Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-09 / 290. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. december 9. Ml van a homlokzat mögött? Brüsszelben éppenhogy lebontották az állványokat, mire az Atlanti Szövetség székházában megkezdődött a szervezet miniszteri tanácsának három napra tervezett ülésszaka. A delegátusokat megszépített homlokzat fogadta, de a világ mégiscsak elsősorban arra kíváncsi, mi történik majd a homlokzat mögött: tükröződnek-e majd a NATO mostani magasszintű tárgyalásaiban az európai kontinens ismert, biztató folyamatai. A tanácskozás első napján az ülésterem felett lebegett a néhai De Gaulle tábornok szelleme. Ez a nap ugyanis a hadügyminiszterek konferenciájáé volt, amelyen Francia- ország ezúttal sem képviseltette magát. Mint emlékezetes, Charles de Gaulle döntése nyomán Párizs már 1967 óta távol tartja magát a kifejezetten katonai karakterű tárgyalásoktól. Annyi más jelenség mellett tehát a tábornokelnök külpolitikai hagyatékának ez a része is folyamatosnak bizonyult A szerdán tisztán katonai tanácskozás után a második, a csütörtöki nap már minden szempontból teljes ülést jelent. Akkor ugyanis az úgynevezett Atlanti Tanács érte- Kezik, ennek pedig minden — összesen tizenöt — tagállam külügy-, pénzügy- és hadügyminisztere a tagja. A megfigyelők azt jósolják, hogy nem lesz hiány heves vitákban és különösen azt tartják csaknem biztosnak, hogy az értekezleten ismét felszínre bukkan a francia—nyugatnémet pénzügyi súrlódás. Ezzel kapcsolatban nem egy kommentátor emlékeztet Giscard d'Estaing francia pénzügyminiszter és Kari Schiller nyugatnémet gazdasági csúcsminiszter híresen rossz személyes kapcsolataira. A nagypolitikában a személyes kapcsolatok azonban legfeljebb árnyalhatják a mélyebben fekvő érdemi okokat. A háború után a francia—nyugatnémet viszonyt érthető történelmi és politikai okokból mesterségesen óvtak minden negatív behatástól. Ez a korszak azonban elmúlt és most napvilágra kerülnek a természetes érdekellentétek. Jelenleg csak elsősorban pénzügyi természetűek. Általában: a NATO-tanácskozásra változatlanul rányomja bélyegét a nyugati valutaválság és t- nem utolsósorban — Washingtonnak az a törekvése, hogy minél több katonai-pénzügyi terhet hárítson át szövetségeseire. Fontos téma lesz az európai biztonsági konferencia ügye is. Csaknem biztos, hogy. Washington ismét megpróbál „rálépni a fékre” és a pozitív európai fejlemények ellenére -szeretné legalább egy évvel elhalasztani az értekezletet. Lesz-e megfelelő európai szembenállás ezzel a halogató taktikával? Ez az újjávarázsolt homlokzat mögött zajló tanácskozás egyik kulcskérdése. (KS) Gáspár Sándor Berlinben Gáspár Sándor (balról) főtitkár vezetésével az NDK fővárosába érkezett a SZOT küldöttsége, amely részt vesz a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó irodájának, valamint főtanácsának ülésén. A képen R. Wolfgang Beyreuther, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség országos végrehajtó bizottságának helyettes elnöke fogadja a küldöttséget Brüsszelben megnyílt a NATO- tanácskozás Szerdán délelőtt a NATO brüsszeli székházában a katonai tevező bizottság ülésével megnyílt az északatlanti szerződés miniszteri tanácsának háromnapos decemberi ülésszaka. A szerdai tanácskozáson a NATO tagállamainak hadügyminiszterei vettek részt — Franciaország kivételével, amely tudvalevőleg a NATO integrált katonai szervezetéből 1967-ben történt kilépése óta távol marad a tisztán katonai jellegű tanácskozásoktól. A katonai tervező bizottság ülésén a miniszterek a NATO további katonád erősítéséről tárgyalnak, amelynek