Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

1972. január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 RÓMAI LEVÉL fORRONCÓ ISKOLA Olaszországi tartózkodásom első napjaiban, amikor még a hivatalos ügyek intézésével voltam elfoglalva, a Külügy­minisztérium egyik tisztvise­lője, akivel az ösztöndíjam ügyében kellett tárgyalnom, megkérdezte, hogy milyen területen fogok dolgozni Olaszországban. Amikor megmondtam, hogy az isko­lák helyzete és az iskolare­form érdekel elsősorban, résztvevőén megjegyezte: „Uram, Ön forró vízzel teli fazékba mártja a kezét”. Később rájöttem, hogy alig volt túlzás az olasz is­kolaügynek ez a szemléletes meghatározása: „Forró víz­zel teli fazék.” Olyan fazék azonban, amelybe kénysze­rűségből úgyszólván vala­mennyi olasz kénytelen va­lamilyen módon benne tar­tani a kezét, akár mint diák, mint pedagógus, mint szülő, mint oktatásügyi tiszt­viselő, vagy éppen politikus. Alig, hogy úgy-ahogy elcsitultak a hatvanas évek végének egyetemi forrongá­sai, a középiskolában kez­dődött meg az erjedés, amely már hosszú hónapok óta diák-, és pedagógus sztráj­kokban, iskolák elfoglalásá­ban és rendőrrohamokban is megmutatkozik. Alig van olyan nap, amikor az újsá­gok nem adnak hírt vala­milyen középiskolás meg­mozdulásról. Egy alkalom­mal magam is véletlen szem­tanúja voltam, amikor a pajzzsal és husánggal fel­szerelt rendőrök, az épület­ből kiszorított diákok gúnyos tapsa és megjegyzései köze­pette éppen kivonultak egy középiskolából. Az elegedellenség okai A jobboldali sajtó szívesen beszél a diákok felelőtlen gyerekcsínyeiről, amelyeket a kérdés szerinte túlzottan liberális kézélésé" nemcsak egyszerűen lehetővé tesz, de egyenesen ösztönöz. A megoldás ilyen alapállásból kézenfekvőnek látszik: több szigort, nagyobb fegyelmet, és minden rendbejön. A valóságban azonban egészen másról van szó. A kérdéssel felelősségteljesen foglalkozó szakemberek sze­rint az iskolarendszer alap­vető megújítására van szűk- ‘ ség. A La riforma della scuola (Iskolareform) című folyóirat hét pontban fog­lalta össze a követeléseket: több helyet, több időt, hosz- szabban tartó oktatást, több anyagi eszközt, több peda­gógust. több kezdeményezést, nagyobb önállóságot. Esv tanú óra 4,5 négyzetméter Ennyi volna a szabályos, a minimálisan előírt terü­let, de igen sok helyen ezt sem tudják biztosítani. A te­lek drága, még a néhány évvel ezelőtt épült, egyéb- kéntként modern iskolákra is jellemző, hogy igen kicsi udvaruk van. Udvar helyett tetőterasszal kísérleteznek néhány helyen, amely azon­ban nem tudja igazán he- lyettesítni az udvart. A helyhiányra jellemző, hogy a két turnusban folyó okta­tás általános, de van olyan iskola, amelyet a gyerekek három turnusban látogat­nak A több idő követelése az oktatásra fordított idő nö­velését, illetve annak teljes kihasználását jelenti. ösz- szefügg jobb, hatékonyabb pedagógiai módszerek köve­telésével, amely módszerek biztosítanák, hogy a tanítási idő minden percét valóban a célnak megfelelően hasz­nálják fel. Tartson tovább a kötelező oktatás Jelenleg a kötelező okta­tás nyolc évig tart, hattól tizennégy éves korig. A kö­vetelések között szerepel a kötelező oktatás időtartamá­nak meghosszabbítása a 16. évig. A lemorzsolódás igen nagy, különösen délen. Az iskolalátogatás elmulasztásá­ért kiróható büntetéseket ré­gen állapították meg, ezért ma már rendkívül alacsony­nak számítanak. Sok szülő inkább fizeti a büntetést, és otthon tartja dolgozni a gyermekét, mivel anyagilag így hasznosabb számára. Az oktatás időtartamának meg­hosszabbításától többek kö­zött azt is várják, hogy töb­ben jutnak el majd a maga­sabb osztályokba. A több anyagi eszköz kö­vetelése magába foglalja egyrészt az iskolára fordí­tott pénzösszegek növelését, másrészt ezen belül a szem­léltető eszközök, iskolai se­gédeszközök mennyiségének növelését. Ezen a téren igen nagy különbségek vannak az iskolák között, a falusi és a külvárosi iskolák rovására. E követelés hívei gyúttal tiltakoznak az iskola túlzot­tan elméleti, sőt elméleties- kedő jellege ellen, szorgal­mazzák, hogy közeledjék jobban a gyakorlati élethez. (Például vitatják, hogy szükséges-e a latin és a gö­rög nyelv nagy óraszámban való tanítása egyes iskolatí­pusokban.) A pedagógusok helyzete Több százezer munkanél­küli pedagógust tartanak nyilván az országban. Több­ségük fiatal, aki vagy egy­általán nem keres, vagy óraadással, felügyelettel fog­lalkozik. Igen sokan taníta­nak kinevezés nélkül, több­ségükben szintén fiatalok. Ritka a 27—28 évesnél fia­talabb kinevezett pedagógus. A reform hívei követelik, hogy újabb iskolák építésé­vel, az osztályok létszámá­nak csökkentésével állítsa­nak munkába több pedagó­gust, így csökkentsék, kü­lönösen az alapfokú iskolák­ban a zsúfoltságot. A több kezdeményezés és a nagyobb önállóság követe­lése összefügg. Olaszország­ban az egységes állam meg­teremtése óta eltelt száz év­ben minden újabb iskolai törvény elvett valamit az is­kolák önállóságából és a vá­rosoknak, tartományoknak az iskolaügyekbe való bele­szólási jogából. A túlzott közoontosítás következtében például az igazgatók hatás­köre rendkívül leszűkült, miközben változatlanul fele­lősek az iskola munkájáért. Igen kis összegek felett ren­delkeznek (néhány speciális iskola kivételével), amely szinte csak az épület tisz­tántartására elegendő. A szükséges eszközöket köz­pontilag kapják, s az egyik elemi iskolai igazgató mint a fejlődés számottevő jelét említette, hogy az idén megkérdezték tőle, hogy mi­re van szüksége, s valóban a kért eszközöket kapta. Eredmények Abban szinte mindenki egyetért, hogy sürgősen re­formokra van szükség, vi­szont a reformok jellegéről megoszlanak a vélemények. A baloldali pártok nem egy­szerűen csak változtatásokat akarnak, de az iskola de­mokratizálását követelik, a jelenlegi elitnevelő és a tö­megek számára létrehozott iskolatípusok egységesítését, és a dolgozók gyermekeinek nagyobb arányú beáramlását magasabb fokú képzést nyúj­tó iskolákba. Az iskoláért vívott politi­kai küzdelemnek máris vannak bizonyos eredményei. Az egységes „scuola media” (nagyjából a mi általános is­kolai felső tagozatunknak felel meg) létrehozása után a parlament éppen az egye­temi törvényről tárgyalt, amíg az elnökválasztás min­den egyéb ügyet le nem sö­pört a napirendről. Az egye­temi törvény megalkotása után valószínűleg az egysé­ges leceum (körülbelül a mi gimnáziumunknak felel meg) létrehozása kerül sor­ra. Bistey András A kunmadarast Kossuth Tsz lucernaszárító üzemében javában folyik a téli nagyjavítás és karbantartás Elő­reláthatólag január végére végeznek a munkákkal. Értelmező kis szótár — képekkel Az 1972. évi könyvpiac egyik kiemelkedő eseményé­nek ígérkezik az akadémiai kiadó gondozásában készülő egykötetes mű: a magyar nyelv értelmező kis szótára. A művelődés kérdéseit ma­gáénak érző társadalom bib­liájának szánják ezt a mű­vet. A többéves munka mé­reteit jellemzi, hogy a szó­tár mintegy 70 000 címszavat ölel fel, 12 000-rel többet, mint a hétkötetes magyar nyelv értelmező szótára, amely nagy terjedelme elle­nére 15 000 példányban elfo­gyott. Az értelmező kis szótár 800-nál több képet is tartal­maz majd, s ezek főleg a kevésbé ismert szavak jelen­tésének megértését segítik. Hat vizsgálat félév alatt A megyei NEB munkai er véről Milyen vizsgálatokat tart az új esztendő első felében a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság? Amikor meghatá­rozták az egyes feladatokat, arra törekedtek, hogy vizs­gálataik kapcsolódjanak gaz­dasági és társadalmi éle­tünk időszerű kérdéseihez. Figyelembe vették a megye vezetőinek, a járási, városi NEB-ek javaslatait, nem utolsó sorban a KNEB irány. elveit. Központi feladatként há­rom vizsgálatot végeznek el: ellenőrzik a vizek szenyezö- désének megakadályozására hozott kormányhatározatok végrehajtását; a felnőtt dol­gozók képzését továbbkép­zését. átképzését; a közérde­kű bejelentések és pana­szok intézését. Meg akadály ózni a vizek S9 ennyeződését Az első téma — a víz- szenyeződésekkel kapcsola­tos vizsgálat — célja, hogy megállapítsák :a kormány- határozat nyomán az érintett - vállalatok és mezőgazdasági üzemek (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) mi­lyen intézkedéseket tettek és tesznek az elfolyó vizek szenyeződésének megakadá­lyozásra. Megfelelőek-e az eddigi rendelkezések erre a célra és hogy az OVH és területi szervei meg­felelően alkalmazzák e szennyvízbirságolást és gon­doskodnak-e a szennyvíz bírságból származó bevéte­lek rendeltetésszerű felhasz­nálásáról? Az 1964. évi — a vízügy-, ről szóló — IV. törvény ugyanis elrendelte a vizek tisztántartását és a tisztán­tartás ellenőrzését. A válla­latok egy része azonban a törvény rendelkezéseit nem, Az e'hapyoá nagymama Hárman fekszenek a vakítóan fehér szobában. Éppúgy mint annakidején, amikor a komor épület kórház volt. A szoba a csecsemőosztályhoz tartozott valamikor. Akkor nyiladozó, most her­vadó magányos életeket vesznek körül üvegfalai. Az első ágy a nagymamáé. Párnába süppedő, kicsi fejét keresztül kasul szántják a mély barázdák. Megritkult hajfonata már összemosódik az ágy fe­hérségével. A mélyen ülő színtelen, riadt szempár csak sejteti az egykori vakító kékségét. Az elmúlt nehéz 80 esztendő könyörtelenül rásütötte bélye­gét Dobos Mari nénire. Reszkető lá­bával egyedül már nem tud talpra áll­ni. Ülök az ágya mellett, meggyötört te­kintete bizalmatlanul fordul felém. Vá­rok, hogy megszokja az idegen arcot. — Hozzám jött lelkem? A nagyso­kára kiejtett pár szót bizonytalanul re­megő ajkakkal formálja. Tudom mióta itt van senki sem nyitott rá ajtót, az övéi közül. Igen én most az ő látoga­tója vagyok. Lassan feloldódik, már nem bánja, hogy sohasem látott, egy »' fontos, hogy hozzá jöttem. — Meséljen nekem Mari néni, ha nem esik nehezére a szó. Hogyan ke­rült a karcagi otthonba? — Szomorú történet, — a belenyug­vás keserűsége árad belőle. Nehézke­sen, összefüggéstelenül beszélni kezd. A távoli régről még a háborús idők­ről emlékezik. Aztán a nyomorék fiá­ról, akinek amputálni kellett a lábát. Aki jó ember, de maga is nehezen bol­dogul. Az aggódás, az anyai féltés, ott bujkál szavai mögött, pedig a pesti trafikos fia már túl van a hatvanon. — S a többiek? — A lányom, az unokáim... — Míg róluk beszél szeretet és gyűlölet keve­redik a hangjában. — Útjukban voltam. Csak addig tar­tottak maguknál, még volt az 50 ezer forintból, amit a lottón nyertem. A lányom kisemmizett, a maga nevére íratta a betétkönyvet. Igen, még pe­reskedtünk is. Mért tette? ... Ha elha­lok úgyis az övé lett volna. A per után vittek az unokámhoz, — keserű szavak buggyannak ki belble. A párna alól mégis előkerül a kis batyu­vá formált zsebkendő, benne az ima­könyv, s megsárgult lapjai között a féltve őrzött fénykép. Az egyikről szép fiatal nő mosolyog rám. Az unoka. — Nem szerettek. Az ilyen öregasz- szony már csak bajnak van a világon tudom. Nem volt nekem ott helvem a kis lakásban mindig k'»"",'*°He,r Ha-nimat sem igen v. 'k Még bo* tál is nehezemre esik a mozgás. 1945-ben a háború végén egy elté­vedt gránát robbant az udvarunkban. Azóta évről évre gyengébb és reszke- tóbb a két láb. — Hiába könyörögtem, hogy vigye­nek engem a szülőfalumba, Kenderes­re, ott jó emberek vannak, rokonok, a mi fajtánk. — Maradjon nyugton! Kinek a nya­kán akar ott élni? kiabáltak! ő is meg az ura is. Aztán az unokám nagy so­kára mégis összecsomagolt és vonatra ültünk. Ez szeptember táján történt. Meg­érkeztek Kenderesre és a fiatalasszony a következő vonattal visszautazott Pest­re. A néni remegő lábával, egyetlen támaszával: a bottal és kis batyujával ott maradt egyedül. Kerítésbe, falba támaszkodva vonszolta csonttá sová- nyodott testét, az ismerős utcák felé. De a rokonok házába már idegenek lak­tak. Ismeretlen emberek kísérték ház- ról-házra, míg valaki a régiek közül befogadta. Reggelenként az öregek nap­közi otthonába kísérték, este pedig ab­ban a házban vetettek neki ágyat, ameddig elbírta a lába. Hetek teltek így el, míg Dobos Mari néni szomorú históriája a község ve­zetőihez eljutott. Telefon a karcagi szociális otthon gondnokához és az üvegfalú szobába új lakó érkezett. Szeptember óta meg­értő. szerető gondoskodás övezi. Sen- ' ioek sincs ♦öbKé ú*iál'gn Kará.crrnv- a csak újságot vitt neki a postás, és csak az otthon kis giándé-osomao’a emlékeztette a szeretet ünnepére. Az új esztendőt is övéi nélkül köszönti. Kovács Katalin vagy csak részben tartja be. nem gondoskodik megfelelő szennyvíztisztító és elvezető berendezések létesítéséről, a meglévők korszerűsítéséről. Ezek következtében tovább szennyeződnek folyóink, ta­vaink, a víz biológiai egyen­súlya megbomlik és ez nagy károkat eredményez. A vizs­gálatban a megyei NEB-en kívül részt vesznek a jász­berényi, a kunszentmártoni, a szolnoki, a tiszafüredi, a törökszentmiklósi és a me­zőtúri járási- városi népi el­lenőrzési bizottságok. tddigi tapasztó*át s kevés a tanuló felnőtt A műszaki fejlesztés meg­gyorsítása minden üzemben, vállalatnál követelmény. A mindjobban bonyolulttá váló technológiai eljárások, ter­melőberendezések és mun­kaeszközök alkalmazása az ismeretek megújítását új is­meretek elsajátítását köve­teli meg. Azt, 'hogy a dolgo­zók állandóan növeljék álta­lános és szakmai műveltsé­güket. A KNEB előzetes tá­jékozódása szerint annak el­lenére, hogy az iskolázottság színvonala állandóan javul, a munkások 54 százaléka még mindig nem végezte el az általános iskola 8 osz­tályát sem. Ráadásul éven­te mintegy 23 ezer iskola- köteles fiatal — a tanulók mintegv 10—20 százaléka — nem fejezi be általános is­kolai tanulmányait. így a fiatMabb korosztályokban — amelyekre mint munkaerő­re a népgazdaságnak 20—30 évig szükség van — szintén magas az általános iskolát be nem fejezők száma. Kellő ösztönzés és mun­kahelyi támogatás hiányá­ban sajnos jelentősen csök­kent a dolgozók esti. levele­ző általános és középiskolai tagozatain tanulók száma. .Általános iskolában az t?rr c<3r,*rnÉ*J’n 117 ezren tanoVak. az ír-- ao raáf mint­egy 35 ezren, az Mai tanév­ben nedig csupán 21 ezeren. Középiskolákban, ugyanezek­ben a tanévekben 166 160, illetve 89 ezren. Ugyanakkor a különböző szakmai tanfo­lyamokon is a munkásoknak csupán 2,5—3 százaléka vesz részt évenként. A felnőtt dolgozók képzé­se, továbbképzése és átkép­zése című vizsgálatban azt nézik meg, hogy a vállala­tok hogyan szervezik a kü­lönböző előképzettségű és beosztású dolgozóik tovább­képzését; milyen szervezeti formái és módszerei alakul­tak ki a továbbképzésnek vállalaton belül és azon kí­vül; milyen segítséget ad­nak az egyéni tanuláshoz, az önképzéshez. E vizsgálat­ban a kunszentmártoht, a szolnoki, a tiszafüredi, a karcagi, a mezőtúri járási- városi NEB-ek vesznek részt a megyei NEB mellett. A demokratizmus széle* ítése jeoyében A közérdekű bejelentések, panaszok intézését a KNEB öt évvel ezelőtt vizsgálta az országban, amelyet több intézkedés követett. Időköz­ben a tanácsi szervezetben bekövetkezett, változások (a járási tanácsok megszűnése) a hatáskörök decentralizálá­sa, a fórumrendszer módo­sulása valamint a vállala­tok és szövetkezetek műkö­désében, irányításában be­következett változások új helyzetet teremtettek. Ugyan­akkor a közérdekű bejelen­tések és panaszok intézésé­nek korábbi szabályai vál­tozatlanok maradtak. Mind­ez e témakörben újabb or­szágos vizsgálat megtartá­sát indokolja, amelyben ter­mészetesen közreműködik a Szolnok megyei NEB. vala­mint a jászberényi a kun­szentmártoni. a karcagi, a törökszentmiklósi járási, vá­rosi NEB is. II” rom megyei feladat Megyei feladatként szin­tén három vizsgálatot tart a megvei NEB 1972. első fe­lében. Megvizsgáliák a mun­kavédelem helyzetét a me­zőgazdasági nagvü’°'"''vhen- milyen a vagyonvédelem a ktsz-ekben, az ÁFÉSZ-eknél a takarékszövetkezeteknél és lakásszövetkezeteknél. Es mivel az alapvizsgálat sok szabálytalanságot állapított meg melyek élénken foglal­koztatták a megye közvéle­ményét is, a törvényesség betartása, a munkaerkölcs védelme érdekében az elő­írások végrehajtását segíte­ni akarok utávizcyáiatuk- kal is. melynek címe: „A joll-o-á^-k utáT**"'-'jájqta. 3 vonatkozó ren-toiVoTá=pk végrehatfásáról szerzett ta­pasztalatok értékelése”. V. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom