Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-28 / 305. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. évf. 305. sz. 1971. dec. 28.. kedd Veszélyes belenyugvás H árom évvel ezelőtt húszán vesztették életüket üzemi baleset miatt a kohó- és gépipar vállalatainál. Idén, októberig 38 halállal végződött baleset volt, s a statisztikusok kimutatták, hogy 1968-hoz képest 62 százalékos az emelkedés. Az úgynevezett csonkulásos balesetek száma ugyanebben az időben 10 százalékkal csökkent, de még így is több mint 17 ezer ember sérült meg az elmúlt hónapokban a KGM vállalatainál. Nézzük, ugyancsak tényszerűen, az okokat: a legtöbb baleset anyagmozgatás közben történik, a sorrendben a második helyen a zsúfoltság, az általános rendetlenség áll. A gépek helytelen kezeléséből szám azott a balesetek 25 százaléka, az üzemi közlekedési balesetek pedig 11 százalékkal szerepelnek a statisztikában. A statisztika szűkszavú, nem értékel, csak a tényeket közli: tíz hónap alatt egyetlen iparág gyáraiban meghalt 38 ember... Miért? A jegyzőkönyvek szerint a szakértők felderítik az okokat, keresik a felelősöket, néha meg is találják, sűrűn a már halott áldozat személyében. A jegyzőkönyvek többnyire csak az adott esetre szorítkoznak, pro és kontra bizonyítékokat sorakoztatnak fel, s mégis: ha az ember végigolvassa ezeket a szomorú dokumentumokat, némi hiányérzete támad, s tovább keresi a választ, hogy rriért hal meg évről évre egyre több ember a munkahelyén? Mert több és bonyolultabb a gép? Aligha! A gépek biztonságos kezelésének szabályait meg lehet és meg kell tanulni. Erre való a többi között az úgynevezett balesetvédelmi oktatás. Valaha — nem is veszélytelen munkahelyen — magam is részesültem ilyen oktatásban. Sokat mondok, ha öt percig tartott. Néhány, unott hangon eldarált tőmondat, egy aláírás, valami hivatalos papíron és az ügy le volt zárva. Jól ejrlékszem: napokig tartott, amíg rájöttem, hogy mit és hogyan csináljak, ha el akarom kerülni a bajt O lyan munkahely volt ez, ahol a legelemibb biztonsági előírások közé tartozott bizonyos védőeszközök használata. S mégis: irtóztunk ezektől az eszközöktől, mert védeni ugyan védtek bennünket csak éppen dolgozni nem lehetett bennük: ormótlan, kényelmetlen, célszerűtlen darabok voltak, s jól tudták ezt a műhely vezetői is. Csak akkor parancsolták ránk, ha valami magasrangú látogató érkezett Tudom, hogy a helyzet azon a munkahelyen azóta sem változott, s most már tudom azt is, hogy nagyjából ugyanaz a helyzet másutt más gyárakban is. ; ; , t A szakszervezetekben emberek százaj fáradoznak azon, hogy érvényt szerezzenek a különböző munkavédelmi előírásoknak. A gyárakban viszont ezrek és tízezrek dobják sutba ugyanezeket az előírásokat és nagy bajnak kell ahhoz történnie, hogy legalább ideiglenesen megszilárduljon a munkavédelmi fegyelem. S talán még nagyobb bajnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy valóban felderítsék a baleset valamennyi valóságos okát s a ’ felelőst vagy felelősöket keményen ír. egbüntessék. Voltam már olyan szakszervezeti elnökségi ülésen, ahol kerek 1000 forintra büntettek egy gyárigazgatót mert az irányítása alatt álló üzemben sorozatos munkavédelmi szabálytalanságokat tapasztaltak. Köny- nyű felmérni, hogy vajon milyen hatása lehet ilyesfajta büntetésnek, s vajon milyen lehet a felelősségrevonás az alacsonyabb rangban lévő felelősöknél... ■"■ártana olyan műhelyekben, amelyeket elemi biz- I tonsági okokból azonnal be kellett volna zárni, ám a szakszervezet érvelését percek alatt leszerelték az ilyenkor szokásos két szóval: „vállalati érdek”, vagy ter- az ilyenkor szokásos két szóval: „vállalati érdek”, vagy „termelési érdek” — vagy ha szívósabb okvetetlenkedőkkel áll- nek szemben — „népgazdasági érdek...” A variációk valamelyike rendszerint hatásos. Végtére is melyik az a munkavédelmi felügyelő, aki a „népgazdasági érdek” ellen is veri az asztalt és követeli a veszélyes munkahely felszámolását? Egyszóval: úgy tűnik, nem lehet érvényt szerezni az írott szabályoknak, törvényeknek, az általános műszaki fejlődéssel együtt járó biztonságtechnikai követelményeknek. Egy elromlott termelő gép rendbehozására sokkal hamarabb akad TMK kapacitás, mint egy elszívóberendezés megjavítására. Számjegy-vezérlésű automata csodagépek dolgoznak a műhelyekben, de a mellettük álló munkás kényelmetlen, látványnak is visszataszító öltözékben, védőeszközzel dolgozik. Órákat pocsékolnak fölösleges értekezletekre, O* nincs idő és türelem alaposan, pontosan megtanítani valakit arra, hogy mire kell vigyáznia, ügyelnie. t , .. Ú gy tűnik: azok számára, akik nemcsak a termelési eredményekért, de a műhelyek rendjéért, az emberek biztonságáért is felelnek, még mindig nem elég nyomós figyelmeztetés, hogy a kohó- és gépiparban 1968 óta több mint száz ember halt meg és több mint 71 ezren szenvedtek könnyebb vagy súlyosabb sérülést munkájuk közben! ■ : - s rrr,<. i v. Cs. Hogyan tovább? Kevesebb építési több munkával — Miután megtanácskozták közös dolgaikat az EVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetői, felhívással fordultak munkatársaikhoz. E sokszorosított szöveg azokat a teendőket összegezi, amelyek parancsolőan szükségesek a jövő alapvetése érdekében. A tanácskozáson természetesen ezt a programot sokoldalúan megvitatták. A felhívásban a „hogyan tovább”- ról szóló útmutatás indokaira és szükségességére soksok érvet sorakoztattak fel. Bőven jut munka mindenkinek Arról, hogy milyen a vállalat mai helyzete, Redler Károly igazgató számolt be nyíltan, közérthető őszinteséggel. Zártunk már a mostaninál sikeresebb évet is — emlékeztet, s a tavalyi helytállásért kapott „Szocialista munka vállalata” cím lényegében a harmadik ötéves terv során nyújtott teljesítmény elismerése is volt. 1966—70 között az iparági átlagnál nagyobb ütemű növekedést biztosított a vállalat munkásgárdája az évenkénti teljesítményben. Ugyanilyen „léptékkel” szabták meg saját maguk is az újabb középtávú terv fejlődési ütemét, amihez a szükséges belső ipari háttér megteremtésével szintúgy számoltak. Ennek a terve meghiúsult — saját erőből e háttér megteremtésére nem futja, mástól viszont ■— ma már bizonyos, hogy » .remélt támogatást nem kaphatják meg. 'S ha már léptéket irtunk, az is tény, hogy azonos mérvű teljesítmény-növelést vártak megyeszerte a vállattóL A hozzá benyújtott építési, igények ezt bizonyítják. Az 1972-re szóló munkamegrendelések már hiánytalanul lekötik a cég teljesítő képességét. Nincs tehát semmi alapjuk azoknak a „házon belül” szárnyra kelt híreszteléseknek, hogy egynémely szakmában kevesebb a teendő annál, amennyi a munkáskéz. A túlzott építési Igényeket — az építőipari vállalat szerencséjére is — most központilag korlátozzák. A cég tarsolyában egyébként már 1973-ra szóló, illetve csak akkori kezdéssel vállalt előzetes munkaigények is vannaK. Mindahány jól tanúsítja, hogy feszített munkaütemet várt el a megye már a tavalyi prognózis szerint a vállalattól. A több cmra« többe is került S éppen a múlt esztendő anyagellátási zökkenőinek elkerülése végett biztosította magát a cég az ellen, hogy az anyaghiány okozta gondok idén megismétlődjenek. Már az első félévben olyan készleteket vásárolt sok építőipari anyagféléből, amelyeket belső és külső okok miatt idejekorán nem is használhatott fel. A nagyobb készletekért viszont fizetni kellett ,nem is keveset. Más kérdés, hogy ma több olyan építményt kell számontarta- ni, amely elkészült, át is adtaik a beruházónak, az viszont nem képes folyósítani az érte járó pénzt. Összegszerűen több millióról van n>ár pedig szó. Mindezek következtében a vállalat anyagi helyzete az' év végére nem valami rózsásan alakult. Jó néhányan meg is váltak emiatt már a cégtől. De nemcsak emiatt, nemcsak a másutt többre licitált kereseti lehetőségért Okkal kifogásolták például az elvárható szociális és munkakörülmények hiányát néhány építésvezetőségnél azok a szakipari dolgozók, akik egy-egy létesítmény befejező teendőit látták volna eL A mostoha körülmények helyen, a jövőért azonban nemcsak az adott építésvezetőségekről, hanem a vállalattól való távozásra is késztették többültet. Tarthatatlan egy-egy „generál” szervezetnél a szakipariak ilyen fogadtatása — állapították meg immár nem először. A kilépések szaporodása kényszerintézkedést is sürget azokkal szemben, akik elmulasztják a szociális normák megteremtését a szakipari dolgozók számára. Nem különben az olyan munkahelyi vezetőkkel kapcsolatban is, akik a zavartalan építkezés előfeltételeinek biztosítását rosszul szervezne meg, vagy a munkafegyelem megkövetelésében mulasztanak, engedékenyek. Parlagon hagyni kár Különösen fontos követelmény a vállalati gépiek jobb kihasználása, s ezáltal a munkateljesítmények fokozása. Több helyütt a gépek parlagon „heverése” miatt marad el a kívánt termelékenység, s ennek — mint a felszólalóktól hallottuk — következményeit a havi keresetükön sem „érzik meg” a felelősök. Magától értődőén tarthatatlan a jövőben az ilyen lazaság is. Jobban oda lehet figyelni ezután az említett hiányosságok következetes felszámo-' lására, mert — mint az igazgatótól hallottuk — már az- új évben harmadára-felére csökken több főépítésvezetőségnél is a munkahelyek száma. Egy-egy építkezésre ezáltal nemcsak több figyelem. hanem több építőmunkás és gépi erő is összpontosul majd — következésképp hatékonyabb lesz a munka, gyorsabban valósul meg egy-egy kivitelezés, amelynek a gazdaságossága is fokozottabban érvényesíthető lesz. Ma: Hűséges asszonyok A tudomány világából Gyártás robbantással Midi szoknyás macskák Leütötték és kizsebelték Háromszorosára emelkedik az algyői földgazter melés Az algyői szénhidrogén medence az idén több mint 300 millió köbméter földgázt szolgáltat. — Jövőre a földgáztermelés megháromszorozódik és eléri a 900 millió köbmétert. Juratovics Aladár, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője elmondotta, hogy 1972. közepiére elkészül az úgynevezett szabadgáz üzem, — mintegy 270 millió forintos beruházással. A napi 4 millió köbméter termelésű létesítményt a gáztermelésre képzett kutakra alapozzák. Az építési munkák „félidőhöz” érkeztek. —- A hazai gyártmányú berendezésekkel — szeparátorokkal és egyéb készülékekkel — ellátott üzemben kiválasztják majd a nyers gazolint és a tiszta, feldolgozott gézt 60 atmoszféra nyomással az országos hálózatba továbbítják, elsősorban Budapest, valamint környékének ellátására. 1973-ra másfél milliárd köbméter földgáz termelését tűzték ki célul. Az üzem elkészültével megvalósul a szénhidrogén mező fejlesztésének negyedik üteme, az úgynevezett „d” program; A következő ütem, az „e” program előkészületi stádiumban van. Szovjet—magyar kooperációban 850 millió forintos beruházással gazolin-üzemet hoznak létre. hiki k - tudósítások - hírek - tudósítások - hírek Az áruellátást segítik A jászberényi Vörös Csillag Termelőszövetkezet évek óta jól segít} a város lakóinak áruellátását A szövetkezetnek zöldség, gyümölcs pavilonja van a város piacterén. ahová nyáron naponta, télen pedig hetenként kétszer szállít zöldségárut Két évvel ezelőtt a tsz újabb elárusító helyek létrehozásával javított a helyi áruellátáson. A Kossuth Lajos úton egy korszerű tej, tejtermék és kenyérboltot, valamint egy zöldség-gyümölcs boltot épített. A Dózsa György úton bérbe vett, majd felújított egy sütőüzemet és rendbe hozta a hozLégi bombázások sorozata a VDK ellen Bhutto Rahman sejkkel tárgyal Brandt Nixonhoz utazott KÜLPOLITIKAI TUDÓSfTASAlSK A & OLDALON . zá tartozó kenyérboltot. Az idén az öt üzlet éves forgalma elérte a négy millió háromszázezer forintot, s bár a szövetkezetnek ez a tevékenysége nem a legjövedelmezőbb, jövőre 20 kh holdon termesztett, zöldséggel és 20 holdon termett diny- nyével biztosítja majd. hogy boltjaiban folyamatos legyen az áruellátás. Az állami földek tsz- tulajdonba adásáról A MÉM miniszteri értekezlete hétfői ülésén többek között az állami földek termelőszövetkezeti tulajdonba adásáról tárgyalt. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről hozott 1967. évi törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a tsz-ek megvásárolják azokat a földeket, amelyek használatukban vannak ugyan, de tulajdonosuk az állam. A törvény hatályba lépése óta 1738 termelő- szövetkezet csaknem 630 000 hektárnyi állami föld tulajdonba adását kérte, ebből 584 000 hektárt a tsz-ek meg is kaptak. Az állami tulajdonban és a termelőszövetkezetek - használatában lévő 1131 000 hektárnyi földterületnek mindent egybevetve 55 százalékát vették már át tulajdonjogilag is a termelőszövetkezetek, amelyek aranykoronánként 10 forintért váltják meg a földeket és ezt az összeget öt év alatt kell kifizetniük. A miniszteri értekezlet megállapította, hogy az átadások üteme megfeleld. Megtárgyalta a miniszteri értekezlet az 1971. január elsejei hatállyal átszervezett kilenc szűkített hatáskörű tröszt tevékenységét is. Megállapította, hogy a trösztök döntési jogkörrel felruházott igazgató tanácsai újtípusú, demokratikus vezető testületként működnek és tevékenységük összhangban van a népgazdasági és az ágazati érdekekkel. Kedvezően alakultak kapcsolataik a szállító és a vevő vállalatokkal, valamint a pénzügyi szervekkel. Magyar fiatalok védnöksége NDK-beli építkezésen A magyar ipar történetében először vállaltak védnökséget fiatal magyar szakemberek idegen ország ipari építkezése felett: az NDK- belj bitterfeldi vegyi kombis nát építésén dolgozó magyar KISZ-fiatalok és a német ifjúsági szervezet képviselői írtak alá védnökségi szerződést. A bitterfeldi vegyikombináthoz a Transelektro külkereskedelmi vállalat négy óiiáskazánt szállít összesen 330 millió forint értékben. A kazánokat 300 fiatal magyar szakember szereli fel és helyezi üzembe. Az NDK ipara számára döntő fontosságú objektumban 1975-ben kezdik meg a termelést, s a magyar szakemberek több éven keresztül segédkeznek az építésben. A két ország fiataljai a magyar gépek pontos szállítására és az egyéb határidők betartására vállaltak a maguk részéről kötelezettséget. A szerződést a Transelektro. a Magyar Hajó- és Darugyár és az Energounion. illetve az Industria Anlagen import külkereskedelmi vállalat; a Veib Combinat Bitterfeld, a Dampferzeugenbau Combinat és a Craftwerk- anlagenbau ifjúsági szervezeteinek képviselői írták alá. A szerződés lehetővé teszi a magyar fiataloknak, hogy bekapcsolódhassanak a német ifjúsági szervezetek munkájába. s megkönnyíti nyelvtanulásukat és szakmai ismereteik bővítését,
