Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám
19Ti január 19. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 3 A minim tíz— tizennégy fokos hideggel is dacolnak az építők. Sokan várnak Jászberényben is új lakásra. Téli csúcsforgalom A TCZÉP telepen. Markológép segít a türelmetlen vásárlóknak a rakodásban. Pontos Jesz-e a vonat? Éget a hideg vas. de a váltóőrök ellátják a „hideg” szolgálatot... Foto: Nagy Zsolt Jászberényi, tatabányai gépek Törökországnak A tatabányai szénbányák központi műhelyéből folyamatosan szállítják Törökországba azokát a gépi berendezéseket, amelyeket egy törökországi meddőfeldolgozó üzem részére készítettek. A tatabányai szénbányák és a . NIKEX Külkereskedelmi Vállalat szerződést kötött a török állami szénbányákkal több százezer dollár értékű meddőfeldolgozó üzem berendezéseinek szállítására. Az új létesítmény terveit a tatabányai szénbányák Hal- dex részlege dolgozta ki, a gépi berendezések a szénbányák központi műhelyében és a jászberényi Aprítógép- gyárban készülnek. Ezekkel a berendezésekkel vonják majd ki a rendkívül értékes fekete kőszenet a törökországi Üzülmesz bányatelepülés környékén évtizedek alatt felhalmozódott meddőhányókból. Az új üzemet olyan magas fokon automatizálják, hogy fizikai mukára egyáltalán nem lesz szükség. Mindössze 6 ember irányítja majd a korszerű, óránkéit 19o tonna meddőt fogyasztó „széngyárat”. Az új meddőfeldolgozó — mintegy 50 vagont megtöltő berendezéseinek szállítását március végéig befejezik a hazai gyárak. NEHÉZ POSZTON G ömöri Károly, megyeszerte köztiszteletben álló jászapáti tsz-elnök 21 évig vezette az Alkotmány szövetkezetei. Tavaly bekopogott a jászberényi járási pártbizottságra. Azt kérte, ha lehet, most mar nyugdíjazzák. Január 28-án a zárszámadó közgyűlésen búcsúnak a Jászság Károly bácsijától az Alkotmány tagjai. Ezzel a megyében mindössze két olyan tsz-elnök marad, akik húsz esztendőnél több ideje töltik be e .tisztüket. Nemzedékváltás van a szövetkezeti mozgalomban szokta mondogatni Suba István, a nagykunsági tsz-szövetség titkára. Ezekben az években teszi le a szerszámot a magvető generáció, az alapító réteg. Tagok és vezetők egyaránt. Üjabb, — az előbbiek megbántása nélkül lehet mondani — felkészültebb emberek lépnek a helyükre. Az emberi élet örök törvénye ez. Csakhogy a természetes arányokon túl Is Cserélődnek a szövetkezeti vezetők. Két év alatt — 1969-ben, 1970-ben — megyénkben a tsz-elnökök 17,3, a főmezö- gazdászok 21,1, a főállattenyésztők 24,9, a főmérnökök 43,8, a főkönyvelők 26,6 százaléka vált meg beosztásától. S ide kívánkozik egy hihetetlennek tűnő példa, amelyet ugyancsak Suba Istvántól hallottam. A tiszafüredi járás egyik gyenge szövetkezetének élére fél esztendeje elnököt keresnek. Harmincnyolc embert kertek fel idáig, még senki sem vállalta. Harmad esztendeje új elnök került egy mérleghiányos Szolnok megyei tsz élére. Most ismét baj van a tsz-ben. Akkor is tudták hogy nem váltja meg a világot, mondogatják a szakfelügyeleti' intézményekben, de nem volt más, aki vállalta volna. A nagykunsági tsz-szövgtséget tizenöt szövetkezeti vezető kereste meg az utóbbi hónapokban, hogy ajánljanak nekik más foglalkozást. Ilyen vendégek a Szolnok négyei tanács vb me^őgazdssáé- && élei- mezésügyi osztályán is megfordulnak. A közvéleményt bizonyára meglepik a történtek. Hiszen a kívülállóknak többnyire olyan elképzelésük van, ez az a Jól fizetett pálya. Igaz, hogy tisztességes keresetük van a szövetkezeti vezetőknek. Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, semmivel sem magasabb, mint a gyárigazgatók, az ipán üzemvezetőké. Megfelel a népgazdasági arányoknak. Mi több, a gyenge szövetkezetekben a vezetők honoráriuma is érthetően átlagaiét«. A tisztességes megélhetést ugyan ezekben a közös gazdaságokban is biztosítják. Nem hinnem tehát, hogy a meghátrálásokban a pénz lenne az elsődleges. Embernyűvő pálya a szövetkezeti vezetőké. A technika ugyan sokat könnyít, de azért még sokáig az lesz a jellemző, hogy a munka dandárjában nincs se ünnep, se vasárnap. Az állattenyésztő telepeken meg talán örökké hajnalban kell majd kelni. Nem a szövetkezeti vezető eteti ugyan a teheneket, nem is ő vezeti a kombájnt, de ott kell lennie, a munkavégzést irányítani, eljárni az emberek dolgaiban. Az utóbbi évek pedig különösen ideg- tépőek voltak: átállás a régiről az Új gazdasági reformra. Addig, ahogy egy szövetkezeti vezető barátom fogalmazta, bárki szabadon intézkedett a tsz-elnök asztalán. Most az önálló döntéshez kellett szoktatni magukat, de ezzel az is járt, hogy a zárszámadó közgyűlésén ők állnak a tagság elé,' s vadnak számot cselekedeteikről. Az ilyen járatlan utakon pedig könnyű tévedni. A bevételi főigazgatóság 1971-ben 1,6 millió forint bírságot szabott ki a megye szövetkezeteiben. Ök maguk megállapították, többségében nem szándékos szabálytalanságról volt szó. Próbára teszi a tsz vezetőket ntínden évben az időjárás. A határ fölött nincs tető. a leglelkiismeretesebben elkészített vetést is elverheti a jég, kipusztíthatja a víz, leégethei az aszály. A mostani zárszámadásokban is meglátszik még 1970 természeti csapásainak kezenyoma. Ilyen esztendők után tagadhatatlan a megviseltség, az elfáradás. Különösen a gyengébb szövetkezetekben úgy gondolkod nak a szövetkeze« vezetők: inkább kisebb címet máshol, kisebb pénzzel is, cje hosz- szabb élettel. Az Időjárást ugyan sosem lehet pontosan előre kiszámítani, de évszázados megfigyelések bizonyítják, a rosszakat mindig jobb követi. Ez mar önmagában is remény. S a megye szövetkezeti mozgal mában bőven van rá példa, hegy nagyon mélyen lévő közős gazdaságok is szépen megerősödtek. És kell-e szebb életmű annál, hogy egy szakember elmondhassa magáról: az én értelmem, lelkiismeretem is benne van abban hpgy ez a falu, ez a közösség jobban él. Ez adja a szövet kezeti vezetők munkájának szépségét M ert nemcsak nehéz tisztség ez, hanem szép is. Jászapátin most ünnepségre készülődnek a tsz-tagok- A nyugdíjba menő Gömöri Károly 21 esztendeje sein volt sokkal könnyebb a mostaniaknál, hanem nehezebb. Éppen példája, jó bizonyíték arra, a nehéz poszton is helytálló embert tiszteli legjobban a közvélemény. Berták Lajee 74 ezer munkaóra kiesés A megyéi tanács ipari osztálya irányelvekben hívta fel a tanácsi vállalatok vezetőinek figyelmét a munka- védelem javítására- — Az irányelveket tartalmazó kiadvány azonban több a címénél. Útmutatást ad a balesetvédelemre. a tanácsi vállalatok teendőire, de egyúttal elemzi is a legutóbbi évek, pontosabban a Hl. ötéves ten7 munkavédelmi helyzetét. Bár a balesetek szama csökkent — ezer munkásra vetítve 47 százalékkal — súlyosabb és hosszabb ideig gyógyuló munkahelyi balesetek jellemzik ezt , az időszakot. Az elemzés felveti, hogy a tanácsi vállalatoknál nemcsak a mostoha munkakörülmények, hanem a megelőzés alacsony színvonala, a sokszor felületes biztonság- technikai oktatás is a bajok eredője, öt év alatt 74 ezer munkaóra, több millió forint a vállalatok vesztesége üze- __ mi balesetek miatt. Ha ehhez hozzávetjük azt a felmérhetetlen és forintban sokszor ki nem fejező kárt, . amely .az emberek egészségét, épségét érte, akkor feltétlenül hathatós megelőzésre, jobb munkavédelemre van szükség. Sok szakmunkást ért baleset a tanácsi vállalatoknál. Ez azt a sajnálatos tényt is igazolja, hogy a szakmunkások közül sokan lebecsülik a veszélyt, nem tartják be a munka- és technológiai fegyelmet. A baleseteket szenvedettek másik nagy csoportja a kezdők, — új dolgozók és ipari tanulók — közül való. Az elemzés bebizonyítja azt is, hogy a munkahelyi balesetek okai között igen gyakori a figyelmetlenség, a kifáradás. Minden hatodik baleset a munkaidő ötödik órájában következik be. A balesetek fele gépeket!, berendezéseken dolgozókkal történt, ezt követi a .szállításban, közlekedésben előfordult balesetek aránya. A sérülések zöme, a balesetek 67 százaléka, a dolgozó kezét érték. Ez a gépek szabálytalan működtetésére, vagy a védőf lszerelések hiányára, esetleg mellőzésére utal. Az irányelvek az első fejezet elemzése, ót év statisztikája után a negyedik ötéves terv munkavédelmi helyzetével foglalkozik, öszr tönzi a vállalatokat az anyagmozgatás, a belső szállítás korszerűsítésére, a nehéz fizikai munka gépesítésére, a raktározás ésszerűsítésére s a munkahelyek rendben tartására. Felhívja a figyelmet a munkavédelmi oktatás fontosságára, a megelőző munka színvonalának javítására. Tízmillió pr lábbeli Szakszervezeti tanácskozás Martfűn (Tudósítónktól) Tegnap, Martfűn a Tisza Cipőgyár szakszervezeti tanácsa az üzem 1972-i tervéről tanácskozott. A IV. ötéves terv második évében sokat vállalnak magukra a martfűiek. —- Jellemzőek a tervben rögzített számadatok: majd másfél milliárd forint termelési érték és 160 millió forint nyereség a cél. Mindez a tízmillió nyolcszáz- ötvenezer pár lábbeli, a hat- százhetvenezer négyzetméter mikronorózus lemez, n hat és félmillió formatalo. az ezeregyszányolcvanhárom tonna talplemez termeléséből tevődik majd ki. A gyár idei tervében száznyolcmillió forint beruházás szerepel- A hatalmas értékek önmagukban tervek, számok maradnak — mondta ki a szakszervezeti tanácsülés — ha a gyár munkásai, szociálist^ brigádjai, vezetői nem teljes erőbedobással dolgoznak. Irányelvekként elfogadták, hogy ésszerűbben, előrelátóbban gazdálkodjon a vállalat a költségekkel, hogy csökkentsék az imoort anyagokat, s főként a tőkés importból származó anyagokat és géneket helyettesítsék hazaival. A szakszervezeti tanács felhívta a figyelmet arra is. kiemelt cél legyen 1972-ben a munkakörülmények javítása. S ez a martfűi gyáron túl a debreceni és a kunszentmártoni gyáregységei is érintse. Túri Etek öröme (Tudósítónktól) Túri Elek, a kunhegyesi Vörös Október Tsz traktorosa nyerte a nagykunsági t szövetség múlt évj talájmun- ka versenyét. (A második helyezett. Takács Sándor is kunhegyesi.) Túri Elek 'lnyerte a nagykunsági tsz-szövetség legjobb traktorosa címet is. —» Számított a sikerre? — Amikor győztesnek hirdettek, alig bírtam felállni a meglepetéstől. Ügy noszogattak. ..-r- Mi volt a jutalom? —■ Szép oklevél és 2500 forint. Utána disznótoros vacsora, hosszúnyakú üvegek* kel. Nem panaszkodhattunk a vendéglátásra. — Itthon hogyan togadtak a? eredményt7 — örült mindenki, főleg az asszony. Az felső helynek is... á 2500 forintöt nem is említve... — Ez az első siker?- Nem. Már 1960-bán Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptam. — Mióta traktoros? — Tizenkilenc éve, megszakítás nélkül. Majdnem mindig DT-gépeken. Jó típus ez, ma is rajtuk dolgozom. — Mennyi az átlagkeresete? — Kis híján 3800 forint. Szép pfens. elégedett vagyok Igaz. egyik-másik ember talán' irigyei fizetéskor. de hajnal)» négykor nem. amikor k«ek. Mire haza iátok., már a Tv Híradó második kiadását se látom. Ilvenk’"" télen rövidebb a műszak, s már 6 itthon va’gvok November ' 29-én befelezi "k a tslajmunkákat. > s azóta földgyalun dolgozom — ha s hideg engedi. — Szereti a szakmáját? — Soha nem bántam meg, hogy traktoros lettem. Amikor az eke után omlik a szántás, s a fekete barázdák összeszorítják a parlagot, mindig győztesnek érzem magam, D. Szabó Mik!©*
