Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 21. i / SZIBÉRIA TAJAIN Egy kis tea-kostoló az irkutszki tea-gyárban. Kirno- szov Kiva Anyiszimovics (balról) a szerző társaságában nagy szakértelemmel ízleli a fenséges italt. 1Y. — Hogy lesz valakiből teakóstoló? — kérdeztük Kirnoszow Kiva Anyiszimo- vicsot, az Irkutszki Teagyár laboratóriumának vezetőjét, hivatásos teavizsgálót. Előttünk porcelán csészében aranyszínű tea gőzölgött. Az asztal tele különböző keverékeket tartalmazó pléh dobozokkal. Kiva Anyiszimovics elmondja, hogy majd -50 évvel ezelőtt Krasznodarban a Komszomol bízta meg őt ezzel a feladattal és azóta nem vált meg a hivatásától. Lelkesen, nagy-nagy hozzáértéssel beszél a teakészítés ezernyi fortélyáról, tudományáról. Az irkutszki gyárban keverik azokat a teafajtákat, amelyeket a Szovjetunió különböző területein termesztenek: Grúziában, Azerbajdzsánban, és Krasznodarban. A keverékekhez külföldről — Kínából, Vietnamból, Indiából, Ceylonból — érkezett különleges fajtákat is felhasználnak. A beérkezett szállítmányok ellenőrzéséhez és a legjobb keverékek elkészítéséhez bizony nagy szakértelem szükséges. A teacserje hajtásainak hegyét levágják, a levelekből kiszárítják a nedvességet, majd speciális gépekkel sodorják a leveleket. A tea jellegzetes tulajdonságait — az ízét, az aromát — amelyek a levelekben szunnyadnak, fel kell „ébreszteni”. Ezért a teát fermentálják, erjesztik. Erjesztés után újra szárítják, majd osztályozzák. Az Irkutszki Teagyár már ilyen osztályozott teákból keveri és csomagolja a különböző minőségű készítményeket. A legkiválóbb „zamatos” és „extra” minőségekhez a júliusi és augusztusi szedésből származó zsenge leveleket használják fel, mert abban az időszakban halmozódnak fel a tee levelekben az ízt és aromát meghatározó értékes vegyületek. A pontosan kidolgozott recepttel biztosítják, hogy minden teaféle állandó minőségű legyen. Kiva Anyiszimovics elárulja azt is, hogy a teát jól lezárt üveg, vagy bádogdobozban kell tárolni, mert könnyen beszívja a környezetében található tárgyak szagát. Az ideális teaíőzés receptje: a porcelánedény aljára szórjunk megfelelő mennyiségű teát (1 deci vízhez 4 gr-t), majd öntsük le frissen forralt vízzel, hagyjuk állni 5 percig, töltsünk hozzá utólag ízlésünknek megfelelő mennyiségű forró- vizet és azonnal fogyasszuk. Melegíteni, forralni nem szabad a teát. Kísérőm végig vezet bennünket a hatalmas munkatermeken, ahol a korábban kézi munkát egyre inkább gépekkel végzik. Büszkén számol he róla, hogy a legtöbb speciális gépet maguk a gyár dolgozói szerkesztették. Külön érdekesség a múzeum, ahol képek, ajándék- tárgyak emlékeztetnek a gyár múltjára. Az Irkutszki Teagyárat Jakov Kovalov kereskedő 1661-ben alapította, amikoris Kínából szállított .ide teát. Innen az orosz „csáj” elnevezés is, ami kínaiul italt jelent. Táblák számolnak be a tea élvezetével kapcsolatos hagyományokról, amelynek itt Szibériában különleges jelentősége van: a téli nagy hidegekben a tea itt úgyszólván nélkülözhetetlen. Még a. pásztorok zsákjában is mindenütt megtalálhatók a préselt tealapok, amelyekből kint szabadtűzön főzik az illatos italt. Ott olvastunk egy táblát a tea keletkezéséről: Egy szerzetes nagyon fáradt volt, lefeküdt, de nem akart elaludni. Mégis elaludt. Felébredvén dühödten kitépte a szemöldökét és a földre szórta. Az kikelt és kis cserjét alkotott, amelynek leveleiből főzte a szerzetes az első teát. Ez az ital aztán elűzte álmát. Nehezen búcsúzunk a teagyár dolgozóitól, Kiva Anyiszimovics egész az utcáig kísér bennünket. Az üzem parkosított udvarán óriási teáskanna és csésze hirdeti gyártmányainak kiválóságát. Gáti István (Folytatása következik) Az ígéret: lesz elég gumiabroncs A becslések szerint idén tíz százalékkal nagyobb lesz a felhasználás, mint az elmúlt esztendőben. Személyautó gumiköpenyből mintegy 560—580 ezer, teherautóköpenyből 790—820 ezer eladására számítanak. Ennek jelentős részét importból biztosítják: a személyautóhoz csak 30, a teherautóhoz 65 százalékban tud gondoskodni az ellátásról a hazai ipar. A hiányzó mennyiséget főleg a Szovjetunióból, Csehszlovákiából. Bulgáriából, Lengyel- országból importálják: de vásárolnak nyugatról is. az NSZK-ból, Olaszországból és Ausztriából. A speciális kisszériájú köpenyeknél várhatóan még fenntartják az előjegyzést, amely alapján a sorszám szerint mindenkit ellátnak a keresett áruval. Az első komplex tanulmány A Duna mentéről — a folyó Paks és Mohács közötti szakaszának két oldaláról — készítik el az ország első regionális (komplex) hasznosítási monográfiáját. Célja, hogy a területtervezők számára feltárják e térség természeti, gazdasági és társadalmi hasznosításának lehetőségeit. Az alapkutatásnak számító munkát az Akadémia Pécsett lévő Dunántúli Tudományos Intézete vállalta és a különböző tudományágak szakemberei vesznek részt benne. A munka januárban kezdődött és 1975-ben fejeződik be. A Dunántúli Tudományos Intézet 400—500 oldalas — térképekkel, grafikonokkal és fényképekkel illusztrált — műben foglalja majd össze és adja közre a kutatások eredményeit. Magyarországon ilyen átfogó, ekkora területre kiterjedő komplex hasznosítási tanulmány még nem készült. Tizennégy és félezer „gó yát” várnak a felsőfokú tanintézet:k az idén Tájékoztató a felvételi keretszámokról, a felvételi vizsgák időpontjáról Tizennégy és félezer „gólyát” várnak az 1972—73-as tanév nappali tago ataira a felsőoktatási íntézmérfirek- ben, közülük hat és felezren egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. Az idén érettségiző 55 ezer diákból, valam nt a korábban végzettek közül 2085-en kezdhetik meg tanulmányaikat a különböző műegyetemeken. A tudományegyetemek együttvéve 2165 elsőst várnak, az orvosegyetemeken 1240, az agráregyetemeken 910 a felvételi keretszám. A művészeti főiskolákon 300-an, a pedagógusképző intézményekben 3110-en, a műszaki, a mezőga dasági és a gazdasági jellegű fő'skolá- kon pedig összesen 4690-en kezdhetik meg tanulmányaikat. A „divatos” szakokra. karokra várható túljelentkezés miatt a szakemberek már most felhívják a figyelmet, hogy például országosan mindössze 320 jogászhallgató, a tudomány- egyetemek bölcsészkarainak tanárszakain ped'g mindösz- sze 420 elsős nyerhet felvételt. Ugyanakkor a tanárképző főiskolákra 1550. a tanítóképzőkbe 940. az óvónőképzőkbe pedig 580 fiatalt várnak. A különböző műszaki jellegű felsőfokú technikunokbsn és főiskolákon több mint háromezer új üzemmérnököt, a gazdasági jellegű főiskolákon pedig 695 új üzemgazdászt kívánnak képezni, A jelentkezés módja Mint a felsőoktatás illetékesei elmondták: nappali tagozatokra felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségi zett-képesí- tőzctt dolgozók akik 35. életévüket még nem töltötték be. A felsőfokú technikumokba a képzés szakirányának megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal is lehet jelentkezni. A felvételi kérelmeket az érettségi képesítő bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójának kell benyújtani; a munkaviszonyban állók kötelesek kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelni. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára pályázók kérelmét a középiskolák március 1-től 15-ig. a felsőoktatási intézmények pedig május 2-ig (a tanító- és óvónőképző intézetek március 25-ig) fogadják el. A felvételi vizsgákat június 26 és július 31-e között tartják. A felvételi bizottság a jelentkezőket írásban értesíti határozatáról. Az elutasí- tottakkal közli a felvételi vizsgán elért pontszámot, a döntés okát és a fellebbezési lehetőséget is. Körmönfont feszültség „A Szolnok Réz- Kassai úti újonnan épült transzformátorállomás feszültség alá helyezést nyert...’’ — olvasom a Néplapban, de így a hír nem teljes. Mondják meg nekem azt is, hol nyerte ez a trafóállomás a feszültséget? Lottó tárgy nyeremény sorsoláson, vagy borítékos sorsjegyen? Ez utóbbi bosszantana is egy kicsit, mert ott én eddig mindig csak egy kis papírcetlit nyertem, amire az volt írva, hogy „Nem nyert’’. És egyáltalán, mióta szokás hazánkban nyeremény formájában feszültség alá helyeződni ? Nem akarom mindig a Nyugatot emlegetni, de ott az a kész tő- nyeremény. ha egy-két hétig feszültség nélkül élhetnek. És különben is. ha nem nyer véletlenül az a szegény trafó- ház. ott állhat idők végéig feszültség alá helyezés nélkül? Lehet, hogy nem is így van ez. Arra is gondoltam, hogv az elmúlt ötéves tervben felépítettek minden falu végén egv trafóházat és — mint a békekölcsönt — évenként kisorsolnak egy kis feszültséget közöttük. Mindaddig, amíg minden állomás meg nem kapja a neki járó adagot. Akinek szerencséje van, az hamaraDb alá helyeződhet, amíg még nagyobb az ázsiója a feszültségnek. (Mert mit ér az már akkor, ha mindenkinek lesz.) Én ezt a módszert nagyon igazságosnak tartom. Így még a lehetősége is ki van zárva annak, — ami az élet oly sok területén szinte rendszeres —, hogy az feszíthessen előbb, aki jól tekszik. Tehet arról egy trafóház, hogv a Réz utcába került és nem a Kossuth térre, ahol minden íjj- ságírónak szemet szúrna? Addig írnák a cikkeket — .,Meddig tűrjük még. hogy feszültség nélkül feszüljenek a trafóhoz büszke acélsodr ■>- ny ai?". vagy „Még mindig nem helyeződött alá”, stb — amíg a tanács intézkedne ás soronkívül, a pótköltségvetésből, rosszabb esetben az óvodaépítés terhére, kiutalná a feszültséghez szükséges pénzt. Még az illetékes osztály vezetőiét is meg kellene bírálni. hogy ..itt volt. ugye, az ablakaink alatt és mégsem intézkedtünk...” Igazságos lenne ez az eljárás. kérdem én? Semmiképpen nem. Mert, ha csak azt nézzük, hogy mikor jut el egy újságíró a Réz utcába. És. ha el is jut. Ott nem tűnik a szemébe az ilyesmi, mert megszokta, hogy a külvárosban így is jól van... Ezért jó dolog ez a sorsolásos rendszer. Igaz. mint mindig,' az iménti hasonlat is a jó fekvésről sántít. Mert a trafóházaknál aláhelyeződésről van szó. az életben pedig aki mindig szem előtt van. a protekciós, rendszerint fölé helyeződik. A többieknek. Egyébként amíg e kis eszmefuttatás sorait róttam, rájöttem, hogy mindez csak az én fantáziámban keletkezett. Megfejtettem ugyanis, hogy a transzformátorállomást egyszerűen feszültség alá helyezték. De azért köszönöm a közleményt megfogalmazó tisztviselőnek ezt a körmönfont fogalmazást ugyanis a bürokrata nyelv e szép virága nélkül mindezt én sem tudtam volna elmondani. — tabáni — wammmmmmmmmmmmmmmmmmm wmwmmmmmm A farkasokról Fgordon C. Haber, az angliai Colombie University professzora azt állítja, hogy egyetlen állat sem olyan társadalmi lény, mint a farkas. A farkasfalka egyáltalán nem anarchikus együttes, hanem nagyon is megszervezett társadalmi formáció. Haber 900 órán át tartott megfigyelés alatt eky falkát. Vizsgálatainak eredményét a következőkben foglalhatjuk össze: — Valamennyi farkas tisztában van a társadalomban elfoglalt helyével és ennek megfelelően is viselkedik. r~ A falkavezér (alfa) után közvetlenül a vezérhelyettes (béta) farkas következik. Ez utóbbinak az a feladata, hogy biztosítsa a falka szabályos tevékenységét. Az „alfa” farkas feladatkörébe a kritikus helyzetek megoldása tartozik. — Az „alfa” nőstényíar- kas a falka „hölgytagjainak” vezéregyénisége. Tavasszal és nyáron kiválaszt egy nőstényt, amelyre rábízza n farkaskölykök őrizetét, míg ő maga részt vesz a hímek kaladjaiban. — Ha az „alfa” vezérfarkast baleset éri, posztjára a „béta” farkas kerül. Kenyér múzeum A kenyér 5 000 esztendős érdekes történetével foglalkozik az egyik Göttinga melletti egykori vadászkastélyban megrendezett Európai tötte össze a Szövetségi Gabonafeldolgozó Kutatóintézet segítségével. A kenyérmúzeum áttekintést nyújt a paraszti kultúra és gazdasáKenyérmúzeum. Kereken 1 600 kiállítási tárgy szemlélteti az 1900 elméletileg lehetséges kenyérfajta „életútját”, amelyekből az NSZK- ban már csak 200 létezik. A kiállított tárgyakat egy nyugatberlini pékmester gyűjgi élet ezen fontos alapvető táplálékának jelentőségéről. Az egyedülálló gyűjtemény egyik díszpéldánya a kenyérpecsét. Ugyancsak rendkívül értékes az az örlőkő is, amire Trója romjain bukkantak. Kozmetikai cikkek kipróbálása — disznóbőrön Eléggé meglepő hírt kaptunk a kozmetikai cikkek kipróbálásáról. A Food and Drug Administration kutatói arra gondoltak, hogy a‘ rúzsokat és a különböző kozmetikai „pakolásokat” disznókon kell kipróbálni. Ügy látszik ugvanis, hogy a disznóbőr, igen sok szempontból. valamennyi állatbőrnél jobban hasonlít az emberi bőrhöz. Ezért a kutatók úgy vélték, hogy a legújabb kozmetikai gyártmányokat legcélszerűbb a disznókon kipróbálni. Ahhoz, hogy megtudhassák, menynyire tűri a bőr az új kozmetikai gyártmányokat, nem mindig hagyományos módon „készítették, ki” a sertéseket. Az egyes kozmetikai cikkek hatóanyagait közvetlenül a sertések hússzövetébe fecskendezték. Lehetséges, hogy a közeljövőben csak olvan kozmetikai cikk kerülhet a kereskedelembe, amely kiállta a „sertéspróbát”. Esőcsináló gép Az esőcsináló gépet egy angliai textilevárban állították üzembe. Ennek segítségével akarják megvizsgálni, milyen ellenállást tanúsítanak a szövetek és a ruhák akiadós záporokkal szemben. A vizsgálat anvagra meghatározott ütemben — hét és félnercen keresztül egy méter magasból 500 milliliter desztillált vizet perme- permeteznek. Feljegyzik azt az időt, amelv szükséges ahhoz, hogv 10 milUl’ter víz átjusson a szöveten. Maid tovább folv- tatiák a oróbát egészen addig. amíg az 500 milliliter műeső át nem jut a szöveten. A próba előtt és után végzett mérések segítségével kimutatható, mennyi vizet szív magába a vizsgált anyag. Ismeretlen szavak Egy napon valaki megkérdezte New York polgár- mesterét. John Lindsay-t, miért használ televíziós beszédeiben különösen nehéz szavakat? A polgármester mosolyogva így válaszolt: „Azt hiszem, nagyon egészséges dolog, ha a képernyő előtt kényelmesen üldögélő tv-néző időnként feláll és utánanéz a szótárban egy- egy számára ismeretlen s?ó- nak’L A tea művészete
