Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-29 / 306. szám
1971. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jövőre kezdik meg a belső technológiai .szerelési munkákat a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi 1200 vagonos tárházában. A téli szünidőben is „teltház77 Jászberényben a Kókai László úttörőház gazdag programmal gondoskodik arról, hogy a város általános iskolásai kultúrált szórakozással és sok hasznos játékkal tölthessék téli szünidejüket. A programban természettudományos rajzfilmek és az olimpiákról szóló rövid ■ filmek vetítése szerepel. A téli szünidőben rendezik meg „a ház bajnoka”, címért folyó asztalitenisz versenyt. A ping-pong asztalok körüli reggel 8-tól délután 5-ig tartó sürgés forgás azt sejteti, hogy az úttörők közül sokan pályáznak a megtisztelő címre. Sokan látogatják az úttörőház báb-szakkörének bemutatóit és sokan készülnek a január 30-ára meghirdetett „szünidei élményem” című rajzkiállításra. Nagy várakozás előzi meg a nyolcadikosok műsoros klubdélutánját, a fenyőfa bontás alkalmával megrendezésre kerülő tréfás vetélkedőt és a december 31-re tervezett szilveszteri előzetest. Szabad-e mindent kock? Panaszos levéllel a BUBIY-nál Jászberényben Ágas-bogas panaszügyről hozott levelet a posta szerkesztőségünkbe. Olvasván, ez a kérdés furdalt: milyen csorbák esnek — és miért — a munkások érdekvédelmén a BUBIV jászberényi gyáregységében. A Darázs utcai üzem élfurnérozó brigádja aláírással sérelmezett több- cLölSOt. a levél... . A brigádnak azonban már csak két tagjával találkozCsőke most segédmunkás a malomban, hogy több pénzt vihessen haza a BUBIV-nál kapott októberi kereseténél. Az még 1400 forintra sem kerekedett ki, pedig — mint mondja — olyan biztatással hívták a nyáron el az „Aprító”-ból, hogy az élfurnérozó műhelyben 2000 forinton felül kereshet. Akiket viszont a gyáregység más műhelyeiből helyeztek át az élfurnérozóba, azok már eleve számíthattak a keresetük csökkenésére, így járt ismételten Böröcz Józsefné, aki már az év elején is dolgozott e félszu- terén műhelyben. A februári keresete méltánytalanul kevés lett, noha vállalati érdekre hivatkozó kérésre akkor 12 órás műszakban is dolgozott, alkalmanként este 6-tól reggel 6-ig. Böröczné akkori keresete 960 forint lett — panaszolta most lakásán. Az októberi, teljesítménybérben elért keresetüket mindannyian sérelmezték, mert az még az alapórabérüknek a ledolgozott,' órákkal egyenlő szorzatát sem érte el. Főművezetőjük az ezzel kapcsolatos, panaszukra hol kézlegyintéssel „felelt”, hol meg ilyen szavakkal: „Én nem kereshetek maguknak pénzt.” ^Akik pedig — bizonyíthatóan — az ő felelősségét is szóvá tették a vékony boríték miatt, azok közül többet azzal biztatott: kiteszi őket az udvarra anyagmozgatónak. hattam a félszuterénben lévő élfurnérozó műhelyben. Hárman ugyanis annyira tarthatatlannak találták sérelmeik orvoslásának elodázását és főművezetőjük bánásmódját, hogy időközben kiléptek a BUBIV-tól. Egyikük fiatalkorú, ketten már családosak. Böröcz Józsefné- nek két gyermeke van, s űgyánennyínek az eltartásáról kell Csőke Károlynak is gondoskodnia. Böröczné végül is e viták meddősége miatt hagyta ott a BUBIV-ot. Róla, Csőke Károlyról és két más — fiatalkorú — panasztevőről személyi minősítést „állítottak ki” a gyáregység vezetői, amikor e sorok írójával leültek tisztázni a problémákat. Csőke kilépéséért nem kár — finoman így összegezhető róla a véleményük. Böröcznéről előbb elmarasztalóan azt mondták, nem érezte jól magát sehol, utóbb viszont egyetértettek abban, hogy szorgos asszony, jó munkaerő volt. Kifogásolható bánásmód Ilyen szempontból az egyik fiatalkorút csak 40—50 százalékos igyekezetűnek nyilvánították, a másiknak a kilétére alig tudtak emlékezni — oly szerény, halkszavú,- de dolgoskezű — mondották jellemzésül. Nos, ha Böröczné munkáját is ellentmondásosan ítélték meg, vajon nem tévedhetnek-e- a még náluk dolgozó másik fiatalkorú lebecsülésében? Hogy éj,szakáztatni nem lett volna szabad őket — azt elismerték. Hogy a főművezető bánásmódjában is lehet kifogásolni való, azt is „megengedjük” — summázták véleményüket .távollétében. Mondjam ezt én a szemébe — biztattak, míg Szöllősi Károly bizonylatokért jártkelt. Nos, én tudtára adtam a gyáregység vezetői előtt a bánásódját illető panaszokat. Minthogy azonban ő a levélírók kilétét ismeri, ezúton kérek garanciát arra, nehogy végül is rajtuk csattintsa az ostort» Fölmerült még a vezetőkkel folytatott eszmecsere közben, hogy az élfurnérozáshoz utóbb felszerelt ETA-gépeket egymáshoz túl közel helyezték el, emiatt könnyen történhet baleset. A szakszervezeti titkár, Völgyi József is ezen a véleményen volt. Nemszilaj Géza igazgató viszont nyugodt magabiztossággal 'állította: jól vannak azok úgy. Ha „máshonnan” kapott panaszoslevél ügyében járnék most, akkor ő sokkal inkább „reszketne”, mint emiatti?). Később megtudtam, hogy a felületkezelők munkahelye fokozottabban biztonságtalan, mint az élfurnérozóké. De nekik is termelniük kell, noha a robbanásveszély náluk mindennapos kockázat — mint az igazgató szavaiból kitűnt. Damoklész kardja nem védőpajzs Emiatt tényleg nyugtalanok lehetnek a vezetők, hiszen az esetleges tragédia Damoklész kardjaként lóg felettük is. Hajszolják a termelést, hogy — miként az igazgató mondta — megte-' remtsék ezáltal a feltételeket az új telephelyük birtokba vételéhez. Szabad-e mindent kockáztatni azonban, hogy ezt elérjék? Egy sor más helyen ezért a célért sokkal rosszabb körülmények között, de annál nagyobb lelkesedéssel dolgoznak — fűzi hozzá Nemszilaj Géza, — mint a furnérozóban. — De most már ott is csodát művel a közelmúltban megbízott brigádvezető — nyugtattak meg a gyáregység vezetői. ök jobban tudják, közvetlenebb megítélés alapján, hogy mit várhatnak új megbízottjuktól, mint a kívülállók. . Jómagam csak abban ké- telkedhetem — de alapos okkal, — hogy a robbanásveszélynek kitett munkakörülmények közt „nagyobb lelkesedéssel” dolgoznak — gázálarcban — az emberek Aggódom értük, mert Damoklész kardja nem védőpajzs, és helytelenítem, hogy az üzemi szakszervezeti szerv szemet huny mindezek felett. Magyar István Hirdetmény Túrkeve város Tanácsa ,1971. október hó 25. napján tartott ülésén tanácsrendeletet alkotott „Túrkevb város címerének megállapításáról és használatának rendjéről”, — valamint „A vásárokról, piacokról és járművek megértéséről ét a tanácsi mázsaházak mérlegelési dijának megállapításáról”. A tanácsrendeletek kihirdetésük napján lépnek hatályba, s a hivatalos órák alatt megtekinthetők — a VTVB Titkárság szervezési osztályán. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Panaszra kézlegyintés ? A párt munkás jel! egének erősítésvért Szép szerződés Olyan szép, amilyet még nem is láttam. Forgatnám lapjait, de elfér mindössze egy vékonyka lapon. Ajándékozási szerződés. Nyolc, arany-, ezüst- zöldkoszorús szocialista brigád szerződése. Nevükben írta alá Fehér Géza gépkocsivezető — s hat kiskorú gyermeke, családja nevében köszönte meg Bata Sándor kalauz. Történt mindez az év utolján a Volán 7. sz. Vállalatnál. A személyforgalmi főnökség nyolc szocialista brigádja úgy határozott, segít egy olyan szocialista brigádtagnak, akinek nehezebb az élete, mint másoknak, aki jobban rászorul a forintra is, megértésre is. Elmentek Bata Sándorékhoz — másokhoz is — Cibakháza Öregszőlőbe. Házat épít a hatgyerekes kalauz, látták bajban — gondban, de hajlékot, sajátot akar családjának. Aztán megbeszélték mit tehetnének. A szerződésben egyszerűen keresetlen szavakkal így fogalmazták: „valamennyi