Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

«2ÖLWÖK WE&rm KtPtAP SÄ 2é&i»S«í & T EGYÜTT KELI CSELEKEDNÜNK2 Sb AZ ALKOHOLIZMUS ELLE! KÜZDELEM — az ügyész szemével . Kérdéseinkre válaszolt dr. Csendes Károly3 a legfőbb ügyész helyettese í*-s feiozással, a szeszesital- fogyasztással kapcsolatos konvenciók ma is széles kör­ben »érvényesülnek és hab­nak. Számos olyan esemenyt (névnap, fizetés, születésnap, katonai bevonulás, búcsú, stb.) tartunk nyilván, amely italozásra szolgálhat alapul Ezeket az alkalmakat még bővítettük is, például a fe­lettes szervek látogatásával, az eredményes tárgyalás be­fejezésének hitelesítésével, stb. Dr. Csendes Károlynak, a legfőbb ügyész helyettesé­nek véleményét kértük ® probléma társadalompoliti­kai vonatkozásairól, —> At alkoholizmus efíe­s»S küzdelem egészségügyi és társadalompolitikai kér­dés. Ügy gondoljak, hogy az figyészséget, mint bűn­üldöző hatóságot, főleg az alkoholizmus társadalom­politikai vetületel foglal­koztatják, , —» A bűnözés alakulá­sában az alkoholizmus való­ba»; igen jelentős tényező; a bűncselekmények elköve­tésében — különösen egyes bűntett! kategóriákban — meghatározó szerepe van. A számos objektív vagy szub­jektív ok és körülmény köl­csönhatásának eredménye­ként jelentkező bűnözés okai között egyre nagyobb helyt foglal el az alkoholizmus, illetve az alkohol eseti,, ás mértéktelen fogyasztása. Amíg 1966-ban & bűntettet alkohol közrejátszásával megvalósítóknak az összes elkövetőkhöz viszonyított aránya 18 százalék volt, ad­dig ez az arány 1970-ben már 24,6 százalékra emelkedett; vagyis tavaly minden ismert, negyedik bűnelkövető alko­hol hatása alatt cselekedett, fgy került összeütközésbe • törvénnyel. Még megdöbben több ké­pet kapunk akkor, ha az al­kohol bűnözésre gyakorolt hatását egyes kiemelt, ma­gas társadalmi veszélyessé- gű bűntetteknél vizsgáljuk. Például 1970-ben a súlyos testi sértést elkövetők 32,5 százalékánál, az emberölést megkísérlők 49,3 százaléká­nál, a garázdaságon értek 50,3 százalékánál, a hivata­los személy elleni erőszak bűntettét elkövetők 62,5 szá­zalékánál Játszott közre alkohol. — M alkokéinak a bű­nözés alakulásában ját­szott kiemelkedő szerepe- bői következik, hogy az al­koholizmus elleni harcban Jelentős feladatuk van a bűnüldöző hatóságoknak. Hogyan látják el ezt a lel­. adatot? — A bűnüldöző szervek­nek a maguk eszközeivel el­ső sorban a notórius alko­holisták ellen kell lelépniük. Amennyiben a büntetőel­járás során azt állapítják meg, hogy a bűntett elköve­tése mértéktelen alkoholfo­gyasztással függ össze, a bí­róság az elkövetőt arra köte- lezheti, hogy kényszerelvo­nó kezelésnek vesse magát alá. Míg a korábbi jogsza­bály csak a rendelőintézeti • elvon ó-kezelésről, a részeg személyek kijózanító szobá­ba szállításáról és a csalad­járól nem gondoskodó alko­holista munkabérének kifi­zetéséről rendelkezett, ad­dig az űj — a korábbi tvr. vonatkozó rendelkezéseinek a megtartása mellett — át­fogóan szabályozza az auco- holisták önkéntes és kötelező gondozását, elvonó kezelését, bevezetve a kórházi elvonó kezelést és a munkaterápiás intézeti gyógykezelést Is. — As alkoholizmus, a »értéktelen Italozás és » velejárd bűnözés elleni tűzdelem nem korlátozód­hat csupán a bűnüldöző szervek tevékenységére. Milyen további feladato­kat Iát? **“ ValőbaaC es ® 'aase esak akkor vezethet sikerre, ha az alkoholizmus elleni küzdelem a társadalom, mindannytunk közös ügyévé válik. Az alkoholizmus meg­fékezése, visszaszorítása az egész társadalom érdeke lé­vén, az ellene való megef- lelően hatékony küzdelem társadalmi és gazdasági té­ren egyaránt átfogó intézke­déseket kíván. Szeretnék itt két negatív fényezőt megemlíteni Az egyik az a semmiképpen sem helyeselhető anyagi ér­dekeltség, amely arra ösz­tönzi a belkereskedelmi. vál­lalatokat, különösen a ven­déglátó üzemeket, hogy mi­nél több alkoholt adjanak eL > Lehet, hogy államunk kasszájába ez sok pénzt hoz, de meg vagyok győződ­ve arról, hogy ennél jóval nagyobb anya® és erkölcsi értékek mennek veszendőbe az alkoholos állapotban el­követett károkozással. ' A másik ilyen káros té­nyező az az eléggé el nem ítélhető magatartás, amelyet — tisztelet a kivétel — egyes vendéglátóipari üzemi dolgozók, legtöbbször ’veze­tőikkel cinkosan összejátsz­va, követnek el. magasabb borravaló reményében. Az 6 bűnös támogatásuk nélkül jóval kevesebb kár keletkez­ne, kevesebben ülnének bör­tönben és talán kevesebb család hullna szét Megítélésem szerint a saj­tónak, a rádiónak, a televí­ziónak az eddiginél hatáso­sabb propagandát kellene ki­fejtenie az alkoholizmus le­küzdése, illetve visszaszorí­tása érdekében. Emellett a tanácsi és a társadalmi szer­veknek is fokozottabb gon­dot kellene fordítaniuk ér­re, beleértve az alkoholiz­mussal kapcsolatos gyermek­és ifjúságvédelmi problémák megoldását is. " Az alkoholizmus elleni ha­tékony propagandának vé­leményem szerint olyan tár­sadalmi szemlélet kialakítá­sát kellene elérnie, amely az eddiginél határozottabban el­ítéli az iszákosságot, a ré­szegséget, és amely alkalmas az e téren általában tapasz­talható közömbösség felszá­molására. Következik: Virizlay Gyu­la nyilatkozata ,, Karácsonyi bejgli A karácsonyi ünnepeken az utóbbi években igec gyak­ran emlegetjük az' omlós vagy kelt tésztából készült s dióval vagy mákkal töl­tött rúdalakú tészta nevét, írásba két alakváltozata is feltűnik: bejgli, beigli. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára a j-s írásformát használja, az Idegen Szavak Kéziszótára pedig az i-s vál­tozatot. Az sem véletlen, hogy so­kan ellenszenvvel viseltetnek ezzel az idegen eredetű és har.gszerkezetében még ma is idegenül ható névvel szemben. Szótáraink sem igen foglalkoztak vele, s ez azt is. Sokan fájlalják, hogy a újabban kapott szélesebb körben nyelvi szerepet Ré­gebben inkább csak a bizal­masabb társalgási nyelvben és beszédhelyzetekben je­lentkezett. Az igényesebb nyelvhasználatra tudatosan törekvők a vejdling, fasir1, nudli, hokedli, fecni, flanc, sercli, sámli, kaszni feltétle­nül kerülendő szavak között emlegetik a bejgli hangsort {?. Sokan íájllaják, hogy a pusztuló ízes magyar étel- eevek helyett és helyén több német eredetű szó vállal sze­repet Volt idő, amikor a diós vagy mákos tekercs, illetőleg a mákos és diós patkó megnevezésekkel tisz­telték meg ezt e tésztát. Még azok a városi német polgá­rok is ezekkel a magyar el­nevezéssel éltek, akik ezt a bajor-osztrák eredetű szót meghonosították nálunk. A bejgli szó eredeti hang­alakja ugyanis a ’meghajlít’, ‘hajUtf, patkóalakúvá formál’ jelentésváltozatokra utaló német beugen igére vissza­vezethető s a mdJcoj, diós patkó jelentéstartalmat hor­dozó bajor-osztrák beugel hangsor­Az is igaz azonban, hogy a régi karácsonyi asztalokra tenrü szokott bobájka, kará­csonyi kalács, mézes-mákos metéli ritkábban enyhít« a karácsonyi vendég éhét, s helyettük a bejglinek neve­zett mákos, diós tekercs, má­kos. diós patkó szolgál sajá­tosan karácsonyi étekül. Hogy személy szerint mi a véleményem a bejgli hang­sorról? Egyik levélírónknak e feltett kérdésére a válasz rövid: nem tetszik, s örül­nék neki, ha kiszorulna a nvehh»’’ MMbóL Pr. P"1’ - fő ü£Í Pályázat Kodály Zoltán közoktatási vonatko­zású emlékeinek feldolgozására A Művelődésügyi Minisz­térium Közoktatási Főosztá­lya és az Országos Pedagó­giai Intézet — Kodály Zol­tán születésének 90. évfor­dulójára — pályázatot hir­det a mester közoktatásügyi vonatkozású, eddig nem puo- likált emlékeinek feltárásá­ra és feldolgozására. Az er­re vállalkozók kötetlen ter­jedelemben — közgyűjtemé­nyekben (könyvtárak oar, múzeumokban, kutató inté­zetekben) —- nem szereplő eredeti munkával, emlékek, dokumentumok felhasználá­sával azok feldolgozásával pályázhatnak. A pályázaton részt vénei­nek pedagógusok, vagy a témával foglalkozó, más te- | rületen dolgozó kutatók is. Egv szerző cnak egy művel pályázhat. Csak olyan pá­lyamunka küldhető be, amely még n,em díjazott és nyomtatásban nem jelent meg. A pályamunkákat 1972. okt 1-ig jeligés levél kíséreté­ben — három azonos gépéit példányban kell beküldeni a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosztályának Budapest, V. kerület, Sza- Igy utca 10—11 A MM HETÜNK «X ****** í z's-v* i.t »MtoH*», »> rttBUtoitor *x»K4* * <t« < .1 » < »täte*«*!**» to*»» . ,,,,,,, ^ ....— ..■y&sl'Siwí8 1941. december 24-én, szerdán, valamivel koráb­ban indut meg a Conti ut­cai pártház és szerkesztőség szuterénjében a jó öreg ro­tációs. Dübörögve ontotta magából a gép a 40 oldalas Népszava másnapi, 1941. de­cember 25-i keltezésű ka­rácsonyi számát E lap első példányát sürgősen továbbí­tani kellett az ügyészség­nek a cenzúra pecsétjével ellátott levonatokkal együtt Ügyészi engedély nélkül a lap nem kerülhetett ki az utcára, a pályaudvarokra, az ország különböző tájaira in­duló vonatokra. Pedig, ha valaha- szívügyünk volt a Népszava, most az volt. Tud­tuk — sokan álltuk körül akkor este a szorgalmas ma­sinát — rendkívüli esemény tanúi vagyunk. Pártemberek voltak jelen, szociáldemokra­ták, kommunisták és mások; a lap munkatársai; nyomdá­szok — szedők, akik nem mentek haza; és mintegy 100 „Népszava látogató"; vagyis az éjszakai szeminá­rium résztvevőt Még Max is otthagyta rejtekhelyét, ahol a titkos világvevőt hallgatta. Szőts Áron, az öreg harcos, az egykori fő­ispán, aki ebben az időben szerkesztőségi „altitkár" volt, meghatotta« forgatta az első lapot: „Milyen jó il­lata van ennek az újságnak, — mondta — milyen jó kézben tartani...” És Ősz. vald, az egyik expeditór és ügyészségi futár szorongva jegyezte meg: i „Csalt az utolsó pillanatban ne lépjen közbe mégis az ügyészség... Már volt rá eset...” Igen, volt rá eset, nem U egy­szer.,. Túlzás nélkül mondom, valamennyien becsíptünk akkor este a friss lappéldá­nyod különleges Illatától. Azon a 40 oldalon a magyar közéleti személyiségek kö­zül olyanok cikke jelent meg, mint Bajcsy-Zsilinszky Endréé. Szekfű Gyuláé, Mó­ricz Zsigmondi, Benedek Marcellé, Jordáky Lajosé. Balogh Edgáré, Szakosíts Árpádé, Kállai Gyuláé. Cso­da történt? Mi, akkor, olyasvalaminek tartottuk. Különféle pártállású és vi­lágszemléletű politikusok, művészek, közéleti személyi­ségek találkoztak a lap ha­sábjain, hogy világgá kür­töljék: szabad, független, demokratikus Magyarorszá­got akarnak. Minden egyes írás azt hirdette: vagy lét­rejön a nemzeti ellenállás a fasizmus ellen, vagy dics- telerül, gyáván elpusztul a magyarság. Nemzeti parancs volt tehát: a halál útjáról az élet útjára kell terelni a magyarságot és megálljt kell kiáltani az irredenta részegségében a végzet felé tántorgó felső vezetésnek. Ezt a feladatot vállalta a Népszava 1941-es karácsonyi «zárna — hozzá tehetem: az illegális KMP kezdemé­nyezésére. Nem bántok meg senkit, nem kicsinyítem az érdemét senkinek, ha idézem. a történelmi tényt: a KMP népfront politikája nélkül ez a fegyvertény aligha szület­hetett volna meg. Amikor Szakosíts Árpád, s szociáldemokrata pártvezető­ség elé terjesztette a lap­tervet, Peyer dühösen el­utasította, kalandorságot em­legetett Azt mondta, 1 nem szabad kockáztatni a kere­teket — a pártot a szak­szervezeteket az ÁFSZ, a takarék, a nyomda létét — mindent át kell menteni csendben meglapulva. Nél­külünk is győznek majd az angolszászok” •— mondta. Kéthly elnézően mosolygott, nem hitt abban, hogy akad olyan polgári politikus, aki vállalni meri cikkének meg­jelenését a Népszavában. Móruis szkeptikusan jegyez­te meg; „Ugyan, ki fogja kivinni a bőrét a vásárra, amikor a Vár gőgös nra még a halk pisszegést is megtorolja?" Nos, Szekfű Gyula kivitte. Színvallásával egész naciona­lista múltját tagadta meg. Benedek Marcell megint úgy viselkedett, mint 1919-ben, pedig két évtizeden át ül­dözték miatta. Jordáky La­jos és Balogh Edgár, az erdélyi magyar tábornokok dühét zúdították magukra. Móricz Zsigmondot pedig az­zal fenyegették meg, hogy nem adják ki díszkladásbgn életművét, ha n. cikke a Népszavában megjelenik. De sem Móriczot, sem a kom­munista földes Ferencet, Kállai Gyulát, Mód Aladárt nem rettentették vissza. A szociáldemokraták pedig Szakasits Árpáddal az élü­kön vállalták a teljes eg­zisztenciális pusztulás ve­szélyét is. Kásztel és Gosz:- tonyi, később amikor a KMP tagjai lettek, életükkel fi­zettek hősi helytállásukért A Népszava belső munka­társai tudtak minden lénye­geset a politikai ás katonai helyzet titkairól. Elsősorban a KMP segítette jólinfor- máltságukat De volt saját apparátusuk is: illegális vi­lágvevő készülékük, ös köttetésük sok hazai és 1 földi fórumhoz és szán lan csatornán ömlött bör­zéjük a hiteles tájékoztatás. Kasztéi András, a dragonyos termetű, szőke, kékszemű marxista hetenként Infor­málta a titkárságot a harc­terek eseményeiről. Gergely Győző mesterien fogalmazta a lap külpolitikai cikkeit — később meg is ölték érte. E sorok írójának az vplt a külön feladata, hogy statisz­tikai adatok egybegyűjtésé­vel dokumentálja a Reich szükségszerű Pusztulását Hitler villámháborúja akkor már csődött mondott Moszk­va alatt, a szovjet katona megroppantotta a náci fene­vad gerincét És a szigorú tények azt bizonyították, az elnyúló háborút Hitler nem bírhatja sem emberrel, sem hadianyaggal, sem élelmi­szerekkel. A lap karácsonyi száma hetekig tartó titkos előkészí­tő munkával készült A szerkesztőség kommunista és szociáldemokrata munka­társai együttesen megállapí­tották: a második világhábo­rú nem a kormányok hábo­rúja, hanem a német fasisz­ták által időlegesen lettport és megalázott népeké. Ezek pedig együtt tartanak a Szovjetunióval, egyedül tőle remélhetik felszabadulásu­kat: minden lehetőt meg kell tenni tehát a Szovjet­unió támogatásáért. Jól tud­tuk, milyen mély hatást tett 1941 tavaszán a magyar népre a 48-as zászlók haza­térése és a szovjet kiállítás a budapesti BNV-n. Aztán jött a háború, szűkössé vál­tak az élelmiszeradagok» utalványra adták a lábbe­lit, a tüzelőt» naponta űj korlátozások következtek. Éjjel-nappal rohantak ki­felé a magyar föld kincsei­vel megrakott vagonsorok Németországba, de a hazai volksbundisták már olyan térképeket mutogttak, ame­lyek az egész Dunántúlt hit­lerista Gau-nak ábrázolták. Tiltakozni és szervezkedni kellett a fasizmus ellen. Ezért szervezte meg a KMP a nagyhatású 1941-es tünte­téseket a Batthyány emlék­műnél; a Kerepesi temető­ben Kossuth és Táncsics sír­jánál: s ezért bontotta ki a népfront zászlaját. Ezt a politikát tette magáévá a Népszava karácsonyi számá­ban Bajcsy-Zsilinszky is, amikor arra utalt, hogy egy nagylelkű és bátor nemzet minden igaz fiának szembe kell fordulnia a fasizmussal. Nos, a Népszava karácso­nyi száma bombaként rob­bant a korabeli magyar reakció táborában. Meg­riadtak. íenyegetődztek, át- kozódtak és minden koráb­binál kegyetlenebb megtor­lás, követeltek. De a magvetés sikerült. 1942 tavaszán megjelent a Történelmi Emlékbizottság híres deklarációja, amelyet Illyés Gyulától Pátzay Pá­lig, Bernáth Auréltól Veres Péterig a jeles magyarok, demokraták és szabadság- harcosok hosszú sora irt alá. Valamennyien a Nép­szava karácsonyi számában meghirdetett kommunista népfrontpolitika alapján kö­vetelték az antifaslsztá har­cot a szabad, független, de­mokratikus Magyarorszá­gért. Három évtizede ennek. Földes Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom