Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-07 / 288. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. december 7. 3 A falugyűlés A SZOCIALISTA demokrácia egyre szélesebb körű, rgyre gyorsabb és hatékonyabb kibontakoztatása egyike legtöbbször hangoztatott célkitűzéseinknek. Ez a törekvés hatja át a párt egész tevékenységét, állami és gaz- > dasági életünket, társadalmunk szinte valamennyi megnyilvánulását, s válik ilymódon mindinkább a tömegek alkotó aktivitásának °gyik legfontosabb ösztönzőiévé. Űj tanácstörvényünk is igyekszik jogszabályilag minden lehetőséget megte- i mnteni ahhoz, hogy a lakos- ■o több és erősebb szállal 1.pcsolódhassék a tanácsok munkájához. A törvény e tekintetben • .ágra nyitja a kapukat, hiszen a tanácsok népképviseleti-önkormányzati jellegének rögzítésétől kezdve, a na- gvob hatáskörökön és gazdasági lehetőségeken át a fel- iigyelésekig — sokféle mód és forma kínálkozik most már a szocialista demokrácia elmélyítésére állami életünkben. Mindez a tanácstörvényben is megtalálható: a községi tanács a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése végett falugyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A helyi tanácsok a nemrég elkészült szervezeti és működési szabályzatukban pedig már a legtöbb helyen azt is egészen pontosan meghatározták, hogy a falugyűléseken milyen kérdéseket kell megtárgyalni a község lakosságával és milyen módszerekkel. Az a vélemény alakult ki, hogy leghelyesebb. ha a helyi tanács a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot, kéri ki véleményét a tanács középtávú tervéről és költségvetéséről, a község általános rendezési tervéről, a szolgáltatások és a kommunális ellátás fejlesz" téséről. A falugyűlés a helyi tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködésének egyik legfontosabb színtere. A legtöbb helyen a tanácsok és a népfrontbizottságok arra törekedtek. hogy a falugyűléseken minél többen vegyenek részt, így domborodjék „népgyűlés” jellege, s hogy csakugyan a községet legjobban érdeklő kérdéseket tárgyalják meg. Az eddigi falugyűlések túlnyomó többségén természetesen a községpolitika, illetve a községfejlesztés különböző kérdései játszották a főszerepet, még pontosabban az áprilisban megkezdődött új tanácsciklus helyi fejlesztési terveiről, feladatairól mondotta el a lakosság véleményét, s tette hozzá a tanács elképzeléseihez a saját javaslatait. Ezek a tömeges „beszélgetések” általában hasznosak voltak, s nem egy helyen egyes választókerületek, sőt — közös tanácsú községek esetében — még székhelyközség és társközségei közötti súrlódásokat is rendezni tudták ez alkalommal. Több ízben a szokásoktól eltérő módszereket — léldául fórum-rendszerű kérdezéseket — alkalmaztak. NEM KÉTSÉGES, a falugyűlések törvénybe iktatásával a tanácsok és a népfrontbizottságok olyan újabb lehetőség birtokába jutottak, amellyel, ha jól élnek, nagymértékben erősíthetik területükön a szocialista demokratizmust, szilárdíthatják és szélesíthetik tömegkapcsolataikat, s ily módon munkájuk népképviseleti-önkormányzati jellege is hamarosan határozottabb arculatot •yvfcUfcr L Ülésezik a Termelőszövetkezetek Országos Tanáesa Tegnap a Gellért Szállóban megkezdődött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése. A tanácskozáson ott volt dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Az ülést K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára nyitotta meg, majd Szabó István, a TOT elnöke számolt be a közös gazdaságok 1971. évi eredményeiről. Elmondotta, hogy az év elején a tsz-ek egyrésze kedvezőtlen gazdasági pozícióban volt; a tavalyi árvízkárok éreztették hatásukat, sok helyen pedig a szanálási eljárás során vállaltak a gazdaságok súlyos anyagi kötelezettségeket. A termelőszövetkezetek azonban úrrá lettek a nehézségeken és annak ellenére, hogy évközben hosszú időn át sújtotta a termelőket a szárazság, általában eleget tettek a bel- és külkereskedelmi kötelezettségeiknek. A közös gazdaságok bruttó termelési értéke idén várhatóan eléri majd a 67 milliárd forintot, ami 15 százalékkal nagyobb a tavalyinál és valamivel meghaladja az 1969. évi rekordszintet is. A növénytermelők 20 százalékkal fokozták teljesítményüket, az állattenyésztők pedig idén 6 százalékkal adtak többet, mint az elmúlt évben. Gondok a zöldség- I er incsz t ésbcu A termelőszövetkezetek búzából 17,3, rizsből 9,4, ősziárpáBól 11, tavaszi árpából 14 és fél mázsás hol- dankénti termést takarítottak be. Kukoricából is többet termeltek, mint amekkora az előirányzat volt. Burgonyából viszonylag kis területen termelték meg azt a mennyiséget, ami a belső ellátáshoz szükséges, almából közepes, szőlőből pedig a közepesnél valamivel jobb termést szüreteltek. Ugyanakkor erősen csökkent a cukorrépa vetésterülete és — mint ismeretes — a kedvezőtlen terméseredmények miatt az ország cukorimportra szorult. „Visszavonulóban” van a zöldségtermelés, amely korábban lekötötte a falusi munkaerőket, javította a falusi foglalkoztatottság arányát. Ez oda vezetett, hogy megnyugtatóan nem sikerült megoldani a lakosság friss zöldságellátását és a konzervipar is nyersanyagellátási gondokkal küszködik. Arra van szükség, hogy a termelők és a feldolgozók az eddiginél' szorosabbra fűzzék kapcsolatukat, mégpedig minden esetben az egyenjogú vállalati együttműködés kialakításával és a zöldségtermelő gazdaságok fokozottabb anyagi-műszaki támogatásával. A ráfizetéses termelést ugyanis ideig- óráig lehet még folytatni, de csak addig a határig, amíg a gazdaságok más ágazatok jövedelméből pótolni tudják a kieséseket. Ezzel kapcsolatban a TOT elnöke hangsúlyozta: senki sem kívánja, hogy az állam viselje a hibás vállalati döntések következményeit, de azt sem lehet a gazdasági élet normális jelenségének tekinteni, hogy a tsz-ek nép- gazdasági érdekből veszteséges ágazatokat tartsanak fenn. A TOT-nak ezzel kapcsolatban az a véleménye: az üzemek, elsősorban saját gazdálkodási egyensúlyukért felelősek, ellátási felelősséget nem vállalhatnak olyan körülmények között, amelyek számukra kifejezetten hátrányosak. Jelenleg nemcsak a zöldségtermesztésnél van ez így, hanem például a szarvasmarha-tartásnál, amely nem rentábilis a mezőgazdasági nagyüzemekben. A TOT elnöke foglalkozott az ipari üzemek' munkaerő gondjaival; abból a szemszögből, hogy — egyes vélemények szerint — a tsz- ek okolhatók azért, hogy a nagyüzemekből odébb állnak a jólképzett szakemberek. A TOT elnöke kifejtette, hogy a tsz-ek ipari tevékenysége csak jelentéktelen mértékben okozott munkaerővándorlást az ipar és a mező- gazdaság között (a vizsgálatok nem igazolták azokat a véleményeket sem, amelyek szerint a tsz-ekben könnyű munkával „nagy pénzt” lehet keresni. Voltak ugyan túlkapások, de ezek csak korlátozott számban fordultak elő. Nagy kár, hogy sokan ezekből általános következtetést vontak le, de az is kétségtelen, hogy az ilyen visszásságok ellen a jövőben fel kell lépniök a termelőszövetkezeteknek.) A TOT elnöke kifejtette, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek folyósított hiteleket túlságosan rövid idő alatt kell visszafizetni, ami hátrányos a gazdaságok számára, ezért kérte a pénzügyi szerveket arra, hogy amennyiben lehetséges, változtassanak a hitel-feltételeken. Összehívják a termelőszövetkezetek II. ke a » rész- szukát Dr. K. Nagy Sándor főtitkár, az elnökség javaslatát terjesztette elő a termelőszövetkezetek II. kongresszusának összehívására, A tanács ülésén széleskörű vita bontakozott ki a termelőszövetkezetek helyzetéről. A hozzászólók kifogásolták, hogy az Állami Biztosító növénytermesztési díjtételei sok esetben -irreálisan magasak, a dohánynál és a paprikánál például az árbevétel 10 százalékát teszi ki, ami hátrányos a termelőkre. Sérelmezték azt is; hogy a hitel feltételei között szerepel sokszor a biztosítás is, így tehát a gazdaságok tulajdonképpen még a „nem-biztosítással” járó kockázatot sem vállalhatják. A s/arYaíiiiurli'itcnjésíícs veszt őség?« A felszólalók a szarvasmarha-tenyésztést kivétel nélkül veszteségesnek tartották. Ez még azokban a megyékben is így van hangsúlyozták, ahol ennek az állattenyésztési ágazatnak nagy múltja van. Érdekes, hogy azoknak a gazdaságoknak a küldöttei is így nyilatkoztak, amelyekben a legnagyobb számú állományt tartják, sőt úgy vélekedtek: minél nagyobb az állomány, annál nagyobb a ráfizetés valószínűsége. Ezért kérték, hogy az illetékesek megfelelő anyagi intézkedésekkel, támogatással segítsék a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését. A felszólalók kérték, hogy a tudományos kutatók és a tervezők olyan beruházási dokumentációkat adjanak a termelőknek, amelyeket olcsón és gazdaságosan lehet megvalósítani. Az MSZMP Szolnok megyei j Bizottságának köszöntője a j magyar sajtó napja alkalmából 1 Kedves Elvtársak! Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága nevében a 5 magyar sajtó napján őszinte tisztelettel és szeretettel { köszöntőm a sajtó valamennyi dolgozóját, a Szolnok | megyei Néplap, a Magyar Rádió és Televízió Szolnoki | Stúdiója szerkesztőségét, munkatársait, egyre szélese- | dő tudósító hálózatát, az üzemi lapok kollektíváit, a ♦ megyei lapkiadó Vállalat és az MTI dolgozóit. Történelmi eseményre, az első kommunista sajtó, | a Vörös Újság megjelenésének 53. évfordulójára ein- $ lékezve üdvözöljük újságíróinkat, rádiósainkat, akik a ! leghaladóbb hagyományokat folytatva politikai fele- | lösséggel működnek közre a szocialista építés e sajátos területén, pártunk X. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. Országunkban kiegyensúlyozott belső helyzet van. Minden évben az előzőekhez képest többet tudhatunk ■ magunkénak. Anyagiakban és szellemiekben jobban, : egyre kulturáltabban élünk. Gondolkodásunkban, ma- : gatartásunkban, munkánkban a szocialista tartalom ] válik fokozatosan uralkodóvá. Alapvetően az eredmé- ' nyék jelzik életünk minden területét. A Szolnok megyei Néplap, a Magyar Rádió és Te- ú levízió Szolnoki Stúdiója dolgozóinak munkája szerves részét képezi a politikai, gazdasági, kulturális terüle- ; ten elért eredményeknek. Megyei lapunk közel 40 000- es példányszámban történő megjelenésével a lakosság döntő többségére kiterjesztette hatókörét, üzemi lap- . jaink is átfogják munkahelyeik dolgozóit, s a rádió szolnoki stúdiójárlak is egyre több a hallgatója. Me- ‘ gyénkben is százezrekhez a leggyorsabban jut így él a sajtó útján a párt szava, útmutatása, tájékoztatója. Közismertek a hibáinkból fakadó gondjaink is. Hatékonyabban kívánunk előrelépni szocialista gaz- :: daságunk fejlesztésében, a termelés, a termelékenység emelésében, a munkafegyelem megszilárdításában, a kultúra, a közgondolkodás formálásában. Céljaink, : feladataink világosak. A X. kongresszus határozatai :: az élet valamennyi fő területére megfogalmazták a :: lakosság érdekeinek megfelelő tennivalókat. E halá- : rozatra épülnek pártbizottságunk, végrehajtó bizottságunk határozatai, cselekvésünknek ez a vezérfonala. A határozatok végrehajtásában mindenkinek ; növekedik a felelőssége. A szocializmus magasabb szinten történő építése követeli ezt. Az újságírók felelőssége is nagyobb, munkájuk sokrétűbb. A párt, a : társadalom érdeke, hogy a lakosság gyorsan tájéko- jj zódjon a világ dolgaiban, a nemzetközi, a belpolitikai : életben, értse azokat, lássa az összefüggéseket és tudatosan dolgozzon az iparban, a mezőgazdaságban, a társadalmi, kulturális életben jelentkező feladatok végrehajtásán. ■ Pártunk számított és számít a sajtó dolgozóira, : mint élvonalban lévő politikai munkásokra és elvárja tőlük, hogy továbbra is a kongresszus határozatában : foglaltak szerint következetesen képviseljék a szocializmus igazságát, segítsék leküzdeni a meglévő hibákat és mozgósítsák a lakosságot még hatékonyabban : a szocialista feladatok végrehajtására. Kívánunk erőt, egészséget további munkájukhoz! Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága | nevében: CSÁKI ISTVÁN NEGYVENHÁROM ŰJ LAKÁS ÉPÜL MEZŐTÚRON, A FŐTÉREN. AZ ÚJ LAKÓHÁZ FÖLDSZINTJÉN ÜZLETSOR LESZ. AZ ÚJ ÉPÜLETET 1973-BAN ADJÁK ÁT RENDELTETÉSÉNEK. Földmunkák a főtéren Zsaluzzák a vasbeton oszlopokat Magyar konzervipari berendezések világszerte Évről-évre keresettebbek a világpiacon a magyar konzervgyíári berendezések. A napokban 1 millió 200 ezer rubel értékű megállapodást köttitt a hazai konzervgyári berendezések exportőre, a komplex vállalat szovjet külkereskedelmi partnerével. A komplex külkereskedelmi vállalat leefőhb piaca a Szovjetunió, ahol tizenöt év alatt több mint félezer magyar komnlett koraaervfSvánat szereltek fel. Ez azt jelenti, hogy a konzervgyári kapacitás több mint 40 százaléka magyar berendezés. A komplex csaknem 20 országgal áll kapcsolatban. magyar konzervgyárak működnek több szocialista országban. ázsiai tt. afrikai államokban, s olyan nag» konzervipari hagyományok kai rendelkező országok ban, mint Olaszország, Da nia* Hollandia, Ausztria. i
