Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-23 / 302. szám
1971. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a Amit sokan nem tudnak: Mi az „egészségü lap jelentősége ? €i Beszélgetés dr. Helf László Az orvosok legfontosabb munkája természetesen a gyógyítás. Ehhez kapcsolódóan azonban mással is kell foglalkozniuk, többek között bizonyos adminisztratív teendők elvégzésével. A papírmunkát nagyon sokan nem szeretik, s ezek közé tartoznak az orvosok is. Pontosabban az orvosok sem szeretik a fölösleges papírmunkát, ugyanis kétségtelenül kell végezniük ilyet is. A különböző felmérések, statisztikák elkészítése például inkább csak időrablás, gyakorlati hasznuk kevés, mert legtöbbször nem pontosak, „hasból” készülnek, éppen az időhiány miatt. Másrészt — éppen a gyógyító munka érdekében — az adminisztráció is elengedhetetlen (gyógyszerek fölírása, vizsgálati leletek, záró- jelentések elkészítése, stb.) Novembr 1-től újabb „papírmunkával” gyarapodott az orvosok feladati köre: bevezették az „egészségügyi lap”- ot, amelyre a legfontosabb vizsgálati eredményeket, szakorvosi véleményeket jegyzik be. — Miért volt erre szükség, illetve mi a gyakorlati jelentőségei — kérdeztük dr. Helf Lászlótól, a Szolnok megyei Tüdőgondozó Intézet főorvosától, aki a „Vasút- ügy” tudományos és tájékoztató közleményekben már 1969-ben sürgette ennek szükségességét. — Az egészségügyi lap bevezetése véleményem szerint nagy fontosságú lehet, annak ellenére, hogy nem kötelező, csak az szerzi be aki f.akar ja. Hirtelen rosszul- létnél például a kezelőorvos ebből a lapból rögtön tudja. hogy mi is okozhatta és ez nemegyszer életet menthet meg. Az orvosi vizsgálatok. kezelések — akár kórházban. rendelőintézetben, vagy gondozóintézetben történnek — mindig a leletek kiadásával fejeződnék be, kórházi zárójelentés, röntgen, vagy laboratóriumi eredmények és szakorvosi vélemények formájában. Ezeket a leleteket mindenkinek meg kellene őrizni és az újabb vizsgálatoknál felmutatni, mert ezáltal megkönnyítenék a pontos diagnózis megálla- pitását, elősegítenék a gyógyítást. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy a betegek többsége nem ismeri ezeknek a leleteknek a jelentőségét és a nagyfontosságú okmányokat nemtörődömségből, tudatlanságból nem őrzi meg. Ezzel megnehezítik a gyógykezelést,i ismételt és ártalmas — például röntgen — vizsgálatok felesleges elvégzését teszik szükségessé, fertőző betegségnél pedig a kórházi betegtársaikat és az ápoló személyzetet a fertőzés veszélyének teszik ki. — Hallhatnánk erre példát? — A sok közül csak egyet említek. Egy fertőző tüdőbeteg általános kórházba került, ahol betegségét nem említette, a leleteit nem mutatta meg, így a műtétet a szokásos tbc elleni gyógy-' szerek nélkül végezték el, majd a kórteremben sem különítették el. Előzetes vizsgálatokra ugyanis a műtét sürgőssége miatt nem volt lehetőség. A felelőtlen beteg a társait és az osztály dolgozóit a fertőzés lehetőségének tette ki, s nemtörődömségével a saját gyógyulását is megnehezítette. — Mennyiben segít az egészségügyi lap a hasonló esetek elkerülésében? Petőfi a munkásszálláson Hegkezdődött a féli szünidő Az ország 5892 általános és középiskolájában tanuló csaknem 1300 000 diák szerdától „ideiglenes” szabadságra ment: megkezdődött a téli vakáció, amely 1972. január 10-ig tart. A szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleten — a december 21-i helyzetnek megfelelően — zárják le a félévi jegyeket és a szünet utáni első tanítási napon — január 10- én hozzák majd az ellenőrzőkönyv útján a szülők tudomására. Az általános iskolai napközi otthonok mint korábbi években, a téli szünidő alatt is működnek. A napközisek az iskolában kaniák meg a reggelit, az ebédet és az uzsonnát. Az oktatási intézményekben gazdag, változatos programot állítottak össze a szünidőre azzal a céllal, hogy a diákok minél hasznosabban tölthessék a csaknem háromhetes szabadságot. Ugyancsak változatos időtöltési lehetőséget biztosítanak a szünidőben a tanuló ifjúságnak az úttörő és a művelődési házakban, — a KISZ klubokban. A megyei Építőipari Vállalat szolnoki munkásszállójának társalgója lassan megtelik. Az imént érkeztek munkából a szálló lakói. — Szemmel láthatólag még tagjaikban az egésznapos kemény munka fáradtsága, — még érzik bőrükön a hideg, nyirkos decemberi levegő virradattól sötétedésig tartó szakadatlan ostromát, — de már lezuhanyoztak, megborotválkoztak, tiszta inget húztak. Várják a vendégeket. várják a szórakozást. Néhány hete jelent meg a Magyar Hírlapban egy riportsorozat a fővárosi munkásszállások művelődésének, szórakoztatásának helyzetéről, s az egyik rész ezt a címet viselte: A kultúra senkiföldie. Amíg az építőipari szálláson kezdődő irodalmi estre várakozom, — eszembe jut, hogy ez a meghatározás a mi megyénkre is illett egészen a legutóbbi idők'g. Rövid ideje azonban már észlelhetők a kedvező főorvossal — Nagyon sokat segítene, ha ezt minél több ember kérné, és szükség esetén meg is mutatná az orvosnak. Sajnos az eddigi tapasztalataink nem valami kedvezőek. A MÁV egészségügyi szolgálat területén ugyanis már régebben bevezették az egészségügyi könyv használatát, de ennek a gyakorlatban nem sok hasznát vesz- szük. A betegek nagy része „már betelt”, „régi volt”, „miért kell az”, „a vizsgáló orvos sem szokta kérni” megjegyzéssel nem mutatják meg, vagy sokan egyszerűen megsemmisítik. Így hiába végzünk sok adminisztrációs munkát, a beteg- ellátásban nem sok hasznát látjuk. — Ezek szerint az egészségügyi lap alig jelent majd előrelépést? — Én talán nem így fogalmaznám. Kétségtelen, hogy végleges megoldást csak egy olyan egészségügyi könyv rendszeresítése jelenthetne, amiben mindenkinek, a születésétől a haláláig minden, orvosi szempontból fontosat bejegyeznénk. Ilyen kezdeményezés történt például Bulgáriában, de ennek az alkalmazására a közeljövőben nem hiszem, hogy sor kerül. Véleményem szerint az első lépést az egészségügyi lap bevezetésével megtettük, viszont, hogy ennek a gyakorlatban is hasznát lássuk, ahhoz széleskörű egészségügyi felvilágosító munkára van szükség. Az emberekkel meg kell értetni, hogy nemcsak az orvosok munkáját könnyítenék meg vele“ hanem a saját gyógyulásukat is nagymértékben elő tudnák segíteni. Z. A. változás jelei, legalább Is a megyeszékhelyen. A szak- szervezetek megyei tanácsa, a városi tanács és a Ságvári Endre megyei művelődési központ összefogásának eredményeként elkészült egy több részes műsorterv a munkásszállások részére. A sorozat első két részének bemutatása már megkezdődött, Szolnok egyelőre öt munkás- szállójában. Egy vidám ösz- szeállítás Karel Capek műveiből, egy Petőfi-est, a Szigligeti Színház művészeinek vendégszereplése és egy népzenei műsor a Ságvári művelődési központ együttesének közreműködésével: — egyelőre ezek az eldöntött darabjai a szállásműsomak. A Petőfi-est előadóművészét, Ambrus Andrást nem irigylem. Nem könnyű dolog költészettel leKötni a munkásközönség figyelmét. Az építőmunkások többségének alig-alig van kapcsolata az irodalommal, s ami van, az is inkább a könnyű, cselekményes kalandos regényekre kor1 átozé dili. De Petőfi természetessége valósággal csodát művel. Né-, hány vers után érezni, hogy az előadó minden szavát értik és élvezik. Petőfihez nem kell magyarázat. Cifrázatlan mondatai, hetyke szókimondása. dévaj humora nem téveszt célt. A hetven főnyi hallgatóság túlnyomó többsége felaizottan figyel, bizonyára szerrélves emló’-oii< ébrednek föl. hiszen Petőfi- vei már rriindotTvUrOV ta’ál- kozott- ha má=hni nem. az általános isko'íban. Persze, van aai másra számított, unatkozik. Néhány an Teljesítették a tervet A Nagyalföldi Kőolaj 4b Földgáztermelő Vállalat szegedi üzeme szerdára teljesítette éves olaj termelési tervét. A bányászok eddig 957 ezer tonna „fekete aranyat” hoztak felszínre és továbbítottak a finomítókhoz. Az év végéig terven felül még körülbelül 25 000 tonna olajat adnak a népgazdaságnak. — Számításaik szerint az idén december 31-ig 320 millió köbméter földgázt — a tavalyi mennyiségnek csaknem kétszeresét — és 4300 tonna propán-butánt is kitermelnek. A kutatásoknál, a termelésnél az építkezéseknél — mintegy 4000 ember dolgozik a szegedi szénhidrogén medencében. Az eltelt néhány év alatt megváltoztatták a táj képét. Az egykori búza- és kukoricatáblák helyén olajat és földgázt adó kutak erdejét telepítették, 100 négyzetkilométeres területen eddig 2.8 milliárd forintot ruháztak be az építkezésekre. s 500 kilométernyi hosszúságban fektettek le különböző méretű — 50- től 360 milliméterig terjedő átmérőjű csővezetékeket A munkások szállításának, a gépjárművek közlekedésének megkönnyítésére 59 kilométer hosszúságban építettek ki korszerű üzemi utakat az olajosok. Az idén lényegében befejeződött a föld mélyének feltérképezése. A kutatók lassan elhagyják az algyői körzetet és más területeken kezdik meg a vizsgálatokat. Adataik alapján azonban jövőre is több mint 30 új kutat mélyítenek még le az olaj és a földgáz felszínre hozásáért 1972-ben is folytatják az ipartelep, a földgázüzem, a szociális létesítmények és esvéb objektumok építését. Ólaiból most már nem emelkedik lényegesen a terv. 1972-ben 1 millió 50 ezer tonnát továbbítanak majd a feldolgozó üzemeknek, s körülbelül ennyit adnak az országnak az elkö- vetekző években isj meg sem várva, amíg a művész befejez egy verset, — hangos szék- és ajtónyikor- gatással távoznak. Akik a helyükön maradnak, megro- vóan ingatják a fejüket A következő távozók ebből tanulnak, kiváriák a tapsot. De nem sokan mennek el. Sőt maradnak még a műsor befejezése után is, kérdé- sekkal halmozzák el az előadókat — Eljön a következő műsorra is? — kérdezem szomszédomtól, egy negyven év körüli munkástól. — El én. ha már idejönnek — válaszolja. — Abba fél év is beletelik, hogy a városba bemenjek este. — Munka után már nincs kedvem felöltözni. De a tévét és a kártyát is megunja minden este az ember, örülünk, hogy ezután hoznak műsort is néha. — Jól esik érezni végre, hogy velünk is törődik valaki. — Több száz hasonló esten szerepeltem már a budapesti munkásszállásokon — mondja Ambrus András — de mondhatom, hogy ennél odaadóbb figyelmet érdeklődést még sehol sem találtam. — Az a célunk, hogy a munkásszállásokon ismét elkezdett kulturális tevékenység ne maradjon abba, — ahogy eddig — teszi hozzá Cseppentő Miklós, a Ságvári művelődési központ igazgatója. — Szeretnénk szélesíteni a kört, remA’om. hogy néhány éven belül mind°r> munkí = --’ő'l'Ss0n — gyakori vendég lesz a művészet Sz. J. Tiszavidéki Szövetkezeti Közös Vállalat műszaki osztályára építész, épületgépész, elektromos tervező mérnököket és technikusokat FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: önéletrajzzal. Szolnok, Május 1 u. 15. Érdeklődni a 11—889 telefonon lehet • • Ünnepi előzetes Nevetni látszik a „maci”-csodáló három mama. Es a mackó komoly. A három mama talán magának is megvenné a kedvesen durcás pofijú ajándékot, de ha nem, akkor a karácsony esti gyerekboldogság adja az „előzetes örömet”. Vagy jnt öröm a „mamáknak is karácsony este? Négy ujjon öt gyűrű. Az elárusítónő udvariasan, a saját kezén mutatta, hogyan mutat női kézen az ékszer. Valljuk be: szépen mutat. A vásárló férjek szemérmesen kértek minket, legyünk titoktartók. Aki még így is megismerné a gyűrűt, attól szíves elnézést kérünk. •>Sy.V' Ne tessék meglepődni: harmadik képünk az „Elegant” férfi divatüzletben készült. Hogy a vásárlók mind asszonyok? Igaz, de hát ki csomagoltat selyempapírba magának szánt örömöt. Férj társak készülődjetek. Ebben a boltban is teljes volt a csúcsforgalom. Óvodát épít ez üzem Jó dolog az. ha egy üzem vagy vállalat saját óvodával, bölcsődével rendelkezik, de nem mindegy, hogy az milyen állapotban van. Lehet tágas, modem, minden igény* kielégítő, de lehet régi raktárépületből átalakított is, mint a szolnoki MÁV járműjavítóban. — Üzemünkben több mint kétezren dolgoznak. Nagyon sok családnál van kisgyermek, de ebben az évben is csak 74 helyet tudtunk biz-. tosítani az óvadában és 20 helyet a bölcsődében — mondta Jávor Nándor, a járműjavító igazgatója. — Hogyan lehetne ezen a gondon segíteni? — Egyedül a korszerű óvoda és bölcsőde felépítése segítene, amelynek tervei már elkészültek. A kivitelezéssel azonban baj van. Nincs rá fedezet és úgy lehet, hogy még jövőre sem kezdhetjük el az építkezést, pedig a jelenlegi ideiglenes működési engedéllyel „létezik”. — Mikorra épül fel az óvoda? — Nem szeretőét- jóc^ní. Előre’áthfnAiqg 1973-ban kezdhetünk hozzá. — Milyen knH* évűin?? — Mintegy 10 millió forint kell hozzá1 Az épület kívülről nem nyújt esztétikus látványt. Mállik a vakolat, vizesek a falak. Belülről viszont tiszta. Vidám állatfigurák, virágok, a gyerekek munkáj díszítik a falakat — Próbáljuk otthonossá, barátságossá tenni a gyerekek érdekében, — magyarázza Deák Istvánná az óvoda vezetője. — Az üzemi szakszervezeti bizottság 1952- ben létesítette az óvodát. Ez az épület 20 évvel ezelőtt raktár volt. Tizenhat éve dolgozom itt. azóta minden évben többször kell tatarozni, de még így sem látszik meg rajta. — A tervezésnél az önök véleményét is megkérdezték1 — Természetesen. Bennünket, óvónőket is bevontak a tervkészítésbe. A tervek széria* a földszinten lenne a konyha és a bölcsőde, az emeleten az óvoda. Csak attól félünk, mire elkészül már korszerűtlenné válik. A bölcsőde sincs jobb hel'-zstbcn. mint az óvoda. — kapcsolódott a beszélgetésbe Tóth Ló-’’'né. a bölcsőde v®7- ‘óié. — Nóiunk is kicsik és szűkek a helyiségek £■* E.
