Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-23 / 302. szám
19T1. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1 KISZ „hátországa 99 A lassan mögöttünk maradó évben sokszor írtunk a fiatalokról. Egyfelől a társadalom nagyobb figyelme, másfelől a fiatalok e figyelmet jól követő eredményei követelték ezt. Év végi „zárszámadásra” gyűltek össze tegnap délelőtt a KISZ megyei bizottság meghívására a KISZ aktivistái. KISZ-esek és nem KISZ-esek, életkor szerint is és a szívükben is fiatalok. Mindazok, akik az év nagy feladatainak teljesítésében segítettek. Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára rövid köszöntője utón kedves ajándékokkal lepték meg a vendégeket. Az ajándék., a jutalom jelkép, a teljesítmény köszöntése, egyben kérés is, hogy a társadalmi aktívái 1972-ben is Ugyanennyi hittel, odaadással dolgozzanak a fiatalokért. Egy szabályosabb tudósítás élére kívánkozott volna: ez alkalommal adta át a megyei KISZ-bizottság első titkára a KISZ Központi Bizottsága titkárságának döntése alapján az Aranykoszorús KISZ-jelvényt Balázs Erikának, aki 1971-ben ötödik alkalommal dolgozott a KISZ önkéntes ifjúsági építőtáboraiban. Tízen, akik négy alkalommal vettek részt a táborok munkájában a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét kapták. Jutalmat adott a KISZ- bizottság mindazoknak, akik munkájukkal jelentősen segítették az ifjúsági szövetséget feladatai megoldásában. Szerepeltek ezen a listán gépkocsivezetők és mérnökök, orvosok és munkások, tanárok és gazdasági szakemberek. Még az ajándékok osztása közben kérdeztem a mellettem ülő, bizony már jócskán őszhajú szomszédomat: — Mitől maradhat fiatal az ember? — Attól, hogy ismeri fiatalokat, hogy közöttük él. Porcsalmi Lajos, megyei középiskolai tanulmányi felügyelő már az ünnepség végén fejezte be a mondatát: — Foglalkozásom szerint is fiatalok között élek. Sokat beszéltek arról, hogy a középiskolák „felhígultak”. Én azt mondom, hogy a nagyobb tömeg az igaz, de ebben a nagyobb tömegben egyre több az értékes ember. És ezt kell látnunk. Hozzáteszem még: főként az utóbbi két évben olyan képzett, önállóan gondolkodó tizennégy—tizenötévesek kerültek az ifjúsági szövetségbe, hogy nem lenne pedagógus az, aki szíve szerint ne hinne nekik és ne hinne a KISZ- nek. A folyosón rögtönzött vita tanúja voltam. Berta László, a MEDOSZ ifjúsági felelőse, Szegedi János, KISZ-titkár, a Tisza II. operatív bizottság tagja, Rajta László, a megyei bizottság ifjúsági felelőse beszélték meg a jövő heti programot. Azt hiszem, hogy ez a folyosói kép jelzi legjobban a rövid ünnepség tartalmát, amelyen a munka megbecsülésének jelképe volt az ajándék, a holnapi hasonló találkozások ígérete, a tervező szándék. A KISZ „hátországa” nemcsak a felnövekvő nemzedékek ígérete, hanem a felnőtt nemzedék segítőkészsége is. B. G. Csúcsforgalom |11 a postán Huszonöt millió karácsonyi és új évi üdvözlet, minden eddiginél nagyobb a posta idei karácsonyi csúcs- forgalma. A budapesti posta- hivatalok az ünnepeket megelőző napokban milliószámra „dolgozták fel” a leveleket. A 72-es postahivatal adatai szerint év közben a napi forgalom 600—700 ezer levél. A karácsonyi csúcs- forgalom általában december közepén — 12-én, 13-án indul, most azonban már december 7-én 1 millió 300, ezer levelet továbbítottak, 18-án pedig már 2,5 milliót. Hétfőn, már súlyra is sok, 51 mázsányi, azaz 3,2 millió levelet, és lapot „irányítottak”. Szerdán csak légipostán 1 millió levelet kapott a hivatal. s*teíe<reméltó eredmények, újszerű kezdeményez>*»ek Sokoldalú, színes kulturális program 1972-re Együttműködési megállapodás lír. Gergely István mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és dr. Csáki Frigyes, a Magyar Kiekt rotechnikai Egyesület elnöke szerdán a minisztérium' ban együttműködési megállapodást írt alá; a szerződés szerint a MÉM és a MEE az ediginél szorosabbra fűzd kapcsolatát Az egyesület segíti a mezőgazdasági nagyüzemek villamosítását, a villamosberendezések elterjesztését tanácskozásokat és tanfolyamokat rendez a gazdaságok villamos szakemberei számára.---I mre bácsi históriája História? Igen **• Kétszeresen is igaz a szó. Még a Nyírség ízeit őrző jó beszélgetésbőd maradt e félig riport — félig portré. S hogy miért maradt? Imre bácsi, pontos nevén Vasa Imre nem jó riportalany. Ügy mondja: nincsen neki különös története. Hetvenkétéves. Itt dolgozik Szolnokon. — No, nekem s nyugdijainak már csak hatezer forintig lehet elmenni minden évben... Betanított munkás. Albérletben látók. — Kicsi volt a nyugdíj. Ez a havi ötszáz még így is lendít valamit a sorsomon. Tudja úgy kezdtem én... Legenda? Biztosan az isi Imre bácsi fiatalosan mozdul, s úgy dicséri a vállalatot. hogy azt ne hihessem: öregember ö már. —- Betanított festőként eldolgozom, «in, akárki más. Meg aztán, ha nem dolgoznák. akkor hová tenném a sok nyugtalanságot, ami bennem szorult. Az én apám Nagyiétán harmados kapás volt a néhai Fehér Bálintnál. Negyvenöt éven át. Családunkban van a hűség... Aztán egyszer mégis megtört ez a hűség: 1944-ben, de annak már története van: — Mit tudja már azt, aki ma nő fel: hatan voltunk testvérek. Megélt belőle három, a gyengébbje belepusztult a szegénységbe, a földes lakásba... ' A tizenkétéves Vass Imre, leírni is sok, hogy mennyire régen, egy pokróccal, egy egész kenyérrel és egy kiló- nyi szalonnával kezdte a maga életét: — Kaptam egy kapát is. A „harmados”, jó élesre fent kapát. Majd tíz kilométerre Voltam hazulról. Diószegen. Hét forint és húsz krajcár Volt a bérem, de azt én fnind hazavittem. Három testvére kétéves kora előtt halt meg _- A másik kettő? Egyik a Pluszároknál”, a másik is a háborúban halt meg. Vittek engem is. 1919-ben jöttem csak haza. Már késő az örömhöz, de fogságot éli készen a nyomorúságra. Hát nem vagyok én még olyan öreg... Ha Vass Imre bácsi története érdemes a megírásra, akkor az igazi történet most kezdődne el: — Részt vett a munkás- mozgalomban? — En? Ott a falun? Elég vol+ nekem a magam keserve. De tudja, 1944. szeptemberében, annak is a végén, összejöttünk néhányan. Olyan magamfajta mind. Mit csináljunk? Mi legyen velünk, ha bejönnek az oroszok. Addig sehogyse volt. Azután csak jobb lehetett. 9-én bejöttek, én meg elkezdtem szervezni a parasztpártot. Imre bácsi, a parasztpárt járási titkára volt Nagyiétán. — Házanként jartam az embereket. Kérdeztem: mit akarsz az életeddel? Any- nyian lettünk, hogy amikor Veres Péter jött le Létára, este tizenegy után érkezett csak, de még a házak cserepén is ültek_ Nálam is aludt Veres Péter, egy ágyban egy kisfiúval, aki vele volt. A magam ágyát adtam nekik. Biharugráról ismerte Szabó Pált. Dolgozott Erdei Ferenccel. — Faluztam. mentem. Nem éret, akkor az ember se éj•akát, se nappalt. Az osztáskor két hold földet kaptam. Lett két lovam. Amikor megszervezték a szövetkezetét méíj segítettem. — Aztán? Végtelenül csendes a válasz: — Munkám volt. Biztos megélhetésem. Hol volt már az az idő, amikor Veres Pétert két felvert tojással és két kockacukorral kínáltam, mert azt kért, de nem is nagyon lett volna más. A földet leadtam a szövetkezetnek... Imre bácsi zsebéből előkerülnek a régi, szakadozott, viseltes és sokszor mutatott papírok: igazolvány az első háború utáni választásokhoz, a mintagazda igazolvány, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének kongresszusi belépője. És levelek is. A nagy- létai tanács igazolása arról, hogy tevékenyen részt vett a termelőszövetkezetek szervezésében, a pártszervezet igazolása, hogy 1944 óta a falu új életének egyik szervezője. Erdei Ferenc levele a régi mnukatárshoz, Veres Péter levele... — Aztán sokáig beteg volt a feleségem. Amikor meghalt, eljöttem a faluból. Jártam az országot. Nyugdíj után meg nem találtam a helyem, A pénz is kicsi volt, 660 forint. írtam egy levelet a vállalatnak, hogy visszajönnék. Hát kellek én még... Imre bácsi összehajtja a papírjait. Nincs neki különös története, csak ami, élt, az történelmet alakított. —- Karácsonyra hazamegyek a lezár, házba. Felkeresem a régi cimborákat, akik még megmaradtak. Van egy kis szőlőm, borom. Amellett elbeszélgetjük, hogy mi minden lett a világban, abból is, amit mi kezdtünk. Aztán visszajön és dolgozik. Betanított munkás, mert úgy nőtt fel, öregedett meg, hogy min die dolgozott. Bariba Gábor Alapos mérlegelés, körültekintő vizsgálódás előzte meg azt a minden szempontból figyelemreméltó jelentést, amelyet a Szolnok városi Tanács művelődés- ügyi osztálya készített a végrehajtó bizottság számára. Eredményeként az elmúlt esztendő közművelődési tevékenységéről, a városban folyó, szerteágazó, a lakosság művelődését differenciáltan szolgáló tevékenységről valóban teljes kép alakulhatott ki. örvendetes módon az anyagi, tárgyi és személyi feltételek bizonyos fokú kedvezőtlen alakulása ellenére: az összkép színes és tartalmas munkát mutat. Uj formák, új törekvések Olyan jelentős rendezvények, rendezvénysorozatok — az V. Szolnoki Kulturális Hetek — programok sikerét mondhatják magukénak a közművelődés városi irányítói és intézményi munkásai, amelyek színvonalasan szolgálták a politikai világnézeti, művészeti nevelőmunkát. Újszerű kezdeményezések is születtek a most záruló művelődési év során: Ifjúsági fórum a politikai tájékoztatás céljaira: Szakmunkás- tanulók Színháza, amelynek most már országos híre van, és éppen a szolnoki példára, az ország más megyéiben is életre hívja a szakszervezet; új formában jelentkezett a Szolnoki Nyár ’71 és a kezdeményezés sorából is kiemelkedik az úttörő jellegű, országos hatókörű, elsőként megrendezett Munkásdal Fesztivál. A munkásszállások részére indított körműsor is az időszerű és kultúrpolitikai szempontból értékes kezdeményezések közé számít. Mindezek csak kiragadott példák. Idézhetnénk más bizonyítékokat is az eredményes munkára. Például azt a tényt, hogy a városban 7328 színházi bérlettulajdonos van. A felületes szemlélő hajlamos a városban folyó kulturális nevelőmunkát azonosítani a megyei művelődési központ tevékenységével. A jelentés egyik érdeme, hogy egységbe fogta a különféle társadalmi szervek, testületek, intézmények, a városban végzett kulturális irányú és jellegű munkáját, így — többek között — elismeréssel említi a Verseghy Könyvtár egyre „külterje- sebb” és hatékonyabb, az olvasókon túl a város egyéb köreire is ható irodalmi is■ meretterjesztő és ízlésnevelő tevékenységét. (A Magyar Költészet Századai, rendhagyó irodalomórák, írói arcképcsarnok-kiállítások stb.) Korszerűbb propagandát Az eredmények felsorakoztatása mellett ugyanakkor tárgyilagosan állapítja meg az összefoglaló, hogy az egyes programok hatása a megfelelő propaganda hiányában sajnos alatta maradt a programban rejlő lehetőségeknek. Korszerű propaganda nélkül nincs népművelés, közművelődés. Ehhez bizalmatkeltő műsorfüzetre és olyan széles, kiterjedt ak- tivahálózatra lenne szükség — állapítja meg a Végrehajtó bizottság — amely meg tudná valósítani a nyomtatott és az élő szó csatornáin át az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozóinak mindenkori mozgósítását. A propaganda pénz — hangsúlyozta Csorna Kálmán, a városi tanács elnöke. -— Hozzáfűzzük: nemes-■' pénz, hanem okos szervezés kérdése is. Ha csak közönség- szervezői feladatra szűkítjük és mechanikus szervezői érintkezésekre szorítjuk a kulturális aktívák tevékenységét, aligha lehet a szervezésben előbbre jutni. Olyan tartalmi kapcsolatot kellene megteremteni a közművelődés hivatásos és társadalmi munkásai között, amelyik lehetővé tenné az utóbbiak részére a szervezendő programok végső formáinak kialakításába történő beleszólás jogát is. Az erők összefogása A munkásság körében végzett kulturális nevelőmunkának sok szép eredményéről számol be a művelődésügyi osztály jelentése. De e téren sokkal nagyobbak a feladatok és több a tennivaló, mintsem a .jelenlegi helyzet megnyugtató lehetne. A szocialista brigádok összefogása, kulturális tevékenységük megfelelő irányítása még akadozik, esetleges. Az üzemekben végzett kulturális nevelőmunka sem eléggé hathatós. Amiben része van annak a kedvezőtlenül ható és elítélendő gazdaságcentrikus, termelési központú vezetői szemléletnek, amely nem látja — és így nem is támogatja — az üzem munkásainak általános és szakmai művelődését szolgáló tevékenység hasznát. A város közművelődését elősegítő kulturális intézmények munkája — állapítja meg a jelentés — a jövőben is csak az anyagi és szellemi erők teljes koordinációjával járhat eredménnyel. Mert — bár az 1971- es év eredményeit tekintve a város már egyre jobban betölti a megye kulturális központjának szerepét — az elkövetkezendő év feladatai e tekintetben csak határozottabb előbbre lépéssel oldhatók meg. Kiemelt területek Az 1972-es év kiemelt közművelődési feladata: az ifjúság és a munkásság körében végzendő kulturális nevelőmunka. A most előterjesztett terv kimondja, hogy minden száznál több dolgozót foglalkoztató üzemben intézményben, vállalatnál lehetőleg önálló munkásakadémiát, technikai tudományos ismeretterjesztő sorozatot kell indítani. Továbbá növelni kell a technikai szakkörök, a szakemberek klubjai valamint a szocialista brigádok klubjainak számát. Egyebek között gazdagnak ígérkezik a jövő esztendő művészeti programja is. Annál is inkább, mert egy új intézménnyel lesz gazdagabb a város. 1972- ben végre „belép” az intézmények sorába a zsinagógából átalakított kiállítóterem, ahol jelentős képző- művészeti, zenei esetleg irodalmi rendezvényekre kerül sor. Évfordulók — Verseghy Ferenc halálának 125., Dózsa György születésének 500., Petőfi születésének 150. — megünneplése, a Ki mit tud? versenyei, a család és társadalmi ünnepek kórusainak országos találkozója jelzik e munka távlatait. Továbbra is lesz Pódium, Szolnoki Nyár és új műsorral jelentkezik a filmklub is. A Damjanich múzeum pedig megrendezi a „Szolnoki vár látképei” című, a szolnoki vasút 125 évét bemutató. valamint a Verseghy—Petőfi kiállításokat. Az új esztendő programja tehát újabb gazdagodást ígér. Egy valamiben azonban sajnos aligha lesz előbbre lépés. A most évek óta várt városi ifjúsági klub sehogyan sem tud megszületni. Mint ezúttal kiderült, újabb nehézségek adódnak: az erre a célra szánt Komarov terem jelenlegi műszaki állapotában aligha alkalmas, csupán korszerűsítési munkálatokkal egy Uj klub számára. A teljes felújításhoz pedig egyszerűen nem áll rendelkezésre kellő anyagi fedezet. Vajon, nem lehetne mégis a város fiatalságának, a KISZ-nek közvetlen közreműködésével, á termelő üzemek anyagi és egyéb segítségével mégis „tető alá hozni” az új városi ifjúsági klubot? Milyen szép lenne, ha a város fennállásának 900. évfordulójára az összefogásban rejlő erő szimbólumaként állhatna! V. M. felépült a% else Kisújszálláson átadták a modell- gazdaság szakosított telepét öt-hat esztendeje kezdődött megyénkben a szakosított állattenyésztő telepek építése. Sajnos nagyon elhúzódnak a munkálatok. A sertéstelepek köaül tegnap adták át az első szakosítottat Kisújszálláson. A Búzakalász Termelőszövetkezet a Tisza II vízlépcső és öntöző rendszere hét modellgazda- sá°ának egyike. E programba tartozóan nagy ütemben fejlesztik a szövetkezetei. A negyedik ötéves tervben 145 millió forintot építenek be Kisújszálláson. Ebből még tehenészeti, hízómarha-telep, — géptelep, növénytermesztési telep épül. A géptelep egy épülete is elkészült ezen a nyáron. A növénytermesztési telep pedig növényvédő és műtrágya raktárakat foglal magában. Érdekes módon a víz tulajdonkeppen már ott van Kjsújszálláson. A Kákát csatornán már az idén is 400 hold öntözésére elegendő vizet biztosítottak a Búzakalász Tsz-nek. 1972-ben pedig újabb 1500 holdon rendezkedik be öntözésre a tsz. A majd 8 ezer holdas gazdaság végül is 4100 holdon öntöz, s ebben benne lesz az az 1000 holdas kubáni rizstelep is, amely ugyancsak a közeljövőben épül meg, A termelőszövetkezet • nagy öntözőkultúrónak megfelelően futtatja fel állatállományát- A tegnap átadott szakosított sertéstelepről például 6700 hízót adnak áC évente. A telep korszerűségére jellemző, hogy égy gondozó 1050 hízót tud ellátni. A telep vehetője Hajdú József felsőfokú technikus, s Január elsejétől dr. Halmos! Szabolcs személvében önálló állatorvosa is lesz a telepnek. A 875 tagú közös gazdaság szép karácsonyi ajándékkal gazdagodott tegnapi