brigádtag egy napi munkabé-ének felajánlásából eredő 19 057 forint összeget ajándékozás jogcímén felajánlják nevezett kalauznak, hogy ezt az összeget családi háza építésére fordítsa.” Szép szerződés — jó emberek azok a brigádtagok. Egy társukon segítettek, egy nagycsaládos br’gádtagnak szép ajándékot adtak. — sj — tsz rezeteknek Űj szolgáltatással segíti a termelőszövetkezeti vezetőket a keszthelyi Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési Intézete. Az üzemi .döntésekhez . elengedhetetlen mezőgazdasági és közgazda- sági információk birtokába juttatják őket. Erre a célra információs hálózatot hoztak létre. A hálózat szakemberei állandó kapcsolatot tartanak a tudományos intézményekkel és a legújabb kutatási eredményekről tájékoztatják a közös gazdaságok irányítóit, vállalkoznak az új eljárások, mezőgazdasági technológiák részletes leírására, ismertetésére is. Az agrártudomány és gazdaságtan külföldi eredményeiről közvetve szereznek információkat, tanulmányozzák a szaksajtót, felhívják a figyelmet a követendő kezdeményezésekre, új módszerekre. PuitUTlk x. kongreszszusának határozata kimondja: „Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkád jellegének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dolgozók leg jobbjainak kommunistává nevelésére és a pártba való felvételére.” A kongresszus határozata minden pártszervre és pártszerVezetre kötelező. Vajon mit tettek a határozat végrehajtásáért Kisújszállás kommunistái? A városi pártbizottság adatai szerint 1969-ben 82, tavaly .56 párttagot vettek fel. A visszaesés okát Kisújszálláson a pártszervezetek egyéb elfoglaltságával — vezetőségeid. újjáválasztásá- val, kongresszusi készülődéssel — magyarázzák. Ám ez a magyarázat csak részben elfogadható. A visszaesés tanulságait Kisújszálláson igyekeztek levonni és hósznosították a korábbi tapasztalatokat. A pártépítés helyzetét az idén a városi párt-végrehaj tóbizottság, majd a pártbizottság is megtárgyalta. A titkári értekezleteken többször foglalkoztak a tagfelvétellel. Az Idén sgámszerűségében jobbak az eredmények, bár a két évvel ezelőtti szintet nem sikerült elérniök. A számszerűség nem elsődleges. Javult a tartalmi munka is, bár korántsem kielégítően. A 40 pártszervezet közül az idén egyetlen új párttagot sem vettek fel a háziipari szövetkezetben és a MÁV gazdasági vasútnál. Az utóbbiban tavaly sem. Áz új párttagok összetétele eltérő képet mutat. Pozitív vonás, hogy jelentősen nőtt a fiatalok és a nők aránya. Az idén 34 nőt vettek fel a pártba Kisújszálláson. A IX. kongresszus óta egyre több fiatalt ajánlanak a KISZ-szervezeték. Nevelő munkájukra a pártszervezetek is számítanak, s biztatják őket. Az idén hat 18— 21 közötti fiatalt vettek fel, s érdeklődés van a 18. évüket be nem töltöttek részéről. Kár, hogy csak a diákok és nem a fizikai munkát végző fiatalok részéről. Hiba az is, hogy egyes 20—21 évesek úgy nyilatkoznak: „én már kiöregedtem a KISZ- ből, azért kérem a pártba való felvételemet.” Pedig feltételként kellene megszabni, hogy ez a korosztály továbbra is az ifjúsági szövetségben teljesítse pártmegbízatását. Ez év első tíz hónapjának megyei statisztikája szerint a párttagság 50$ százaléka fizikai dolgozó. Arányuk sajnos kedvezőtlenebb a korábbi évekénél. Kisújszálláson rosszabb a helyzet, tavaly a párttagok 46,3 százaléka volt fizikai dolgozó. Az év végi statisztika még nem készült el, ám az összetétel aránya aligha változik. Az idén felvetteknek csak 46,5 százaléka fizikai dolgozó, tehát nincs változás, az arány nem javult. A tsz-ekben tíz párttagot vettek fel, közülük öten adminisztratív munkakörben dolgoznak, az ipari üzemekben huszonkilenc fizikai munkás felvételét fogadták el. Kisújszálláson négy tsz- ben hét pártalapszervezet működik, a Búzakalászban csúcsvezetőség van. Kissé furcsa, hogy a tsz pártalap- szervezetek inkább az adminisztrátorokhoz találják meg az utat, mint a növény- termelőkhöz, traktorosokhoz, vagy az állattenyésztőkhöz. Munkamódszerükön, nevelő Munkájukon feltétlenül változtatni kellene. A IV. ötéves terv időszakában és az idén Kisújszálláson öt ipari üzem, illetve szövetkezet települt, s a városban csaknem 800 új munkahely létesült. A férfifehérnemű gyárban több mint 500 fiatalasszony, lány dolgozik, a téglagyár hetven, a vasipari vállalat telephelye ötven, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára nyolcvan munkást foglalkoztat. Az új üzemekben megalakultak a pártszervezetek. Létrehozásukban a területi alapszervezet is sokat segített két évvel ezelőtt. Az új pártszervezeteknek nehéz dolguk van. Az új munkások túlnyomó többsége háziasszony volt, most először dolgozik üzemben. Gondolkodásukban fokozatosan válnak munkásokká. Ám a nevelésüket gyorsítani lehetne. Kiforrott, elméletileg képzett munkás alig van közöttük. A szorgalmas, érdeklődő, párthoz legközelebb álló munkásokat, munkásnőket a pártban kellene kommunistává nevelni. A páltfpít' si munka Kisújszálláson ellentmondásos. Az újonnan felvettek számszerű emelkedése nem feledteti a fizikai dolgozók arányának stagnálását. Többet kellene tenni a párt munkásjellegének erősítéséért. — m. I. — Irányelvek — cs szolgáltatás javításáért Néhány nappal ezelőtt hasznos útmutatót, a mindennapi munkához jó segítséget nyújtót kaptak megyénk várpsai, nagyközségi és községi tanácsai, valamint a járási hivatalok. A megyei tanács ipáid osztályán készült a tartalmas összeállítás. Címe: Irányelvek a magánkisiparosok működésével karvsolatos hatósági feladatokról. Miért volt rá szükség? Ügy mondjuk, megyénkben a harmadik ötévese terv az iparfejlesztés, ipartelepítés időszaka volt. A negyedik ötéves tervet a szolgáltatásfejlesztés időszakának nevezhetjük. Nem állunk túlságosan rosszul, szó sem róla. Megyénk a tízezer lakosra jutó magánkisiparosok aranyszámávpi (márpedig a szolgáltatások egy jelentős részét a tanácsi vállalatok és szövetkezetek mellett énnen a kisiparosok végzik) a megvék között a hatodik helven/ áll. A számok .aeonban korántsem adnak reális képet. A kunszentmártoni járásban tízezer lakosra számolva a megyei átlagnál — kilencvenhárom kisiparos —• is jobb az arány. Százhúsz kisiparos dolgozik ott tízezer l^kos szolgálatában. Mégis: Nagyréven nincsen cipész, fodrász, vízvezetékszerelő. Ti- szaugon nincs cipész, fodrász és villanyszerelő. Mármost ha a legjobb arányszám ilyen péid*oat is takar, valóban időszerű, hogy a tanácsok. iparhatósági jogkörükké] jobban, hozzáértőbben éljenek. E jogkör egyébként megtehető^ sen decentralizált, "hiszen Szolnok megyében a városok. járási hivatalon mellett a nagyközségi' tanácsok is iparhatóságok. Összesen 52 helységben adhatnak és vonhatna^ meg iparengedélyt a tanácsok. Ezért hasznos irányelv, ha úgy tetszik útmutató. Az is, mert mellékletében megtalálható minden olyan rendelet, törvény gyűjteménye) amely < a magánkisiparra vonatkozik, s amelyet a mindennapos munkában oly gvakran kell elővenni, forgatni, szeriemében dolgozni. A kiadvány legnagyobb érdeme. hogv igyekszik — a gyakorlati tanácsadáson túl — a kisiparosok munkájának fontosságát hangsúlyozni, a helvonk^nt még tanasz*alható nézeteket befotedcolnl. Az ügyintézés szeli ornének változtatása. a gyorsasén a határidők betudásának ösztönzése mind ezt bizonyltja. Megyénkben jelenleg négyezernél több kismaros dolgozik. Három év alatt ezerrel nőtt a szemük. Mivel a szolgálta+ésok fejlesztése* a k^veékezö esztendődben VT^rt nnovnbb feladat, így jó előrelátást, a mindennapos munkához talán évekre is alapos se-. gítséget jelent a néhány «apja megjelent tanácsi kiadvány; . .
