Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-14 / 294. szám
4 SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 1971. december 14. Gömöri Endre: Pakisztán; egy tragédia gyökerei Keresztelő Cambridge-ben Sebesült pakisztáni katonát kezelnek az indiai felcserek a kelet-pakisztáni Jessore város térségében. világossá teszi ennek- a köEleinte sokan voltak a Mohamedán Liga vezetői között, akik világosan látták az angolok céljait. Így például jellemző, hogy a későbbi Pakisztán „atyja” és első vezetője, Mohaired Dzsinnah hosszú évekig az Indiai Kongresszus soraiban tevékenykedett. Amikor végül elfogadta, hogy a Mohamedán Liga elnökévé válaszszák: még így beszélt: „Az idegen hatalom létrejötte és tartóssága Indiában annak i következménye, hogy India népe különösen a hinduk és mohamedánok nem egyesültek és nem bíznak eléggé egymásban”. A legtekintélyesebb politikusok tisztánlátása sem tudta azonban visszaszorítani azokat az elemi ferejű, romboló energiákat, amelyeket az India népét vallási alapon kettészakító döntés felszabadított. A Nemzeti Kongresszus egyre inkább kizárólagosan hindu szervezetté vált, a Mohamedán Liga és személyesen Dzsinnah pedig mind határozottabban csúszott egy széparista magatartás felé. 1937 táján már Dzsinnah „mohamedán nemzetről” beszélt Indiában, amelynek a hindukkal vívott harcban kell megszületnie. Gandhi, a Nemzeti Kongresszus vezetője ezt a felszólalást Dzsinnah „hadüzenetének” nevezte. Üzenet o Ligához Néhány évvel a második világháború kirobbanása előtt tehát a mohamedán földbirtokosok és burzsoázia által vezetett Liga már egyre inkább közeledett egy külön, indiai mohamedán állam létrehozásának követelése felé. Ezt az állapotot gazdag mohamedán földbirtokosok Cambridgeben tanuló fiai nevezték először „Pakisztánnak”. Érdekes, hogy a külön államot már jóval Dzsinnah előtt igen határozottan követelte egy mohamedán politikai csoportosulás, amely az indiai Pan- dzsáb államban élő Mohamed Iqbal politikus és költő körül jött létre. Iqbal 1930- ban üzenetet intézett a Mohamedán Ligához. Ebben azt követelte, hogy Pandzsábot, az úgynevezett Északnyugati Határtartományt, valamint Kasmír, Szind és Beludzsisz- tán tartományt össze kell olvasztani egyetlen állammá. Egy pillantás a térképre vetelesnek legérdekesebb jellemvonását. A külön mohamedán államra vonatkozó terv csak a jelenlegi Nyu- gat-Pakisztán területére korlátozza ezt az államot Szó sincs benne a jelenlegi válság gócpontjáról, a mai Ke- let-PakisztánrólK A mohamedán külön állam első hirdetői számára egyszerűen elképzelhetetlennek tűnt, hogy ezt a kétezer kilométerre lévő távoli vidéket (az akkori Bengál tartomány mohamedán többségű felét) is a jövendő mohamedán államhoz csatolják. Számukra a külön állam fogalma — csak a mai Nyugat-Pakisz- tánt jelentette. Cambridge-ben tanuló pakisztáni diákok 1933-ban kiadott röpirata ugyancsak az Igbal által felsorolt tartományok neveit említette: az első négy tartomány kezdetéből, valamint az ötödik tartománynév végéből ez a röpirat alkotta meg először a „Pakisztán” szót. (Más vélemények szerint a szó eredete kettős: az említett mesterséges összetételen kívül még azt is jelenti, hogy „az erkölcsileg tiszta emberek országa”). Érdekes következtetések A Mohamedán Liga, mint láttuk, fokozatosan csúszott a „Pakisztán-elv” elfogadása felé. Ilyen előzmények után született meg a Liga 1940- ben, Lahore városában tartott ülésszakán a hírnevessé vált „Pakisztán-határozat”. Ez lényegében két követelést fogalmazott meg:- 1. A mohamedán többségű vidéknek India északnyugati és keleti övezeteiben független államokat kell alkotniuk. 2. Ezeknek az államoknak a területi alkotóegységei szuverének legyenek. A jelenlegi helyzet szempontjából is érdekes következtetéseket lehet levonni a határozatból. Először is: az Iqbal és a Cambridge-cso- port által képviselt korai Pakisztán elgondolással szemben itt már nemcsak Nyugaton, hanem Brit-India keleti részén is (tehát a jelenlegi Kelet-Pakisztán területén) követelik a külön mohamedán állam megalakítását. A második érdekesség az, hogy a lahorei határozat nem beszél egységes államról. Dzsinnah és a La- horeban összegyűlt többi vezető mohamedán politikus nyilvánvalóan elképzelhetetlennek tartották, hogy az egymástól oly messze eső két területet egy központból lehessen kormányozni! Rfci kifejezésekkel élve tehát a lahorei határozat két, egymástól független mohamedán államot követelt: egy „Nyugat-Pakisztánt” és egy „Kelet-Pakisztánt”. Következik: Az első vérözön. A „kagylótan” általában kevéssé ismert tudományág, noha a legutóbbi időkben számos kőolajtermelő vállalat hívta fel a figyelmet a kagylókutatásra. Vajon a kagylógyfljtés könnyű időtöltés, rabulejtő szenvedély, vagy a szabad idő tudományos kihasználása? Párizsban, a Rue Saint- Maure 212-ben megrendezett kagyló-kiállítás kedvet csinál a kagylógyűjtéshez, akik pedig már foglalkoznak vele, a kiállítás révén tökéletesíthetik tudásukat. A párizsi békaemberek klubjának szervezésében rendezett kiállítás keretében a világ valamennyi tájáról származó kagylók bemutatásra kerülnek, s a bemutatott kagylók egy részét eladásra kínálják. Bemutatnak rendkívül ritka darabokat, pl. a híres „tenger dicsősége” nevű kúpos kagylót, valamint azt a kagylófaitát, amelynek minden példányát, a hagyományhoz híven, még ma is a japán császárnak ajánlják fel; ezenkívül a bemutatott kagylók között szerepel az Űj-Kaledóniában talált fekete porcelánkagylók egyedülálló sora, amelynek színe és alakja fejlettségi fokuktól függően váltoaó. Eltűnnek Az Észt Köztársaság mezőgazdasági területein — 1971-ben — jelentősen megnövekedett az építkezések száma. Sok lakóházat és 200 mezőgazdasági-üzemi létesítményt már átadtak. A baltikumi ország falvai a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő, átfogó tervek alapján épülnek. Tudósok és közgazdászok alaa tanyák kították ki az elkövetkező 20—25 évben épülő 600 új falu képét, — felépítésükkel 7000 tanyai település szűnik meg. A falvakban családi, vagy 1—2 emeletes, 8—16 lakásos házak épülnek, az összes városi jellegű kényelmi berendezéssel. A tanyákból eddig több mint 10 000 család költözött át új lakóhelyére. Csodavíz és robbanó források A középkori monda szerint IV. Károly német-római császár és cseh király idejére, a XIV. századba viszi vissza a Karlovy-Vary-i termálvíz eredeti történetét. A legenda szerint a király egy szarvast vett egyszer üldözőbe a vadászaton. A megrémült vaf| beleugrott a közelben fakadó forrás vizéJ be és — megfőtt. A víz ugyanis gőzölgőén forró volt. Elméletek és viták Nemcsak a mondák, hanem a tudományágak is foglalkoznak századok óta a Karlovy-Vai-y-i termálvíz eredetével és létrejöttével. Az elméletek igen különbözőek és nem egyszer egymásnak ellentmondóak voltak. Voltak, akik úgy nyilatkoztak, hogy vulkanikus eredetű hőről van szó, hiszen Karlovy Vary környéke vulkanikus terület. 3000 kalória másodpercenként Elméletek és viták gyűrűztek a Karlovy Vary-i hőforrás körül; a legújabb elmélet szerint a hévíz infiltrá- ciós eredetű, vagyis csapadékból származik. A csapadék a föld repedésein a mélybe szivárog, több mint 2000 méteres mélységbe hatol le. A mélységgel együtt a hőfok is növekszik és a víz útközben nemcsak fel- melegszik, de feloldja azokat az ásványi anyagokat is, amelyeket a kőzetekben talál. Lent a mélységben szénsavval telítődik és a nyílásokon át zubogva a felszínre tör. A termálvíz hőfokából és mennyiségéből arra következtetnek a tudósok, hogy a forrás-rendszer a föld melegét aránylag kis területről veszj át. A rendszerbe 28 erős, működésben lévő forrás tartozik, a nagyszámú, elszórt éren kívül, amelyeken át a termálvíz a Tepla (Meleg) folyócskába ömlik. A teljes forrásrendszer hő- teljesítményét másodpercenkénti 3000 kalóriában állapították meg, s a terület, ahonnan a hőt veszi, mintegy 140 négyzetkilométer. Gyógyító és rongáló erő A Karlovy-Vary-i víz gyógyhatású a máj-, a gyomor- és bélbetegségekre, valamint a cukorbajra, — de letagadhatatlanul sok problémát is okoz. A forrásrendszer a múltban, amikor még természete? formájában mű- ködöttt, nem egyszer eldugult. A forrásokban elzárt víz azután szétfeszítette a sziklákat, a fedőlapokat, valóságos robbanásokat okozott és ezek a „robbanó források” épületeket rongáltak meg. Hat hónap a mélységben A texasi Del Rio közelében lévő barlangban tudományos kutatások céljából, hat hónapot akar eltölteni 60 méteres mélységben a francia Michel Siffre. Képünkön: Micbel Siffre elektródákkal teletűzdelve. A kép jobb oldalán a barlang lejárata látható Mint ismeretes gépkocsiknál előzéskor, irányváltoztatáskor, sávváltáskor kötelező a villanófény használata. Néha azonban a kormányt csak olyan kis mértékben kell elfordítani, hogy a villanófény nem kapcsol ki automatikusan. A fölösleges yillózó fény pedig veszélyes lehet. Egy nyugatnémet cég találmánya: éleshangú csengő szólal meg, ha a villanó 30 másodpercnél tovább működik. A hang nem kellemetlen, de a közlekedés zaján keresztül is hallható. Ha a kocsi áll és a villanó 30 másodpercnél tovább világít, a csengő nem szólal meg. A készülék nem nagyobb egy gyufásdoboznál és laikus is könnyen beszerelheti a kocsiba. Földrengés-kutató állomások ' A földrengések ‘előrejelzésében nagy szerepe van a földkéreg-deformáció tanulmányozásának, és a rengések vizsgálatának. Az Üzbég Tudományos Akadémia szeizmológiai intézete három évvel ezelőtt alakult Taskent- ben és tudósai tízezer négyzetkilométeres területen eddig négy szeizmológiai állomást állítottak fel, most nyílt meg az üzbég fővárostól, Taskenttől 30 km-re Jangi- jul városban a legújabb állomás, de épül az ötödik is. Eddigi tapasztalataikról a szovjet tudósok beszámoltak Madridban, a szeizmológusok világkongresszusán. Cipőgyártás — automatákkal A cipőiparban világszerte háttérbe szorult a tartósság és előtérbe került a divatos külső és az olcsó ár igénye (a nagyobb élettartamról való lemondás persze nem a rossz minőséget jelenti). A kialakításánál nemcsak a kevesebb anyag játszik szerepet, hanem a modern tömeggyártási technológia is. A ragasztásos technológia, a melegen vulkanizálás és a fröccsöntéses eljárás ma a gyárak átalakítják termelési profiljukat, s a korábban gyártott, sok anyagot és sok munkát igénylő nehéz „Örökéletű” cipők helyett a köny- nyű súlyú, tehát kevesebb anyagot igénylő, ezért olcsóbb, hajlékony, főként ragasztott eljárással készített divatcipőket gyártják. Az ár legkorszerűbbnek számít. Az előtérben látható kis gépen még szakaszosan, igen rossz hatásfokkal végezték a ragasztást. A mögötte levő „óriáskerék”, a folyamatos talpragasztógép viszont már a korszerű technológia reprezentánsa A brazíliai indiánok megmentéséért Tavaly nyáron a Nemzetközi Vöröskereszt megbízásából egy európai orvoscsoport 12 ezer mérföldes utat tett meg Brazília északi részén és felkereste az ott elszórtan élő 36 indián törzset. Az Amazonas vidékén, ahol a század elején becslések szerint félmillió indián • élt, az orvosok véleménye szerint 50—70 ezer tengődik jelenleg, s azonnali nemzetközi segítség nélkül hamarosan teljesen elpusztulnak. A csoport szándékosan kerüli a „népirtás” szót, mivel az őslakosság valóban nem tömegpusztítás, vagy vérengzés áldozata, hanem az éhínségé, a hiányos táplálkozásé, a körükben szokásos és behurcolt járványoké. Az indiánokban például nem fejlődik ki ellenállás a kanyaróval és a bárányhimlővel szemben. E betegségek, ha a külvilággal való érintkezéssel közéjük jutnak, tömeges halálesettel járó járványokat okoznak, nem is szólva a tbc-ről és a maláriáról, a rossz víz okozta sokféle fertőzésről. Az orvoscsoport hat pontban foglalja össze a legsürgősebb élelmezési és közegészségügyi teendőket, amelyek foganatosítása nélkül rövidesen „nem lesz megoldásra váró indián nrobléma Brazíliában”. Guinea geológiai feltérképezése Nagy munkába kezdtek a Guineái Geológiai és Bányászati Politechnikai 'Főiskola hallgatói: részt vesznek az ország geológiai feltérképezésében. Nem véletlen, hogy az egyébként Gamal Abdel Nasszer nevét viselő fakultás készült el elsőként a munkával, nagyrészt szovjet segítséggel Guinea új főiskolái közül. Geológusokra és bányamérnökökre a fejlődő Guineának nagy szüksége lesz. Egyelőre azt tudják csak, hogy rendkívül gazdag ásványi kincsekben, amiért Nyugat-Afrika „Transvaaljának ’ szokták nevezni. Az értékes ércek és femek széles spektruma lelhető ott: jelentős bauxitmennyiség (40—60 százalékos alumíniumtartalommal), nagy vastartalmú vasérc (a Nimba-hegyen 66—68 százalék vastartalommal), továbbá grafit, króm, nikkel, mangan, kobalt, urán, gyémánt, arany és az önálló cementiparhoz elegendő mészkő. A geológiai térkép ngay- részt szovjet tudósok irányig tása alatt készül.
