Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

1972. január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Budapest hullámhosszán Előzetesek A rendszeres rádióhallga­tók jelentős része nemcsak találomra, háttérzajként szólaltatja rádióját, hanem tudatosan válogat. Ezt segí­ti (segítené) elő a rádióúj­ság. előzeteseivel, melyek a jelentősebb műsorokra fel­hívják a figyelmet. Hadd es­sék szó most ezekről is egy- egy műsor kapcsán, hisz ezek az apró írások jelentő­sen befolyásolhatják a mű­sorhallgatók számát, ft A Huszas stúdió már cí­mében is jól választott a héten. Szilágyi János mű­sora (Ne tessék könnyezni) testi hibások. rokkantak gondjaival foglalkozik. Fi­gyelemfelhívó, segíteni -aka­ró műsor. Előzetese rövid, töm#, frappáns. (Majdhogy nem ritkaság számba megy.) Mintegy mottó: a könnye- zéstől csak az könnyebbül meg, aki tenniakarás helyett elérzékenyüL Ez a műsor száraz szemmel készült. S a műsort jelző néhány mondat a rádióújságban nemcsak az adás lényegéről ad jelzést, de annak hangu­latát atmoszféráját is érzé­kelteti. De csak jelez, csak utal nem kivonatol, nem helyettesít. ft Gácsi Sándor saját riport- drámája elé írt előzetest. A hosszú című, („Ügynevezték, hogy szoba meg konyha...”) darab a szokásosnál kissé hosszabb előzetest kapott. Krimit Ígér, majd elmondja a játék tartalmát, aztán kis­sé ködös filozófikus tartal­mát is igyekszik megfogal­mazni. Sajnos így összessé­gében sem kelt elég érdek­lődést, s csak nagyon hal­ványan (azt is direkt for­mában) sejteti a játék va­lódi különlegességeit, pl. azt, hogy szereplői az eredeti történet „hőseivel” egyez­nek. Maga a játék egyébként érdekes és tanulságos tör­ténet, de néhány alapvető kérdést hagy maga után. A szoba konyhás pincelakás ürügyén állandó veszekedé­sekkel fűszerezett, végül gyilkosságba torkolló cse­lekmény szereplői, elsősor­ban a férfi, enyhén szólva kétségesen normálisak. (Ezt bírósági vallomásaik is bi­zonyítják.) Márpedig ha így van, akor e megrázó eset adhat-e valami olyan álta­lános gondolatot, mely egy ilyen riportjátékot valóban a dráma szintjére emel? Alig­ha. ☆ Nem szükséges az előzetes Hámori Éva műsorához. Az Ez is az is... előzetese mind­össze annyiból áll, hogy fel­sorolja a mintegy két órás szórakoztató előadás gerin­cét adó műsorszámokat. De ez már majdnem garancia, hiszen a héten is olyanok műveiből válogatott, mint Moravia, Jerome K. Jerome, Joseph Kessel, Laczkó Géza, s így tovább. Laczkó Géza groteszkje emelkedik még ki a műsor­ból, a Párhuzamos életraj­zok. Egy átlagpolgár, egy vi­déki tanár részesül abban a kétes szerencsében, hogy a Mágus megidézi neki a Szel­lemet, aki elmondja, hogy milyen élete lett volna, ha a nagy fordulópontokon nem balra, hanem jobbra, illetve nem jobbra, hanem balra fordult volna, összesen hat életet mond el a Szellem, szellemesen, változatosan. ☆ S ha már az előzetesek­ről is szó esett, befejezésül még ennyit: nagyon kevés és váltakozó színvonalú. Több figyelmet érdemelne szerkesztőtől, írótól egy­aránt. Mert ma még sok­szor az is előfordul, hogy értékes műsorok sem kap­nak egy-két jó szót előleg­be. — trömbőczky —■ Ecuadori szakemberek a MEZUGbP-nél Tegnap a kora délutáni órákban ecuadori gazdasági szakemberek érkeztek a Me­zőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat szolno­ki üzemébe. A küldöttség a NIKEX Külkereskedelmi Vállalattal tárgyal vasszerkezeti építő­anyagok exportjának lehető­ségéről. A szolnoki látoga­tásra a szombaton próbaü­zembe helyezett vasszerke­zeti gyár munkájának tanul­mányozása céljából került sor. A küldöttséget a válla­lat igazgatója és a tröszt vezetői szakemberei fogad­ták. Fejlesztési kölcsönök 1972-ben Az állam 1972-ben is tá­mogat úgynevezett fejleszté­si kölcsönnel néhány külö­nösen jelentős vállalati be­ruházást. Mint ismeretes, a fejlesztési kölcsönt kedve­zőbb feltételekkel — hosz- szabb időtartamra, kisebb kamatra — nyújtja az ál­lam, mint általában a beru­házási hiteleket. Az idén induló beruházá­sok közül fejlesztési köl­csönt nyújtanak a számítás- technikai eszközök gyártá­sát szolgáló beruházásokhoz. 1972. és 1976. között e köl­csön segítségével olyan be­ruházásokat hoznak létre, melyek évente 3 és félmilliárd forint érté­kű számítástechnikai eszköz gyártását teszik lehetővé. Hasonló kölcsönnel, a rész­ben vissza nem térítendő összegekkel is támogatja az állam a Phvlaxia Oltó­anyagtermelő Vállalat fej­lesztését, amelynek munká­latai az idén indulnak, s 1978-ban fejeződnek be. Egyéni igények, c oportos kedvezmény IBUSZ program 1972-re Világszerte előretörőben van az egyéni turizmus, en­nek jegyében készült el az IBUSZ 1972. évi programja is. 1972-ben bővül a kedvelt idegenforgalmi területen, a Magas-Tátrában a szállás­helyek száma és az uta­zási programok köre. Az autós és egyéni turisták számára a korábbinál vál­tozatosabb program kínál­kozik a Szovjetunióba is. Érdekes ajánlat a gyógy­üdülő: orvosi tanácsra Ugyanis 1972-ben számos szovjet szanatóriumban tölt­hetnek néhány hetet a gyógykezelést igénylők. Az „IT” jelzésű repülős utakra vállalkozóknak már nem kell megvárniuk egy bizonyos csoportlétszámot; egyénileg is igénybe vehetik a cso­portos kedvezményeket. s a program összeállításában úgyszólván szabad kezet kapnak. A csoportos autós- utak résztvevői a főbb útvo­naltervet és a szálláshelyek címeit kanják meg. s ez»ket aztán olyan úton közelítik meg, amelyet a legjobbnak tartanak. Több nyugati országba is kényelmesebben, kedvezmé­nyesebben lehet utazni az IBUSZ útján. Elkészült egyébként az IBUSZ 1971. gyorsmérlege; eszerint tavaly egyénileg és csoportosan 33 országból mintegv 400 ezer turista ér­kezett hazánkba. 1971-ben legnagyobb uta­zási irodánk közreműködé­sével kereken 100 ezer ma­gyar turista járt a Föld 30 országában, s ott több mint félmillió vendégéjszakát töl­töttek. GEBIN, avagy «színié meg sem fogható magánvállalkozás" — A közvélemény általá­ban Dárius kincsével rendel­kező, gondtalan életű em­berként könyveli el a gebi- neseket. Olyan üzletvezetők­nek tartják sokan őket, aki­ket az isten sem ellenőriz, annyit keresnek, amennyit akarnak, ön hogyan ítéli meg helyzetüket? — kérdez­tem Tóth Jenőtől, a Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat igazgatójától. — Sokan nem tudják, hogy a szabadk.asszás — köznyel­ven a gebines — üzletveze­tés is egy elszámoltatási módszer. Értékelszámolásra kötelezzük a gebineseket. Idegen forrósból beszerzett árut nem forgalmazhatnak. Nem lehet tehát egvenlőséei jelet tenni a szabadkasszás elszámolási módszer szerint dolgozók és a régi korcsmá- rosok közé. Egyébként a gebin nemcsak -'endéglátó- ipari specialitás. A kiskeres­kedelem szinte valamennyi ágában (hús-, tej-, kenyér-, zöldségbolt, fűszerüzlet, stb.) megtalálható. — Tudomásunk szerint a megyei vendéglátóivari vál­lalat 125 üzletéből 90 dolgo­zik szabadkasszás módszer szerint. Mi indokolja ezt? — A szabadkasszás mód­szer kiterjesztésének célja az üzletek gazdálkodási mun­kájának javítása és az elszá­moltatás egyszerűsítése volt. Egyébként több tényező in­dokolja ennek az elszámolta­tási rendszernek alkalmazá­sát. Amikor például megkez­dődött a vendéglők kialakí­tása. úgymond a házi ízek miatt is igyekeztek házasná- rok kezébe adni az üzletve­zetést. A gazdasági oldalt te­kintve is szükséges ilven üz- ’et. mert a költségek így jóval alacsonyabbak. — Ez utóbbi mivel magya­rázható? — Mindenekelőtt azzal, hogy a gebinesek jóval ki­sebb létszámmal dolgoznak. Az alkalmazottak létszámá­nak pedig _rr-. közismerten — bér, közteher és egyéb jut­tatásokban is van költség­vonzata. A szolnoki Arany­iakat például éves viszony­latban 400 ezer forinttal na­gyobb veszteséggel dolgozott volna tavaly, ha nem sza­badkasszás, hanem szoros elszámolási módszer szerint üzemel. A szolnoki Jófalat, a Kristály vendéglő, a Foci falatozó — többek között — most nyereséggel dolgozik, de ha nem volna gebines rendszerű, veszteséges volna. — Vonatkozik ez a Thoo- mas bárra is? — Alapvetően igen, de a felsoroltakon túlmenően még azt is hozzá kell tennem, hogy a Thoomas bárban ál­landó jellegű az éjszakai műszak. Ez külön problémá­kat okoz az ott foglalkoz­tatottak szempontjából. Ez^rt rendkívül nehéz az oda szük­séges munkaerő biztosítósa. Nem véletlen, hogy az éj­szakai bárok általában sza­badkasszás rendszerben dol­goznak. A kérdéshez tartozik az is, hogy — a korábban elmondottak alapján — a szabadkasszás módszer sze­rint a Thoomas bár nagyobb hasznot hoz a vállalatnak. Ez pedig azért sem mellé­kes, mert döntően, a kimon­dottan szórakoztató jellegű üzletek gazdasági eredmé­nyei biztosítják a lakosság ellátása szempontjából fon­tosabb vendéglátóipari szol­gáltatások — mindenekelőtt a közétkeztetés — fejleszté­sét — A korábban említettek szerint a gebinesek kisebb létszámmal, sokszoros több­letmunkával látják el fel­adatukat, mint a szoros el­számolási rendszerben dol­gozó kollégáik. Az üzletve­zetők jövedelme viszont mindkét vonatkozásban el­sősorban a forgalomtól függ. Miért vállalják akkor olyan sokan a többszörös vesződ- séggel járó gebint? — Valószínűsíthető. de nem bizonyítható, hogy az elszámolási rendszer kü­lönbségéből adódó több­lethaszon miatt vállalják. Az áruforgalom rendszeréből adódóan azonban jövedelmük korántsem éri el a közvéle­ményben élő nagyságrendet. Többletjövedelmük elsősor­ban a kimért sörből, illetve általában a kimért italokból származik. Az áruforgalom nagyságrendjétől és összeté­telétől függően kétségtelen, hogy bizonyos összegre szert tesznek és többletmunkáju­kat ezzel látják fedezve. En­nek az összegnek mértékére azonban csak találgatásokba lehet bocsátkozni, mivel ez szabályellenes, s ezért min­den gebines hallgat róla. — Ezek szerint fennáll mind a vállalat, mind a fo­gyasztók érdekeinek megsér- tési lehetősége? — Nem a mindenáron való harácsolás jellemző a gebi- nesekre, közülük a legtöbb szorgalmasan, a fogyasztók megelégedésére végzi mun­káját. Vezető munkatársaim­mal együtt rendszeresen el­lenőrizzük tevékenységüket. A közelmúltban értékeltük néhány olyan üzlet munká­ját, amelyik a vállalat szem­pontjából nem érte el a kí­vánt eredményt. Vezetőik­kel szót értettünk, abban, hogy lehet és kell is munká­juk színvonalát emelni anél­kül. hogy bármelyik üzletve­zető javára elvtelen enged­ményt tennénk. — Mit ért ezalatt? — Az üzleti szabályzatban, a munkarendben előírtak szerinti üzemeltetést várunk el mindenkitől. Nem lehet például engedményt tenni az üzletek nyitvatartási idejé­nek a fogyasztók rovására történő megváltoztatására. Gondolok itt a nvári szabad­ságolásra a téli helyett. _ a szünnapok megállapítására. Nem adhatunk külön előnyt az úgynevezett gebinhasznot növelő árukból történő el­látásban. Volt például olyan gebinesünk, aki csak hordós sört akart átvenni. — pedig a söripari, vállalati és a fo­gyasztói érdek egyaránt a palackozott sör árusítását követeli. A jövőben egyéb­ként következetesebb ellen­őrzés alá vonjuk a szabad­kasszás üzleteket. — Az elvtelen engedmé­nyek egyéb vonatkozásban is megnyilvánulhatnak, nem­csak az említett módon. Így például mindenekelőtt ab­ban, hogy kinek juttatják a legnagyobb forgalmú üzlete­ket. s miként fejlesztik azo­kat, — esetleg a többiek ro­vására. — Az üzletvezetők kineve­zésében ezért szakítunk az eddigi gyakorlattal és 1972- től kezdve a szabadkasszás üzletek vezetőit pályázatok alapján nevezzük ki. — sa­ját dolgozóink közül. Aki a legkedvezőbb feltételeket ajánlja, azt választjuk a pártszervezettel és a szak- szervezettel való egyetértő -- ben. Ezzel elejét vesszük annak, hogy bizonyos térí­tés ellenében, vagy szubjek­tív okok miatt érdemtelenek kerüljenek jó üzletek élére. — És ezzel megoldottnak tekintik a szabadkasszás módszer minden gondot? — Korántsem. Való igaz az, amit a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság megbí­zásából vizsgálatot végzők így fogalmaztak meg: „A mai rendszerben... egyes gebi­nesek állami cégér alatt foly­tatnak az ellenőrzés által szinte meg sem fogható ma­gánvállalkozást.” Valami megoldást kellene találni. Felvetődött például, hogy a gebines üzleteket, vagy azok egy részét versenytárgyalá­sok útján adják bizomány­ba. így a bizományosok adó-' fizetőkké válnának. — A gazdasági kihatáson túl egyéb tények indokol­ják-e a gebint? — A krónikus létszám- hiány és a megfelelő számú szakember hiánya is indo­kolja. Üzletvezetőinknek és helyetteseiknek csak fele szakképzett. Évről évre szer­vezzük az üzletvezetői tan­folyamokat, — de a hálózat­fejlesztés nagyobb ütemű volt, mint a szakemberkép­zés. A személyi feltételek biztosítása állandó gondot jelent, hiszen a viszonylag rossz munkafeltételek miatt kevés fiatal jelentkezik ta­nulónak. A szezonális jel­leg miatt is nehéz helyzet­ben van a szakma. A nyári időszakra például száznyolc­van—kétszáz alkalmazottal kellene növelni létszámun­kat. Időszakos munkára le­hetetlen jó szakácsot, cuk­rászt. egyéb szakembert kap­ni. Szakképzetlent is nehe­zen. Mindezek tükrében vizs­gáljuk a gebinesek helyze­tét. Simon Béla Készülődés a Ki mit tud-ra Néhány hét, és elkezdőd­nek az ifjúsági művészeti vetélkedő járási és városi döntői. Az első városi dön­tő ideje február 5-e; ekkor mutatkoznak be Karcag valamint a tiszafüredi járás versenyzői. A legnépesebb „mezőnyre” a szolnoki vá­rosi elődöntőben lehet szá­mítani: 21 versmondó, 13 énekes, 8 hangszeres szólis­ta, 4 beatzenekar. 2 irodal­mi színpad, 3 parort'sta és egy balettos áll dobogóra, illetve a megyei művelődési központ színpadára. Ezt a döntőt február 14-én tart­ják. Csak néhány nappal lesz későbben a töröVczonfm;kló- si járási és városi közös be­mutató. Ott is. mint más helyen javában készülőd­nek. A városi művelődési központban tegnap, vasár­nap délelőtt is próbák vol­tak; a versmondók cserél­tek tapasztalatokat egymást meghallgatva, és a központ irodalmi színpada rögzfette elképzeléseiket. Egy nép­ballada színre vitelével sze­retnének sikert aratni; a Sallai Szép Kata című bal­ladát szólaltatják meg dal­ban, táncban. elbeszélve. Változatos programmal ké­szülnek a versmondók is. A jelentkezések alapián készült megyei összesítés szerint a vetélkedők soroza­tában 98 versmondó, 13 iro­dalmi színpad és színTá’szó­csoport, 86 énekes — főkép­pen népdalénekes — 23 hangszeres szólista. 19 ka- maraegviittes. 9 nép'ánccso- port. egy bábegvüttes és az egyéb kategóriában 5 egyé­ni versenyző mu'atkozik be megyénkben a közönségnek: szám szerint pontosan 60C- an. Valamennyi járási és városi bemutató és természe­tesen a megyei is — márci­us 25-én Szolnokon — a le3- szé'esebb nyilvánosság előtt zajlik majd. Szakmunkástanulók megyei szavalóversenye Tegnap délelőtt rendezték meg a megyében lévő szak­munkásképző intézetek vers­mondóinak hagyományos megyei döntőjét Szolnokon. A 605-ös számű szolnoki in­tézetből tízen, a megye töb­bi iskolájából húszán vettek részt a Petőfi-évforduló je­gyében megtartott színvona­las versenyen. Legjobbaknak bizonyultak: Adamkő Lajos, Csgyán Katalin. Csapó Klá­ra, mindhárman Szolnokról és Fehér Lajos, a kunhegye­st szakmunkásképző iskola tanulója, űk négyen lettek aranyérmesek, és így meg­szerezték a jogot, hogy ott legyenek a debreceni orszá­gos döntőben, és részt ve­hessenek a Verseghy Diák­napok versenyein. öt és félmilliós beruházással felépült a farkaslyuki szénosztályozó (MTI foto — Kbj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom