik ezeken az előadáso­kon a vezetéstechnikai is­meretek bővítésére is. A napodban dr, Sarkadi Imrét, a közlekedésrendé­szeti osztály vezetőjét kí­sértük el Kőtelekre, ahol a büntető törvénykönyv módo­sításáról hangzott el előadás. A közlekedők elsősorban ar­ra voltak kíváncsiak, milyen új jogszabályok születtek, a közutak rendjének biztosí­tására. Különösen nagy fi­gyelem kíséFte a kerékpáro­sokat és a íogatosokat érin­tő módosítás. Dr. Sarkadi Imre őrnagy elmondta, hogy a rendőrség a jövőben nem azok ellen kíván eljárni, akik munkából hazatérve az italboltban egy-két pohár sör elfogyasztása után kere­keznek tovább, vagy „diri­gálják” a bakról a lovakat. Azok ellen kívánnak szigo­rúan fellépni, akik rendsze­res részegségükkel forgalmi akadályt, baleseti forrást képeznek. A kőtelki filmszínházat zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. r- t* H

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom