Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971; december 24­EGYÜTT KELL CSELEKEDJÜNK! AZ ALKOHOLIZMUS ELLENI KÜZDELEM 4. — a pszichológus szemével Kérdéseinkre válaszol G. KISS JUDIT, a ül. kerületi Ideggondozó Intézet tudományos munkatársa Az alkoholizmussá! — és az‘ alkoholistával — való foglalkozás nemcsak általá­nos társadalmi, hanem konk­rét orvosi és pszichikusi fel­adat is. Ezért kerestük fel kérdéseinkkel G. Kiss Judit pszichológust, a budapesti III. kerületi Ideggondozó Intézet tudományos munka­társát. — Ki az alkoholista — a pszichológus meghatározása szerint? — Azt az embert tekint­jük alkoholistának, aki italfogyasztása következté­ben nem tud megfelelni a vele szembeni családi, tár­sadalmi elvárásoknak; aki­nek életében az alkoholfo­gyasztás miatt rendszeresen kellemetlen helyzetek ala­kulnak ki, emberi kapcsola­tai megromlanak. Tehát eb­ben a megközelítésben al­koholistának számít már ak­kor is, amikor orvosilag még nem tekinthető annak, semmi testi tünete, szerve­zeti elváltozása nincsen. Lehetséges, hogy az elvárá­soknak még csak egyetlen területen, — leggyakrabban a családban — nem képes már megfelelni, de más te­rületeken, a nagyobb közös­ségben, a munkahelyen meg­felelően, sőt esetleg példa­mutatóan tesz eleget minden kötelezettségének. Független ez a meghatá­rozás az italfogyasztás gya­koriságától, az elfogyasztott mennyiségtől is. — Nyilván senki sem szü­letik alkoholistának. Ki vá­lik azzá, mi teszi az embert hajlamossá az alkoholizmus­betegségre? — A legkülönfélébb tí­pusú emberek alkoholistává válhatnak, megfelelő belső adottságok és külső hatások következtében. Valóban, senki sem születik alkoho­listának; nincsen specifikus alkoholista személyiség, de vannak bizonyos személyi­ség-zavarok, melyeket haj­lamosító tényezőknek tekin­tünk, ha az alkoholizmus kialakulásának okai után kutatunk. A szakirodalom­ban található csoportosítási kísérletek alapján a követ­kező személyiség-zavar cso­portokat tételezzük fel ilyen tényezőként: Az éretlen személyiség, aki szüleitől (elsősorban anyjától) érzelmileg bete­ges módon nem tudott él­szakadni, függetlenedni, s ezért képtelen egyenrangú, felnőtt kapcsolatokat létesí­teni. A másik ilyen csoport a kisebbrendűségi érzéssel küzdőké; ezeknél a gyer­mekkori szeretetlen bánás- ír ód, érzelmi elhagyatottság következtében nem alakult ki a készség társaskapcsola­tok megfelelő létesítésére. A szexuális problémákkal küzdők csoportjánál az al­kohol pillanatnyilag, átme­netileg dopping-szerként hathat, oldhatja a gátláso­kat, s így megkönnyítheti a kapcsolat-létesítést, enyhít­heti a feszültségeket Végül feltételezünk egy olyan, az előbbieknél sokkal kevésbé körülhatárolható csoportot is, amelybe tartozók — a túlzott stresszhatásoknak ki­téve — megkönnyebbülés, búfelejtés miatt (az alkoholt mintegy nyugtatószerként használva) isznak. A nők alkoholizmusának kialakulásában ugyanazok a tényezők kölcsönhatása le­het az ok, mint>a férfiaknál, de a társadalom súlyosabban jelentkező elítélése miatt általánosságban súlyosabb hajlamosító tényezők és erősebb kiváltó tényezők ha­tására alakul ki. S ha már kialakult, akkor súlyosabb betegségként, súlyosabb tü­netekkel jelentkezik, mint a férfiak alkoholizmusa. — Mit mondhatunk az al­koholizmus hatásáról a sze­mélyiségre? Milyen a kör­nyezet magatartása az al­koholistával szemben? — Amit alkoholista sze­mélyiségként említeni szo­kás, az már az alkohol sze­mélyiségromboló, uniformi­záló hatása következtében kialakult jegyek összessége. Ezen belül még fennmarad­nak a korábbi személyiség jellemzői, de gyakran csak színezőelemként. Általános ismérvek: az akaratnélküli­ség, a felelőtlen ígérgetés, a megbízhatatlanság, az állha- tatlanság, az ítélőképesség és kritikai készség hiánya, a célok realitásának és az elérésükre felhasználható eszközök alkalmasságának megítélésére való képtelen­ség, a belső tartás hiánya, a lelkiismereti funkciók el­sorvadó volta. Az alkoholis­ta érzelmileg elsivárodik. Igénye, sokszor irreális igé­nye van arra, hogy szeres­sék, kedveljék, de viszon­zásra, kötelezettségek és kötöttségek tartós vállalásá­ra már képtelen. Így igé­nyei kielégületlenül ma­radnak, érzelmileg és társa­dalmilag egyaránt izoláció, elmagányosodás fenyegeti. Az alkoholizmussal „ör­dögi kör” alakul ki: az al­koholista, aki feszültségei miatt, a kínos élmények, vágyak előli menekülésként valamifajta kellemes állapot elérése érdekében iszik, a feszültség oldódását, a kel­lemes közérzetet átmenetileg eléri. Ugyanakkor azonban környezetében, családjában, munkahelyén megromlik a helyzete; elviselhetetlen ma­gatartása miatt olyan körül­mények közé kerül, amelyek újabb, s egyre súlyosabb feszültségeket teremtenek. Ezek időleges oldására, is­mét csak az alkohol — még több alkohol — kínálkozik, s ezzel ismét tovább rontja saját helyzetét. Ebből a kör­ből kilépni képtelen saját erejéből, hiszen éppen aka­raterejét őrölte fel az alko­hol. A környezet magatartása a kezdeti, sokszor elnéző, megbocsátó vélekedés után, amikor a súlyos személyi­ségromboló hatás már meg­mutatkozik, egyre inkább kétségbeesett, elutasító, el­zárkózó, az alkoholistától megszabadulásra törekvő lesz. Ez a magatartás telje­sen érthető, hiszen az alko­holista — az esetek több­ségében — kellemetlen, el­viselhetetlen, egész környe­zetének életét megkeserítő ember. Következik: Dr. Csendes Károly nyilatkozata Az előrejelzés Párizs Argentuil negyedé­ben több embert megölt és megsebesített egy gázrobba­nás. Képünkön: akcióban a tűzoltók (Telefoto — AP—MTI—KS) Japán művészeti bemutató Sofu Teshigahara japán művész alkotásait mutat­ja be a Galliera múzeum. A szobrok mellett többek között festményeket, pa- ravándkJat, papírragasztá- sokat és kerámiákat lát­hatunk. Az 1900-ban született művész először a japán vi­rágművészettől nyert ihle­tést, jelenlegi alkotásai vi­szont a régmúlt történe­lem szellemében fogantak. Ihletői a primitiv istensé- gjek, amelyek a távol-keleti mitológia tanítása szerint döntenek a világ sorsáról. Monumentális méretű, abszrtrakt szobrai szeren­csésen ötvözik a japán ins­pirációt és a legmoder­nebb művészeti irányzat merész formamegoldását. A japán meteorológiai in­tézetet számos tiltakozó és fenyegető levél árasztotta el a téves tokiói előrejelzések miatt. Az intézet igazgatója új, kísérleti rendszert veze­tett be. Az előrejelző szolgá­latba bevontak több perife­A Kazah Tudományos Akadémia tudósai által összeállított gleccserkataló­gus 2720 jegesedési cent­rumot tart nyilván a köz­társaságban. Az össze­gyűjtött adatokból kide­rül, hogy a napfényes Ka­zahsztán óriási ,jégtárolók­kal” rendelkezik — összesí­tett! területük meghaladja a kétezer négyzetkilométert riális meteorológiai intézetet is. Az új rendszer bevezeté­sének ereményeképpen meg­született az első „pontos” időjárás jelentés: „Bizonyta­lan időjárás, a felhőzet he­lyenként teljesen felszaka­dozik,— felhősödés várható, helyenként viharokkal.” Ha az itteni jégkészlet mint­egy felét magába foglaló Dzsungari Alatau gleccser jegét felolvasztanák, a ke­letkező víz megtöltene egy több mint hetven mil­lió köbméteres tartályt- Egyedül a Dzsungari és a Zailijsziki Alatau legalább másfél millió köbméter gle<jcservizet juttat a fo­lyókba. Gleccserszámlálás Űj égitestet fedeztek fel? Az angliai Cambridge csil­lagászai, valamint a wa­shingtoni tengerészeti ob­szervatórium megfigyelése szerint, a Merkur és a Nap között létezik egy bolygó, amely a naprendszernek im­már a tizedik bolygója. Az új égitest létezéséről a kü­lönböző orbitapertubációkból következtettek, amelyeket, feltehetően, ez az új bolygó okoz. Mint tudjuk, a Merkur a Naphoz legközelebb álló bolygó, a köztük levő távol­ság 36 millió mérföld. Ai új bolygó közelebb van a Naphoz, ezért lefényképezé­se gyakorlatilag lehetetlen. A cambridge-i egyetemi obszervatórium munkatársa, dr. Ewhirst kijelentette, hogy a tizedik bolygó léte­zésének kikövetkeztetem egyelőre még igen korláto zott számú adatokon alap­szik. Képesítés nélküli orvosok Törökország keleti vilajet­jeiben (közigazgatási egység) egy orvosra 15 000 lakos jut; Ankarában és Isztambulban mintegy ezer; a tízezer főre jutó kórházi ágyak száma összesen 24. Az orvosi szak­Szauna egy Szinte hihetetlen, hogy egy 70 x 18 centiméteres méretű bőrönd belsejében egy tel­jes szauna elfér. Ezt a „ké­zi szaunát” Alekszander Masszarszkij szerkesztette, aki eredetileg mérnök volt, később azonban érdeklődé­se a sportedzői pályára vit­te. Masszarszkij szabadal­maztatta találmányát, ame­lyet most széles körben al­kalmaznak a sportban és a gyógyászatban. Száraz levegőn sokkal könnyebben izzad az ember, mint nedves levegőben. Ezért a szaunában, ahol a levegő nedvességtartalma 10 káderek hiánya oda vezetett, hogy a 13 331 praktizáló or­vosból 5022-nek nincs szak- képzettsége. Kedvezőtlen a helyzet az orvosi segédsze­mélyzet terén is. bőröndben —30 százalékos, 100—130 fo­kos hőséget is el lehet vi­selni. A vízgőzzel átitatott levegőben az izzadságcsöp- pek nem párolognak el, ha­nem megülepednek a bőrön. A szaunának vannak bizo­nyos hiányosságai is, a for­ró levegő megégeti a tüdőt. Masszarszkij mikroszauná- ja kiküszöböli ezt a hibát. A levegő nedvességszintje minimális, a hőmérséklet vi­szont eléri a 130 fokot. Még­is a kabin levegőjének hő­fokától függetlenül a benne tartózkodó szabadon lélegez­het, minthogy feje a kabi­non kívül van. Speciális tető Az 1972-es Olimpiai Játé­kok színhelyének építkezése Münchenben az NSZK mű- anyaggyártó iparára is ösz­tönzőleg hatott. Jó példa er­re a kerékpáros-stadion dio- lénból készült sátorfedőlap­ja, amely — előállítói sze­rint — minden időjárással szemben dacolni tud. A fa- enyv-szerkezetből álló tribü­nök befedésére állították elő ezt a PVC-vei bevont poli­észterszövetet. A fényt át­eresztő anyagok közül ez rendelkezett a legkedvezőbb tulajdonságokkal. Levegős­nek és könnyűnek tűnik, roppant nyúlékony, fényát­eresztőképessége 70 száza­lék, tűzálló, jól szigetel és a legszélsőségesebb hőmérsék­leti ingadozások esetén is rugalmas marad. A szövet előállításán dolgozó vállala­tok szerint legalább tíz esz­tendeig használni lehet. Komputercsinálta tanrend Drágakövek a tengerfenéken A páfrányok otthona Az Ukrán Tudományos Akadémia Geokémiai és Ásványfizikai Intézete mun­katársainak most sikerült először gyémántot és titánt tartalmazó ásványok és be­tonhomok jelenlétét kimu­tatni az Aizovi-tenger fene­kén. Speciális úszó-dokkról 49 kutatófúrást végeztek kü­lönleges csövekkel több­száz mintát véve a sekély tengerrészek fenekéről. Mély vízben a mintavételt búvárok végezték. A ten­gerfenék rajzolatát geoló­giai lokátorral határozták meg. Valamennyi mintát változatos fizikai-kémiai vizsgálatoknak vetették alá. Geokémikusok 41, a ten­gerbe ömlő folyó vizét vizsgálták meg, köztük olyan jelentős víziutakét, mint a Don és a Kubány. Különösen esz Aawi-ten» ger északi része bizonyult „termékenynek”. Titán tar­talmú ásványokat, — il- menitet és rutilt találtak itt. A kisebb sztyeppéi folyó, a, Berda deltájának ho­mokja szintén gazdagnak bizonyult ásványokban — a minták nagy százalékban tartalmaznak apatitot, grá­nátkövet és kromitot. A csekélyebb tengerrészek és a fürdőhelyek fenekén cir­kóniumot és elszórtan ap­ró gyémántokat találtak. A tudósok feltételezik, hogy az Azovi-tenger fe- mékjbalajánalk geológiai szerkezete megegyezik a környező hasonló jellegű, ásványi kincsekben gazdag vidék talajának felépítésé­vel, és mintegy azok foly­tatásaként szolgál. Mindez tehát újabb ásványlelőhe­lyek, köztük vasérckész­letek feltárását ígéri» ... A Földön négyezer páf- rányfaj él. Különösen el- terjedt a trópusokon, ahol fatermetűre is megnőnek. A mérsékelt égövön főleg a csapadékosabb őrülete­ken fordulnak elő. Szapo­rodásukhoz ugyanis lega­lább évi 500—600 millimé­ter csapadék szükséges. Magyarországon 38 páf­rányfaj él. Ezért megle­pő, hogy Tata környé­kén 19 található belőlük. Köiztük számos olyan van. amelyből Magyarországon eddig csak néhány pél­dány akadt. Ezeket az utóbbi érdekes tényeket Skoflek István, a tatai gimnázium tanára, számos nagy jelentőségű tudomá­nyos munka szerzője álla­pította meg. Tata páfrá­nyairól csak egy tudomá­nyos munka em1 ékezett meg i a múlt század végén és csak négy fajtát említ Tehát 15 újnak tekinthető a vidék flórájában. Skoflek István több mint tía éves kitartó megfigye­lése során a legtöbb faj­tával a Nagy-tó és a Les­hegy oldalán húzódó feny­vesekben találkozott. A Magyarországon ritkának számító fekete fodorkából például viszonylag nagy tömeg virít ezekben az er­dőkben. Az országban egyedülállóan, „rendelle­nesen” él itt, az egyébként csak sziklákon meghono­sodó, aranyos fodorka. A dárdás veseharaszt elő­fordulásáról úgy emlékezik meg Skoflek István, mint botanikai szenzációról. A fenyveseken kívül még öt jelentős lelőhelye van a páfrányoknak Tatán. Ide tartozik a város lakott te­rülete is. Vajon minek kö­szönhető, hogy ezek az ár­nyas, nyirkos, hűvös helye­ket kedvelő növények ilyen jól érzik magukat ezen a vidéken? Ezt is kutatta Skoflek István. A leg­utóbb végzett mérések vá­lásét adtak: 10 százaikkal magasabb itt a páratarta­lom, mint a környező vi­dékeiken. A rostocki egyetem mű­szaki-elektronikai tanszéké­nek hallgatói háromhetes gyakorlat alatt, amelyet a gdanszki politechnikum elektromos számítógép-osz­tályán végeztek, komputerek segítségével kidolgozták egyetemük számára az órák elosztásának és a tantermek jobb kihasználásának leg­kedvezőbb variánsait. A há­rom évjáratbeli jövendő öt hét léghajón Jövő év januárjában első ízben kísérlik meg egy ex­pedíció tagjai, hogy légha­jón keljenek át a Szaharán. Az expedíció tagjai — an­golok és amerikaiak — öt hét alatt tervezik megtenni a több mint 3700 kilorr éteres utat. Ütjük során át kell re­pülniük a sivatag közepén mérnökök a gyakorlat meg kezdése előtt kapták a meg­bízást. A diákok alaposan felkészültek: mielőtt .hozzá­láttak volna a feladathoz, előbb megvizsgálják a ros­tocki egyetem előadói és szemináriumi termeinek, la­boratóriumainak eddigi ki­használási módiait és töké­letesítették a gépi adatfel­dolgozó berendezésekkel kapcsolatos ismereteiket. a Szahara felett le\ő 2100 méteres fennsík, valamint egy 3300 méteres hegylánc felett. A (meleg levegővel fel­fújt) két ballont a Bristol cég készítette. A navigáto­roknak feladatuk végrehaj­tásában brit földi exoedíció és idegenvezetők nyújtanak segítséget. Kutyaharapást — szőrével Az amerikai detroiti Chemical Corporation igaz­gatósága 500 dolláros díjat tűzött ki az igazgatási költ­ségek csökkentésére készített legjobb javaslatért. A pál­mát Mr. Ference javaslata vitte el; az ésszerűsítési ja­vaslatokért legfeljebb 50 dollárt fizessenek. Ference 25 dolláros díjat kapott. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom