Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

1975; Január 52. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnoki séták, 1971 Napjainkban világszerte, *— így hazánkban 5s — egyi­ke a legnagyobb aktualitást és egyben vitát kiváltó kér­déseknek — a városiasodás, a városok gyors fejlődése és átalakulása. Különösen az elmúlt két évtized érintette sokoldalúan és gyakran el­lentmondásosan városaink életét: az új társadalmi és gazdasági viszonyokból eredő Példája a sajátos magyar városfejlődésnek E kérdések vizsgálata és értékelése ma különösen fon­tos és sürgető. Egyrészt, mert a közelmúlt városfejlődése számos vizsgálni valót ad és értékelést vár tőlünk. Más­részt. a ma elhangzó meg­jegyzéseket, bírálatokat és javaslatokat a holnap ter­veiben számításba kell venni, azok hatását, következmé­nyeit érvényesíteni kell. Városaink fejlődésének, új építészeti arculatának kiala­kulását, e folyamat bonyo­lult és sokszor ellentmondá­sos jellegét számos város példáján nyomon követhet­jük. Közülük erre Szolnokot tekinthetjük a legalkalma­sabbnak. Miért? Többféle választ adhatunk e kérdés­re. A megálmodott Szolnok ;”1.Látom Szolnokot, mely a mainál sokszorosan szebb, nagyobb, gazdagabb és kul­turáltabb. Látom a város alapjelle­gét megadó Tiszát és a Zagyva folyót mindkét ol­dalon vonuló gátjai között megduzzasztva folyni. A fo­lyókon mozgalmas élet. Mo­torhajók és a parti töltésen végig vonuló villamosvezeték árama vontatja a terhes uszályokat, tutajok úsznak ismét a Tiszán. ’ A" sok gő '- fűrész és nagy malmok éjjel nappal dolgoznak. A túlsó oldalon a gyönyörű szandai réten, noha nyár közepe van, nem kiszáradt és sárga a földet borító fű, hanem Mirhó megálló volt Szol­nok és Békés megye határán. Míg a kisújszállás—dévavá- nyai vasútvonalon a vonat közlekedett. Az állomásépületben lak­nak Balogh Jánosék. A konyhában még a vasúti óra ketyeg. Az ablak azonban — melyen a jegyet adta ki húsz éven át Balogh Jáncs- né — december 28-a óta zár­va van. — Hajnalban még most is felébredek és hallgatózom: mikor jön a négy órás sze­mély. Este a zsebemhez ka­pok: kicseréltem-e a bélyeg­zőt? Mikor először elmaradt a vonat megkönnyeztem. Itt van most is a vasládában a pecsét, jegyigénylőtömb. hát­ha elindul egyszer újra a sze­relvény... Az uram még be­gyújt a váróterembe. Egy- egy eltévedt utas néha be­tér megmelegedni. A telefon­karját naponta megpöccin­tem kicsit. Hallgatom, nem kapcsolták-e már ki a készü­léket. — Nehezen barátkoznak az emberek a buszjárattal. Drágább is, kényelmetlenebb is. aztán nincs is olyan meg­bízható. mint a vonat volt. A.rról nem is szólva, hogy a teherszállítás sincs meg­oldva. Egyszóval úgy érezzük elvágtak bennünket " világ­tól. — Ezt már Fehér Ge­rebené mondta, aki a Mirhó közelében lakik. A masánvos ház előtt jön­nek mennek a buszok. A kora délutáni órában ah" nébánv utas kénv lme«kedik az üléseken. Nehéz hinni a panasznak, hogy egymást ta­possa a nép a járatokon. — Ne ilyenkor n~zze. lát­ná mikor munkából mennek hatótényezők különbözőkép­pen formálják sorsukat, je­lenüket, alakítják jövőbeni fejlődésüket. E hatótényezők kisugárzása és érvényesülése nyomán városainknak nem­csak a társadalmi és gaz­dasági környezete változott és változik meg, hanem a széleskörűen kibontakozó építkezés új építészeti arcu­latot. térbeli karaktert és vá­rosképet is alakít ki azokban. Átformálja korábbi énüket, eltüntetve a múlt árnyait haza az emberek Kenderes­szigetről, Ecsegfalváról. Tüs­késről — mondta egy össze­fagyott buszra váró, a má- rialakai megállóban. Megkerestük Süveges Sán­dort, a Nagykunsági Állami Gazdaság párttitkárát. Va­lóban olyan siralmas lenne a helyzet? — A megszokott utazási módról áttérni egy újra, mindig zökkenőkkel jár. A dolgozóink szerint reggel már nincs probléma. Az első já­ratoknál valóban előfordult, hogy mindenki egy kocsira akart szállni és aki nem fért fel elégedetlenkedett. Lassan azonban „elrázódnak■? az emberek. — Ezek szerint sikerült közmegelégedésre pótolni a vasutat? — Azt azért nem mond­hatnám — válaszolta. — A délutáni járat, amely Ecseg- falván át Dévaványáig köz­lekedik mindig zsúfolt. A kísérleti telep dolgozói, de különösen a tüskésiek már nem egyszer lemaradtak. A dévaványai vasútállo­máson vártuk be az ominó­zus autóbuszt. Rövid egy­másutánban három kocsi ér­kezett. Való 'gaz. nem jutott mindenkinek ülőhelv. de azért, aki utazott már a martfűi, tiszasülyi vonalon, nem lepődik meg ekkora tumultus láttán. — Nem is az a legnagyobb bajunk, hogy zsúfolt, inkább az a probléma, hogy drága az új közlekedési eszköz — mondta az egvik idősebb asz- szonv. — Duplájába kerül így az utazás. Egv fiatalember más vé­leményen volt: — lói van ez így. nem hiányzik az a füs­tös — szólt oda. gyár is belterjes gazdálko­dást űz; nagyterjedelmű gyü­mölcsösök, szőlők, zöldséges kertek mindenütt. Művelt, szorgal­mas, derék nép lakja ......A szolnoki gyümölcs é s zöldség konzervek, gyü­mölcs ízek keresett cikkek külföldön. A márkás tisza- vidéki búzából készült liszt egy részét már Szolnokon feldolgozzák a szolnoki tész­tagyárban. A szolnoki tar­honya, csigatészta, kocka­tészta, finom metélt és két- szersült nagy közgazdasági jelentőségű exportcikk. A Szolnoki Húskonzervgyár a nagy végóhíd mellett alig győz a keresletnek eleget tenni. A Zagyván lévő hajó­gyárban a gyógyulást kere­ső hajókat. tatarozzák és nagyobbítják mellette a téli kikötőt. A városban minde­nütt aszfaltos utcák, gépkocsi gépkocsi után. Nagyszerű egészségügyi és kulturális in­tézmények. A boltokban a szokottnál is élénkebb élet. Sok az idegen, mert most van a rendes őszi szolnoki árumintavásár. Szolnok most is kitett magáért. Az állandó kiállítási épület feltünteti Szolnok múltját, de megmu­tatja azt is, amit a szolnoki gazda termel és a szolnoki iparos feldolgoz. De itt van­nak a jövendő reménységei: a szolnoki kertészeti és az ipariskolák növendékei. Üj ötleteik eredményeivel büsz­kélkednek a kiállításon. A szolnoki múzeumban a szol­noki művészet fejlődése lát­ható Pettenkoffentől kezdve, de külön kiállítása Van a je­len művészeinek is. A könyv­tárban legnagyobb részt ere­detiben látható a Szolnokra vonatkozó okmánytár. Lát­szik mindenütt, hogy a vá­rosban művelt, szorgalmas, derék nép lakik...” S ezek után induljunk sé­tára ma Szolnokon. Hogyan — miképpen változott e vá­ros, mivé lett az elmúlt év­tizedek során. Dr. Kőszegfalvi György — Annak, aki keveset uta­zik persze hogy nem, de jár­na csak naponta Dévaványá- ról Kisújszállásra az orvos­hoz, majd megtudná. — zár­ta le dühösen az asszony a vitát. Rázsó Sándor, a Volán 7- es sz. vállalatának gépkocsi- vezetője mosolyogva hallgat­ta a szóváltást. Látszott raj­ta naponta többször tanúja hasonlónak. — Nem szoktak még hoz­zá a buszhoz az utasok, az a baj. A vonat valóban levegősebb lehetett, mód volt rajta kis „kaszinózásra”, munka után röpke ultiparti­ra. Kényelmesebb tempót diktált a vonat. Az autóbusz gyorsabb és akik messze lak­nak az állomástól, azok így jobban jártak. — Egyébként három ko­csink jár Kisújszállás és Dé- vaványa közt. Két másik já­rat is végighalad ezen az útvonalon. Pénteken, szom­baton és hétfőn, mikor leg­több az. utas két segítő járat is elindul. Az állam nem tarthatja fenn. tovább a gazdaságtalan vasútvonalaidat. Nem a kis­újszállás—dévavánvai az el­ső. amelyik megszűnt. Má­sutt sem fogadta egvértelrrű helyeslés ezt a döntést az utasok körében. Mivel lehel­ne megnvugtatni a zúgoló- dókat? Érvelhetnénk azzal hogy lobban jár ígv a nép­gazdaság. több pénz marad a közös zsebbe — még akk^r is. ha a buszon utazóknak mélyebbre kell nyúlni a sa­játjukba. És az így megspó­rolt forintokból a most pa- naszkodók is részesülnek. — palágyi — Többszörösen meghiúsult kivitelezési határidők után végre már a benépesítéshez szükséges előkészületeken dolgoznak Zagyvarékason a Béke Tsz szakosított sertés­telepén. Sorra-rendre fertőt­lenítik az üzemépületeket, amelyek fűtőrendszerét is e napokban próbaüzemelte­tik. Várhatóan a jövő hét ele­jén telepítik az új kom­binátba a tsz anyako­cáit. amelyek szaporu­lata népesíti majd be a telep üzemépületeit. — A díjbevételek is ennek megfelelően alakultak: az 1970-es évhez képest a bevé­telek 23 millió forinttal nö­vekedtek. Ebből a legna­gyobb részt a különböző szö­vetkezetek fizették — 97.5 milliót —, az állami válla­latok fizetése 18.5 millió, a lakosságé 54.5 millió forint volt. A filléres tételekből > összetevődő utasbiztosítás — megközelítette a négymilliót, míg a tanulóbaleset biztosí­tások befizetései meghalad­ták a félmillió forintot. Ez utóbbi szerint — körülbelül 75—80 000 tanulónak van biztosítása megyénkben. Kimagaslóan növekedett a kötelező gépiárműbiztosítá- sok száma (86 százalék) — 1970-hez viszonyítva. E konst­rukció alapján például je­Nem túlzás így nevezni a sertéstartás e modern mű­helyeit. Az állatok egész életritmusát üzemszerű automatikávai vezérlik, sza­bályozzák, különféle te- nyésztési-hizlalási követel­ményeknek megfelelő prog­ramozással. Az évi 7 ezer árusertés ki­bocsátására alkalmas — AG- ROKOMPLEX-rendszerű — sertéskombinát teljes üzemi felügyeletét. kiszolgálását mindössze huszonkét em­ber látja el. lenleg 222 embernek fizetnek — rokkantság matt — havi járadékot, 600 000 forint ösz- szegben. Az autótulajdonosok egyre inkább megértik: a kötelező gépjárműbiztosítás mellett szükség van a CAS­CO biztosításra is, mivel az előző alapján csak a mások­nak okozott kár térül meg. míg a saját kár összegét csak a CASCO alapján kap­hatják meg. Így például a CASCO alapján Cs. Gv. iász- dózsai lakos több mint 51 ezer: kötelező biztosítás alán­ján K. A. szolnoki gépkocsi- tulaífjonos nvntegy 30 °Q0 forintot kapott: — T. Cs. ugyancsak mesyeszékhelvi lakos családjának pedig több mint 70 000 forintot fizetett ki a biztosító. Hungarocell hőszigetelésú könnyűpanelből épült. A rékasi sertéskombinát. Képünkön a párosává1 sorakozó takarmánysilók láthatók. Ezekből gépi úton — szabályozott időközi ada­golással — jut az állatok elé a tápanyag. Hogy az mindenkor a sertés fejlődé­si igényének legkedvezőbb minőségű legyen, arról a tsz saját takarmányüzeme gondoskodik. dosította ezt a konstrukciót, mely az idén január 1-én lépett életbe. A változtatás lényege, hogy több kategó­riában differenciáltabban ál­lapították meg a biztosítási díjakat. Míg tavaly a megye valamennyi gazdasága ren­delkezett biztosítással, jelen­leg tizenötnek nincs növény- termesztési, — hatnak pedig semmilyen biztosítása. Hol­ott a Minsztertanács legutób­bi határozata kimondja: ár- és belvízkár jövőben csak bztosltás alapján rendezhető. Gépjárművezetők figyelmébe: itt a gyorsított kár­rendezés Az Állami Biztosító idei terveit ismertetve a megyei igazgató elmondta: emelni akarják a biztosítási kultú­rát, elérni a gyorsabb ügy­intézést. — Természetesen a számszerű növelés is céljuk így például 7—8 százalékkal a lakás biztosítások számát. Március 1-től a CASCO-nak újabb válfajai kerülnek be­vezetésre: a takarékszövet­kezeteknél cél, hogy mind több kölcsönfedezeti biztosí­tást kössenek: az üzemek­ben. vállalatoknál a törzs­gárda fokozottabb megbecsü­lését jelentheti a hűségjuta­lom jellegű életbiztosítás megkötése. Az idén a valutabeválto helyeken a külföldi állam­polgárok baleset és poggyász biztosítást is köthetnek ma­gyarországi tartózkodásuk idejére. Valamennyi géoko- csitulajdonos örömére szol­gálhat, hogy bevezetik a gépjárműveknél a gyorsított kárrendezést. Vagyis tízezer forint kárig — a kárszakér­tővel való megegyezés után — a biztosító készpénzben, azonnal kifizeti a térítési összeget. Tájékoztatója végén dr. Dobos István az újságírók kérdéseire válaszolt. V. V. (Folytatjuk) Nosztalgia? Vagy jogos panasz? Szolnok a sajátos magyar városfejlődés egyik jellegze­tes példája. önmagában már ez a körülmény széles teret ad a vizsgálódásra. Az elmúlt évtizedek változásai talán e városban jelentkez­nek a legszembetűnőbben. Itt tudjuk a legérzékelhetőb- ben feltárni a fejlődés el­lentmondásait és negatív vo­násait is. Mielőtt a mát vizsgálnánk, vessünk egy tekintetet a múltba. Dr. Elek István városi fő­orvos. 1931-ben előadást tar­tott az akkori országos mér- nökegyeletben Szolnokról. Előadását ezekkel a szavak- kel zárta. a rengeteg szarvasmarha, ló és juh a buja zöld füvet le­geli. Az Alföld földművelése nem függ többé annyira az időjárás szeszélyétől, mert az esőtelen nyárban a fel- duzzasztott folyóból elegen­dő vizet kap a gazdálkodó bármikor, hiszen a magyar Felső-Tisza vidékén nagysze­rű völgyzáró gátakat építet­tek és a Tisza bőséges vize nem szalad el haszontalanul. Amérikai telefonon felhívja a szolnoki öntözőmű felügye­lőség a visói felügyelőséget: Testvér! Küldjétek vizet — és jön a víz. A vízparton mindenütt látjuk a bízbőség áldását. Nemcsak a testvér bolgár, de a tanítvány ma­M, I. N. Zs. Sokan kőinek biztosítást — Hart járadékra 600 ezer forint — Csak a na^y vállalatokat nem érdekli Határozott a Minisztertanács Sajtótájékoztató az ÁL ami Biztosítónál Jelentős eredményekről, az Állami Biztosító további feladatairól tájékoztatta tegnap délelőtt a sajtó munka­társait Szolnokon dr. Dobos István megyei igazgató. — A biztosítási kultúra, amely a lakosság előrelátó gondoskodásának, a családdal szembeni felelősség tu­datnak is bizonyos fokmérője, megyénkben 197Í-ben is számottevően fejlődött — mndotta az igazgató tájékoz­tatója elején, majd beszámolt'arról, hogy a megye össz­lakosságának több mint 40 százaléka rendelkezik vala­milyen biztosítással. Ha a keresőképes lakosságot vesz- szük alapul, akkor ez a százalékszám eléri a hatvanat. Nőtt a díjbevétel Népszerű a CSÉB A lakosság körében a leg­népszerűbb a CSÉB biztosí­tás, összesen több mint 94 ezer tagja van. Itt is inkább a korszerűbb formák iránt nyilvánul meg nagyobb ér­deklődés, mert azután már kórházi ápolási térítés, ma­gasabb rokkantsági kártérí­tést kaphatnak a biztosítot­tak. A családi ház biztosítás ' elterjesztésében — megyénk 1970-ben az országos átlag alatt volt, tavaly a szűkebb pátriánkban lévő mintegy 141 ezer család' házból meg­közelítőleg 70 ezerre már kötöttek biztosítást. A kisipari szövetkezetek, az ÁFÉSZ-ek valamennyien rendelkeznek biztosítással, az állami vállalatok 70 szá­zaléka úgy szintén. Érdekes, hogy éppen a legnagyobb üzemeknek — és talán a legveszélyesebbeknek is — mint például a Hűtőgépgyár. a vegyiművek, a kőolaj, a Volán stb. nincs tűzbitosí- tása. Térítés a termelő­szövetkezeteknek Károkra tavaly összesen mintegy 114 millió forintot fizettek ki. Ebből a legtöb­bet — 79 milliót a termelő- szövetkezetek kapták. így például a rákóczifalvi Rákó­czi Tsz több mint 4.5 millió, a törökszentmiklósi Arany­kalász Tsz mintegy 3 millió, a kőtelki Ady Tsz 1.7 mil­lió. a Kunszentmártoni ál­lami Gazdaság 1.5 millió forintot. Az országosan jelentkező nagyarányú mezőgazdasági károk 4 év átlagában 1 mil­liárd 400 millió díjelégtelen­séget okoztak. Ezt már nem lehetett tovább növelni, — ezért a biztosító tavaly mó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom