Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
1971, december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Óvoda a faházban Két 100 személyes óvoda épült Szolnokon a Ság vári körúti iskola mellett. Az ni létesítményt az életveszélyessé nyilvánított Kolozsvári úti óvoda növendékei veszik birtokukba. Mérnökök továbbképzése Mezőtúron Egyiptomiak a „MALÉV — Jó, jó! — kórusban kiáltják. Kiejtésük még nem a legtökéletesebb, s valószínűleg nem is lesz az, hiszen mindössze hét hónapot töltenek Magyarországon. Továbbképzésükből egy hónap telt eL Tizennégyen vannak. — Többségük agrármérnök, né- hányuk a gépészmérnöki karon végzett Mindannyian egyiptomiak. — Fogadtatásuk? — Jó, jó! — Akár magyarul is foly. tathatjuk. Értik, hogy mit mondok, de válasz már nem kerekedik. Aztán egyikük nekibátorodik, rámutat társára: — Ez egy fekete. A másik helyesbít: — Szép fekete! Kitör a nevetés, fesztelenné válik a hangulat. — O meg arab magyar. A sor végén mintha egy környékbeli magyar állna. — VqV látom, könnyen tanulnak magyarul. — Segítenek magyar barátaink. De csak a barátaink! Barátnőink ugyanis nincsenek. Pillanatnyilag ez sem baj, hiszen most az ismeretek bővítése a fontos. Kara Miklós, a mezőtúri Felsőfokú Gépészeti Technikum tanára. A diákok azt mondják: ő a MALÉV tanszék vezetője. Onnan repül a legtöbb diák. Ott csak kellő szaktudással lehet boldogulni. Oda osztották be a továbbképzésre érkezett — egyiptomi mérnököket. Tolmácsuk veszi át a szót: — Azt mondják, a vártnál szívélyesebb a fogadtatás és alaposabb a képzés, szívbéli köszönet érte az intézmény vezetőinek, s mindenkinek,, aki elősegíti tanulmányaikat. — A szocialista országokban gyártott gépekkel, műszersorokkal ismertetjük őket, — magyarázza Tóth István igazgatóhelyettes. Elméleti és gyakorlati foglalkozás váltja egymást. — Szeretnénk máshol is szétnézni Magyarországon. Tóth István nyugtatja őket: — Lesz rá módjuk. Speciális kocsijaink járják az ország jelentősebb üzemeit, gazdaságait. Januártól kezdve az ügyeletesek mellé beosztjuk egyiptomi barátainkat. Tanulmányi kirándulások is szerepelnek programunkban. A felsőfokú technikum különben a gyakorlati képzést tekintve — számtalan előnnyel rendelkezik. A jövő hétfőtől például több napra volgográdi szakemberek érkeznek speciális berendezésekkel Mezőtúrra. Az ország minden részéből várnak vendégeket erre az alkalomra az intézetbe. Most már az is biztos, hogy a tavasszal náluk rendezik meg az országos gépészeti konferenciát, ami egyben nemzetközi gépbemutató is lesz. Azt hiszem, hogy magyar- országi tanulmányútja során nem véletlenül tetszett meg az egyiptomi földművelés- ügyi miniszterhelyettesnek a mezőtúri Felsőfokú Gépészeti Technikum, s alapos mérlegelés után ítélte az intézetet a gyakorlati továbbképzést leginkább szolgáló helynek. Ezért is tűnik érthetetlennek, hogy a főiskolává válásban több felsőfokú technikum megelőzte a mezőtúrit. Ezért sovány az egyik „mi- nisztériális” ember szájából a vigasz: — „A kapitalizmus láncai is ott szakadnak először él, ahol a leggyengébbek, s jön helyettük létre fejlettebb társadalmi formáció”. Tudjuk, minden hasonlat sántít, — de ez aztán alaposan. Félreérthetetlenül és elfogadhatatlanul. Simon Béla Hidegek m ^racmak-e a Piidiái«irok? Napjainkban a fűtéskultúra forradalmát éljük, egyre többen térnek át a gáz, vagy olajtüzelésre. Abban a családban. ahol a férj és a feleség is dolgozik — már pedig nálunk ez a jellemző — az asszony nyilván sokkal szívesebben főz a gáztűzhelyen, vagy gyújt be az olajkályhába, minthogy szenet, vagy fát cipeljen a pincéből. A vállalatok, intézmények is egyre több olajkályhát vásárolnak, mert azzal sokkal kényelmesebb a fűtés. Ennek ellenére még egyáltalán nem szorult ki a „hagyományos” tüzelőanyag, a szén sem. A Szolnok megyei TtlZÉP Vállalat az elmúlt évben Például 30 ezer vagon szenet és brikettet hozott forgalomba. A vállalatnál, számolva az új tüzelési módok elterjedésével, úgy tervezték, — hogy a IV. ötéves tervben ötezer vagonnal csökken ez a mennyiség, vagyis évente ezer vagon szénnel kevesebbre lesz szükség. Ez azonban csak terv volt, mert meglepve tapasztalták, hogy már ebben az évben csak 25 ezer vagon szén kelt eL — Megpróbálták kideríteni az okát és végeztek egy fölmérést a megyében. Kiderült, hogy az idén vásárolt olajkályhák és gáz bekötések száma egyáltalán nem indokolja az ötezer vagonos csökkenést. Mi történhetett hát tulajdonképpen? A fölmérés során az is kiderült, hogy egyes vállalatok, intézmények jóval kevesebb szenet vásároltak mint tavaly, és valószínűleg kevesebbet, — mint amennyire szükségük lesz a télen. Vezethette őket az a szándék, hogy így kevesebb eszközlekötési járulékot kell fizetni, szenet meg majd vesznek közben. A tél novemberben már megmutatta a fogait, — a TÜZÉP-telepek forgalma is jelentősen emelkedett akkor — de az igazi hideg még minden bizonnyal ezután jön. Nyilván senki sem szeret dideregni a ffitetlen munkahelyen, vagy az iskolában, viszont könnyen előfordulhat, hogy egy tartó- sabb zimankó esetén azokon a helyeken, ahol nem gondoskodtak — vagy gondoskodnak — idejében a tüzelőről. hidegek maradnak a radiátorok, Z. A. 7ás-ka Van-e gyönyörűbb út, mint a túróscsusza útja a tányértól a szájig? Tányértól a szájig, ha éhes az ember. Zavarban vagyok, mert ezúttal barátról írok. Ügy is írhattam volna: jóbarátról, de úgy is, hogy itt Szolnokon sok ember ismerőséről írok. — Esti Hírlapot tessék. Itt az Esti, megjelent az Esti Hírlap... Az óra sem lehet pontosabb nála. A Békében, a Nemzeti Étteremben, a Körúti Falatozóban, a Tündében Jóska mindennapos vendég. — Esti Hírlapot tessék! Éjfél után érkezett a vonatom. Jóskának már nem vöt „estije”. — Elkérem valamelyik asztaltól, aztán, ha kiolvasta vissza viszem, csak megvacsorázom közben... A Béke étterem egyik asztala mindé,, este a Jóskáé. A vacsora túróscsusza. És nincs gyönyörűbb út, mint a túróscsusza útja a tányértól a szájig. Asztal. Kicsi pénztornyocskák az asztalon. Tíz és húszfilléresek, forintosok. Ott a Békében készül a minden esti számadás. — Mennyi a haszon Jóska? Ragyog az egész ember: — Hét forint... Aztán szomorú az egész ember: — De elvesztettem a totómat. Egy szelvényem volt, az is elveszett... Ha sok a vendég a csapóajtó mögött talál asztalt magának Jóska. — ö a mi helyettes főnökünk — mondják a felszolgálók és a „Kedves Vendégnek” minden haragja elszáll, hogy ő már nem kapott túrós- csúszát. Az utolsó adag csusza Jóska jussa. Igaz: záróra után ő segít az asztalokra tenni a székeket, ő segít rendet tenni a már kiürült étteremben. — Miből él maga? — Megélek én becsülettel... — Hét forint haszonból? — Azt én csak spórolom. Mert reggel fél négykor... Torokszorongató a számadás: hajnalban kezd. Járdát seper, a nyitáshoz készít elő üzleteket. — Mindig adnak reggelit érte... így kerül a hajnali, reggeli féldeci is. — Tudja úgy van ez. hogy mindig akad munkám. Engem még sehonnan se kergettek el. A „Gólyánál’’ kezdem... — Mire gyűjt Jóska? — Hót... — csupa titok most az arca. Aztán elmondja, hogy egy rádió kellene, olyan kicsi, amit magával hordhat az ember... Kicsi rádió? A kis sors kicsi reménység, de ami nagyon szép: óriási hit. — És ha nyerne a totón, akkor mit csinálna? — Megvenném a rádiót, de a munkám azt nem adnám, mert becsülnek engem. Van nekem reggelim, ebédem, vacsorám és szeretnek is, azt elhiheti... Jóska eszik. A megérdemelt túróscsuszát eszi. És nincs gyönyörűbb út, mint a csusza útja a táltól az éhes szájig. — ö a mi helyettes főnökünk.,. Nézem Jóskát, s a magam torlódó gondjai jutnak az eszembe, ö egy másfajta világban szánnivaló ember lehetne csak. Kisemmizett. Itt joga az asztal, a neki félretett vacsora, a hit, hogy becsülik. S ha Jóska egyszer nem indulna el hajnalban, akkor bizony zavar támadna e szőkébb világban. A rádió ára pedig egyszer biztosan összegyűl. — Mennyi a haszon Jóska? — Ma hét forint — mondja és csupa öröm az arca. Bartha Gábor Bűn, sok tételben Lapunk november 23-i számában bűnügyi riportot közöltünk Horász János, volt martfűi Tisza cipőgyári osztályvezető, elsőrendű vádlott és Kovács János, volt martfűi Tisza cipőgyári főművezető, másodrendű vádlott bűnperéről. A riporthoz Fodor Sándor elvtárs, a Tisza cipőgyári üzemi pátbizottság titkára észrevételeket fűzött. Észrevételeinek szívesen helyt adunk, mert ezzel a szövevényes ügy olvasóink előtt még világosabbá váliK. Elmondta, hogy a riport néhány megállapítását Martfűn tévesen értelmezték. — Ezért szükségesnek tartjuk kiegészítésként hozzáfűzni, hogy a Horász—Kovács bűnügyben nem a szerkesztőségünkhöz érkezett panasz alapján indult meg a vizsgálat — noha ilyen panaszos nálunk -is járt —, hanem a gyár vezérigazgatója az üzemi pártbizottság és a szak- szervezeti bizottság javaslatára rendelte el a vizsgálatot. Ezt a vizsgálatot követte a bűnvádi feljelentés. Az üzemben lefolyt vizsgálat után a vállalat a maga hatáskörében fegyelmi büntetéseket szabott ki mindazokra, akik az ügyben vétkesek voltak. — Tizenkilenc személy kapott fegyelmi büntetést, ezek közül kettőt elbocsátottak. A pártbizottság a vétkes párttagok ellen fegyelmi eljárást indított és kilenc személynek pártbüntetést szabott ki. Nem mindenki értelmezte szándékunknak megfelelően az idézett cikk utolsó fejezetét, ezért azt még egyszer idézzük: „Epilógus. Az ügy — hiszem — a szolnoki járásbíróság ítéletével nem zárult le. Bizonyára akad majd gazdasági helyzetünkért ás közéletünk tisztaságáért felelősséggel érző szerv, amely megvizsgálja, hogy kiknek van még ebben a hínármozgású ügyben erkölcsi felelősségük?! Csak megkérdezi talán valaki a hódmezővásárhelyi szandálüzem vezetőit is, hogy mennyiben voltak elégedettek a martfűi „üzlettel”. Egyébként az elsőrendű vádlott, Horász János az ítélet kihirdetésekor már nem a Tisza Cipőgyár kalkulációs osztályvezetője, honem a hódmezővásárhelyi szandálüzem üzemgazdasági vevatclje volt...” Szükségesnek tartjuk a cikk fenti megállapításaihoz hozzá tenni, hogy a szóban- forgó bűnügynek arra a vonatkozására gondoltunk, — ami a hódmezővásárhelyi felelősöket illeti. Nyomatékosan aláhúzzuk ezúttal is: reméljük, nemcsak a martfűi Tisza Cipőgyárban utolért tettesek és vétkesek felelnek, hanem azok is, akikről rajtuk kívül szó van a cikkben. Az építőipart kiszolgáló berendezések fejlesztése Lassú az építőipart kiszolgáló anyagok, szerkezetek, felszerelések, berendezések gyártásának fejlesztési üteme, állapította meg pénteken Salgótarjánban megtartott ülésén a Nóg- rád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Kezdeményezés még viszonylag elég sok akad, az ügyintézés azonban még rendkívül vontatott. A tapasztalatokat összegezve az ülésen rámutattak, hogy az építőipart kiszolgáló anyagok, és eszközök gyártásának fejlesztését célzó beruházások a kivitelezés lassú üteme miatt csupán a IV. ötéves terv időszakának második felében, vagy még később, csak a tervidőszak végén kezdik meg „ termelést. Ez természetesen erősen kihat az építőipar ellátására. Elhatározták az ülésen, hogy a szóbanforgó beruházások kivitelezését megkülönbö>zte- tatt figyelemmel kísérik, s felszólították az érdekelt vállalatokat, hogy gyorsítsák meg a beruházások kivitelezését, s gondoskod iának arról, hogy az indulás után az új üzemek és üzemrészek a tervezett hatékonysággal és kapacitással termeljenek. A bolognai opera a Szegedi Szabadtéri Játékok jövő évi műsorán Papp Gyula, a szegedi vrosí taacs elnökhelyettese, a fesztivál intéző bizottsága elnöke és Horváth Mihály a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóhelyettese pénteken saítórt'ékoztatót tartott. Beszámoljav arról, hogy a közelmúltban Olaszországban jártak és megállapodást kötöttek a bolognai opera vezetőivel, hogy a bolognai opera közreműködik az 1972. évi szegedi szabadtéri játékokon. Az olasz egvűttes vezető szólistái mellett a színház teljes zene és énekkara is hazánkba látogat, mintegy 250 taggal. A D6m téri színpadon július 28—29 és 30-án bemutatják Verdi Otellóját. A szegedi fesztivál vezetői emellett beszámoltak arról, hogy kialakult a műsomaptárj Július 21, és augusztus 20, köeött. 18 előadást tartanak a Dóm téri színpadon. Erkel Hunyadi László című ooerája és Verdi Otellórt 3—3 alkalommal Strauss A cigánybáró című dal iá téka négyszer, Shakespeare Rómeó és Júliája háromszor kerül színre, két előadást tart Szegeden egy lengyelországi népi együt*es, amely már mintegy 30 külföldi államban lépett fel. A szakszervezeti együttesek Szegeden h'''"’nmá- nyos nemzetközi n^nítáne fesztiváljának gálaest1 ét Ugyancsak a Dóm-téri színpadon tartják meg. A Hunyadit Szinetár Miklós. a Rómeó és Júliát Vámos László. A Cigánybárót Félix László rendezd A játékok igazgatósága rövidesen megkezdi a művészeik szerződtetését is. t
