Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

XXIII. évi. 18. sz. 1972. január 22., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Milyen gazdagok vagyunk? A megszokott, naponta ismétlődő, újdonságértékében is némileg megkopott napihír-típus, a jólismert ige- alakokra rímel: felépült, üzem behelyezték, átadták rendeltetésének... E hírek összegezett eredményét, amelyet a fejlődés fogalmával körvonalazhatunk a legvalósághűbben, alapjában véve mindnyájan látjuk, érzékeljük, tapasztaljuk az új lakótelep utcáin sétálva, az új auotamata gépsor mel­lett dolgozva. Ezúttal az említett napihírek mozaikjaiból összeálló ké­pet megkíséreljük árnyalatdúsabban és — a statisztika ka­lauzolásával — pontosabban fölvázolni. A kérdés ugyanis, amelyre választ fogalmazunk, így hangzik: milyen gazdag Magyarország? Hozzávetőleges értelmezésben már sokszor, sokféle vá­lasz hangzott el erre a kérdésre; ilyen például az a köz­ismert adat, hogy Magyarországon az egy főre jutó nemzeti jövedelem mintegy 800 dollár, s hogy országunk a nemzetek fejlődési mezőnyében nagyjából a közepes helyet foglalja el. Ez — most már összehasonlító becsléssel — azt jelenti, hogy a világ lakosainak mintegy a negyede-ötöde nálunk gazdagabb, fejlettebb országban, háromnegyede-négyötöde pedig a miénknél szegényesebb körülmények között él. K érdésünkre azonban, immár az általános körvonalrajz- ná] pontosabb felelet is megfogalmazható, a statisz­tikusok ugyanis leltárt készítettek országunk javairól, számokban fejezve ki hazánk nemzeti vagyonát. Mielőtt mindnyájunk közös otthonának e sokatmondó, izgalmas vagyoni leltáráról tudósítanánk, megjegyezzük, hogy a nemzeti vagyon fogalmáról, számítási módszereiről a szak­emberek véleménye is eltérő. A Statisztikai Hivatal össze­gezése végülis az ország vagyonát a felhalmozott javak, a legfontosabb természeti erőforrások és a háztartások tulaj­donában lévő értékek mérlegében határozta meg. A nemzeti vagyon tételeit kimutatták úgynevezett bruttó, valamint nettó — tehát értékcsökkentéssel mérsékelt — értékben is. E sajátos nemzeti főkönyv soknullás számai önmaguk­ban természetesen keveset mondanak a közgazdaság szak­kérdéseiben avatatlanok számára. Ezért mindenekelőtt olyan kalandozásra invitáljuk az olvasót, amely összehasonlítható, tehát mindnyájunk számára érthető, érzékelhető tényekkel szemlélteti nemzeti vagyonúnkat. Nos, a legfontosabb ilyen tény arról ad hírt, hogy tíz esztendő alatt az ország nemzeti vagyona 30 százalékkal nőtt. Jóllehet, ez az emelkedés mér­sékeltebb a termelés tízesztendős bővülésénél, de a különb­ség abból származik, hogy a nemzeti vagyonnak hozzáve­tőleg 40 százalékát adó föld, erdő és ásványi vagyon értéke tíz év alatt természetesen nem változhatott. F igyelemre méltó az úgyneveztt felhalmozott eszközök — állóeszközök, befejezetlen beruházások és készletek — változása; itt az ütem azonos a termelés emelke­désével, az arány tehát, a közismert beruházási gondok el­lenére sem nőtt. Jelentős viszont és az ország korszerűsítési irányzatait sűrítve fejezi ki, hogy tíz esztendő alatt a nem­zeti vagyon „gépek és berendezések” tétele csaknem meg­kétszereződött, 90 százalékkal bővült. Közben számottevően gyarapodtak, gazdagodtak a háztartások is; a lakosság bir­tokában lévő, úgynevezett tartós készletek — ruházati cik­kek, háztartási felszerelések, járművek, kultúrcikkek stb. — értéke 60 százalékkal emelkedett. Ha ezt az arányt a lakos­ság öszes fogyasztásával hasonlítjuk össze, kitűnik, hogy az úgynevezett tartós készletnövekedés gyorsabb ütemű volt tíz év alatt, mint az összes fogyasztás emelkedése, ami köz­napira fordítva azt jelenti, hogy bevételeinkből mind többet költöttünk a puszta megélhetésen túl, a korszerű életformát képviselő javak vásárlására. A nemzeti vagyon számoszlopai sajátos nyelven tudósí­tanak a társadalom állapotáról, más szóval: értékeink tulajdonformák szerinti megoszlásáról is. A vizsgálat időpontjában Magyarország teljes vagyonának 64 százaléka volt össztársadalmi tulajdonban, 17 százalék a szövetkezetek közös javainak értéke és a lakosság személyi tulajdona a teljes vagyon 19 százalékát tette ki. Időzzünk még az iménti sor utolsó tételénél: a személyi tulajdon — tehát a családok, a háztartások — javainak bemutatásánál. Azt mondtuk, a tartós háztartási készletek értéke tíz év alatt 60 százalékkal növekedett, s most, a részletekről szólva, hozzátehetjük: a háztartások teljes va­gyoni helyzete — tehát a tartós készletek, a készpénz és a betétállomány, levonva ez utóbbiból a személyi hiteltar­tozásokat — még kedvezőbb változásokat jelez, a növekedés tízéves aránya ugyanis ilyen módon 90 százalék. Tovább vizsgálva az árnyalatokat, kitűnik, hogy a háztartások bir­tokában lévő tiszta vagyon 29,6 százalékát képviselik a ruházati cikkek, 37,7 százalékát a háztartási felszerelések, 9,2 százalékát a járművek, 15,7 százalékát a kultúrcikkek, 7,8 százalékát egyéb javak. Átlagban egy háztartásra 1970- ben hozzávetőleg 40 ezer forintnyi érték jutott A nemzeti vagyon mérlege, mint említettük, tartalmazza a gépek és az épületek, az erdők, a földek ég a bá­nyák összegezett statisztikáját is, de a jó gazda forint részletességű számvetése, a sok-sok részletadat szöve­vényével, inkább a szakértők, semmint a gazdagodásban érdekelt közvélemény számára jelent sokat. Ezért is emeltük ki az adatok bozótjából azokat a tényeket, amelyek volta­képpen a legfontosabbról, fejlődésünk céljáról, értelméről — mindnyájunk gyarapodásáról tudósítanak, Hazaér k ezett a Pullai Árpád ■vezette pártmun­kás küldöttség Tegnap hazaérkezett Moszk­vából az a pártmunkás-kül­döttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának meghívásá­ra — Pullai Árpádnak, az MSZMP KB titkárának ve­zetésével január 19—21 kö­zött látogatást tett a szovjet fővárosban. — A küldöttség tagja volt Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Nagy Tibor, a KB osztályvezető­helyettese. A delegáció eszmecserét folytatott a párt- és tömeg­szervezeti munka tapaszta­latairól a szovjet testvér­párt Központi Bizottságának oárt- és tömegszervezeti osz­tályán, látogatást tett az SZKP KB pártfőiskoláján. A küldöttséget január 20-án fogadta I. V. Kapitonov, az SZKP KB titkára. A szívé­lyes, baráti légkörben foly­tatott megbeszélésen részt vett Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. Haza­érkezésekor a küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gye- nes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezető­je fogadta. Jelen volt A. M. Szorokin követtanácsos, a budapesti szovjet nagykövet­ség ideiglenes ügyvivője. Valóra vált ígéretről tanúskodik a szolnoki papírgyár­ban készült hírfotónk. Mint annak idején megírtuk, az egykori szalmacellulóz-üzem — más néven ccllgyár — épületében új termék, a fénymásolópapír gyártására rendezkednek be. A régi berendezéseket leszerelték, hogy Budapestről — az ígért program szerint -» helyükre te­lepítsék az új termék gyártógépeit. Az elsőnek már a vizsgáztatást is megkezdték: a bevonógép próbaüzemelé­se látható képünkön. A közlekedés gyorsítása és biztonsága érdekében Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter tájékoztatója A szállítási dolgozók Köz­társaság téri székházában tegnap a tavalyi munka ta­pasztalatairól és az idei fel­adatokról tárgyalt a Közleke­dési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügvi mi­niszter értékelte az ágazat múlt évi munkáját és is­mertette az 1972. évi terve­ket. Többek között elmon­dotta. hogy tavaly a közle­kedési vállalatok 4 száza­lékkal több utast, s 7 száza­lékkal több árut szállítottak, mint az előző évben. A köz­lekedés tehát alapvetően ele­get tett a negyedik ötéves terv első évében reá hárult népgazdasági feladatoknak. Az ágazaton belül a közúti személyszállításban 9. az áruszállításban pedig 13 szá­zalékkal emelkedett a for­galom. Az idén a közlekedési kon­cepciónak megfelelően a vasúti áruszállítás mérsékel­ten, a közúti árufuvarozás pedig továbbra is nagyobb üterr ben, mintegy 9 száza­lékkal emelkedik. Hasonló a helyzet a személyszállítás­ban is. mert vasúton az utas- forgalom némi csökkenésé­vel. a közúti közlekedésben pedig 5 százalékos növeke­déssel számolnak. Az útépí­tés ütemével összhangban az idén újabb településeket kapcsolnak be az országos autóbusz-hálózatba. Üj jár- rr űvek beállításával pedig javítják az utazási körülmé­nyeket. A munkás- és tanu­lójáratokon. A tanácsi köz­lekedési vállalatok az utasok számának 2 százalékos nö­vekedésére számítanak. Ezen belül a villamosközle­kedésben várhatóan 2—2.5 százalékkal csökken, az au­tó uszközlekedésben 4.5—5 százalékkal emelkedik az utasforgalom. A közhaszná­latú közúti közlekedés esz­közfejlesztési lehetőségei korlátozottabbak, mint az előző évben. Ezért a tervbe vett fejlődést elsősorban a kapacitás jobb kihasználásá­val. a belső tartalékok ki­aknázásával, tehát intenzí­vebb gazdálkodással kell megalapozni. A gépkocsiállomány gyors fejlődése miatt nagy felada­tok hárulnak az autójavító Iparra. Ezért az idei terv az Autófenntartóipari Tröszt ja­vító kapacitásának 7 száza­lékos emelését irányozza elő, s ezen belül a karbantartás­ban 12 százalékos növeke­dést kell elérni. Végezetül dr. Csanádi György arról tájékoztatta a központi vezetőségi ülés részvevőit, hogy a SZOT-tal és a Belügyminisztériummal közösen számos intézkedést készítenek elő a közúti ’’öz- lekedés biztonságának nö­velése érdekében, a balesete­ket előidéző okok csökken­tésére. Többek között sor ke­rül a KRESZ bizonyos vál­toztatására, átalakítására és a sebessség korlátozására is. 1/fta: Világgazdasági hírek Szibéria tájain Tiszapartiak Drezdában Üj úton az újság Mozgalmas múzeumi csend A vitaminok természetes forrásai Csendháborítás engedéllyel Szolnoki séták, 1971 Az Országos Békelanács Etnöksé• tjének ülése Tegnap ülést tartott az Országos Béketanács el­nöksége. A tanácsko­záson — amelyen részt vett Bencsik István a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára is — Darvast István alelnök vezetésével mérleget vontak a magyar békemozgalom eredmények­ben gazdag, eseményekben bővelkedő 1971. évi mun­kájáról és megtárgyalták a mozgalom 1972-re szóló fel­adatait, munkaprogramiát. Az Országos Béketanács támogatja azt a fontos kez­deményezést, hogy 1972. jú­niusában üljön össze az európai népek közgyűlése. „Budapest-Helsinki” címmel májusban az európai biz­tonsággal összefüggésben demonstrációkra kerül sor. Magyarországon május 6— 13 között rendezik az euró­pai biztonsági hetet. Nemzetközi esemény lesz a stockholmi Vietnam-kon- t'erencia által kezdeménye­zel párizsi világtalálkozó, az indokínai népek békéjé­ért és függetlenségéért. Er­re a demonstrációra — a nemzetközi békemozgalom 900 küldöttének és sok meg­hívott nagytekintélyű közé­leti személyiségnek a rész­vételével — február 11—13- án kerül sor a francia fő­város melletti Versailles-i kongresszusi palotában. A magyar békemozgalom de­legációt küld majd a világ- találkozóra­HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Első chilei nagykövetünk Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke tagadta Per- czel Lászlót, hazánk első chilei nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állo­máshelyére. Holland műszaki hét Január 24—28 között ren­dezi meg a második holland műszaki hetet Budapesten a Technika Házában, a mű­szaki Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara, valamint a holland Központi Kereskedelemfej­lesztő Kamara. A mostani holland műszaki hét köz­ponti témája a műszer- és a finommechanikai ipar. Ellenőrzik a húsipart A belkereskedelmi minisz­ter utasítására az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a kereskedelemben és az iparban februárban és már- Ciusban átfogó vizsgálatot szervez a hús és húskészít­mények minőségének, for­galmazásának és árainak ta­nulmányozására. A vizsgálat­ba bekapcsolódik a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Magyar Szabványügyi Hivatal, az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi és Járvány­ügyi Főigazgatósága. aKER- MI, a Belkereskedelmi mi­nisztérium élelmiszer- és vegyi kereskedelmi főosztá­lya is. Behatóan vizsgálják maid. hogy mindenütt meg­felelően alkalmazzák-e a hús- és húskészítmények mi­nőségi szabványait betart­ják-e a szállítással kapcsolatos higiéniai előírásokat, s nem lépik-e túl a rögzített ára­kat. Feltárják a fogyasztók érdekeit sértő jelenségeket, képet nyernek a húsáruk összetételéről, például arról, hogy olcsóbb cikkekből is megfelelő mennyiséghez hoz­zájuthat-e a lakosság. Kertbarátok klubja alakul rövidesen a Haza­fias Népfrontnál, ahol pén­teken a Kertbarátok Orszá­gos Szövetségének munkájá­ról tanácskoztak. E szövet­ség együttműködésben áll a népfront mezőgazdasági bizottságával, illetőleg kert­barát albizottságával. A kert­barátok szövetségének az ad jelentőséget, hogy egyre töb­ben vannak a szabadidejü­ket kertészkedéssel eltöltő dolgozók, akik szakmai se­gítő testületként tarthatiák számon a népfront kertba­rátköreit. Jelenleg a szövet­ségnek 26 t.ag-közksrége van. Budapesten például tavaly hét úi kertharátoks7akkör, klub alakult. N^es taí”’,<*uk részére — a köznonti klub létrehozásán kívül, amely egyébként a Belerád rakpar­ti Népfront Székházban mű­ködik majd — a szövetség kiszélesíti szakmai informá­ció-szolgálatát, pályázatot is hirdet a közeljövőben. „Fői tó a kiskertben” címmel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom