Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
A mechanizmus lelke A tudomány történetének is voltak fantomjai. Az ember mindig vágyott olyan bűvös megoldásokra, amelyek fáradság nélkül gondtalanná teszik az életet. A középkor alkimistája az aranycsinálás titkának föltalálásától várta a csodát. Nem kevésbé kedvelt célja volt a feltalálóknak az örökmozgó. Egy olyan mechanizmus, amely fáradság nélkül megold mindent. Ügy tetszik, az örökmozgó fantomja még ma ts kísért. Kényelemszeretetünk hajlamos azt várni az új megoldásoktól, hogy ujjunk mozdítása nélkül boldogítanak bennünket, így a gazdaság reformját, amit új gazdasági mechanizmusnak is nevezünk, sokan ilyen örökmozgó mechanizmusnak szeretnék látni. Pedig a gazdaság szerkezetének új vonásait éppen azzal a céllal alakították ki, hogy az ember ne gépiesen szolgálja ki ezt a gépezetet, hanem érdekeitől sarkallva tehetségét, találékonyságát, szorgalmát adja a munkájába. S gyakran éppen a mechanizmus leikéről: a tehetség és szorgalom forrásáról, az emberről feledkezünk meg! Ha az üzemben simán mennek a dolgok, a vállalat vezetése nem jelez hibát, a művezető gépiesen beírja a létszámot. kiadja a munkát, formálisan eleget tesz feladatának. A raktáros norma szerint megrendeli a szükséges anyagokat, alkatrészeket. A munkás maga, ha egy kis hibával kapja a munkadarabot, vállat von, nem adja vissza, hanem elvégzi a maga műveletét. És így tovább, sorolhatnánk a példákat a gépies munkavégzésre. A vállalat gazdasági és társadalmi vezetői ugyan mondják, hogy törődni kell az emberekkel, a brigádokkal, kikérni véleményüket, feladatot adni, de hiszen úgyis mennek a dolgok, minek a külön erőfeszítés, ha nem szükséges... Bezzeg, ha szorítani kezd a cipő, ha kiderül, hogy a vállalati nyereség elmarad a tervezettől, ha reklamálnak a minőség miatt, ha a termelékenység romlik, akkor nemcsak beszélünk a brigádokról, az emberekről, hanem hozzájuk is fordulunk. Nem lehetne ezt állandósítani? Úgy, hogy mindig elevenen tartsuk az emberek érdeklődését és érdekeltségét a vállalat; gépezet működésében? Hogy ne maradjon kihasználatlanul az a gazdasági erőforrás, amivel rendelkezünk; hogy a legtöbb hasznot hajtsák a gépek, mindent kihozzunk az anyagokból, és ha már munkában vagyunk, ne hiába teljék az idő. De hogyan érjük ezt el? Mindenütt a folyamatos munka lehetőségével, a szorgalommal, az anyagok okos fel- használásával, a gondos, minőségi munkával és ezer ötlettel, ami ezeken javíthat. Persze, nincs az a vállalatvezető, aki minden emberének képességét ismerheti, javaslatát meghallgathatja, a feladatokat vele megbeszélheti. Erre kis közösségek alkalmasak. Olyan brigádok, amelyekben nemcsak egymás mellett dolgoznak az emberek, hanem közösen megvitatják helyzetüket, feladataikat, támogatják és serkentik egymást a találékonyságban, a gondosságban. Két szóval: szocialista brigádok. Idestova közel másfélmillió ember vesz részt a szocialista brigádmozgalomban, immár két évvel ezelőtt meghaladta a bűvös százezret a brigádok száma. Ha ezt a hatalmas szervezeti erőt állandóan elevenen tartjuk, az egész gazdasági mechanizmus olajozottabban, kiegyenlítettebben működhet! Mi kell ehhez? Ma mindenekelőtt az, hogy a közbülső fogaskerekek”, azok az emberek, akik a vállalatvezetés és a brigádok között a munkát közép szinten vagy közvetlenül irányítják, vegyék észre ezt a nagy erőforrást. Ne mechanikusan közvetítsék a feladatokat, hanem a brigádok érdekeltségére, alkotó képességére támaszkodva, velük megbeszélve és javaslataikat megfontolva. Továbbá — villamos- sági szakkifejezéssel élve — ne csak egyirányú vezetők legyenek, hanem kétirányúak, a brigádok közvetítői is a felsőbb vezetés felé. elentős mértékben múlik rajtuk az, hogy a százezret I jóval meghaladó — és több mint egy és negyedmillió embert akkumuláló — brigádkollektívákat állandóan bekapcsolva elevenebb áramkör alakuljon ki a vállalatok s általában a gazdaság cseppet sem mechanikus mechanizmusában. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Az 1971. évi népgazdasági terv teljesítéséről és a társadalmi, gazdasági élet fejlődéséről A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI 1971-ben — a IV. ötéves terv első évében — fontos gazdasági feladat volt, hogy a termelés növekedési üteme továbbra is erőteljes legyen, a társadalmi munka hatékonysága és a gazdasági egyensúly javuljon, a lakosság életszínvonala emelkedjék. 1971-ben a népgazdaság összes termelésének növekedési üteme mind az előző évinél, mind a tervezettnél gyorsabb volt. A fogyasztás és a felhalmozás együttvéve a hazai termelésnél jobban emelkedett, amit az 1970. évinél nagyobb behozatali többlet tett lehetővé. A népgazdaság helyzete 1971-ben több vonatkozásban javult. A gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően és az adott igényekhez való alkalmazkodás hatására folytatódott a termelés szerkezetének átalakulása. Javult a munka hatékonysága: a termelés és a forgalom nö1971-ben a nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint — 18—20 milliárd forinttal, 7—8 százalékkal több volt az előző évinél. vekedését a korábbinál kisebb munkaidőtöbblettel értük el. A nemzetközi munka- megosztásban való részvételünk — többek között a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése révén — fokozódott. A lakosság jövedelme és az áruellátás az egész év folyamán lényegében egyensúlyban volt. A korábbiakhoz képest javult az anyagellátás. A gazdasági élet kedvező irányú változásában szerepe volt a gazdaságirányítás javításának, a közgazdasági szabályozók fejlesztésének, az objektív gazdasági folyamatok és a gazdaságpolitika javuló összhangjának. Egyes központi, tanácsi és vállalati döntések azonban a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődése ellenében hatottak, ami leginkább a beruházások és az import tervezettnél gyorsabb növekedésében, a költségvetési egyensúly romlásában nyilvánult meg. 105—105,5 105—106 109—110 109 Az előirányzatnál valamivel nagyobb növekedés meghaladta az 1970. évit (5 százalék) és megközelítette az előző tíz évben elért legmagasabb ütemet. A gyors növekedést főleg a mezőgazda- sági és az építőipari termelés fejlődése biztosította, az ipari termelés az 1970. évi 7 százalékos növekedés után 1971-ben mérsékeltebben, 5 százalékkal emelkedett. Ebben munkaszervezési, műszaki és egyéb problémák mellett szerepe volt annak is, hogy az előző évinél kevésbé nőttek az ipar belkereskedelmi megrendelései. Évközi adatok szerint, az előző évektől eltérően, 1971-ben a termelő ráfordítások növekedése az iparban meghaladta a termelését, a gyereség kevésbé nőtt, mint 1970-ben. Az ipari termelés növekedése a nemzeti jövedelem többletéhez mintegy 7 milliárd forinttal járult hozzá. Az építőipar; termelés, az élénk keresletnek megfelelőén, a tervezettnél nagyobb mértékben (9—10 százalékkal) emelkedett, az építési igények maradéktalan kielégítését azonban így sem biztosította. Az építőipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez az 1970. évinél körülbelül 8 százalékkal, mintegy 2—2,5 milliárd forinttal volt nagyobb. A mezőgazdaság összes termelése az 1970. évi alacsony szintet jelentősen, körülbelül 9 százalékkal, az eddigi legjobb, 1969. évit. pedig mintegy 3 százalékkal meghaladta. A mezőgazdaságban létrehozott nemzett jövedelem 11—12 százalékkal (mintegy 5 milliárd forinttal) emelkedett. A népgazdaság aktív keresőinek száma 1971-ben csak kismértékben — nem egészen 1 százalékkal emelkedett. A mérsékelt létszámnövekedés következtében fokozódott a termelékenység szerepe a termelés emelkedésében. A termelői és fogyasztói igények kielégítésében nagy szerepe volt a behozatal erőteljes — 19 százalékos — emelkedésének. A növekedés nagyobb volt, mint ameny(Folytatás o 3. oldalon.) Az 1971. NÉPGAZDASÁGI TERV ÉS TELJESÍTÉS FŐBB MUTATÓI 1970-HEZ KÉPEST Terv Teljesítés (százalék) (százalék) Nemzeti jövedelem 107 107—108 Beruházások (folyóárakon) 90 milliárd Ft 100 milliárd Ft Foglalkoztatottak száma 102 Ipari termelés 106 Iparban foglalkoztatottak száma 101,5 Építőipari termelés 107—108 Építőiparban foglalkoztatottak száma 103,3 Mezőgazdaság; termelés 108 Mezőgazdasági keresők száma 98 Kivitel (folyó árak alapján) 109 Ebből: szocialista országokba Hl nem szocialista országokba 105 Behozatal (folyó árak alapján) 107 Ebből: szocialista országokból H0 nem szocialista országokból 102 A lakosság egy főre jutó reáljövedelme Kiskereskedelmi forgalom (folyó árak alapján) 101 105 99,7 109—110 101,7 109 98 108 113 98 119 121 116 NDK pártéi kormán y- küldöttség érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköz- társaság kormányának meghívására Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a közeli napokban baráti látogatásra Magyarországra érkezik a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. Zárszámadások megyeszerle Szabó István TOT elnök a jászapáti közgyűlésen Tegnap megyszerte újabb zárszámadó közgyűléseket tartottak a közös gazdaságok. A legünnepélyesebb a jászapáti Alkotmány Tsz közgyűlése volt. Itt köszönt el huszonegy évi tsz-elnöki megbízatás után nyugdíjba vonulásával, Gömöri Károly, a Jászság szövetkezeti moz galmának népszerű egyénisége. Gömöri Károlyt, Népköz- társaságunk Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Á kitüntetést Szabó István, a TOT elnöke, az Elnöki Tanács tagja adta át Jászapá- tin, felszólalásában méltatva az elnök érdemeit. Jó pihenést kívánt Gömöri Károly- r.ak Soós Ferenc, a járási pártbizottság titkára és Csorna János, a megyei tanács osztályvezetője is. A jászpáti elnök az utolsó zárszámadáson sikerekről számolhatott be. öt és félmilliós nyereséggel zárták 1971-et. 5 millió forintot költöttek fejlesztésre, s közös vagyonuk már a 60 millió forintot közelíti. Az átlagos napi kereset 104 forint volt a szövetkezetben. A zárszámadást tisztú.irtással is egybekötötték, s Borbás János fiatal agrármérnököt választották meg elnöknek. Ugyancsak tegnap tartotta zárszámadását a tiszaíöldvá- ri Lenin és a szolnoki Damjanich Tsz is hírek — tudósítások - hírek - tudósítások - hiííe HÍREK — TE Nyugdíjasokat búcsúztattak A VOLÁN 7-es Vállalattól nyolc dolgozó ment tavaly nyugdíjba. Búcsúünnepségre hívták meg őket a vállalat vezetői tegnap Szolnokra. Immár hagyományosnak számít e találkozás, amelyen most a VOLÁN vezetői emléktárgyakkal és ju- tolammal is „meglepte” őket. (Azontúl, hogy ketten kormány-, egyikük miniszteri kitüntetést kapott már tavaly, a nyugdíjba vonulásakor.) Közülük hatan szintén kellemes meglepetést okoztak a vállalatnak azzal, — hogy nyugdíjuk megtartása mellett havi 70 órás foglalkoztatásukat kérték. A tavalyelőtt vagy még korábban nyugdíjazottak többsége is élt ezzel a lehetőséggel. Részükre és a vállalatnak is hasznos ez — mindkét „fél” jól jár azzal, hogy a nyugídjasok hasznosíthatják szakértelmüket, és munkaképességüket. SZOT-küldöttség utazott Rómába Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével a SZOT titkárságának küldöttsége Rómába utazott. A delegáció az olasz általános munkásszövetség (CGIL) meghívására egyhetes látogatást tesz Olaszországban, és megbeszéléseket folytat a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom aktuális kérdéseiről és kapcsolataink fejlesztéséről. A jemeni külügyminiszter látogatása A hazánkban tartózkodó Mohammed Saleh Aulaqi, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szombaton a Borsod megyei Tiszai Vegyikombinátba látogatott. Útjára elkísérte Holtai Imre külügyminiszterhelyettes és Ahmed Saleh Ál-Shair, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Táncsics után Dózsa Az ország parkjai, terei, középületei az idén mintegy 100 szoborral és majdnem ugyanennyi síkdíszítmény- nyel — freskóval, mozaikkal, pannoval, seccoval — gazdagodnak. Az állam mellett megyei tanácsok, nagy- vállalatok, termelőszövetkezetek is mind nagyobb számban jelentkeznek önálló igénnyel a képzőművészeti alkotások vásárlói között. Az önerőből történő kez- leményezések egyik szép példája a mezőhéki Táncsics Tsz vállalkozása: a közös gazdaság névadójának emlékét kívánta művészi értékű alkotásban megörökíteni. A közelmúltban Somogyi Árpád szobrászművésznek Táncsics Mihályról készített portréját már fel is avatta a tsz. Cegléd emlékmű felállításával tiszteleg Dózsa György emléke előtt. Nyíregyházán a tanárképző főiskolát díszíti majd Blaskó János festőművésznek, az oktatás-nevelés gondolatát szimbolizáló mozaikja. Pécsett az orvos- tudományi egyetem auláját fogják ékesíteni Dobi Piroska most készülő faintarziái. Robbantják az olajat A kőolaj kutatási és termelési tapasztalatok szerint a föld mélyében elhelyezkedő mészkő egyrésze repedé- ses. másrésze tömör. A re- pedéses rendszerű mészkő áramlási, mozgási lehetőséget biztosít a kőzetben elhelyezkedő kőolajnak, míg a tömör mészkő szinte magába zárja a folyadékot. A tömör mészkőtárolókban mesterséges beavatkozással kell utat nyitni az olajnak. A nagylengyeli olajmezőn az elmúlt év februárjában hajtották végre az első ilyen kísérletet. A 2000 méter alatti mélységben végzett robbantás azonban nem, hozott eredményt, ezért a múlt év novemberében az elsőnél jóval nagyobb töltetű és hatóerejű robbantást hajtottak végre. Ezúttal 500 kiló különleges, erre a célra gyártott robbanóanyagot használtak fel. Éz a robbantás létrehozta azokat a repedéseket, amelyek áramlási lehetőséget biztosítottak az addig tömör mészkőben. A nagylengyeli olajmező szakemberei a robbantás után még savas rétegrepesztést is alkalmaztak. A kettős eljárás eredményt hozott: néhány nappal ezelőtt olajnyomokat találtak a felhozott folyadékban. A tisztítás után naponta 20—30 köbméter olajat ad rr.ajd a robbantással megnyitott kút. Elektromos „koca” A mezőgazdaságban igen keresett és fontos termek gyártására rendezkedett be a bajnai Alkotmány Termelőszövetkezet. Magyar szabadalom alapján a sertés- fiaztatókban gazdaságosan alkalmazható „műanyákat” gyártanak. A hőszabályozóval ellátott elektromos melegítőt korábban a pulykanevelő istállókhoz készítették, a szakemberek azonban hamarosan felfigyeltek a berendezés kedvező tulajdonságaira, s ez adta az ötletet arra, hogy a müanyát ki kellene próbálni a sertés- fbiztatókban is. H A kísérlet sikerrel járt: bebizonyosodott, hogy az elektromos műanya alkalmazásával gyorsabban, .jobban fejlődnek a malacok, kevesebb az elhullás. A berendezés a malacok korának megfelelő hőmérsékletet biztosít, állandóan és egyenletesen melegíti a pa- doztatot és az almot. Az inf- rasugarak melegítő hatásuk mellett kedvező élettani hatást fejtenek ki. Az sem közömbös, hogy a műanya üzemben tartása 47 százalékkal olcsóbb, mint a hagyományos infralámpáé. Okos szerszámgépek Ipari és kereskedelmi vállalatok, kutató- és tervező- intézetek szakemberei szombaton a KGM székházában kerekasztal konferencián az úgynevezett adaptív-kontroli elvén működő, vagyis önellenőrző forgácsoló szerszámgépek hazai fejlesztéséről és elterjesztéséről tárgyaltak. A Szovjetunióban már egész sor gyárban bevezetett korszerű eljárás gyakorlatilag megszünteti a selejtet és nagymértékben növeli ate^a melékenységet.
