Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Szolnok mearw ni .1971. décem/óer 28. EGYVT1 MELL LSELEHEBNCnE! AZ ALKOHOLIZMUS ELLENI KÜZDEEi & ~ a szakszervezetek oldaláról Kérdéseinkre válaszol* VIRIZL4Y GYULA ö SZOT titkára Az üzemekben, ® általá­ban minden munkahelyen mind nagyobb szerephez jutnak, a szakszervezetek. Hogyan kapcsolódnak bele a szakszervezeti bizottságok és aktívák az alkoholizmus el­leni harcba — erről kértünk tájékoztatást Virizlay Gyulá­tól, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkáré* •tói. — Tudomásunk van arról, hogy. a SZOT Elnöksége is- mételten napirendre tűzte a túlzott alkoholjogyasztásnak a dolgozók egészségét és a termelés zavartalanságát egy­aránt veszélyeztető kártéie~ léi, s megjelelő határozatot ps hozott. Hallhatnánk-e va­lamit e határózatról, annak sorsáról? — A SZOT Elnöksége tat, Idézett határozatában meg­állapította, hogy a szakszer­vezeteknek az alkoholizmus elleni küzdelemben főleg fel- világosító, nevelő és ellenőr­ző feladataik vannak és le­hetnek. Tevékenységük egy­részt annak megelőzésére arányul, hogy a dolgozók az ital rabjaivá váljanak, más­részt elősegítik az alkoholiz­musban már megbetegedet­tek gyógyulását, óvják őket a visszaeséstől; segítenek ab­ban, hogy újra hasznos tag­jai lehessenek a társadalom­nak. Mielőtt a részletekre és <a $6 módszerekre rátérnék, megállapíthatjuk, hogy az alkoholizmus elleni szak- szervezeti fellépés figyelem­reméltó eredményei kezde­nek kibontakozni. Lényeges ebben a munkában egyrészt az együttműködés más szer­vekkel (a Vöröskereszttel, az üzemorvosokkal, a tanácsok­kal stb.), másrészt az irá­nyítottság. Más-más módszer _ szükséges ugyanis például az építőiparban, mint égy iskolában, vagy például a közlekedés területén. Ennek megfelelően kellett kidol­gozni a szakszervezetek ne­velő, felvilágosító munkájá­nak irányelveit is. A SZOT illetékes szervei az elnökségi határozat óta több ízben megvizsgálták a szakszervezetek tevékenysé­gét az alkoholizmus elleni küzdelemben, A legutóbbi ellenőrzés szerint jó tapasz­talatokról számolhatunk be Nógrád, Hajdű-Bihar, Békés, Borsod és Vas megyékből. Ami az ágazati szakszerve­zetek tevékenységét illeti, kiemelkedő a Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének munkája, ahol igen magas­szintű a megelőző tevékeny­ség. Jó! szervezi az alkoho­lizmus elleni küzdelmet a Vasas Szakszervezet is, a szakma heterogén jellege azonban itt sok nehézséget okoz. Az egyik legnehezebb ebből a szempontból az épí­tőipar, ahol a családon kí­vüli élet, különösen a mun­kásszállásokon lakóknál, fo­kozza a1 veszélyt, Jelentős erőfeszítést tesznek a ME- DOS2 szervei is, elsősorban az egészségvédelemben. — Miként történik az üze­mekben az alkoholisták fel­kutatása, gyógykezelésre irá­nyítása, utógondozása és re­habilitációja? — Az üzemi szakszerveze­teknek csak akkor áll mód- ■ jukban az alkoholisták gyó­gyítását, gondozását és reha­bilitációját támogatni, ha tudnak róluk és számontarí- ják őket. Kisebb üzemek­ben ez nem okoz nehézsé­get, hiszen úgyszólván min­denki ismeri egymást A nagyüzemekben, a szétszórt telephelyen dolgozók között ez csak akkor- TéKeísegeí Tia: a szakszervezet megkülön­böztetett figyelemmel törő­dik az alkoholisták sorsával és meg is szervezi a tájéko­zódás módszereit E tekin­tetben még sok a tennivaló. Jó példaként említhetjük meg Borsod megyét ahol a nagyobb üzemek szakszerve­zeti bizottságai és az üzem­egészségügyi szolgálat együttműködnek s rendsze­resen figyelemmel kísérik a részegeskedők sorsát A la­kóbizottságok segítségét is igénybe veszik az alkoholis­ták felkutatására. A békés­csabai üzemek nagy részé­ben igen jó munkát végez­nek a szakszervezetek és az üzemorvosok; a gondozott alkoholistákról nyilvántar­tást vezetnek, megszervezik utógondozásukat. Több üzemben a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetés az üzemi Vöröskereszttel kar­öltve dolgozik az alkoholiz­mus elleni küzdelemben. Szigorú intézkedéseket fe­gyelmiket indítanak azok el­len, akik ittas állapotban jelennek meg a munkahelyü­kön, vagy munka közben isznak. — Mit tesznek a szakszer­vezetek a prevenció, az anti­alkoholista agitáció és pro­paganda területén? — A legfontosabb feladat a megelőzés, és ebben nagy szerepük van a szakszerveze­teknek is. Itt a leglényege­sebb a harc a meggyökerese­dett szokások, téves nézetek ellen. Ismeretes, hogy az italozás többféle módja rend­kívüli mértékben elterjedt szokássá vált Ilyen például az, amikor munkakezdés előtt pálinkát isznak; ez szá­mos baieset forrása volt és lehet a jövőben is, ha nem lépünk fel ellene erélyesen. Ilyenkor nemcsak a felvi­lágosítás, a fegyelmezés, ha­nem adminisztratív eszközok lüTíaimazása' (például a gyá­rak közelében lévő italbol­tok munkakezdés előtti be­záratása stb.) szükséges. Trópusi állatok — hóban A másik jelenség; a* al­koholfogyasztás egyre inkább általános társadalmi szo­kássá válik, mind a magán­életben, mind a hivatalos érintkezésben. Küzdeni keli az elharapódzó ivászatok el­len, elsősorban azok köré­ben, akik nem tudnak mér­téket tartani, mert az ilyen emberek könnyen iszákossá válhatnak. Kétségkívül, ez a j harc nagyon nehéz, sok tü- j reimet kíván. De ha arra gondolunk, hogy az alkoho- * listák száma egyre növek­szik, vállalni kell az ilyen népszerűtlen feladatot is. — Mondhatna-e valamit a SZOT terveiről, elképzelései­ről az alkoholizmus elleni küzdelem fokozására? — Ismételten csak hang­súlyozni tüdőm az agitáció és a propaganda, a felvilá­gosítás, a példamutatás je­lentőségét Feladataink kö­zött szerepel, hogy több me­gyében a helyi és megyei társadalmi szervek bevoná­sával egész napos konferen­cián ismertetjük az alkoho­lizmus következményeit t (anyagi kihatásait egészség­ügyi, bűnügyi vonatkozása­it); szemléltető eszközökkel, tablókkal mutatunk rá a ká­ros következményekre. Rendkívül hasznosnak tar­tom a sajtónyilvánosságot is; köszönetünket fejezzük ki , ezért a hozzászólási lehető­ségért is. Ami a szakszerve­zeti tevékenységet illeti, a munka neheze itt az üzemi szakszervezeti szervekre há­rul. Az eddiginél szélesebb körű. következetesebb tevé­kenység. valamennyi illeté­kes állami és társadalmi szerv szoros együttműködé­se szükséges ahhoz, hogy az alkoholizmus térhódítása el­lepi küzdelmünk még ered­ményesebb. legyen. Követkesikg Molnár Károly nyilatkozata. Gyártás robbantással ■ Űj építkezési anyaqs ,§nkiolEó" gyanta Ü A • robbanóanyagokba« hatalmas energia rejflk. Fel­szabadításukhoz azonban lgm sajátos körülmény k szük­ségesek, bár hadászati, építészeti, bányászati hasznosí­tása régi. Az utóbbi években azonban egyre jobban el­terjednek a fémmegmunkálás területén is a robbanó­anyagokkal végzett műveletek. Ezek az. űj, nagyenergiájú eljárások . egyrészt sok esetben kitűnően helyettesítik a hagyományos meg­munkáló műveleteket, másrészt minőségileg áj, sajátos téchn^ógial és konstmketós lehetőségeket tárnak fel. Ma már a robbanó alakítás segítségével az űrhajók és a szuperszőnlltus repülőgépek más technológiával szin­te megimin,'á'h~ta'l?.n titán bu kriőelemei éppen úgy -'lőállíthaíók. mint a vegyipar nagy szelvényű, saválló béléses tartályai vaev a híradástechnika aükroméreíű áramköri elemei, ■* ....................- . S B' A nyugat-európai orszá­gokban az utóbbi években keletkezett nagy tüzek jő részénél s műanyag volt a bűnbak. A lángok gyors terjedése a műanyagok gyors terjedésével volt ösz- szeíüggésben. Az építkezé­seken használt különböző műanyag csövek és más ele­mek ugyanis rendkívül gyú­lékonyak. Gyorsan megfog­ják és továbbítják a lángot Ez történt annál a nagy megdöbbenést keltő francia- országi tűznél is, ahol per­cek alatt ráomlott a szóra­kozó helyiség a báloző fia­talokra. A korróziónak, a sávnál; és más vegyi hatásnak rendkívül jő ellenálló mű- anyagfajták nemcsak köny- nyű súlyuk, hanem hosszú élettartamuk miatt is egyre nagyobb teret hódítanak az építkezéseken. Ilyen mű­anyaggal, .úgynevezett telí­tetlen poliészterrel akarták például. befedni legutóbb a Keleti pályaudvar csarnokát is. Az áttetsző műanyag — amellett, hogy jó megvilágí­tást adott volna, jobban el­lenáll az időjárás viszontag­ságainak, mint az üvegtető. A tervet mégsem valósítot­ták meg. — Attól kellett ugyanis tartani, hogy a jól égő poliészter már egy moz- donyszikrátói is könnyen lángba borul. Ekkor merült íe! az igény egy olyan műgyanta iránt, amely — ha meg is fogja a szikrát — nem ég tovább. Ismét, mint már olyan sok más esetben, a Műanyag- ipari Kutató Intézet sietett a szakemberek segítségére. Sikerűit egy olyan ..önkiol­tó” gyantát előállítaniok, amely nem terjeszti tovább a tüzet .megfogia” a lán­got. A kutató intézet kísér­leti műhelyében már meg­kezdték a gyártását, s ezzel egy fontos, nélkülözhetetlen an vágót adnak az építők­nek. Mind több állatkert ben tartják télen is szabadban a trópusi állatokat — közöl­te a Winnipeg! (USA) állat­kert igazgatója. Ez* jobban tűrik min* a mesterséges „trópusi klímát”. A szabad- bán való teieltetésnek azon­ban előfeltételei vannak. El­sősorban az alkalmazkodó­képesség kialakítása szüksé­ges, amit a hőmérséklet fo­kozatos csökkentésével lehet elérni. Ebben az időszakban az állatok megfelelő szige­telőréteget alakítanak ki (zsiradékpárnát, sűrűbb szőr­zetet). Szükséges továbbá, hogy az állatok megfelelően védve legyenek az időjárás szélsőséges hatásaitól. Lé­nyeges a megfelelő, kalória- dús táplálék biztosítása is. Ez utóbbit azonban tavasz- szal a normális táplálékkal kell felcserélni, nehogy fe­lesleges háj képződés induljon meg. E szempontok figye­lembe , vételével sok trópus! állat meglepően alacsony hő­mérsékletet képes elviselni károsodás nélkül. A kanadai Ontarió Állat- kertben oroszlánokat, tigri­seket és jaguárokat még —20 C fok hőmérsékleten is a szabadba» tartanak. A szin­tén kanadai Alberta Game Farmon a vastag széna fek­vőhellyel ellátott nyitott szállások elegendő védelme* nyújtanak a hideg és metsző szél ellen. Akklimatizált ta- pírok, zebrák, tevék és az afrikai antilop sok fajtája a hóban kitűnően érzik ma­gukat, A mérsékelt égöv alatt lévő számos állatkerti­ben íbiszeket, Rhaesus-maj- mokat. gibbonokat, kakadu­kat, emukat és struccokat tartanak télen is a szabad­ban. Ezek eredeti környeze­tüknél 40 C fokkal alacso­nyabb hőmérséklethez is ké­pesek hozzászokni. Az ákklimatizálódott álla­tok általában egészségeseb­bek, mint magas hőmérsék­leten élő elkényeztetett ro­konaik. Bundájuk vagy tol­lazatuk vastagabb és fénye­sebb, hosszabb ideig élnek * és tenyésztésük js eredménye­sebb. A washingtoni állat­kertben egy tapir, amelyet csak nyitott szállás védett az időjárás szeszélyeitől, 28 évet élt. A rotterdami állat­kert jő eredményeiről híres tigristenyészete az állatkért igazgatója szerint, nem utol­sósorban köszönhető annak, hogy az állandóan fű tetten ketrecben tartott állatokhoz folyamatosan friss levegőt áramoltatnak. Ilyen környe­zetben a bengál- és szunda- tigrisek jól fejlődnek, kitű­nően szaporodnak és teljesen mentesek maradnak a légúti fertőzésektől. Száloptika a műszerben Ä