Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
/ 1972. január 28. r SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tapasztalatok igazolták a lakáshatározatok Ii*áiive! vclnek realitását Sas Béla, az MTI hírmagyarázója írja: A lakásépítés fejlesztéséről. a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határozatok végrehajtásának tapasztalatait ösz- szegező jelentés megállapítja. hogy a közvélemény megértéssel fogadta, általában időszerűnek, indokoltnak és igazságosnak tartotta az intézkedéseket. A végrehajtás eddigi tapasztalatai a lakáselosztás és a lakbérek új rendszerére vonatkozó központi irányelvek realitását tanúsítják. A lakásigénylők igazságosnak tartják, hogy a lakáselosztásnál, igényeik elbírálásánál mindenekelőtt szociális, anyagi és jövedelmi helyzetüket veszi figyelembe a tanács. Kedvező visszhangra talált a szociálpolitikai kedvezmények új formája, különösen a fiatal házasok és a több- gyermekes családok körében, hiszen a lakásjuttatásnál a kedvezmények alapja a gyermekek és az eltartottak száma. A közvélemény helyeslésével találkozott, hogy a tanácsok minden lakásigényt egyedileg megvizsgálnak és tájékoztatják az érdekelteket arról, hogy igényük 1975-ig kielégíthető-e, és ha igen, milyen formában és feltételek mellett Az igénylők megértették, hogy a lakással kapcsolatos terhekben minden családnak anyagi erejéhez mérten részt kell vállalnia, tehát a társadalmi igazságosság követelménye volt a bérlakás-juttatás ingyenességének. megszüntetése. A lakáselosztás fejlesztése során a közvélemény egyetértésével találkozott, hogy az igényjogosultak kijelölésébe, a sorolási, kiválasztási tényezők meghatározásábá a tanácsok bevonják a társadalmi és a munkáltató szerveket. A lakáselosztás helyi rendeletéiben a tanácsok meghatározták a jövedelem- határokat és azokat a szociális. vagyoni és egyéb tényezőket, amelyek alapján tanácsi bérlakást vagy tanácsi értékesítésű lakást kaphat az igénylő. így bérlakás-juttatásnál az egy családtagra jutó jövedelem felső határa havi 1200—1500 forint, tanácsi értékesítésű lakás esetén pedig havi 2000—2500 forint között változik, a helyi rendelkezéseknek megfelelően. A lakásigénylések megújítása során az országban 178 ezer kérelmező jelentkezett ismét. A feltételezéseknek megfelelően jóval keveseb-' ben újították meg lakásigényüket. mint ahány lakásigény a tanácsi nyilvántartásban szerepelt. A szabályozás elvei szerint az igénylők szelektálódtak, mert a megújított kérelmeknek több mint a felében nem bérlakást, hanem tanácsi értékesítései lakást kértek. Jelentősen megnövekedett az érdeklődés a tanácsi értékesítésű lakások iránt, hiszen az ártámogatás és a szociálpolitikai kedvezmények következtében ez a lakásépítési forma nyújtja a legkedvezőbb lehetőségeket a saját tulajdonú lakás megszerzéséhez. Kedvezőek a tapasztalatok az új lakásépítő szövetkezeti forma bevezetésénél is. mert ezek a szövetkezetek a karbantartójavítószolgáltatások ellátására saját részlegeket szervezhetnek. Az újonnan megalakult lakásépítő szövetkezetek száma meghaladja már a százat. Az előtakaré- kossági intézkedések is jó hatást váltottak ki. Az „ifjúsági takarékbetét” akcióban résztvevők száma egy év alatt elérte a 120 ezret. Az új rendelkezések lehetővé tették a lakásépítés vállalati támogatásának ki- szélesítését. Az előterjesztés azonban megállapítja, hogy a vállalatok és intézmények « eddigi segítsége elmarad a lehetőségektől. A tapasztalatok szerint jobbára a dolgozók lakásvásárlási szándékait — az előtörlesztést, a készpénz-befizetést, a bérlő- kijelölési jog megszerzését stb. — támogatják a vállalatok, s csak elenyésző szám - ban fognak hozzá vállalati lakásépítéshez. A lakbérek rendezésével kapcsolatban csaknem egymillió bérlakást kellett felmérni és — a komfortnélküli lakásokat leszámítva — mintegy 650 ezer lakásra kellett a lakbért ismét megállapítani. A tanácsok körültekintő munkáját mutatja, hogy országosan a bérlőknek mindössze 4.2 százaléka tett észrevételt, s ennek is csak töredéke került fellebbezésként a különféle jogorvoslati fórumok elé. A lakbérrendezés anyagi kihatásairól csak előzetes számítási adatokkal rendelkeznek, mert a feldolgozás még tart Annyi azonban máris megállapítható, hogy a többlet lakbérbevétel az első években a tervezettnél lényegesen kevesebb lesz. Csökkenti a bevételeket, hogy azokban a lakásokban, amelyekben a bérlők végeztek korszerűsítést, visszamenőlegesen 10 évi korábbi lakbérnek megfelelő összeg erejéig bérbe- szárnításban részesülnek. A bérbeszámítások teljes összege 300—400 millió forint, amelyből az idén mintegy 100 millió csökkenti a bevételeket. A lakbérhozzájárulas m eg- elégedést váltott ki a bérlők körében. A végrehajtás során néhány kérdésben méltányossági és szociális okokból, felmerült jogos igények rendezésére több kiegészítő intézkedést adott ki a Pénzügyminisztérium. Az előterjesztés beszámolt arról, hogy az ingatlanok adásvételének és cseréjének. valamint a bérlakások cseréjének élénkítésére hozott kormányhatározat végrehaj- ,tása is megkezdődött. A lakásforgalom fejlesztésére számos jó kezdeményezés valósult meg a tanácsoknál. Megkezdődött az ingatlan- közvetítés új rendszerének bevezetése is. A jelentés rámutat arra, hogy a rendelkezések végrehajtásáról folyamatosan beszámoltak az érdekelt állami és tanácsi szervek, s értékelték az elvégzett munkákat. Ezek szerint az előkészítő és végrehajtási munkálatok eredményesen lezárultak, a lakáselosztás fejlesztéséről és a lakbérek új rendszeréről szóló határozat végrehajtása tehát megtörtént. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a lakáshelyzet javítása nemcsak az új rendelkezések maradéktalan végrehajtásán, hanem alapvetően a tervidőszak lakásépítési programjának megvalósításán múlik. A lakásépítési célok teljesítésére már szám os intézkedést tettek az állami és tanácsi szervek. Egyes tendenciák azonban az eddiginél nagyobb erőfeszítések szükségességére figyelmeztetnek. Ezért az érdekelt állami, tanácsi és társadalmi szerveknek kiemelt feladatként kell figyelemmel kísérniük a lakásépítést és segíteniük a problémák megoldásában. Miután a lakásépítési program egyik legfontosabb célja a városok és a munkáslakta települések lakáshelyzetének javítása, különösen nagy gondot igényel az állami lakásépítési előirányzatok teljesítése. • A jelentés melléklete tájékoztatásul felsorolja azokat a kérdéseket, amelyekben egyes lakosok, a tanácsok és más szervek a jogszabályok kiegészítését, vagy további intékedések kezdeményezését javasolják. A felvetett kérdések egy része már korábban, a rendelkezések előkészítésének során napirendre került, és akkor a problémák ismeretében döntöttek. A kérdések másik részében eltérő az illetékes szervek véleménye, és ezért széles körű vizsgálatok, egyeztetések után lehet csak állást foglalni. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a felmerülő problémák megoldása érdekében meg kell vizsgálni, milyen vonatkozásban inkolt kiegészíteni vagy módosítani az új lakásügyi jogszabályokat. A miniszterek felhatalmazást .kaptak, hogy hatáskörükben megfelelő egyeztetés után tegyenek intézkedéseket. a hatáskörüket meghaladó ügyekben pedig terjesszenek javaslatot a kormány elé. Már a kételkedők is hiszik A kirakatokon át az egymás mellett sorakozó berendezéseket látva a sokáig jogosan kételkedők is elhiszik. . hogy Jászapátiban rövidesen átadják rendeltetésének a több mint 4 millió forint költséggel épített ÁFÉSZ ÁBC áruházat. A nagyközség ellátását szolgáló árúházat a tervek szerint a február közepén megrendezésre kerülő ÁFÉSZ közgyűléssel egyidőben adják át. Bolgár vendégek az MHSZ-nél A bolgár vendégek nagy érdeklődéssel nézték azt a célzókészüléket, amelyet az iskolai honvédelmi oktatásnál oly jól hasznosítanak, és amelyet a Szolnok megyei repülő-, ejtőernyős klub műhelyében gyártanak az ország általános iskolái számára. Az MHSZ Szolnok megyei vezetőségéhez tegnap délelőtt vendégek érkeztek: a honvédelmi szervezetek vezetőinek budapesti tanácskozásán résztvevő bolgár küldöttek — Sztojan Tasenov alezredes, a DKSZM osztályvezetője és Ella Christova, a DKSZM munkatársa — egy napot Szolnokon töltöttek. Kíséretükben volt Magdolnái Mihály alezredes, az MHSZ országos vezetőségének' osztályvezetője. A vendégeket az MHSZ- megyei szakágvezetőinek társaságában Vass Lajos megyei titkár üdvözölte. Ott volt a megyei tanácsadó testületnek több tagja, köztük Bánkúti Miklós, a megyei pártbizottság munkartársa. Sztojan Tasenov és kísérete a megyei titkár ismertetője után, meglátogatta az MHSZ több bázisát, így a megyei rádiós klubot, — ahol összeköttetést teremtettek számára egy bolgár rádióamatőrrel, a Yambolban lakó Willy-vel (adóállomásának száma LZ1WG) — a gép járművezetőképző ’ iskolát, a repülő- és ejtőernyős klubot, a víziteleoet és a megyei KISZ-iskolát. A budapesti tanácskozásról munkatársunknak a bolgár küldöttség vezetője a következőket mondotta: — Két éve rendszeresen megtartjuk ezeket a tanácskozásokat. Most megtárgyaltuk a technikai sportágakban lezajlott nemzetközi versenyek tapasztalatait, — egyeztettük az új verseny- naptárt (Magyarország rendezi az idén nváron a szocialista országok ejtőernyős négy- és öttusa bajnokságát); megtárgyaltuk az anyagi-, technikai ellátás helyzetét is. Döntés született, hogy a különböző tevékenységi körökhöz szükséges technikai eszközök gyártását szakosítjuk, ennek következtében kerül sor a gazdasági szakemberek tanácskozására Szófiában és valószínű, hogy ugyanebben a témában a KGST végrehajtó bizottsága elé is terjesztünk egy ánya- got. A harmadik téma ami a tanácskozáson szerepelt, az a testvérszervezetek egymáshoz való viszonya. Éppen a magyar elvtársak javaslata alapján határoztunk arról, hogy ezután a legmagasabb szintű delegációk kölcsönös látogatásán túl lehetőség lesz szakági delegációk cseréjére is. Azt hiszem, talán felesleges is hangsúlyoznom, hogy ez a budapesti tanácskozás teljes egyetértésben zajlott le. — Egyébként júniusban, vagy júliusban Kiíevben sor kerül a honvédelmi szervezetek nemzetközi tervének egyeztetésére is. Megalakult a szövetkezeti szövetségek megyei bizottsága Tegnap tartotta alakuló ülését a Szövetkezeti Szövetségek Szolnok megyei Bizottsága. Az együttműködési megállapodás aláírásával kezdett ülésen Tóth János, a megyei pártbizottság titkára és Szentesi László a ráegyei tanács elnökhelyettese is résztvett. Az általános és fogyasztási szövetkezetek, valamint az ipari szövetkezetek megyei érdekképviseletére hivatott MÉSZÖV, illetve KlSZÖV és mezőgazdasági termelőszövetkezeteink két területi szövetsége — a nagykunsági, továbbá a kö- zéptiszavidéki és jászsági — hozta létre új, együttes tanácskozószervként a bizottságot. Elsősorban azzal a céllal; hogy a szövetkezeti mozgalom közös érdekű, megyei feladatainak megoldását elősegítse. Főképp azáltal, hogy e kérdésekben egységes állásfoglalást hoz, az előterjesztett problémák megvitatása »után. A párt szövetkezetpolitikájából adódó közös teendőknek a szövetkezeti törvény alapján történő végrehajtását kívánja elősegíteni a bizottság, amely tanácskozó-fóruma a három nagy szövetkezeti ágazat képviselőinek. Társadalmi testület, mely állásfoglalásait ajánlásokként juttatja' el a szövetségekhez. Ez utóbbiakat az elnökük és még két megbízottjuk képviseli a bizottságban. Az alakuló ülésen már érdemben is tanácskoztak egyebek közt az idei szövetkezeti rendezvények programjáról, s jóváhagyták a bizottság ez évi munkatervét is. E szerint az idén további két ülést tartanak: júliusban négy, novemberben öt napirendi témát vitatnak meg. A bizottság egy- egy esztendőre elnököt választ. Elsőként ezt a tisztet Bordás László, a KlSZÖV elnöke látja el. s a további években is egy-egy szövetkezeti szövetség elnöke vezeti majd a bizottság tanácskozásait. Hozzászólás A szocialista közgondolkodásról című cikkhez E fontos témakör tanulmányozásakor támadt bennem a gondolat, hogy néhány sorban kifejtsem tapasztalataimat, véleményemet a szocialista közgondolkodás fejlődésével kapcsolatban. Sipos Károly cikkének befejező része szó szerint a következő: „A szocialista közgondolkodásnak sokféle összetevője van. A téma. megérdemelné, hogy sokak érdeklődésével több oldalúan kifejtsük.” Először is a szocialista brieádmozsalom hatását említem meg. amelynek nagy szerepe van a szociálisa tudat feledésében. Szocialista brigádjaink az utóbbi 2—3 évben sokat feHőd+ek. Ezt bÍ7onvftiák gazdasági eredményeink is: a iárműjavító üzem kocsioszt.álván nem volt év vé°i bpi-á. mint 2—3 éivei ezelőtt. Sőt ölvén félkész állománnyal kezdtük az 1972. évet. amire még nem volt példa. Tartalmasabbak lettek a szocialista brigádvállalások is. Az 1970—71-es oktatási évben szakszervezeti politikai oktatásra összesen hat- vanan jelentkeztek. Ebben az oktatási évben hat csoportban szazhúszan tanulnak. A politikai oktatásokon szerzett tapasztalatokról egy példát említek. Az esyik pártonkívüli szakszervezeti bizalmi elmondta nekem: elgondolkozott azon, amit a szakszervezeti politikai oktatáson tanultak. Miről is volt szó? Az egvéni érdek, csoportérdek és a társadalmi érdek összhangjáról. Arról, hogy az egyéni és csoport- érdek nem mehet a társadalmi érdek rovására; a mindenáron való túlteliesítés a minőség rovására. Azt hiszem ebhez nem kell különösebb kommentár. A szocialista brigádok szó. cialista közgondolkodásából fakad a társadalmi munka- vállalás is. Jelentős távsadal- mi munkáéra vállalások születnek. El kell azonban mondani: tavaly nem volt lehetőség arra, hogy a brigádok vállalásukat száz százalékban teljesítsék. Szocialista brigádjaink közös elhatározásából kezdődött a X. pártkongresszusra indított szocialista munkaver- seny és a KISZ kezdeménye zésére a KISZ kongesszusi munkaverseny. — Ezek a munkaversenyek lendületét adtak a munkásoknak és nagyban hozzájárultak jó gazdasági eredményeinkhez. A teljesség igénye nélkül ezt a néhány szempontot kívántam megemlíteni a szocialista brigádmozgalom hatásával kapcsolatban. Elmondhatom még. ho<m párttagságunk az utóbbi években jelentős poloskái feilődésen ment keresztül. — Alans7ervezptiink fa óságának 50 százaléka elvévoz.te a marxista—leni-ista közZn- iskolát — Jé'enlpf' mind°n párttagunk Párt-, illetve állami oktatáson vesz részt. Varga András alapszervi párttítkár slAV járműjavító üzem
