Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
1972. január 4. SZOLNOK MEGVE1 NÉPLAP 7 Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat íjéokocs! vezetőket, buszra »épKopsivezetőket, gépkocsirakodókat felvesz Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: a vállalat kirendeltségénél, Gépészeti üzem, Szolnok. Tiszaliget. Vas és Faipari Szövetkezet felvételre keres gyakorlattal rendelkező mérlegképes Jelentkezés részletes Snéletrojzzol. (Erkölcsi bizonyítvány szükséges.) Szolnok, Ostor u. 1. A SZOLNOK MEGYEI TEMPÓ KSZ sokszorosító és könyvkötészeti részlege értesíti Tisztelt megrendelőit, hogy új telephelyre költözött. Címűnk: Szolnok, Rékasi úti II. sz. Irodaház, (nyomdaipari részleg). Telefon: 12-748. Megközelíthető: 12-es autóbusszal. Szolnok megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat 1972—73-as tanévre, Vili. általános iskolát végzett, — 17. életévüket be nem töltött — tanulókat vesz fel, húsipaii szakmunkás tanulónak Jelentkezéssel kapcsolatos bővebb leívliágosHást 3 vállalat munkaügyi osztálya ad. Szolnok, Beloiannisz u. 82. szám. Á Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gépüzeme (Szolnok, Vöröshadsereg u. 34. sz.) '©'vételre keres Master típusú úszókotróra vizsaával rendelkező kotrómestert és hajógépészeket. Munkaterület a Tisza középső szakasza. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni Reményi István üzemegységvezetőnél. \ HIRDETMÉNY HIRDETMÉNY Tiszaigar Község Tanácsa 1971. év október 21-én tartott ülésén az 1971. évi 1. számú tanácsrendeletével megalkotta a szervezeti és működési szabályzatát, valamint az 1971. évi 2. számú tanács- rendeletét a vásárok és piacok tartásáról. A tanács mindkét rendeleti hivatalos idő alatt a vb- titkári irodában megtekinthető. Községi Tanács V. B. Üjszász nagyközségi Tanács megalkotta az 1971 évi 2 számú tanácsrendeletét, amely a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatát foglalja magában. /. tanácsrendelet hivatalos idő alatt a vb-titkár hivatalom helyiségében megtekinthető. Nagyközségi Tanács V. B. Tiszamenti Vegyiművek Vállalat Szolnok, Tószegi út FELVÉTELRE KERES termelő és karbantartó üzemeihez férfi segédmunkásokat, lakatos, villanyszerelő, elektrikus szakmunkásokat, valamint gimnáziumi és egyéb középiskolai érettségivel rendelkező férfi munkaerőket betanított munkásoknak. (Szakképzés megegyezés szerint.) Szállító üzemünkhöz: rakodókat, kocsirendezőket. valamint kiszolgáló üzemeinkhez férfi és női munkaerőket, betanított munkásnak, (lehetőleg Vili ált. iskolai végzettséggel rendelkezőket.) CSÖKKENTETT MUNKAIDŐ! Férfiak részére szükség esetén munkás- szállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. A Nagy alföldi Kutató-és • • Feltáró Tizem iparitanuló felvételt hirdet az 1972/73. tanévre mélyfúró, mélyfúró gépszerelő szakmában jelenleg VIII. ált. osztályos fiúk részére* A képzés helyé: VÁRPALOTA Képzési idő: 3 év (emeltszintű képzés). JUTTATÁSOK: üzemtől: társadalmi tanulmányi ösztöndíj: 250,—Ft/hó teljes kollégiumi ellátás* iskolától: tanulmányi eredménytől füesően öc'töndíj, munkaruha. Jelentkezés helye: OGKT ^agvalföldi Kutató és Feltáró Üzem személvzeti osztóivá v”"v személyesen). Szolnok, Körösi út 46. Petes ügyek tanulságai A szomszéd nem köteles fizetni Egy jászberényi háztulajdonos kérelmének eleget téve az áramszolgáltató vállalat a fővezetékről az elektromos áramot bevezette a tulajdonos ingatlanába, aki ezért kb. 5000 forintot fizetett. Ezt követően a szomszéd is kérte lakásába a villanyárán:. • bevezetését, melyet az áramszolgáltató vállalat úgy oldott meg. hogy a csatlakozást a már említett ház- tulajdonos telkén lévő villanyoszlopról biztosította. A háztulajdonos ezért az áram bevezetési költség felének megtérítésére kérte kötelezni a szomszédját, mert álláspontja szerint az. ilyen összeg erejéig az ő rovására alaptalanul Gazdagodott. A bíróság elutasította a háztulajdonos keresetét és rámutatott arra, hogy az 1/1966. sz. NIM rendelet szerint a külső csatlakozó vezeték az áramszolgáltató tulajdonát képezi. A csatlakozó vezetékre az áramszolgáltató a fogyasztó szerződésileg biztosított teljesítmény igényének sérelme nélkül további fogyasztókat is rákapcsolhat. Az új fogyasztónak a hálózatba való bekapcsolása az eredeti háztulajdonosnak semmiféle károsodást nem okozott Rovására a szomszéd vagyoni előnyhöz nem jutott az által sem, hogy a hálózat megléte révén lényegesen kisebb költséggel tudta lakásába a villanyáramot bevezettetni. Vita a kártérítési felelősségről A karcagi ÁFÉSZ üzlet céljából házat vett egy magánszemélytől 4s a szomszédos élelmiszer-vegyesbolt vezetője részére a megvásárlás után a kulcsokat átadta. A tervezett átalakítási munFILMJEGYZET kákkal kapcsolatos megbeszélésen a boltvezető felajánlotta hogy a kisebb bontási munkákat társadalmi munkában elvégzi. A munka kezdetének időpontját nem határozták meg. A boltvezető 1970. június hó 7-én az általa vezetett üzlet bezárása után az átalakításra kerülő épületben munkához fogott. De amint a falhoz támasztott létráról lelépett, egy. a bon.ásból kikerülő szöges lécbe taposott. s a kiálló szög a lábbelijén keresztül hatolva megsértette talpát. A sérülés következtében hosszabb időre táppénzes állományba került. Kárigényét az ÁFÉSZ és a Munkaügyi Döntőbizottság elutasította. Nem adott helyt a szolnoki járásbíróság sem az elutasító határozatok ellen irányuló felülvizsgálati kérelemnek. Rámutatott arra, hogy a boltvezetőnek nem sikerült bizonyítania, hogy a munka megkezdését munkáltatójának bejelentette, arról az ÁFÉSZ-nek tudomása nem volt. Ilyen körülmények között a bíróság az ÁFÉSZ kimentésére irányuló kérelmét megalapozottnak találta, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a munkáltató nem is volt olyan helvzetben, hogy dolgozója magatartását értékelni, a sérülésre alkalmat adó okott elhárítani tudta volna. Ez a körülmény éppen a dolgozó magatartása miatt nem követkzehetett be, ezért a bíróság az ÁFÉSZ kártérítési felelősségét az Mt. 62. § (1) bekezdése alapján nem látta megalapozottnak. A boltvezető igyekezete elismerést érdemel, dicséretes, hogy önzetlen munkájával az ÁFÉSZ érdekében munkaidőn túl, beosztásával össze nem függő munkára vállalkozott, azonban a fenti jogszabályi rendelkezés alapján az ÁFÉSZ kártérítési kötelezettségét nem lehet megállapítani. Dr. V. N. Csárdáskirálynő Kálmán Imre olvadékony mélódiájú, fülbemászó dalai — amelyeknek értékét kár lenne vitatni — talán még soha nem csendültek fel olyan szépen, ’-’int ebben a filmben. Anna Moffo tömör csengésű, ugyanakkor bársonyos simogatású drámai szopránja csodálatos könnyedséggel szólaltatta meg ezt a több nemzedék által egyaránt kedvelt muzsikát. Az operaénekesnő produkciója valahogy úgy hatott, mintha egy mázsás súlyokhoz szokott erőművész merő szórakozásból könnyű labdákat dobálna a levegőbe. És milyen gyönyörű, dekoratív jelenség, merőben ritkaság az operaénekesek között. Játéka is elegáns, felszabadult. Anna Moffo dicséretével nagyjából be is fejezhetjük a magyar—nyugatnémet szövetkezéssel készült Csárdás- kiráivnő dicséretét, amelyet különben az abszolút nemzetköziségről szóló vicc sémáidba nvngo^tan behelv°t- tesíthetnénk. Mert íme. osztrák librettisták és magyar 2;onoi;7c.r75 or"'°T,Gtd ’ '£'v'or1 olasz operaénekesnő angol nyelven éneket. A film további részei pompásan beleillenek a filmooerettek inkább rossz, mint jó hagyományaiba. Régóta várható volt, líogy a Csárda «királynő sem kerülheti el a megfilmesítés sorsát, hiszen főként Hont! Hanna jóvoi+áhól úgyszólván könnyű műfajunk nemzeti ren-—7a-itán«ívá vált. Az s°m meeleoetés, hogy az adaotá- ció műveletét éoDen Szine- tár Miklós haitotta végre. általános felzúdulást a meg- tévócífott Rózsa Sándorral, most ugyanazokkal az eszközükkel általános sikert arat. Mert Móricz Zsigmond nemes irodalmi alapanyaga ellenállt Szinetár látványosságot hajszoló és felszínes rendezői módszerének, de az operett tetszetős csillogása meglehetőesen illik hozzá. Operett ez, „békebeli”, — ahogy a Miska főpincér szerepében vergődő Latino- vits Zoltán megjegyzi a film zárójelenetében. Szinetár meg sem próbálta a hitelét vesztett műfajt mentegetni, amint a musical mesterei teszi manapság. Ellenkezőleg. A szövegkönyv Békeffi—Kellér-féle átdolgozásából gondosan kiirtotta a nézővel cinkosan összekacsintó, parodizáló részleteket. Operettet adott, nagyjelenetekkel, csábos női karral. fantasztikus estélyi uszályokkal ép arc pirítóan szégyenletes műmagyar jelmezekkel. Operett, de nem a javábóL Szánalmasan vérszegény a táncjelenetek koreográfiája. A szereposztás pedig valósággal tévedések vígjátcka. René Kolló, a bönviván pomoás hőstenorjával sem feledtetheti játékkultúrája elemi hiányosságait, a Bóni —Stázi kettős észrevehetetlenül halvány, Psrta Irén sem tud mit kezdeni az anyahercegnő megkurtít tt szerepével. Minthogy azonban a műsorpolitika a Csárdáskirálynőt nyilvánvalóan úiévi ajándéknak szánta, ne nagyon nézzük az ajádék ló fogait. Még örülhetünk, hogy Mensáros László, egy kedves, deresfejű bohém szerepében és Huszti Péter, mint egv hiookrita K. und. K. kapitány kifogástalan alakítást nyúlt ott. A Csárdáskirálvnőt bizonyára sokáig megőrzi ’ó- emiéVo7etéb“n a közönség. Szinetár filmjét azonban nem. Sz. J.
