Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

1972. január 22. 8ZOLNOR MEGYEI NÉPLAP 5 Felsőoktatási Tiszapartiak Drezdában Drezdában, az NDK fél­milliós lakosú városának központjában, alig öt perc­nyi gyalogjárásra a várost kettészelő Elba jobbpartjá­tól, áll egy épülettömb, a város egyik legelegánsabb éttermével. A csupaüveg emeletről a városból a négy égtáj felé futó sugárutakra látni. A kelet—nyugati irá­nyú út nyolcvan méter szé­les, a Prága—Berlin főútvo­nal több mint kétszáz. Az étteremben kétszáz vendég fér el a kényelmes fotelszékekben, a gyertyák­kal díszített asztalok körül. És természetesen, kis emel­vényen. a zenekar. Gyors ki­szolgálás, kitűnő ételek, jég- behűtött italok, este hétig sör, kellemes, halk zsibon- gás. Esténként az összehú­zott függönyökön villogó fény töri meg a benti fél­homályt. A neon betűi messze láthatóan hirdetik: Gaststette Szeged. 1971 január óta a drezdai Szeged étterem üzletvezető­je Westher Antal, főpincér­je pedig Sárközi István. Vonzónak tűnik ez a mun­ka; összkomfortos szállás, jó fizetés, sok-sok érdekes lát­ni és tapasztalni való. Von­zó. de csak ez a része. Min­dennapos kemény munka, egv évi távoliét, hazalátoga­tás nélkül — ez kerül a mérleg másik serpenyőjébe. A drezdai Szeged étterem­ben százöten dolgoznak, kö­zülük tizennégyen magyarok — ketten szolnokiak. A né­metek szeretik a magyar ét­termet. Az esti órákban elő­zetes bejelentkezés nélkül nehéz helyet kapni. Az étel­forgalom 60—70 százaléka a tipikusan magyar ételekből kerül ki. Egy-egy hazai jó fa­latra — bográcsgulyásra — szívesen betérnek a Drezdá­ban élő magyarok is. Es ugye érthető, hogy ilyenkor a szakács kanala is mélyebb­re merül~SZ~ "Illatos, papri­Két hónapnál több. hogy országosan is az elsők között, a kisújszállási tanyavilágban új kézbesítési rendszert ve­zetett be a posta. Hogyan vált be? — Feltétel nélkül csak dicsérni tudom... — Eddig házhoz jött a postás. Mi tanyasiak annyi­val hitványabbak vagyunk, hogy nekünk kell menni a levélért? — Jó ez annak, aki fiatal, de az öreg családoknak rossz nagyon. — Így naponta hozzáju­tunk a levelünkhöz. A vélemények eltérőek. Az új kézbesítési rendszer, az­óta országosan terjed: Haj­dú, Csongrád, Bács-Kiskun megyékből érkeznek hírek az új forma bevezetéséről. Mi ennek a lényege? Hasonlattal élve: ahogyan a oosta. nem is régen, a bérházak lépcső­házában szereltette fel a le­veles szekrényeké hogy azon át kézbesítsen, ugyan­ilyen elv alapján kézbesítési gócokat jelölnek ki a külte­rületen. Olyan helyeken, ahol a környékbeli lakosság gyakorta megfordul. Ezeken a kézbesítési ..gócokon’ min­denkinek külön leveles szek­rénye van, amihez kulcsot kap. A posta csak a szek­rényekben helyezi el a leve­leket. de mert valamennvi kézbesítési hely gépkocsival is megközelíthető, a oontos menetrend szerinti kézbesí­tés, a nap meghatározott óráiban valóságos kis „tanyai postahivatalokat” hoz lét­re. Lehet pénzt feladni és felvenni, csomagokat fel­adni és átvenni. Az eddigi 8—10 kilométer helvett elég 1—3—5 kilométert gyalogol­ni. A szolgáltatás tehát ke­vesebb. nem viszik házig a levelet, de több is: naponta, meghatározott időben min­denképp a szekrénykébe ke­kás lében. Néhanapján, úgy záróratájt, a héttagú magyar cigányzenekar mellett, ma­Westher Antal, üzletvezető rül az újság, a napilap. A félreeső tanyákra eddig he­tenként, ha elvetődött a postás. Miért kellett erről ennyi­re bőven írni? Nos. az új­ságírónak is vannak aggá­lyai: a levelet feladó ugyan­úgy ragaszt bélyeget a le­vélre, mintha a címzett ajta­jáig vinnék. A feleknek nem olcsóbb a szolgáltatás, a pos­tának viszont igen. Azon a területen, ahol eddig öt kéz­besítő dolgozott és százával érkeztek a panaszok, ma egy ember dolgozik és a pa­naszok száma is negyed ré­szére csökkent. A mai mun­kaerő kereslet mellett ez óriási haszon. Fedezi a gép­kocsi üzemköltségeit is. Ügy tűnhet, hogy elvettek vala­mit a postát igénybevevők­től. Persze van másféle szá­mítás is: 18 „elosztóhelyről”, szaknyelven kézbesítési góc­ról. 290 család kapja a pos­tát. Érdemes kiszámítani: 5 dolgozó (csak 1500 forinttal számítva is) 7500 forint mun­kabért vett fel havonta a kézbesítésért. Ez annyit je­lent. hogy családonként leg­alább 25 forintos bélyeggel ellátott levelet kell kapnia ahhoz, hogy a helyi kézbesí­tés kifizetődjék. Abszurd számítás ez, hi­szen havonta két-három le­velet ha kap egy-egy csa­lád. A gyakori lázadó indu­latokra ez a számítás adhat választ. A másik számítás, amelyben a kisújszállási pos­tahivatal hivatalvezetője se­gített, inkább elfogadható: az új kézbesítési rendszer beve­zetése óta észrevehetően emelkedik a tanyán élő na­pilap—hetilap előfizetők szá­ma. Ez azt igazolja. hoov az új rendszer valóban rend­szeresebbé tette az ellátást. Váradi Erzsébet, a hivatal hírlapárusításával foglalko­zó dolgozója mondott pon­gyarnóták töltik be a helyi­séget. A délutáni nyitás után meg „csendesebb időszak­ban” beszélgettem a két szolnokival, Westher Antal­lal és Sárközi Istvánnal, Jól érzik magukat, szívesen vég­zik munkájukat. A közel egy év alatt szinte német szak­értőkké váltak a konyhamű­vészetben. A törzsvendégek pedig már megszokottan mondják: Piszta ur, zahlen — fizetni. A magyar különítmény néhány hét múlva indul ha­za, s ketten ismét a szolno­ki Tiszába. Azt mondják: mindenütt jó, de legjobb otthon. Otthon, a Tiszában, a régi társak, a régi vendégek között... — egy — tos számokat: — 290 családot érint az új kézbesítési rendszer. Novem­ber és december hónapban 39 tanyán rendeltek újságot. Ez a tény önmagáért beszél. Megnéztük: a 290 tanyára 266 rádió és 70 televízió szolgáltat naponta friss in­formációkat. Az olvasási igény feltehetően ebből is való, de a „robbanásszerű” jelentkezése feltétlenül az új. naponkénti olvasási lehető­séghez kötődik. Nagy Imre hivatalvezető, akihez tanyán lakó nyugdí­jasok panaszával mentem, feltétlen hisz az új rendszer­ben: — Nemcsak, mint postán dolgozó ember mondom. Jobb ez, mert gyorsabb, né­hány családnak talán ké­nyelmetlenebb. de 290 csa­ládnak megbízhatóbb. ál­landóbb. folyamatosabb el­látást biztosít. — Nyugdíjasok azt pana­szolták, hogy késett a nyug­díj. — A „vizsgahónapban”, no­vemberben történt. Tudjuk. A hóvihar dühöngött akkor,' még a főútvonal is járha­tatlan volt. A gépkocsink is késett, hiszen ..gyalogpos­tás” el se indult volna, de mi sem hisszük azt. hogy az új rendszerünk tökéletes. Nyilván még alakulni fog. A szekrénykékben találunk leveleket. Megrendelnek egy- egy lapot, melléteszik a pénzt is. Ugyanakkor ne­künk gondunk maradt a te­levízió és a rádió előfizetési díjak szedése. Igazán az lenne helyes, ha a lakosság és a posta egyformán meg­barátkozna az új rendszer­rel, s a maga igényeihez formálná azt. BG. egyezmény Tegnap a Művelődésügyi Minisztérium és a Szovjet­unió Felsőfokú és Középfokú Szakoktatási Minisztériuma között két évre szóló meg­állapodást írtak alá. Az egyezmény értelmében az idén nyáron 31 magyar fel­sőoktatási intézmény 70 cso­portban együttvéve 1200 diákot küld a Szovjetunió 60 egyetemére és főiskolájára nyári szakmai gyakorlatra. A következő évben ugyan­csak 1 200 magyar diák vé­gezheti nyári gyakorlatát a Szovjetunióban. Mindkét nyáron ugyanilyen számban érkeznek szovjet egyetemi és főiskolai hallgatók hazánk­ba szakmai, termelési gya­korlatra. A cserékre általá­ban május 1-e és szeptem­ber 1-e között kerül sor. s a gyakorlat időtartama általá­ban 3—4 hét. A diákcsoportok cseréje már több éve jól bevált gya­korlat: elősegíti a hallgatók szakmai ismereteinek bőví­tését. a korszerű üzemekkel, tudományos kutatóintézetek­kel, s a legújabb tudomá­nyos módszerekkel való megismerkedésüket, a szov­jet és a magyar oktatási in­tézmények kapcsolatait to­vább erősíti. A diákok köl­csönösen megismerkednek egymás életével, kultúrájá­val, s a két ország társadal­mi-gazdasági eredményeivel. Filmkollokviumok A franciaországi Brest-ben szombaton és vasárnap ma­gyar filmkollokviumot tarta­nak, a France—Hongrie és a Brest-i művelődési ház ren­dezésében. A kollokvium keretében Kovács András két filmjét: a „Stafétá”-t és a „Hideg napok”-at mutat­ják be és vitatják meg. A kollokviumra elutazott Ko­vács András filmrendező. Emlék a középkorból A Somló vidék középkori emlékeit őrző tüskevári Fa­lumúzeum kőtárának legér­tékesebb darabja a nemrég előkerült, 1411-ből származó reneszánsz feliratú márvány­töredék, amely Garai János temesi ispánnak állít emlé­ket. A garaiak a somlói vár urai voltak, s így a várhoz közel lévő tüskevári pálosok kolostora az ő támogatásu­kat élvezte. A márványtáb­la töredék a régészek felte­vése szerint, Magyarország egyik legrégibb reneszánsz feliratú márvány táblája. Kiállítás Vasárnap nyílik a svájci Winterthur-i Kunst múzeum­ban a „Magyar naív művé­szet a XX. században” cí­mű kiállítás. A kiállításon 14 művész több mint 80 al­kotásával ad képet a ma­gyarországi naív festők.vilá­gáról, a századfordulótól — napjainkig. Római pénzlelet A hajdani Pannónia pro­vincia területén — a bara­nyai Marok község határá­ban — jelentős római penz- lelet került napvilágra. A régészek megállapítot­ták, hogy az érméket a III— IV. században verték, s min­den bizonnyal az akkoriban egyre gyakoribbá váló hun betörések elől rejtették el. Az előzetes vizsgálat so­rán kiderült, hogy a cserép­edény több mint 3000 tan- tusznagyságú bronzérmét tartalmazott, a pénz össz­súlya meghaladja a hét ki­logrammot. Ez az utóbbi évek egyik legnagyobb római kori pénz- lelete hazánkban. Megtaláló­ját — a nyolegvermekes Lengyel Sándor mároki me­zőőrt — jutalomban részesí­tette a Janus Pannonius Múzeum. Uj úton az újság A külterületi kézbesítés kisújszállási tapasztalatairól ULM JEGYZET Lányok pórázon Végy egy világhírű komikus színészt, vedd körül két tucatnyi csinos táncosnővel, fényképezd őket másfél órán át színes filmre, elegánsnál elegánsabb kosztümökben, szebb­nél szebb helyszíneken: kész a revűfilm. Nem lesz ugyan remekmű, még a biztos mesterségbeli tudás erényeivel sem dicsekedhet, de garantáltan eladható áru. A közönség ese­tenként nagyokat derül majd a százesztendős ötleteken, de amikorra rájön, hogy tulajdonképpen milyen ostobaságot lá­tott, már rég kipárolgott a fejéből az egész. Több szót kár is lenne vesztegetni a Lányok pórázon című filmre, ha a bosszantó felszínességgel összefércelt tör- ténetecske közben nem lennénk tanúi egy ragyogó színészi teljesítménynek. Louis de Funes úgy tartja vállán a revű rozoga építményét, mint valami tréfás atlasz. A nálunk leginkább Saint Tropez-i csendőrként ismert nagyszerű ko­mikus ezúttal egy táncmestert és menedzsert alakít hallatlan játékkedvvel. Gumilabda rugékonyságú mozgása a burleszk legnagyobb alakjainak tökéletességét idézi. Arcjátékáról va­lóságos jellemábrázolási tanulmányt lehetne írni. Minden másodpercre van valami új, utánozhatatlanul eredeti fintora. A film kezdő képsorában, amikor egy óriási forgalmú autóút tülekedésében, volán mögött látjuk Louis de Funes-t, egyet­len szó nélkül képes szellemes karikatúrát adni a rohanó nagyvárosi élettempóban sodródó polgárról. A megszállott ügybuzgalom, a naív furfang és a' titkolt érzelmesség jellem­vonásaival szövi át változatosan a forgatókönyv alig megírt figuráját. Kár, hogy ilyen remek színészt jóformán alig foglalkoztatnak tehetségéhez méltó súlyú művekben. Egyetlen további pozitívumként még megemlíthetjük a revűjelenetek bravúros fényképezését. Sz. J. Mozgalmas múzeumi csend Kutatási, kiállítási és kiadványtervek 1972-re A múzeumok munkájáról a szélesebb közvélemény meglehetősen keveset tud. A legtöbbünk számára álta­lában csupán a kiállítások jelentik a múzeumot, pedig a muzeológusok tevékeny­ségének a kiállításokon csők törtrésze tükröződik, még a legintenzívebb ismeret- terjesztő törekvések ellené­re is. Hogy erről meggyő­ződjünk, elég bepillantani a Szolnok megyei múzeu­mok 1972-re szóló munka­tervébe. Alapvető fontosságú terü­lete a múzeumi tudomá­nyos munkának a gyűjtés. A régészeti feltárások kö­zül a Közép-Tiszavidék bronzkorát vizsgáló kutatás ígérkezik a legnagyobb sza­básúnak Jászdózsa-Kápol- nahalmon. Tovább folytat­ják Karcag határában a XVI. században elpusztult kun település és temető fel­tárását. Jánoshidán megkí­sérlik az árpádkori temp­lom és kolostor alapjainak megkeresését. A szolnoki vár területén leletmentési munkálatokat kezdenek, folytatják a Tisza II. csa­torna építésénél a terepbe­járást és a jászberényi já­rásban megkezdett topográ­fiai gyűjtést. Készül a néprajzi atlasz A néprajzi kutatók leg­főbb feladata a megyei nép­rajzi atlasz munkálatainak befejezése és kiadásra való előkészítése, továbbá a pa­lóc munkaközösség kereté­ben elkezdett kutatások folytatása. A jászberényi, a karcagi, a tiszafüredi és a túrkevei múzeum összesen mintegy ezer néprajzi tárgy gyűjtését tervezi, elsősorban a hagyományos paraszti gazdálkodás, a pásztorko­dás, a halászat és a kis­mesterségek témaköréről. A helytörténeti gyűjtés főként a megyei munkás- mozgalom tárgyi és doku­mentációs anyagára, a mű­vészettörténeti gyűjtés pe­dig a szolnoki művésztelep emelékeire koncentrál. Ter­mészettudományos, első­sorban földtani gyűjtést a tiszaföldvári múzeum végez. Nem kevésbé fontos fel­adat az összegyűjtött anyag feldolgozása, kiadásra való előkészítése. Csupán néhá­nyat említünk meg a csak­nem negyven címet tartal­mazó témajegyzékből: a kétpói honfoglaláskori elő­kelő temetkezés, a jászdó- zsai néprajzi tanulmánykö­tet, a kunszentmártoni szűcsmesterség. a bécsi le­véltárak szolnoki vonatkozá­sú anyaga, a szolnoki vasút 125 éve, 3 jászberényi mú­zeum száz éve. XVIII. szá­zadi bűnperek Tiszafüreden, Ámos Imre munkássága. Szolnok műemlékei... Tanulmányok, kiadványok Számos kiadvány már eb­ben az évben napvilágot lát, így Bottka Jánostól Csépa, Kormos Lászlótól Kenderes, Hegedűs Kál­mántól a martfűi Tisza Ci­pőgyár története, továbbá Kaposvári Gyula: A szol­noki vár látképei, dr. Bel- lon Tibor: Karcag földmű­velése, Egri Mária—'’r. Győrffy Lajos: Adatok a Finta testvérek munkássá­gához. Szabó István: Az észt munkásmozgalom tör­ténetéhez. Természetesen a tudomá­nyos munka mellett az is­meretterjesztésre, a múze­umlátogatókkal való kap­csolatra is gondot fordíta­nak. A kiállítási feltételek lényeges javulása várható a szolnoki zsinagógából át­alakítóit kiállítási csarnok megnyitásától. Az új csar­nok az szolnoki művés,7+elep alkotóinak a felszabadulás­tól napiainkig terjedő munkásságát bemuta+ó ki­állítással nyílik április 4-én. A további fontosabb ki­állítások: Gácsi Mihály Dózsa-sorozata, Pettenkop- fen és Szolnok. A szolnoki vasút 125 éve, Régészeti ko­rok. világképek. Verseghy és Petőfi évfordulós kiállí­tása. Mészáros Lajos em­lékkiállítása. A Damjanich Múzeumban reprezentatív jellegű állandó észt kiállí­tás nyílik. Ha az eddig elmondot­takhoz hozzászámítjuk még hogy mintegy 5000 régé­szeti tárgy leltározása, több­száz tárgy restaurálása, a központi katalógus létreho­zásának megkezdése és még számos igen fontos belső munka elvégzése vár múze­umaink tudományos és tech­nikai munkatársaira, min­denki előtt nyilvánvalóvá válhat, hogy a sokat emle­getett „múzeumi csendnek” mozgalmas tevékenység a lénvege. Remélőik. hogy a célkitűzések valóra válnak a magyar tudomány na­gyobb hasznára és a me­gyei múzeumbarátok örö­mére. Sz. J. „Pista” munkában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom