Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

1971. december 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Téli gépjavítás Pihenőre, helyesebben javításra műhelyekbe vitték a gépeket a kunmadarasi Korsuth Tsz-ben. Ez a vetőgép tavasszal biztosan sokat dolgozik majd. — Most „rajta” szorgoskodjak a szerelők. Éves számvetés a pártszervezetedben t ZG bfn a napokban megkezdődött az év végi számvetés az ország — közte megyénk — pártalap- szervezeteiben. A pártve­zetőségek decemberben, il­letve januárban mindenütt beszámolnak végzett mun­kájukról, értékelik a párt belső helyzetét és a nárt- megbízatások teljesítését. Ahol több pártszervezet működik ott januárban összevont taggyűléseket, il­letve küldöttértekezleteket szerveznek a csúcsvezető­ségek. A X. pártkon gr es’zu s i g érvényben lévő szervezeti szabályzat két évenként írta elő a pártvezetőségek újjá választását. A módo­sított szervezeti szabályzat ezt négy évenkénti időtar­tamra változ*atta. Ugyan­akkor kötelezővé tette a párvezetőségek éves tevé­kenységéről szóló beszá­molót. A szervezeti sza­bályzat} pártiunk alkot­mánya, mely minden párt- szervé 'e, pártszervezetre és párttagra kötelező A módosí'ás a belső de­mokrácia kis-élesítését je­lenti pártunkban. Jelentő­sen bővültek a párttagok joeai, nagyobb lehetősé­get kap'ak a jogok gyakor­lására. Az éves beszámoló taggyűlések ezt a célt szol­gál iák. A párttagok miköz­ben számonkérik a vég- ze+t munkát, a ha*ározatok végrehajtásának ellenőrzé­sét. részt vehetnek a párt­szervezet irányításában. A kommunisták őszinte véle­ménycseréje azonban a pártiét legyen, a pár'ta- sét Is célozza. A jogok gyakorlása köteteze'tségek- kei is jár, mely pemcsak a vezetőségiekre, az egyé­nekre is vonatkozik. Ahhoz, fvj'Slv aikfivv. mozgalmas pártáiét legyen, a párta­goknak egyénileg is töb­bet kell tenniök. Az éves beszámoló tag­gyűlések előkészítése már hetekkel ezelőtt, elkezdő­dött. Mindenütt titkári, re- aaortfetelősi értekezleteket tartottak. A központi irány­elveken túl, több helyen útmutatót adtak ki a párt- szervezetek segítésére. A jászberényi járási bér bizott­ság útmufatóía például ar­ról tájékoztat: hogyan szerveztek meg a pártcso­portok értekezletét, ho­gyan értékeljek a párt- megbízatásokat, s tn*t tar­talmazzon a vezetőség be­számolója. F>zek termés e- tesen csak útmutatók, se­gédanyagok, melyek nem kötelezőek. Nem is lehet­nek azok, mert nem a Köz­ponti Bizottság, sem a párt- bizottság, hanem az alap­szervezet és a csúcsve­zetőség an számot "a helyi munkáról. Az alapszerveze. tek sem egy típusúak, hisz más jellegű fel"'tatai van­nak az ipari, a termelő- stzöve kezeti, a területi és a hiva*ali pártszervezetek­nek. Még azonos jellegű pártszervezetekben sem szabad sémát felállítani. A pártszervezetekben megyeseerte lezajlottak a pártesoportlok értekezletei. E legkisebb egységekben a kommunisták segítséget ad­tak a vezetőségeknek: mit tartalmazzon a beszámoló. A termelő jellegű pártszer­vezetekben például azt, mit tettek az éves gazda­ságpolitikai feladatok vég­rehajtásáért Több mint egy év telt el pártunk X. kongresszusa óta. A párt- saervez síteknek kötelessé­gük felmérni, hogyan szer­vezték meg a kongresszus hata'.rozaéainplc időarányos végrehajtását. Nem általá­ban, hanem saját párt-, szervezetükre, munkaterü­letükre vonatkozóan. He­lyes, ha értékelik a párt­építés, az ideológiai tevé­kenység és a pártoktatás helyzetét. . A pártcsoport üléseken arról is beszéltek, a kommunisták egyénileg hogyan dolgoznak, teljesí­tet'ék-e kapott pártmegbí­zatásukat? Természetesen e/jteről a pártveze+őségek beszámolóinak is szólniok kell. A jövő évi pártpoliti­kád feladatokról úgyszin­tén. A jó beszámolótól na­gyon sok függ. Ha megfe­lelő gondossággal készül, elemző, mérlegelő, kritikus és önkritikus, akkor vitá­ra serkent.. Az a cél, hogy a párttagság nagy többsége szót kérjen, s véleményt mondjon n vezetőség és sa­ját tevékenységéről. Most első ízben tar­tanak pártszervezeteink éves beszámoló taggyűlé­seket. A munka mégsem teljesen új. hisz eddig is számot kellett adniok mun. Icájukról. Párttá g^gunk nasv várakozással tekint az éves oterleff elé. Nem alaptalanul, hi«® mind-nv- nvian a pártéle* élénkülé­sét. a nagyobb aktivitás* s a bennlakarást váriuk tőle. —m.l.— Pályázati felhívás a«pirantú ára A Tudománvos Minősítő Bizcltrág kiad'a az 1972. évi belföldi és külföldi ss- pirantúráre vona'kozó pá­lyázati felhívását. Pá­lyázni lehet ösztöndíjas és levelező asniranturára, kül­földre is: Bulgáriába, Cseh­szlovákiába, Lene-rglor- seágba, az NDK-ba és a Szovj elun ióba. : A pályázatokat 1972. ja* nuár 31-ig kell benvújt-ni a rrünicztériumoik. főható­ságok személyzeti főosztá­lyára. A pálvázók felvételi vizsgát tesznek, A sikeres vizsgázók köizül előnyben részesülnek azok, akik a pályázati felhívásban fel­sorolt témakörökben pá­lyázlak. A részletes felté­teleket a felhívás tartal­mazza. Tanácsülés Jászberényben Jászberényben tegnap tar­totta idei utolsó ülését a városi tanács. Először a ta­nácstagok mondták el in- terpellációs kérdéseiket, majd Böjti János a városi tanács elnöke ismertette a vb-nek a két tanácsülés kö­zött végzett munkáját. A tanácskozás egyik napi­rendi pontjaként a város ál­talános rendezési tervének tárgyalására és jóváhagyásá­ra került sor. A terv készí­tői a tanácsülés elé terjesz­tett írásos jelentésben mint­egy az ezredfordulóig meg­határozták a város távlati szerepkörét, kiemelve a te­rületfelhasználási terv és a kapcsolódó városrendezési előírások fontosságát. A terv a lakóterületek ki­alakítása során a várost négy lakóterületi egységre és városközpontra osztja. Kijelöli az intézmények he­lyét, az iparterületek kije­lölésénél figyelembe veszi a fejlesztés lehetőségeit, a munkaerőhelyzet várható távlati alakulását. Foglalkozik a terv a vá­ros jelenlegi lakóterületein levő üzemek kitelepítésével. Meghatározza továbbá a közlekedési területeket, a zöld területek helyét, a me­zőgazdasági és erdőgazdasá­gi jellegű területek kezelé­sével kapcsolatos feladato­kat. A tanácskozás további há­rom napirendi pontjaként sor került a város mezőgaz­dasága általános fejlesztési irányelveinek jóváhagyásá­ra; a „Jászsági kulturális és műszaki hónap”-ról szóló tanácsrendelet megalkotásá­ra; végül jóváhagyták a vá­rosi tanács 1972. évi munka­tervét és tudomásul vették a tanács vb-nek 1972 első félévi munkaprogramját. Öss^e"! a S^ÖVOSZ Iconaress’ us Kedden össeeül a SZÖV- OSZ VII. kongresszusa. Az általános fogyasztási- és értékesítő-, valamint a takarék- és a lakásszövet­kezetek több mint 2 millió tagját 700 küldött képvi­seli az építők szakszer­vezetének székházában, A háromnapos komgresz- szuson a küldöttek plená­ris üléseken és szekció­megbeszéléseken vitatják meg a beszámolókat, illet­ve a fogyasztási, értékesí­tési és beszerző szövetke­zetekről szóló törvényere­jű rendelet, valamint az annaik végrehajtásáról in­tézkedő kormányrendel'et tervezetét. Befejeződött (Folytatás 1. oldalról) számolójában egyebek közt aláhúzta, hogy a munkabi­zottságok résztvevői egyet­értettek azzal: javítani kell az úttörő szövetségnek a kisdobosok és az úttörők közösségi nevelésével, vi­lágnézeti, erkölcsi, politikai magatartásuk formálásával munkáját. Rámutattak: fokozottabban kell törődni azzal, hogy a gyerekek ön­kormányzó képessége, önte­vékenysége kibontakozzon. Az előző évek jó tapaszta­latait fejlesztve, még inkább be kell vonni a gyermeket saját közösségük irányításá­ba, problémáik megoldásá­ba. Jobban kell törekedni ar­ra is, hogy az eddiginél szorosabb kapcsolatok épül­jenek ki az egységes ifjúsági mozgalom két nemzedéke között. Dr. Horváth István vitazárója A szekcióvezetők beszámo­lói után folytatódott a vita. Fekete Tibor, a százhalom­battai KISZ-bizottság kül­dötte1 az ifjú ipari centrum fiataljainak sikeres munka- akcióiról számolt be. Sala­mon Béla, a zalaegerszegi járási KISZ-bizottság titká­ra arra hívta fel a figyelmet, hogy a közigazgatási szerve­zet formáinak megváltozá­sával a termelőszövetkezetek egyesülésével, a kisközségek összevonásával párhuzamo­san bizonyos visszaesés ta­pasztalható a falusi KISZ- szervezetek tevékenységé­ben. Magyar Lászlóné, a Somogy megyei KlSZ-bizott- ság tagja, az üzemi KISZ- szervezetek munkáját ele­mezte. Hajdú István, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottságának titkára pedig azt hangsúlyozta: az egyetemi ifjúság az elmúlt a KISZ VIII. Időszakban a korábbinál lé­nyegesen több jogot kapott A fokozott önállóság azon­ban több kötelezettséggel is jár. Ezt követően dr. Gombár József, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára számolt be a szerkesztőbizottság munkájáról. Elmondotta, hogy messzemenően figye­lembe vették a hozzászólá­sok Megszívlelendő gondola­tait, javaslatait, indítványait, s így alakították ki, formál­ták át a KISZ VIII. kong­resszusának dokumentumait. Dr. Horváth István vita­záró összefoglalójában hang­súlyozta: az elhangzott hoz­zászólások megerősítették, tovább gazdagították azt a programot, amelyet a KISZ Központi Bizottsága szocia­lista társadalmunk reális lehetőségeivel összhangban határozott meg. Ifjúsági szö­vetségünk állandó feladatá­nak tekinti, hogy jó, s mind szakszerűbb, hatékonyabb munkára ösztönözze a fiata­lokat, elsősorban a KISZ- tagokat. Biztosítjuk pártun­kat és kormányunkat, hogy az ifjúság és a KISZ min­denütt ott lesz, ahol a leg­fontosabb tennivalók van­nak. — Sok tennivalónk van még a szocialista tudat fej­lesztésében, az új morál erő­sítésében, a burzsoá kispol­gári szemlélet, az imperia­lizmus fellazítási politikája. elleni küzdelemben, gazda­sági nehézségeink felszámo­lásában. társadalmunk bel­ső — nem antagonisztikus, de létező — ellentmondásai­nak megszüntetésében, sa­ját gyöngeségei leküzdésé­ben. A kongresszus meg­győzően bizonyította, hogy ifjúsági szövetségünk; fiatal­ságunk kész áldozatot vállal­ni ezeknek a problémáknak megoldásában, gondjaink enyhítésében. — A KISZ hitvallása zász­lóbontása óta szilárd és kongresszusa megingathatatlan. Ezt fejezi ki jelmondatunk: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!”. Most is készen állunk arra, hogy jobb munkával, na­gyobb tudással dolgozzunk a szocialista Magyarorszá­gért — zárta beszédét dr. Horváth István. A KISZ KB első titkárá­nak nagy tapssal fogadott szavai után határozatot fo­gadott el a kongresszus. A központi bizottság beszámo­lóját szóbeli kiegészítését vitaösszefoglalóját egyhangú­lag elfogadták. A szervezeti szabályzat módosítását két ellenszavazattal és három tartózkc&s&ssal ugyancsak el­fogadták. A küldöttek ugyancsak tudomásul vették a központi pénfcijgyi ellen­őrző bizottság jelentését, majd a kongresszus felhí­vással fordult a magyar if­júsághoz. A felhívás szövegét a mai országos napilapok köz­ük. A KISZ Központi Bizott­ságának első titkárává ismét dr. Horváth Istvánt válasz­tották. Titkárok: Borbély Gábor. Főcze Lajos, dr. Gorrbár József, Illisz Lász­ló és Szűcs Istvánná. A KISZ Központi Bizottsága intéző bizottságának tagja lett Borbély Gábor. Csillik András, Dudla József, Főcze Lajos, dr. Gombár József, Herczeg Margit, dr. Horváth István, Illisz László. Kiss László, Nánássy Gizella. Pe- tőházi Szilveszter, Siklósi Andrásné, Szabó Ferenc, Szabó János, Szűcs György, Szűcs Istvánná és Török Imre. A központi pénzügyi ellenőrző bizottság vezetőjé­vé ismét Boér Jenőt válasz­tották. Felcsendült a DÍVSZ in­duló, majd az Internacioná- lé. percekig zúgott a taps — véget ért a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusa. Falusi fiatalok Óhatatlan, hogy- eszembe ne jusson a régen hallott mese, a libapásztor lány­kába szerelmes, messze földön híres faragó béres legényről. Libapásztornak lenni, béresnek lenni a legszegényebb sors volt, amit falusi ember viselhetett, még akkor is, ha a rangos, „faragó béres” híréig jutott. Álltam a folyosón, a kongresszus szünetében. Nyüzsgött körülöttem az élet. a hajdani béresek, libapásztorok unokái tanácskoztak korábban a nagy­teremben. Vita közben voltunk. — Ne haragudj, ha megszólítalak, de nem volt egészen igazad t abban, amit mondtál... — Igazam van... A gyors „parlamenten kívüli” vi­tában fogalmazta meg Nogy Tibor, a tiszafüredi járási KISZ bizottság tit­kára: — Természetes dolog, hogy vala­mennyien a magunk gyakorlatát is­merjük. onnan hozzuk a példatárat. Ami nálunk, egy járáson belül álta­lános, az az országos számok, eredmé­nyek ismeretében „különössé” is lehet. Megkérdeztem: — Milyennek érzed a kongresszust? Egy szónyi volt a válasz: —* Izgalmasnak. Kötetnyi is lehetne a magyarázat: az izgalom, amely a vita szünetében is tét- ' tenérhető volt, éppen a valóság felfe­dezésének, jobb megismerésének izgal­ma volt. Felszólalók fogalmaztak úgy, hogy hasznos szándék nincs, nem is lehet a szükséges ismeretek, adott esetben a szükséges szociográfiai ismeretek nél­kül, ám minden ismeretet az országos­hoz kell mérnünk, ahhoz, hogy azokból szándékok, tervek, eijedmények lehes­senek. összesen húsz küldöttet kérdeztem meg: — Mit mondana, ha a kongresz­szus legnagyobb élményét kellene meg­fogalmaznia? öten válaszoltak így: — Az őszinteségét. Azt, ahogyan be­széltünk. .. Kilencen úgy válaszoltak: — Azt. hogy a falusi KISZ-munka megkapta végre a megérdemelt rangját Hozzá kell írni- a válaszhoz: tág te­ret kapott a felszólalásokban, s azokon kívül is, a megváltozott falusi életfor- m": egyre több a szakmunkás, egyre differenciáltabbak az igények. Ketten nem mondtak semmit. Ilyen is van, hiszen akadt az előtte szólót megismétlő hozzászólás is. Dó kevés akadt! ~ Sajátosan találkozott négy vélemény, s a folyosók hangulatát ez tükrözte leginkább, még akkor is, ha arról aránylag kevesen szóltak. Idézek: „Nézze, 1971-ben nem az a falusi fia­tal, aki a falut ismeri. Igazi falusi fia­tal ma az, aki úgy vállalja a falusi életformát, hogy ismeri a falut.” És megint idézek: „Falusi fiatal az, aki falut ismer, s a falusi fiatalokat is­meri.” Hogyan jutunk el az egyedi ismere­tektől a magyar társadalmon belül, falun élő fiatalok általános gondjaiig? Az egyedi gondok rendezésétől a közös tervezéséig? Valahogy így. hogy a fa­lun élő, falusi sorsot vállaló fiatalokat falut ismerő, s az ismeretek birtokában életformát átalakító erővé akarnak, hi­tem szerint tudnak is szerveződni. Az életforma forradalom kétségtele­nül új helyzetet teremtett. E „forra­dalom” legnagyobb eredményeit az utóbbi négy évben érte eL A magvar falu sohasem közeledett gyorsabb ütemben a városhoz, mint naoiaink- ban. (Elég csak a vízvezetékekre, a falusi összkomfortra gondolnunk.) A falut' vállaló fiatalok már erre az életre készülnek, s ennek az életfor­mának az alakítón A rég! meséből új csodálatos törté­netek születhetnek és születnek is. Eb­ben a születésben kereste, s találta meg helyét, feladatát a magyar fia­talság. ... .y* Bartha Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom