Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-26 / 21. szám
4 SZOLNOK HEGTE! NÉPLAP 1972- január 26. Az Indiai Népköztársaság nemzeti ünnepén Január 26-án ünnepli India történelmének egyik nagy fordulópontját. Ez egyben az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe is. 1950-ben ezen a napon vált India szuverén köztársasággá s ekkor vált érvényessé a határozat is a különböző hűbéres államok feloszlatásáról. A világrésznyi ország alkotmányjogi függetlenségét már 1947 augusztus 15-én elnyerte. A függetlenség megadását azonban a brit gyarmatosítók hajdani gyarmatbirodalmuk raf- finált felosztásával'párosították. Ily módon az új indiai államnak nemcsak belső köz- igazgatási problémákkal kellett megküzdenie, hanem súlyos külpolitikai konfrontációkkal is. A függetlenség megadásától kezdve egészen 1949 közepéig tartott India es Pakisztán között a kasmíri konfliktus, így 1950 január 26-a nemcsak azért fordulópont, mert ez az indiai szuverén köztársaság születésének dátum., — hanem azért is, mert ettől az időponttól szentelhette az új állam erőfeszítéseinek nagyrészét belső problémái megoldásának. Most, több mint két évtizeddel később egyértelműen le lehet szögezni: India rendkívül pozitív és tiszteletet parancsoló nemzetközi szerepet töltött be független köztársasági létének egész időszakában Emlékezetes hogy Nehru vezetésével az indiai külpolitika már a hidegháború legveszélyesebb éveiben kidolgozta a pozitív el nem kötelezettség politikáját — s emellett az amerikai imperializmus brutális nyomása ellenére mindvégig kitartott. A nemzetközi események viharai sokszor tették próbára ezt a politikát. Így. az 1960-as évek elején Washington a Kína és India között kirobbant határkonfliktust próbálta felhasználni arra, hogy aktivizálja India jobboldali erőit és az országot a maga hatalmi körébe vonja. Más körülmények között, hasonló kísérletek történtek az 1965 őszén lezajlott második indiai —pakisztáni konfliktus idején. Az indiai kormány azonban Nehru és utódai: a rövid ideig hivatalban lévő Sasztri, majd Nehru lányának, Indira Gandhinak vezetése alatt mindvégig kitartott az el nem kötelezettségi politika mellett. Éppen a mostani évforduló napjaiban nem érdektelen leszögezni, hogy a hajdani Kelet- Pakisztánban megvalósított pakisztáni terror-uralom miatt kirobbant harmadik konfliktus során is Űj-Delhinek ez a politikai irányvonala váltotta ki Washington haragját. Indiának 550 millió lakosa van, s ez a szám évente mintegy 13 millió fővel emelkedik. A nemzeti jövedelem fejenként évi 110 dollár körüli szinten mozog, tehát rendkívül alacsony. Ez önmagában jelzi az országra váró gazdasági-társadalmi feladatok méreteit. Függetlenné válása óta az Indiai Köztársaság rendkívül komoly eredményeket ért el. Ma például a termelőeszközöket gyártó iparágak ötször annyi gépet és berendezést állítanak elő, mint 1950-ben, gyors ütemben növekedett az acélipar és a vegyipar termelése. Sokat változott a mezőgazdaság helyzete is. A lakosság gyors növekedése ellenére van remény arra, hogy India a hetvenes évek közepére a tömegek szempontjából életbevágó élelmiszerek viszonylatában önellátóvá válik. A problémák mindenekelőtt abban gyökereznek, hogy alapvető társadalmi fordulat nem történt a tulajdonviszonyokban. Ennek megfelelően a termelési szempontból pozitív mezőgazdasági eredmények elsősorban a nagybirtokokon és a termelékenyebben gazdálkodó gazdag parasztok földjein mutatkoztak — míg a falusi lakosság többségének helyzete romlott. Az ipari szektorban a tulajdonviszonyok radikális megváltozásának hiánya következtében sajátos konfliktus bontakozott ki a kormány által támogatott állami szektor, valamint a magánmonopóliumok között. Ezeknek az ellentmondásoknak következménye az, hogy a jövedelemelosztás egyenlőtlenségét nem sikerült csökkenteni. A lakosság leggazdagabb tíz százaléka a teljes fogyasztás több mint negyedrészét veszi igénybe. Ebből is a „csúcson” elhelyezkedő öt százalék a teljes fogyasztásból 18 százalékban részesedik. Természetesen e rendkívüli problémák megoldásához nemcsak erélyes kézzel, hanem egyben igen körültekintően lehet csak hozzáfogni. Hiszen a világrésznyi India kormányának mélyen gyökerező és elevenen ható vallási-társadalmi előítéleteket is le kell győznie az előrehaladás során. Megállapítható, hogy az indiai belpolitika fejlődésének általános iránya is kedvező kilátásokkal kecsegtet. Az 1971-ben lezajlott választások a monopolista burzsoázia érdekképviseleteinek tekinthető pártok összeomlásával végződtek és világos megbízatást adtak az úgynevezett „Űj Kongresszus Pártnak”, Indira Gandhi kormányának, az átfogó társadalmi reformok végrehajtására. A köztársaság ünnepén olyan Indiát köszönthetünk, amelyet barátsági és együttműködési szerződés köt a Szovjetunióhoz, baráti kapcsolatokat ápol a világ haladó erőivel: a külpolitikában továbbra is az el nem kötelezettségi politika szilárd képviselője — belpolitikájában pedig egyesíti a stabilitást a haladó reformok mind következetesebb végrehajtásának ígéretevei. — ie — íj dokumentuiníilinek Gazdag, változatos filmterméssel lép a közönség elé a Magyar Televízió újonnan létesített Dokumentumfilm- osztálya. A szó szoros értelmében izgalmas bemutatónak ígérkezik a „Szombat, 14 óra 10 perc” című alkotás, amelyben Oláh Gábor rendező-íorgatókönyvíró a Margit-híd felrobbantását idézi fel. A Budapest felszabadulásának évfordulója alkalmából képernyőre kerülő alkotás eredeti felvételekkel eleveníti fel a tragikus eseményt, s megszólaltatja a gaztett életben maradt tanúit is, akik pillérekbe, fadarabokba kapaszkodva úsztak ki a Dunából. Elek Judit rendezésében a közelmúltban kezdődtek meg a „Sötétben, világosban’! című, film munkálatai, amely egy Vájáriskola hallgatóinak 20 éves találkozóját választotta kiindulópontjául. Sza'kai Sándor forgatja a „Feljelentők’'-et. A film nyolc családról szól, amelyek néhány éve még feljelentették a tanyasi kollégium vezetőjét mert kötelezővé tette a fürdést gyermekeik számára, s amelyek most azért reklamálnak, mert a kollégiumban elromlott a bojler s a bennlakók pár napra melegvíz nélkül maradtak.... Kendi Mária forgatókönyve alapján Vámos Judit készít filmet egy közlekedési baleset miatt börtönbe került, s büntetését letöltött gépkocsivezetőről, arról, hogyan sikerült visszailleszkednie a társadalomba, hogyan alakulnak kapcsolatai kollégáival, munkatársaival. Szemes Mihály februárban kezd hozzá „Morbus Hungaricus” című produkciójához, amelyben a TBC elleni küzdelem eredményeit igyekszik feltérképezni, három évtized áttekintése alapján. A „Századunk” az idén nem jelentkezik: szerkesztője:, írója, Bokor Péter egész évben „A nagy válság” című négyrészes dokumentumfilmhez gyűjt anyagot. Ebben az 1929-ben kezdődött világválság okait, kisíró jelenségeit, nem utolsósorban pedig politikai vetü- leteit kívánja tisztázni. Római levél Olasz furcsaságok íkí PÉNZ mmmm Olaszországban általános vélemény szerint kevés a pénz. Nemcsak olyan értelemben, hogy sok embernek kevés van belőle de úgy is, hogy az üzletekben „ pénztárosok gyakran gondban vannak a visszaadáskor. Kevés az aprópénz, különösen az öt-, és a tízlírás. Numizmatikai boltok kirakatában még egy- és kétlírást is lehet látni, ezek azonban gyakorlatilag már nincsenek forgalomban. Az aprópénz hiánya új fizetőeszközöket hozott létre, amelyek természetesen csak az eladók részéről érvényesek. Az ötlírás helyett rendszerint nem adnak semmit, legfeljebb a trafikosok egy bélyeget. A tízlírást helyettesítő fizetőeszközök választéka nagyobb: három darab előrecsomagolt keksz, egy szem karamella, vagy egyéb édesség, néha pedig a trafikokban három tízlírás helyett egy doboz gyufa az olcsóbbik fajtából. Azt mondják, az aprópénz hiányát az automaták Idézték elő, amelyekben hosszú időre elfekszenek a tízlírások. Akár ez az ok, akár más, a kereskedők nem járnak vele rosszul. Van egy másféle módja is az apró- pénzhiány megoldásának, a „domani”. Fizetéskor azt mondják a vevőnek, hogy „domani”, azaz „holnap”, ha érre jár és vásárol, megkapja, ami ma hiányzik. Persze egy nap hosszú idő, a kereskedők feledékenyek és másnap tíz-húsz líráért igazán nem érdemes szólni. :::: „SZERELEM“ ■■■■ A prostitúció tilos Olaszországban, de mint sok más tilalmat, ezt sem veszik túlságosan komolyan. A Termini pályaudvar környékén: a Via Cavouron és a környező utcákban nappal is félreérthetetlen szándékkal álldogálnak a hölgyek. Sőt nemcsak álldogálnak, hanem a férfiak nyomába is szegődnek, és gyakran ,nem köny- nyű lerázni őket. Sok újságban állandóan jelennek meg olyan apró- hirdetések, amelyekben „szép, gyakorlott és igényes” hölgyek keresik férfiak, valamint férfiak nők ismeretségét „kellemes órák eltöltésére”. Olaszország éppen ezekben az években fedezi fel nagyobb mértékben, lelkesen, vagy megbotránkozva, a skandináv államok szabadosabb szexuális életét. A dán pornóipar valószínűleg jelentős részben az olasz piac részére termel. Egyes újságokban naponta hirdetik ennek az iparnak a termékeit, jóllehet hivatalosan nem volna szabad behozni őket Olaszországba. A film sem akar kimaradni a konjunktúrából, bár sok akadállyal kell megküzdenie. Néha furcsa és groteszk módon próbál erotikus lenni, olyan megkötöttségek mellett, hogy például a meztelenség eleve tilos a filmeken. Olykor azonban, ha a helyzet fonákságát ragadja meg a rendező, jó szatír„ is születhet. Ilyen volt például „A délről jött viking” című film, amely egy előítéletekkel teli szicíliai fatalember Dániában átélt kalandjairól szólt. •5« Á R V mmmm Ha az ember külföldre utazik, természetes, hogy gyakran megáll a kirakatok előtt és számol, olykor ösz- sze is hasonlítja az árakat. Persze az árak egyszerű összehasonlítása szinte semmit sem mond, hiszen az életszínvonalat rendkívül sok tényező bonyolult összefüggései határozzák meg. Világot járt honfitársaink legendákat tudnak mesélni az egyéb országokban látott alacsony árakról. Tény, hogy sok cikk ára Olaszországban is alacsonyabb, mint otthon, a szezonvégi kiárusítások idején pedig bizonyos holmikat valóban meglepő olcsón meg lehet kapni. A legendás alacsony árakat azonban mindig jobb fenntartással fogadni. Elég sok zugárus foglalkozik lopott, csempészett, újnak • agyusztált használt cikkek, vagy egyszerűen értéktelen selejt eladásával. Rómában a Porta Portese a hírhedten olcsó áruk piaca. Két hosszú párhuzamos utcából áll, amelvek mentén jórészt deszkából, hullámlemezből és kátránypapírból épült, roskadásig megtömött „üzletek” sorakoznak, amelyekben tranzisztoros rádiótól autóalkatrészeken át „antik” fegyverekig, mindenféle ismert és ismeretlen rendeltetésű holmit lehet kapni. Egy ismerősöm háromszáz líráért karórát vásárolt a Porta Portesén. Rendkívül örült a jó vételnek mindaddig, amíg három-négy nap múlva egyszer körülbelül 20 centi magasról le nem ejtette az asztalra az órát, amely azonnal megállt. Elvitte egy óráshoz, aki már ránézés után gyanakodva nyúlt érte. A mester felnyitotta az óra hátlapját, egyetlen pillantást vetett a szerkezetre, aztán becsukta a fedelet és visszaadta az órát a tulajdonosának. — A Porta Portesén vette ugye? — kérdezte. — Igen — válaszolta az ismerősöm. — Én ezt az órát nem veszem a kezembe — mondta a mester, és védekezőén maga elé tartotta kezét — Miért? — Azért, mert becsületes ember vagyok, és nem akarom becsapni Önt. Bistey András A Duna völgyében Bolgár régészek nemrég egy időszámításunk előtti XIV—XIII. századi sírmező (nekropoiisz) nyomaira bukkantak a Duna völgyében, a bulgáriai I.om város közelében. Az ásatások első szakaszában 54, elégetett emberi holttestek hamvait tartalmazó agyagurnát. valamint sok agvagedényt. kerámiából készült kést, kaparóvasakat. nyilakat és egyéb felszerelési tárgyakat találtak. A további fel*'"ás során még több mint 50 újabb sírra bukkantak. Alig hiszem, hogy a televízió a múlt heti műsorát kitenné az ablakba, ha úgy hozná a sora. Tárgyilagosan is megállapíthatjuk: nézői élményekben szegényes, műfajilag egyhangú, szürke volt az 1972-es év harmadik mű- sorhete. És hogy a műfaji monotóniát meg is indokoljam, íme a hét fő műsorideinek néhány programja: szerdán film, A génuai hölgy első része, másnap este film, zenés angol filmalkotás, a Minden megtörténhet, pénteken a „festett hölgy” folytatása, szombaton pedig ugyanebből a nemből egy francia és egy angol mű. Persze önmagában még nem volna baj, hogy a televízió filmet vetít. Még ilyen mennyiségben is. A baj akkor kezdődik, ha ezek a filmek alatta maradnak a várakozásnak, sőt a művészi alkotásra kötelező színvonalnak is. A krimi sóm halálos bűn a képernyőn, ha valóban izgalmas, jó bűnügyi játék. Olyan játék, ahol a néző élesítheti, csiszolhatja logikáját, játékosan sakkozhat a megoldás lehetőségeivel. Ilyen értelemben egy jó kriminek — uram bocsá’ még társadalmi haszna is lehet. De ha egy bűnügyi történetben már a film első kockáin világosan áll előttünk a képlet, s a megoldásra váró rejtély is nyílt titok, és a film alkotói csupán azért próbálják összekúszálni a szálakat, hogy az egyébként kétszer kettő négynél is világosabb ügyből valamiféle bonyodalom szülessék, az már vészedéin esen káros: mert unalmas. A két részletben két estére adagolt — egy estére is sok lett volna! — A génuai hölgy merénylet volt a krimi ellen. Persze nem sokkal szívderítőbb látvány a képernyőn a filmgiccs sem. Ezzel is szolgált az elmúlt hét programja. A Minden megtörténhet című angol filmről van szó, amelyet nem kétséges, hogy a kitűnő énekesre, Tommy Steele-re éoítet- tek a film készítői. A színes, látványos elemekre énülő szélesvásznú film alkotói azonban nemcsak a muzsikát kívánták eladni: csábító, andalító, szirupos történetet csavarintottak a népszerű énekes köré. Egy olyan karriertörténetet, amely az anyagi, társadal. i érvényesülésnek a legócskább giccs- regényekbe illő módját kívánja népszerűsíteni; azaz a mindenkiből minden lehet hamis kispolgári illúzióját. Lám. a hanglemezstúdió egyáltalán nem különös, sőt kifejezetten szürke^ átlag kis asszisztense is hová jutott: hangjával — társadalmi korlátok ide, társadalmi korlátok oda, nemcsak b énekelte magát a halhatatlanságba. de aranylemez- lovasként bevágtatótt az előkelő gazdagok világába is. Az érvényesülés útjai tehát nvitva állanak mindenki előtt, soromnók nem léteznek. — sugallja a befutott Billy fényes karrierie. És h-gv még szívhez szólóbb legyen maga a történet és természetesen Billy, a számító alkotók még meg is SDékel- ték itt-ott a történetet néhány önmagában is sikerre számítható érzelmes elemmel. Ilyen elem néldául a gyermekek többszöri szerepeltetése. A film készítői ezt is bedobták a siker érdekében Billy ünneonaookon az árv?házba jár és aíándzvot hord az elárvult kicsinyeknek Hát nem kedves ez a Billy? Sorolhatnám tovább, hogy a film alkotói miként igyekeztek az angol társadalom kispolgári konven "lói. beidegződései szerint megkomponálni, felépíteni ..művüket”. Amikor bosszankodom, hogy ilyen bárgyú históriával akarnak átverni, még ha ebben a számomra bárgyúnak tűnő karrierhistóriában sok a kiszámított raffinéria. egyben örülök is, hogy bennünket már mennyire nem hat meg az ilyenféle csomagolás és mennyire' nem kábít el a csomag tartalmidig;, amiről a kispolgár álmodozik, az számunkra valóban reális lehetőség. Tommy Steele kitűnő énekei a maga nemében, a Minden megtörténhet azonban silánv termék, ugyancsak a maga nemében. Nem ártott volna közölni a film előtt: csupán a muzsika fontos. Valami új, valami biztató Két műsor említése kívánkozik az összefoglaló alcím alá; az egyik a kétségtelenül szervezettebbé és egyben frissebbé vált Színházi album és a most induló rokonszenves új sorozat, a Tv Zenei Klubja. A színházi élet eseményeit követő album azzal vált határozottab- bá és gondola 'lag is elmélyültebbé, hogy egy központi gondolatra fűzte mondandóját. A megszólaltatott rendezők, így Székely Gábor is. a szolnoki Sirály-előadás rendezője, egységesen arra a kérdésre adtak választ, hogy az általuk bemutatott drámával mi volt az alaovető céljuk, művészi szándékuk. Így a színházi világ panorámája kétségtelenül a rendezői hitvallások körképévé is vált. A kritikusabb hangvétel. a még hangs’' ’yosabb műbírálat az előadás méltatásán túl tovább növelheti a színházi kultúra televíziós fórumának jelentőségét. A zenei ismeretterjesztés, a zenéi ízlés fejlesztése azt hiszem olyan formára talált a zenei klubban, amely hosz- szú időre megoldhatja a tv ilyen irányú feladatait. A jó muzsikán túl. amelyet élvezhettünk. néhány hasznos ötletet már a kezdet is felvonultatott. Jó gondolat például a zene közbeni közvetlen, meghitt hangulatú beszélgetés, társalgás „egymás között”; hogy a klubtagok kérdezhetnek is a klubban megjelent művészektől é- alkotóktól. Továbbá, hogy kiki előrukkolhat egy birtokában lévő zenei ritkasággal. Ezen az úton bizonyára sok értékes zenei relikvia is előkerül majd. És talán *a következő klubesten már eltűnnek a felesleges riporteri izgalmak is, amelyek még a premieren tapasztalhatóak voltak és kissé idegesítették a hangulatot. Röviden Negyven perc Grúziában. Ennyi ideig tartott a magyar televíziósok grúziai útibeszámolója a képernyőn, de mi mindent sikerült megtudnunk ennyi idő alatt is a grúz nép rendkívül gazdag múltjából és jelenéből. Rusz- taveli földje nemcsak a nemes nemzeti tradíciók földje. hanem a modern jövő szülőanyja is — ismerhettük meg az útifilmből. Külön öröm volt látni, hogy Tbiliszi jövőjének formáján ma- g ar szakemberek kezenyo- ma is látszik; a város r ~t- dern épületeinek falára ugyanis magyar alumíniumborítás készül. — A cirkusz csillagainak második része — az elsőt Szilveszter estéién láthattuk — sem okozott csalódást. Sőt, a hét filmjeinek szomjító sivatagában üdítő oázist jelentett. A magyar Urbánr csoport láttán ismét meggyőződhettünk artistáink művészi rangjáról és hírnevéről a világban. ■— Az Európa bölcsője címet viselő sorozat a pe zsa birodalom felfedezésére vállalkozik. Éppúgy, miként az olaszok filmje tette Indiával. Az első rész alapján mondhatjuk: gondos, alapos munkával szemléletes képet ad a hajdani birodalom világáról.