röntgenkép az esetek többségében csak tájékoztató információkat nyújt az orvo­sok, a diagnoszták számára. A test vezetékeiben, többé- kevésbé üreges szerveiben beállt elváltozásokról bizton­ságosan csak belső vizsgálat­tal lehet meggyőződni. Ré­gebben csupán operatív úton pótban is alkalmas a fény vezetésére, nagyon megköny- nyíti a belső vizsgálatokat, s felvételek készítését is le­hetővé teszi. A képen látható műszer­rel a vese, a vesevezeték, a húgyhólyag és a húgycső belső felületéről lehet, felvé­teleket készíteni. Az orvos WmMßk Ü * ipl t \ I ül ifi ,i , v jti i,,-s Száz. éves mozgalom A peredvizsnyikek szövet­sége (festők és szobrászok vándorkiállításokat rendező orosz haladó művészeti szö­vetsége,) megalakulásának 100. évfordulója alkalmából a Szovjetunióban hat egy­ségből álló bélyegsorozatot adtak ki. — A bélyegeken Vlagyimir Makovszkij, Nyi- kolaj Jaresenko, Nyikolaj Kaszatkin Grigorij Mjaszo- —------­j edov, Alekszej Szavraszov, Ivan Siskin egy-egy festmé­nyét ábrázolták. | A bélyegék névértéke 2—20 kopejka. — Méretük i 37x52 milliméter. A pred- vizsnyikek szövetsége 1923- ig működött. Tagjai 48 ki­állítást rendeztek, amelye­ket Oroszország különböző városaiban mutattak be, Lelőhelyek Szerbiában A geológusok Medveda közelében (Szerbia) gazdag arany-, ólom. és cinklelő­helyre bukkantak. A jeze- rinai lelőhely eredményei a legbiztatóbbak. Á talaj ösz- szetételét ugyan csak 1000 méteres mélységig vizsgálták , ki, de máris biztosra vehe- ; tő, hogy jelentős mennyisé- : gű ólom, cink, arany, réz é$ egyéb ásványi anyag rejlik i a föld mélyébe* § nyílt erre lehetőség. Ké­sőbb csöveken, szondákon át felvezetett, fényforrással el­látót* , tükrös szerkezetiekkel végezték (s végzik ma is) a vizsgálódást. A technika egyik új vívmánya, az ún. száloptika . (rendkívül vé­kony üvegszálakból képzett nyaláb), mely görbült álla­Vlgyázat: Jegesedés! „Nyugodt felhőképződés, a felhők alsó szegélye 1000 méter, felső határa pedig ké* és fél ezer méter ma­gasságban fekszik, köd nincs, gyenge jegesedés” — kapja kézhéa az időjárás jelentést minden felszálló repülő és helikopter pilótája. Ezekben á jelentésekben minden eset­ben szó esik a jegesedésrői. Nőtt a repülési Sebesség, hasosnlóképpen a repülés magassága és hatósugara is, 4e a jegesedés mindmáig a pilóták ellensége maradt A Szovjetunió Országos Rádió- aktív Tüdományos Kutató Intézetében béta-sugarakat használtak fel a RIO—3 típusú jég szíghálízátor ter­vezésénél. A berendezés a jégesedést észlelve automa­tikusan bekapcsóljá a repü­lők, Illetve helikoptere^ jég­védelmi rendszeréi Ezen kívül vezérli azt a jelzőre?# f ' oí ÄM A * ' bal kezében tartott hosszú csőben vannak az üvegszál- nyalábok, amelyek egyrészt a vaku fényfelvillanását; to­vábbítják, másrészt a,fény­sugaraknak a fényképező­gépbe való visszajuttatására szolgálnak. A japán ipar ál­lítja elő ezt az új urológiai vizsgálóműszert. szert is, amely azonnal hírt ad az atmoszféra paraméte­reinek a jegesedést elősegítő megváltozásáról. A műszer érzékelő egy­ségén képződő jégréteg csök­kenti a béta sugarak inten­zitását, amelye* az érzékeny műszer azonnal regisztrál. A hengeres, csáp alakú ér­zékelő egység érintkezik a repülővel szembe áramló le­vegővel. A csáp felső részét helyezték el a „stronciura— 90”-nel működő sugárforrást A béta-sugár áram intenzi­tását gázkisüléses számláló­val regisztrálják, Veszélyes zónába érv* í. műszer állandóan jelzi a bs génységnek A jégképződé® lehetőségét, á* rőgtöjj mű­ködésbe hója* a légvédelmi «nds»»>* te. A műszer és- aSSbö&í egysége kÖnnyea eí- fcc-lyethétő a repülőgép, vágy is helikopter torztól ’ -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom