Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

Az első csillag jr épletes a rendfokozat, mégis valódi. Először az alap- J\ szervezetek vezetőségében jutnak tisztséghez a párt­tagok. Pluszmunkával, ellenszolgáltatás nélküli fá­radozással járó tisztség ez. Bizalommal övezett posztot töl­tenek be azok, akik vállalják. Bíznak bennük, s ezért ered­ményes munkát várnak tőlük elvtársaik, akik a vezetőségbe delegálták őket, s ugyanígy viseltetnek irántuk pántonkívüli kollégáik, munkahelyük szakmai vezetői. A bizalom forrása egyértelmű: tulajdonképpen az alap­szervezetek testesítik meg a munkahelyeken a pártot. A párt politikája Pedig népünk felemelkedésének záloga volt és marad. Az emberek azonban nemcsak az ország boldogulása érdekében kifejtett általános erőfeszítés alapján ítélik meg a pártot, hanem a környezetükben élő kommunisták, a párt- alapszervezet tevékenysége alapján is. Érthető ez, hiszen — talán nem is rugaszkodok el nagyon a valóságtól, ha azt mondom — sok ember számára az alapszervezetekben kezdődik és ott is végződik a párt. M agától értetődő, hogy az országunk helyzetére, jövőnk alakulására kiható politikát nem egy-egy alapszer­vezetben alakítják ki. Megvannak „ párt arra hiva­tott szervei; mindenekelőtt a pártkongresszus, s a Központi Bizottság. Az sem vitatható viszont, hogy ezek a döntéseknél mindig figyelembe veszik a párttagság egészének vélemé­nyét, amely az alapszervezetekben formálódik ki. Az így hozott határozatokat viszont nagyrészt ugyancsak az alap­szervezetekben hajtják végre, hiszen nincs gazdasági, társa­dalmi életünknek olyan részterülete, ahol ne volnának párt­tagok. Tehát mind a határozatok előkészítésében, mind meg­valósításukban fontos szerep hárul a pártalapszervezetekre, mindenekelőtt a vezetőségi tagokra. Ezért nélkülözhetetlen, hogy „ pártvezetőségek rendsze­resen és önkritikusan elemezzék saját tevékenységüket. Az ezekben a napokban zajló beszámoló taggyűlések jó lehető­séget biztosítanak erre. Az éves számadás időszakában va­gyunk, korai volna summázni a pártmunka erényeit, ele­mezni hibáit. Meglehetősen széleskörű tapasztalatként azon­ban így is említhetjük, hogy alapszervezeti vezetőségeink munkája nincs mindig szinkronban a követelményekkel. T alán ennek is betudható, hogy akad olyan gazdasági vezető, aki vállalata nehéz helyzetbe kerülésekor először a városi, vagy járási bizottsághoz fordul, pe­dig a leggyorsabb, leghathatósabb segítséget a saját környe­zetében élő kommunistáktól kaphatná. Mondjuk meg őszintén azt is, néhány gazdasági vezető szemében a járási-városi bizottságoknál kezdődik a párt, s ott is többnyire leszűkül az apparátusra. Attól várják inkább az ügyek érdemleges intézését, mintsem a választott • testületek tagjaitól, pedig azok között lehet hogy ott vannak saját munkatársaik is. Joggá] érzik ilyenkor a pártvezetőségi tagok; hogy nem becsülik kellően őket. Persze más megvilágításba kerül á pártvezetőségi tagok és a gazdasági vezetők viszonya, ha azt vizsgáljuk, hogy a termelőmunkában, a személyi ügyek intézésében és egyéb vonatkozásban milyen segítséget tud nyújtani a pártvezetőség. Feltehetjük a kérdést úgy is; dinamikusan fejlődő életünkkel lépést tarthat-e minden alapszervezet? Ö nmagunkat áltatnánk, ha egyértelmű igennel felel­nénk. Évről évre összetettebb, bonyolultabb feladatok­kal kell megbirkóznunk minden üzemben, vállalatnál és intézménynél. Az elmélyült elemző munka kerül mind­inkább előtérbe. Ráadásul nem minden pártvezetőség ren­delkezik olyan szakmai képzettséggel, hogy — például — közgazdasági témákban megfellebbezhetetlen ítéletet mond­jon, hasznos javaslatot tegyen. Viszont ha a pártvezetőség a mai követelményeknek megfelelő pártéletet teremt, ha a munkahely fontosabb "feladatait az egész alapszervezet köz­ügyévé tudja tenni, akkor nyert ügye van. A párttagság soraiba ugyanis a munkásoktól kezdve a vezető beosztásban dolgozókig tartoznak az emberek. Olyan kollektíva ez, amely a legösszeforrottabb, a legnagyobb hatású, magával ragadhatja az összes dolgozót. Ezért mondhatjuk azt is, hogy amit emberileg meg lehet oldani, azt a pártalapszervezet megoldhatja. r~tnnek viszont előfeltétele — mégegyszer hangsúlyozva Cj — a rendszeres, eleven pártélet, a pártvezetőségi ta­gok aktivitása, szervezőkészsége, politikai-, szakmai önképzése, s nem utolsósorban kommunistához méltó em­beri magatartása, példamutatása. Egyszóval mindaz, ami tisz­teletet kelt az első csillag és a többi iránt is. S. B. ■u—a—m Negyvenötezer tonna kubai cukor érkezik Mint ismeretes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi mi- niszterhelvettes kubai nart- nerével Havannában a közel­múltban rr egállapodást írt alá, amelyben meghatároz­ták a két ország árucsere- forgalmának idei kereteit és fő termékeit. — A közelmúltban aláírt jegyzőkönyv értelmében Ku­ba 1972 első felében 45 ezer tonna cukrot szállít Magyar- országra. Ez számottevő mennyiség, idei várható cu­korfogyasztásunknak több mint 10 százaléka. Bár a ba­ráti közép-amerikai ország fő terméke a cukor, a fel­kínált árulista egyre bővül. s importunkban több fontos cikkükkel számolhatunk. Már jelenleg is vásárolunk Kubától cukron kívül nik- kelkoncentréturr ot, továbbá déligyümölcsöket, mézet és egyéb árukat. — Magyarország főleg ipari termékekkel fizet a kubai árukért, de közremű­ködik gyárak építésében is. Kubába irányuló exportunk­nak nagy része gépipari ter­mék és gyógyszer; szállítmá­nyainkkal partnereink elé­gedettek. Különösen nagyra értékelik a magyar gyárt­mányú telefonközpontokat és egyéb híradástechnikai cikkeket Magyar- mongol kulturális- tudományos egy iittműk ödés Szombaton a Kulturális Kapcsolatok Intézetében De­meter Sándor, a KKI elnök- helyettese és Puncagijn Sag- darszüren, a Mongol Nép- köztársaság nagykövete' alá- írata a magyar—mongol kulturális tudományos együttműködés 1972—1973-ra szóló ír. unkatervét. Az egyezmény első alka­lommal tartalmaz az egész­ségügyre és az agrárfelsőok­tatásra vonatkozó megállapo­dásokat is. A Magyarorszá­gon végzett fiatal rr. öngól szakemberek részére tovább­képzési lehetőség nyílik ha­zánkban, míg mongol szakos oktatóink és diákjaink Ulán­bátorban mélyíthetik el nyel­vi és irodalmi ismereteiket. A két ország művészeti szö­vetsége közvetlen együttmű­ködés keretében bővíti kap­csolatait; a rádió, televízió és sajtószervek szorosabb kapcsolata pedig fokozottan szolgálja a Magyar Népköz- társaság és a Mongol Nép- köztársaság eredményeinek kölcsönös megismertetését, népszerűsítését Magjai* párl­és kormány­küldöttség utazik a Vietnami Demokratikus Köztársaságba A Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottsága és a Vietnami Dere okratikus Köz­társaság kormánya meghívá­sára Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke vezetésével február elején magyar párt- és kormány- küldöttség utazik hivatalos baráti látogatásra a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ságba. Milliárdos forgalom A szolnoki AGROKER Vállalat tavaly első ízben múl­ta felül az egymilliárdos forgalom értékét. A vállalat az idén is mintegy 800 féle géget, közel 40 ezer fajta al­katrészt és több mint 350 féle növényvédöszert biztosít a megye mezőgazdasági nagyüzemei részére. Még folynak a tárgyalások az üzemekkel, amelyeknek az eddig már felmért igényeiket hiánytalanul ki tudják elégíteni. Hta: Közünk Vajda Jánoshoz * A mintás és kőműves * Jászkun-Kakas $ Szibéria tájain * Két perc nyelvművelés Szolnoki séták, 1971 «■ A megye IV. ötéves tanácsi fejlesztési tervéről $ Elindult egyszer egy tanácstag Munkásó'röket ünnepeltek Egységgyűlés Jászberényben, Törökszentmiklóson és Tiszafüreden Szombaton megyénk há­rom ünnepi egységgyűlésén emlékeztek meg a munkás­őrség megalakításának ju­bileumáról. A jászberényi Déryné színházteremben • a Kókai Lászlóról elnevezett jászsági zászlóalj ünnepsé­gét Semsei Imre. a jászberé­nyi városi pártbizottság tit­kára nyitotta meg. A nép­hatalmat védő önkéntes fegyveres testületet Szekeres László, a járási pártbizott­ság első titkára méltatta. Muzsik László parancsnok jelentette, hogyan sikerült 1971 kiképzési terveit tel­jesíteni. A kitüntetteket Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte. A jubiláló mun­kásőröknek Kiss István, a megyei parancsnok helyette­se adott át emléktárgyakat. Törökszentmiklóson, a Ki­lián György • munkásőr zász- . lóalj a művelődési házban tartotta ünnepségét. Ezen Magyar János, a városi pártbizottság titkára elnö­költ és Fehér Miklós, a já­rási pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Az elnökségben ott volt a zász­lóanya, özv. Szilágyi Sán- dorné, az ország egykori első demokratikus föbírónő- je. A városi úttörőmunkás- ór zászlóalj pajtásai jubi­leumi szál 9 got kötöttek a csapatzászlóra. Kovács Sán­dor parancsnok jelentése után dr. Zsmurin Lajos, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője szólt az egy- j séghez, a kitüntetteket pe- dig Posta Mihály megyei parancsnok köszöntötte. Tiszafüreden, a Kossuth Lajos század ünnepi egy- - séggyűlésén Mándi Sándor, a járási pártbizottság első titkára volt az ünnepi szó­nok. Simon István parancs­nok adott jelentést és Szabó Béla a megyei parancsnok helyettese adott át emlék­plaketteket a 15 éve szol­gáló munkásőröknek. Őket köszöntötte Zagyi János. _ a megyei pártbizottság titkára is. B usasa-- TUllÓSÍTÁSOKte<HÍREK — TI UÓíUÁrOk. .UliUyh. Országos mezőgazdasági összeírás A Minisztertanács határo­zata alapján a Központi Sta­tisztikai Hivatal általános mezőgazdasági összeírást szervez. A nagy munkát or­szágszerte már az idén áp­rilisban megkezdik és 1973- ban fejezik be. Magyarország történetében ez lesz a harmadik általá­nos mezőgazdasági összeírás. Az elsőt még 1895-ben szer­vezte a Központi Statisztikai Hivatal, a következőre 1935- ben került sor. A mostani je­lentőségében lényegesen el­tér az előző kettőtől. Nem­csak azért, mert a felszaba­dulás után alapvető válto­záson átment magyar mező- gazdaságnak-ez lesz az első pontos számbavétele, ha­nem azért is, mert az össze­írás része egy nagy nemzet­közi munkának. Hazánk ugyanis az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete — a EAO — felkérésére csatlakozott ahhoz a nemzet­közi összeíráshoz, amelynek célja a világ élelmezési hely- zetének javítása. Kiállítás a Népszaváról A századik évfolyamához érkezett a Népszava. A ju­bileum tiszteletére a nagy- bátonyi Bányász Művelődési Házban dokumentum kiállí­tást rendeztek. A kiállítás anyagának összéállitásához. megrendezéséhez a Népszava szerkesztősége és a Táncsics könyvkiadó nyújtott segít­séget. Különösen érdekes és becses darabjai a tárlóknak a Tanácsköztársaság idején megjelent négy eredeti lap­példány. Új termék a íedőlemez üzemben Újfajta fcdőlemez gyártá­sát kezdik el az idén a jász­ai sószen tgyörgyi ÁFÉSZ üzemében. Az új termék — üvegfátyol alapanyagú fedö- lemez — gyártási technoló­giáját az üzem és az állami épitóipari vállalat szakembe­rei közösen dolgozták ki. Előnye, hogy különleges im- pregnálással rothadásmentes­sé tették, így a hagyományos fedőlemeznél jóval hosszabb m élettartama. Az üzemben rövidesen el­készül az új termék gyártá­sához szükséges gépsor. Az idén a tervezett 4.5—5 millió négyzetméter kátránypapír mellett 500 ezer négyzetmé­ter üvcgfátyol fedölemezt gyártanak. Kíváncsi szőlősgazdák Borsod megye bortermő vidékén — Tokaj-hegyalján és a dél-borsodi borvidéken — kíváncsian figyelték az időjárás alakulását szomba­ton a szőlősgazdák.- A népi hagyományon kívül ugyanis évtizedes megfigyelések is igazolták azt a régi szólás­mondást, hogy „ha megcsor­dul Vince — teli ’esz a pin­ce”. A népi jóslásra most hiányzik az alap — mert se hó," sem pociig^'számottevő jegosedés nincsen Borsodban. A szombat hajnali mínusz 10 fokos fagyos idő azonban a déli órákra felengedett, s a szőlősgazdák ebből arra következtetnek, hogy az idén legalább a tavalyihoz ha­sonló jó bortermésre szá­míthatnak,. Bővült a pótkocsi család A hódmezővásárhelyi ME­ZŐGÉP Vállalatnál tovább bővült az egytengelyes pót­kocsi család; elkészítették az új típusú, malomipari pót­kocsi mintapéldányát. Segít­ségével megszüntethető a hagyományos, nehéz fizikai munka, a zsákolás. A kocsi­hoz tartozó, s a vontató traktorral kardántengellyel hajtott szívó-nyomó berende­zés mozgatja a búzát, vagy más szemestermsnyt a rak­tár és a kocsi két köbméte­res szállítótartálya között. A kirakodást ugyancsak ez a berendezés látja el, emberi erő közreműködése nélkül. A töltőberendezés óránként 15 tonna termény „szivaty- tyúzására” képes. Napos csibék Lengyelországba A Bábolnai Állami Gaz­daság külkereskedelmi iro­dája. az AGRÁR.IA, amely baromfiexportunkat bonyo­lítja le. az idén több mint 6 millió napes húscsibét szál­lít ksngyekffsségb«!

Next

/
Oldalképek
Tartalom