Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 27. Régi áru tetszetősebb csomagolásban Most már egyre erőteljesebben bontakozik ki Amerikában az elnökválasztási kampány. A Demokrata Párt elsőszámú elnökjelölt-esélyese, Edmund Muskie szenátor, és a párt legerősebb embere, Edward Kennedy szenátor, de a többi demokrata elnökjelölt is, a vietnami háború befejezését állította kampányának tengelyébe. Ez volt Nixon elnök mostani beszédében meghirdetett nyolc pontjának fő belpolitikai motívuma. Külpolitikailag pedig a mind közelebb kerülő pekingi útja sarkallta elsősorban: nem akar „üres kézzel” Pekingbe utazni. De vajon csakugyan nem üres kézzel megy, ha úgynevezett nyolc pontját lobogtatja a markában? Nem tudhatjuk, Pekingnek elég-e ez is. Azt azonban már tudjuk, hogy a vietnami népnek, a VDK-nak és a DIFK-nek nem elég. Látszatra békefelhívást tartalmaz Nixon nyolc pontja, mintha a vietnami háború befejezésére törekednék. Valójában azonban még mindig ott tartanak ezek a pontok, hogy az amerikaiak „régi áruját” akarják eladni —, ha új, tetszetősebb köntösbe csomagolták is. Mert mi a vietnami konfliktus lényege? Az, hogy Dél- Vietnamban reakciós, népellenes klikk van hatalmon nagyon hosszú ideje —» korábban hívták így is, úgy is, most, néhány év óta, Thieu—Ky rezsimnek hívják. Ezt a reakciós uralmat pedig hosszú évek óta az amerikai<fegyveres erők tartják hatalmon. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front hosszú harca tehát egyfelől „ népellenes klikk megdöntésére, másrészt támogatóik és mozgatóik: , az amerikai imperialisták teljes kivonulásának kivívására irányul. Nixon azonban mostani 8 pontja szerint is csakúgy és azután akarja kivonni csapatait, ha akkor és addigra megszilárdította a saigoni Thieu-rezsim uralmát. Mert beszél ugyan szabad és demokratiküs dél-vietnami választásokról, amelyeknek eredményét hajlandó tiszteletben tartani, — csakhogy a 8 pont alapján ezeket a választásokat a Thieu- rezsim hatalmi apparátusának kellene kiírnia és lebonyolítania. Azt pedig már többször láthatta a világ, hogyan festenek a választások Thieu-módra: úgy, hogy azokból csak Thieu kerülhet ki győztesen, akiknek a hangadóit pedig, akik nem értenek vele egyet, börtönbe zárják. A DIFK tavaly júliusban 7 pontos átfogó javaslatot terjesztett elő a párizsi értekezleten a vietnami konfliktus rendezésére, Nixon most eggyel több, 8 ppfitót jelentett be, csakhogy ez a nyolc pont jóval kevesebb annál a hétnél, mert még mindig a régi nótát fújja. Nyilatkozat az európai békéről, biztonságról és együttműködésről (Folytatás 1. oldalról) Szakkal ‘való fenyegetést alkalmazni. Közöttük minden vitás kérdést kizárólag békés politikai eszközökkel, tárgyalások útján, a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően úgy kell megoldani, hogy ne veszélyeztessék a népek jogos érdekeit, békéjét és biztonságát. A békés egymás mellett élés. A történelmi fejlődés során Európában két társadalmi rendszerhez tartozó államok alakultak ki és léteznek: a szocialista és a tőkés rendszerhez tartozóit A társadalmi rendszerek különbözősége nem lehet leküzdhetetlen akadálya annak, hogy kapcsolataik sokoldalúan fejlődjenek. Ha az eltérő társadalmi rendszerű e trópai államok kizárják a háborút politikájuk eszközei közül, kapcsolataikat a béke é dekében, az egyetértés és az együttműködés alapján fejleszthetik, s kell azokat ^fejleszteniük. A jószomszédi kapcsolatok alapjai és az együttműködés a béke érdekében. Az európai államok jószomszédi i kapcsolatainak, a függetlenség, és a nemzeti szuvere- , ni tás, az egyenjogúság, a V belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján kell fejlődniük. Ennek „ felfogásnak kell az európai államok közötti kapcsolatokban állandó politikává, valameny- nvi európai nép életében áiiandó tényezővé vájnia, és kell eredményeznie a jószomszédi kapcsolatok, a kölcsönös megértés fejlődését Európa különböző részein az ál '.amok között. Az európai államok közötti kapcsolatok ol /an átalakítására kell törekedni, amely lehetővé teszi a kontinens katonai-politikai csoportosulásokra való megosztottságának megszüntetését. Az államok kölcsönösen előnyős kapcsolatai. A béke viszonyai között az európai áh amok kölcsönösen előnyös, sokrétű kapcsolatainak széleskörűen kell fejlődniük gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, az idegenforgalom területén, valamint az emberi környezet védelmében. Ezek a kapcsolatok az európai népek béke, nyugalom- és felvirágzás irántj törekvésének anyagi tartalmat adnak és szilárdítani fogják az Európában kialakuló biztonsági és együttműködési rendszert. Leszerelés. A nemzetközi béke megszilárdításénak érdekében az európai államoknak minden módon elő kell segíteniük az általános és teljes leszerelést, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megoldását, olyan intézkedések megvalósítását, amelyek korlátozzák és megszüntetik a fegyverkezési ve senvt. Az ENSZ támogatása. Az eU'ópai államok céljai nem- ze főzi téren megfelelnek az Et SZ alapokmánya rendel- ke -éseinek: a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, az államok közötti barátság és együttműködés fejlesztésére irányulnak. Az európai államok támogatják az Egyesült Nemzetek Szervezetét, állást foglalnak amellett, hogy az ENSZ az alapokmány rendelkezéseinek megfelelően erősödjék. Az európai értekezlet, ha ezeket a magasztos elvekét és célokat az európai államok közötti kapcsolatok alapjává teszi, nagy, történelmi jelentőségű döntést hoz majd. Ez olyan közös, gyümölcsöző munkának lesz a kezdete, amely képes Európát valóban békéssé tenni. Az európai értekezleten emellett minden téren egyeztetni lehetne az európai államok kölcsönösén előnyös kapcsolatai további fejlődésének, mindenféle diszkrimináció, egyenlőtlenség és mesterséges korlát megszüntetésének konkrét feladatait. Az európai államok együttműködése Európa nyersanyag és energetikai erőforrásainak ésszerű kihasználásában; ipari potenciáljának növelésében és a földek termékenységének javításában, a műszaki-tudományos forradalom eredményeinek alkalmazásában — megsokszorozza a lehetőségeket az európai népek jólétének növelésére. Még szélesebbé válik a szellemi értékekkel való kölcsönös gazdagodás, egymás kultúrájának és művészetének megismerése. Célszerű lenne az európai értekezleten létrehozni az értekezleten résztvevő valamennyi érdekelt állam állandó szervét, amelyben az értekezlet után folytatni lehetne a közös, munkát további ez- irányú lépések egyeztetésére. A Varsói Szerződés tagállamainak véleménye szerint ezeknek a kérdéseknek kell jelenteniök az európai értekezlet napirendjének alapvető tartalmát. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy az európai értekezletet 1972-ben össze lehetne hívni és kedvező tényezőnek tekintik azt, hogy több nyugat-európai állam nyilatkozata szerint, ugyanezt a nézetet vallja. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői megértéssel vannak sok állam elgondolása iránt, amely szerint szükséges az európai értekezlet megfelelő előkészítése, mert ez hozzájárulna az értekezlet mielőbbi összehívásához és munkájának sikeréhez. Ügy vélik, meg kell valósítani a finn kormánynak azt a javaslatát, hogy Helsinkiben sokoldalú konzultációkra kerüljön sor, valamennyi érdekelt európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. A tanácskozáson résztvevő államok ismét megerősítik, hogy elhatározták: kinevezik képviselőiket, akik más államok képviselőivel együtt részt vesznek az eurpnai értekezlet előkészítésével és megszervezésével foglalkozó. — sokoldalú konzultációkon. M-pá’iamtiák. ho-w ma valamennyi érd°,r"lt állom egyetértésével teiáikozíi^ az eurónai értekezlet előkészítési formáiaként a sokoldalú konzultációk megtartására tett javaslat, felhívia- nak arra hogy a sokoldalú konzultációkat a legközelebbi jövőben kezdjék meg.. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy ugyancsak megfelelne az európai biztonság megszilárdítása érdekeinek, ha megállapodás jönne létre a fegyveres erők és a fegyverzetek csökkentéséről Európában. Kiindulópontjuk: mind az idegen, mind a nemzeti fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését Európában úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon kárt a csökkentésben résztvevő országoknak. E kérdés megvitatása és megoldási útjainak meghatározása nem lehet az Európában fennálló katonai—politikai szövetségek előjoga. Az e kérdéssel kapcsolatos tárgyalások megtartásának rendjéről megfelelő megállapodásra lehetne jutni. ☆ A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa, säg és a Szovjet Szocialista ■ Köztársaságok Szövetsége meg vannak győződve arról, hogy Európa a történelmi fejlődés során fontos határkőhöz ért el. Az 1972-es év az európai népek számára nemcsak a tartós béke és biztonság új reményét hozhatja, hanem tényleges előrehaladást is e remény megvalósulásához. — Valamennyi állam legfőbb kötelessége, hogy ehhez tevékenyen hozzájáruljon. A Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Sztanko Todorov, U Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Gustáv Husik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke A Lengyel Népköztársaság részéről: , Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságéinak első titkára, Piotr Jaroszewxcz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese A Román Szocialista Köztársaság részéről: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Ion Gheorghe Maurer. a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. , Prága, 1972. január 26-áp. Hazautazott Prágából a magyar Szerdán este a prágai fő- pályaudvarról különvona- ton hazaindult a magyar párt- és kormány- küldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével résztvett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésszakán. A delegációt, Kádár Jánost, valamint Fock Jenőt, a kormány elnökét és Péter János kOHievmi ni szóért — Gustáv Husák, a CSKF KP főtitkára. Lubom'r Sirnra' miniszterelnök, Alois Indra. Josef Kempny. Peter Colot ka. Antonin Kenek. Vasi1 Bilak, Jozef Lenárt. a CSKP KB elnökségének tagjai, Jan Fojtik, Franti- sek Ondrich Vaclav Svoboküldötíség da, a CSKP KB titkárai, Bohuslav Chnoupek külügyminiszter. valamint a kormány elnökhelyettesei búcsúztatták. Ott volt Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete is. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé ülésszakának befeiezése után szerdán délután a Kádár János veze+te magyar párt- és kormánvkiildött- ség ePátogatott a prágai megvár nae"követséare és találkozott' a kolónia képviselőivel. A bensőséges találkozón. ahol Vincze József nagykövet üdvözölte a küldöttséget, beszélgetésre került sor időszerű politikai kérdésekről. Nixon elnök szerdán hajnalban (magyar idő szerint) bejelentette, hogy főtanácsadója, Heury Kissinger (jobboldalt) az elmúlt másfél évben többízben titkos tanácskozást folytatott Xuan Thuy-val (középen), a VDK Párizsban tárgyaló delegációja vezetőjével és Le Dúc Tho-val (baloldalt), a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága tagjával. (Telefoto — AP—MTI—KS) Mudzsibur Rahman sejk Daccában fogadta Abdul Kadder Sziddik gerillavezér tisztelgését abból az alkalomból, hogy felhívására gerilla harcosai letették fegyvereiket. (Telefoto — AP—MTI—KS) Georges Pompidou, a jelenleg Nigériában tartózkodó francia köztársasági elnök oldalán Ilamani Diori nigériai elnökkel egy, a tiszteletére rendezett parádén. (Telefoto — AP—MTI—KS) Meghosszabbították a JKSZ konfexenciáját Külföldi hírek Olyan sokan iratkoztak fel felszólalásra, hogy meghosz- szabbították a JKSZ-nek eredetileg két napra tervezett országos konferenciáját, amely így. ma, csütörtökön ér csak véget. A vita sokrétű, élénk és harcos szellemű, hiszen szinte minden felszólaló kifejtette véleményét a horvátországi eseményekről és az azután előállott helyzetről, valamint a gazdasági és társadalmi problémákról is. A felszólalók kivétel nélkül a párt határozott eszmeipolitikai fellépését, következetesebb irányítását követelik, mindezt természetesen az önigazgatási rendszer továbbfejlődésének körülményei között. PEKING A Kyodo japán hírügynökségnek engedélyezték 1970 szeptemberében Pe- kingben bezárt tudósítói irodájának újramegnyitását. ALGÍR Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni köztársasági elnök marokkói látogatása befejeztével kedd este Algírba érkezett. A pakisztáni köz- társasági elnököt a repülőtéren Huari Bumedien Algéria köztársasági elnöke és a forradalmi tanács tagjai fogadták. Újságíróknak adott nyilatkozatában Ali Bhutto kiválónak mondotta Algéria és Pakisztán kapcsolatait. Bumedien elnök Ali Bhutto megérkezése alkalmából hangsúlyozta, hogy országa Pakisztán egységének pártján áll”. PRETORIA A fajgyűlölő Dél-afrikai Köztársaság nem kíván részt venni az ENSZ Biztonsági Tanácsának Addisz Abeba-i ülésszakán — jelezték kedden pretoriai hivatalos helyről. A Biztonsági Tanács korábban egyetértését nyilvánította' azzal, hogy Dél- Afrika megjelenjék, s az etióp kormány is megígé’-te a szükséges vízumok kiadását. NEW YORK Kedden este — . úton Washington felé — New Yorkba érkezett Rainer Barzel, a nyugatnémet CDU elnöke, a bonni parlamenti ellenzék vezére. CARACAS Caracasban kedden elrendelték az összes közéniskola bezárását. A hatóságok a rendelkezés kibocsátásakor a szűnni nem akaró diáktün*> Vetésekre hivatkoztak,'