keretében az Egyesült Államok igyekszik nyugateurópai partnereit mind nagyobb terhek vállalására rábírni. ViktóriaBukóba ■SSK íaíaiú'.Pa» v MerüSÖKfeoy*! > «i^Arush. ZANZIBARTanganyika* '* .AA Mpanda aahn-m .'Zanzibar Morog oro AFRIKA^ ^.TANZÁNIATunduro / __—í ^ pi „ 7 t tA . í 0 Z- M Zíinln Nyasza Tíz éve független Tanzánia ■t~l Gyémánt >83 Foszfát j£) Csillám Önérc __ Ölömért A Rétére 9 Erínő _ öépgyértá* ö Vogyipar _ ® Rádiógyártás <5» Srieatgyirtát © Könnyűipar © Úeimisaripar 1961. december 9-én vált függetlenné a Tanzániai Egyesült Köztársaság egyik szövetségi állama 940 180 négyzet- kilométer területű Tanganyika. (1964. április 25-én egyesült a 2600 négyzetkilométer területű Zanzibár és Pemba Nép- köztársasággal.) Fejlődő, monokulturális mezőgzdasággal rendelkező ország. A nemzeti össztermék (GMP) 1969-ben 7,6 milliárd tanzániai schillinget tett ki. A függetlenség elnyerése óta több gazdaságfejlesztési programot hajtottak végre, külföldi (angol, nyugat-német, kínai) kölcsönök segítségével. A termelő és értékesítő szövetkezetekbe tömörült kisgazdaságok a mezőgazdasági termelés egyharmadát adják. Jelentősek az európai exportra termelő ültetvények, ahol kávét (teljes export 15 százalékát) gyapotot (a teljes export 14 százalékát teszi ki), kakaót, teát és szegfűszeget termelnek. Dacca körzetiben az indiai csr pa ok Az indiai csapatok szerdán elfoglalták a Kelet- Pakisztán keleti területén levő Comilla város repülőterét — jelentette be Calcuttában egy katonai szóvivő. A Daccától 48 kilométerre fekvő Comillát az Indiai fegyveres erők több irányból közlítették meg. Az indiai csapatok a Mukti Bahini, a Bangla Desh-i felszabadító erők egységeivel együtt tűz alá vették a Comilla közelében levő Mainamati városát is. Az indiai főnarancsnokság szóvivőié Űj Delhiben tartott saltóértekezletén szerdán adatokat közölt a Da- kisztáni veszteségekről. Kicsapatok a nyugati fegyverszüneti vonal mentén „tartják taktikai fölényüket” és Punch város térségében folytatják az előrenyomulásukat Srinagar felé. A katonai főparancsnokság szóvivője megerősítette, hogy az indiai csapatok Raiasthan térségében ellentámadásba lendültek és pakisztáni területekre hatoltak. Szerdán Rawalpmdiben azt is bejelentették, hogv a pakisztáni csapatok elfoglalták a Chamba nevű indiai várost és e térségben folytatják előrenyomulásukat Az indiai csapatok 91 kilométer széles fronton folytatják előrenyomulásukat Változatlan hevességgel tombol a Pakisztán által Indiára kényszerített háború mind a keleti, mind a nyugati frontokon. A jelentések az indiai csapatok előrenyomulásáról számolnak be. Képünkön: Indiai katonák a pakisztáni csapatoktól zsákmányolt katonai jeepen, amely 75 milliméteres amerikai fegyverrel van felszerelve (Telefoto — AP—MTI—KS) Dacca felé és szerdán 32 kilométerre közelítették meg Kelet-Pakisztán fővárosát — jelentette be az indiai kormány szóvivője. A csapatok már elérték a fővárostól délnyugatra levő Daud- kandi folyami kikötővárost és a stratégiai fontosságú Chandpur várost fenyegetik. Chandpur elestével teljessé válna Daccá körülzárása. (Reuter, TASZSZ) jelentette, hogy az ellenségeskedések kezdete óta Pakisztán 138 tankot veszített, 116-ot a nyugati fronton, 22-őt pedig keleten. Indiai részről 53 pakisztáni repülőgépet lelőttek és nyolc pakisztáni hajót elsüllyesztettek. A pakisztáni katonai főparancsnokság szóvivője szerdán Rawalpindiben kijelentette, hogy a pakisztáni Afrikai államfők missziója Az ENSZ közgyűlése folytatja a közle-keleti vitát. Kedden felszólalt Szenegál külügyminsztere, — Amadou Karim Gaye, aki az Afrikai Egységszervezet nevében beszámolt a közgyűlésnek azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Gunnar Jarring missziójának felújításáért tettek. Mint ismeretes, az Afrikai Egységszervezet megbízásából Nigéria, Szenegál, Kamerun és Zaire Köztársaság államfője Izraelbe és Egyiptomba látogatott. hogy tisztázza a szembenálló felek nézeteit a közel-keleti konfliktusról. A szenegáli külügyminiszter kijelentette, az afrikai államfők missziója semmi szín alatt sem arra irányult, hogy módosítsa a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát, — csupán a Jarring-misszió felújításának elősegítése volt feladata. „Védelmi szükségleteire hivatkozva — folytatta — egyetlen országnak sincs joga területi hódí+ásra.” Amadou Karim Gave szerint az ENSZ közgyűlésének meg kellene erősítenie „az erőszakos területszerzés” tilalmát Az FNSZ közgyű’és megszavazta a tűzszünet elrende éséről szóló határozatot Az indiai szubkontinensen kialakult helyzetet vitató ENSZ-közgyűlés kedd délutáni ülése megszakítás nélkül nyúlt át éjszakai ülésbe, miután 21 szónok meghallgatását követően — magyar idő szerint éjfélkor — Tunézia küldöttének javaslatára a közgyűlés úgy döntött, hogy határozathozatalig folytatja tanácskozását. A vita elején beterjesztett argentin határozati javaslat, amelyhez 13 más tagállam csatlakozott társszerzőként, lényegében gyűjteményes változata a Biztonsági Tanácsban korábban beterjesztett és elvetett javaslatoknak, amelyek a konfliktüs eredeti okainak orvoslására irányuló hatékony intézkedések nélkül sürgetik a tűzszünetet, az ellenségeskedések megszüntetését. A magyar ENSZ-küldött- ség nevében felszólalva Csa- torday Károly külügyminiszterhelyettes emlékeztetett a tragikus konfliktushoz vezető előzményekre, majd megállapította: „a kelet-pakisztáni nép harca önrendelkezési jogáért, alapvető demokratikus és politikai jogaiért és függetlenségéért, a nemzeti határokon átcsapva nemzetközi jelleget öltött”. A továbbiakban sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a vita folyamán „képmutató megjegyzések hangzottak el egy nagyhatalom képviselője részéről” amikor „mélységes elborzadását” hangoztatta az előttünk kibontakozó tragédia láttán. Ugyanez a nagyhatalom minden függetlenségi harcot és a nemzeti önrendelkezésért indított minden mozgalmat megbélyegez. Ugyanez a nagyhatalom az indiai szubkontinens tőszomszédságában évek óta hadat visel, hogy elfojtsa az önrendelkezésre és függetlenségre igényt tartó népek jogos követeléseit. Az USA képviselőjének címzett szavak után a magyar külügyminiszterhelyettes röviden utalt Peking képviselőjének képmutató szovjetellenes kirohanásaira is. „A Biztonsági Tanács vitáját figyelve — mondotta — enyhén szólva meglepőnek találtuk, hogy egy küldöttség, amely a világ valameny- nyi felszabadító mozgalmának bajnokaként óhajt fellépni, most egy felszabadító mozgalom elismert vezetőjét, Mudzsibur Rahman sejket egyszerűen Quislingnek minősíti. A vita, amelynek során összesen 57 tagállam képviselője kért szót, nem hozott új elemeket a Biztonsági Tanács háromnapos vitájához képest. Világosan kirajzolódott, hogy a háttérbe húzódva az USA mozgatja szövetségeseit abból a célból, hogy egy, a cselekvés látszatát keltő, de semmit meg nem oldó közgyűlési határozattal hangulatot keltsen India, a Bangla Desh felszabadító mozgalom és a mellettük kiálló Szovjetunió ellen. A vita jellege abban sem változott, hogy a közgyűlésben — más szereposztásban ugyan, — de változatlan hangerővel, s csaknem szószért azonos tartalommal kerültek előadásra a kínai küldöttség legszélsőségesebb szovjetellenes rágalmai. Az előadó ezúttal Csiao Kuan- Hua külügyminiszterhelyettes, a KNK küldöttségének vezetője volt. Indiát „agresz- szióvaí”, a Szovjetuniót pedig „világuralmi tervekkel” vádolta, miközben életre- halálra kiállt Jahja Khan katonai kormányzata „törvényes rendjének” védelmében. Jakov Malik felszólalásában rámutatott, hogy a Biztonsági Tanácsba,, még távolról sem merültek ki a lehetőségek a realisztikus megoldás megtalálására. ami_ kor az USA, ennek a lehetőségnek a megakadályozására, és a KNK képviselőjének legteljesebb támogatásával, akciót, indított, hogy az indo-pakisztáni konfliktus kérdését utalják a közgyűlés elé. Malik emlékeztetett arra, hogy a Biztonsági Tanácsban az USA és a KNK összjá- téka akadályozta meg egy realisztikus, a probléma mindkét oldalát figyelembe vevő formula megtalálását. Míg egyfelől az USA és a KNK minden esetben együtt szavazott a félmegoldásokra, egyedül a KNK képviselője szavazott a szovjet határozati javaslat ellen. „Feltehetőleg annál az egyszerű oknál fogva, mert az szovjet javaslat volt” — állapította meg. A Szovjetunió képviselője végül rámutatott: magától értetődő, hogy mindenki hangsúlyozta a tűzszünet sürgősségét, ezzel csak egyet lehet érteni. Sajnálatos azonban, hogy az ellenségeskedések megszüntetésének őszinte vágyától vezérelve, sokan figyelmen kívül hagyták a kelet-pakisztáni nép tragikus problémáját, amely a fegyveres konfliktus kirobbanására vezetett. Ezt a problémát a tűzszünet önmagában nem oldja meg, s ily módon az ellenségeskedések eredendő okai sem szűnnek meg. Nyolc órán át megszakítás nélkül folytatót^, vita után, magyar idő szerint szerda hajnali 5 órakor bocsátották szavazásra az argentin határozati javaslatot, amely a tűzszünet azonnali elrendelését és az ellenségeskedések megszüntetését irányozza elő és a csapatok kölcsönös visszavonására szólítja fel a szembenálló feleket, de csak általánosságban szólt arról, hogy a közgyűlés „szorgalmazza az erőfeszítéseket a kelet-pakisztáni menekültek önkéntes hazatéréséhez szükséges felételek létrehozása érdekében”. A közgyűlés 104 szavazattal 11 ellenében és 10 tartózkodással elfogadta az argentin határozati javaslatot. ☆ U Thant ENSZ-főtikár — szerdán külön-külön megbeszélést folytatott India és Pakisztán ENSZ-képviselői- vel. Megfigyelők szerint feltehetően egyik fél sem fogadja el a közgyűlés kedd esti felhívását, amely a tűzszünetet és a katonai erők visszavonását indítványozta. ☆ Nagy-Britannia, Franciaország és állítólag más tagállamok is — konzultációkat folytatnak annak érdekében, hogy a problémát visszautalják a Biztonsági Tanács elé. A közgyűlés, mint ismeretes, csak „javasolhat”, de nem hozhat kötelező érvényű határozatot. Pekingi koholmányok A hindusztáni félszieeten kirobbant konfliktus éleződésével egyidejűleg a pegin- gi propagandagépezet egymás után termeli a szovjetellenes nyilatkozatokat. Az utóbbi három napban jelent meg az Űj Kína hír- ügynökség nyilatkozata, a Zsenmin Zsipao szemleírójának cikke a TASZSZ nyilatkozatára adott válaszként és Csou En-laj interiúja a Sunday Times című angol lapnak. Ha ehhez még hozzátesszük a kínai ENSZ- képviselő szovjetellenes és indiailenes nyilatkozat-soro-. zatát, akkor képet alkothatunk Peking dühödt szovjet- ellenességéről. A pekingi propaganda hazug módon úgy állítja be az India és Pakisztán közötti konfliktust, mint „szovjet felbújtás” eredményét, a szovjet—indiai szerződést pedig mint „eszközt India kezében a fegyveres agresz- szió folytatására”. önző céljai érdekében a pekingi propaganda igazolni igyekszik a pakisztáni hatóságok megtorló akcióit és terrorját a keM-oakisztáni lakossággal szemben.
