Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1371. december 22. A legrégibb emberi koponya A keleti Pireneusokban fekvő Perpignan francia vá­rostól 20 kilométerre fekszik Canne de l’Arago helység. Az itteni barlangban talál­ták meg az ember legrégibb ősének koponyáját, aki a jégkorszak elején, körülbe­lül 200 000 évvel ezelőtt élt. . A felfedezés nagy hord­erejű: valószínűleg a leg­ősibb előembert koponyáról van szó, amit Európában valaha is találtak és időben megbízhatóan tudtak azono­sítani. A Pireneusokban talált koponya arcrészével felfelé feküdt, esontmaradvány-k (főként lócsontok) és primi­tív eszköztöredékek (penge, nyílvesszők, balták stb.) kö­zött A koponya jellegzetes­sége: fejlett szemgödör fe­letti árok a homlokcsonton. A koponya masszívabb és primitívebb, mint a Jáva- szigetén talált koponyák. Sapporo — a téli olimpia színhe’ye Javában folynak az utolsó előkészületek a február 3—13 között sorra kerülő téli olimpiai játékokra Sapporo ban. Képünkön a 90 méter magas síugró sánc. Működ­nek már a kép jobboldalán látható elektromos eredményjelzők is. (Telefoto—AF— MTI—KS) ! EGYÜTT KELL CSFLEK FDNÜNK! AZ ALKOHOLIZMUS ELLENI KÜZDELEM 2. — a munkaügyi miniszter szemével Kérdéseinkre válaszol LÁZÁR GYÖRGY miniszter Az elharapózott túlzott al­koholfogyasztás, a terjedő alkoholizmus a munkamo­rált, s a termelés érdekeit is veszélyeztetik Ezekről a kártételekről érdeklődtünk Lázár György munkaügyi minisztertől. — Az egészségtelen mé­retű munkaerőmozgás, a •munkai egyelem helyenként megmutatkozó lazaságai gaz­dasági életünk nemkívána­tos jelenségei. Az ön véle­ménye szerint van-e össze­függés a két jelenség és az alkoholizmus között? i —- A kérdésre a válasz első hallásra nem könnyű. Közismert, hogy a munka­erőmozgást, (aminek egyéb­ként csak egy részét tekint­hetjük károsnak) és a mun­kafegyelmet igen sok ténye­zőbefolyásolja. Köztük olya­nok is, amelyek kiváltó oka nem a munkás magatartá­sában. hanem a vezetés, a munkaszervezés stb. fogya­tékosságaiban van. Ha azon­ban azt vizsgáljuk, hogy a sűrűn munkahelyet, változ­tatók és a munkafegyelem gyakori megsértői miért haj­lamosabbak a társadalmi morál írott, vagy íratlan szabályainak semmibe tevé­sére. akkor a mértéktelen alkoholfogyasztásnak, vagy éppen az alkoholizmusnak már jól felismerhető szerepe van. Anélkül, hogy részletes taglalásba bocsátkoznék, rög­tön határozott különbséget teszek az alkoholizmus és az alkoholfogyasztás normális _ egészségi vagy morális károsodást még ki nem vál­tó — mértéke között. Az alkoholizmus — meg­győződésem szerint is — súlyos betegség; a mértéket tartó alkoholfogyasztás pe­dig olyan egyéni igény, ami­nek kielégítését sem elítélni, sem korlátozni nem volna helyes. Az alkoholizmus olyan sajátos betegség, ami nemcsak áz egyén szerveze­tét károsítja, hanem ennél sokkal messzebbmenő követ­kezményekkel jár. Amellett, hogy a szűkebb környezet számára elviselhetetlen te­her, sőt tragédiák forrása, súlyos károkat okoz a na­gyobb közösségnek, a társa­dalomnak is. Elég, ha csak a betegállományban • eltöltött óraszámokra, a gyógykezelé­si költségekre, az idő előtti rokkantságra, a családi és a munkahelyi életet megzava­ró következményekre utalok — Milyen következményei ••annak az italozásnak a ■mkahelye*?. Mi a véle­ménye a túlzott italozásról? — Valóban, szólnunk kell azokról is, akik orvosi érte­lemben nem alkoholisták, még nem szorulnak kórházi kezelésre, de akiknek élet­módjához hozzátartozik a túlzott italozás. Ezekről ke­vesebbet szoktunk beszélni, pedig szintén nem lehet el­hanyagolni azokat a károkat, amit maguknak, családjuk­nak és a népgazdaságnak okoznak. Gondoljunk csak az enyhébbnek ítélt «»etek­re: hány késés forrását je­lenti, hogy a dolgozók egy része munkakezdés előtt az italbolto+ látogatja meg, nem is szólva az ott elfo­gyasztott — vagy netán a munkahelyen megivott — ' alkohol hatásáról, amely, mint ismeretes, gyengíti a koncentrációt, fellazítja a magatartást, lassítja a mun­katempót. Mindebből több­nyire* selejt, fegyelemsértés születik. Azoknál a vállalatoknál (sajnálatos módon a számuk még kevés!), ahol a rend­szeresen alkoholt fogyasztó dolgozók helyzetét figyelem­mel kísérik, megállapították, hogy körükben mintegy 10 százalékkal nagyobb a fe­gyelemsértők száma. — Miniszter élvtárs vázol­ta az alkohol kimutatható káros hatásait a munkában. Valószínű, mindennek a se- lejtnél is súlyosabb követ­kezményeivel kell számol­nunk. — Igen, a termeléskiesés és a selejt a következmé­nyeknek csak, az egyik cso­portja. Vannak ennél szomo­rúbb tények is: 1969-ben 240 halálos, 12 ezer súlyos bal­eset, történt az alkohol be­folyása miatt, s még sok kisebb-nagvobb sérülés! En­nek kapcsán elsősorban már nem is a termelési, népgaz­dasági károkra utalok — pe­dig a számokból következ­tetve ezek sem elhanyagol­hatók! —, sokkal inkább az emberéle» megóvása érdeké­ben szeretném nyomatékosan és sürgetően hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. Nem lehet eléggé elítélni azoknak a vezetőknek a ma­gatartását, >akik az alkoho­lizmus elleni küzdelemről szőlő rendelkezések. intézke­dések betartását elhanyagol­ják; ezzel ugyanis akarva- akaratianul megnehezítik a bajokat megelőz^ társadalmi közszellem kialakítását. «— E gondolatsor tehát ha­tékony nevelőmunkát sürget, Vajon kielégítő-e ez a tevé­kenység a szakmunkáskép­zésben résztvevő fiatalok körében, a szakmunkás ta­nulóintézetekben? — Ha csak vázlatosan is, szeretnék reális képet fes­teni az e téren mutatkozó gondjainkról. Őszintén szól­va magam sem tartom köny- nyűnek pedagógusaink hely­zetét. Ha országos átlagban igaz, hogy a gyermekek ne­velhetőségét a család fel­bomlása mellett az alkoho­lista szülő nehezíti meg leg­jobban, ez §■ szakmunkásta­nulók tekintetében is igaz. A mi fiataljaink esetében azonban még egy további körülményt is figyelembe kell venni. Azt ugyanis, hogy tanulóinkra a szülőkön és az iskolán kívül nagy befolyást gyakorol a szakmai oktatá­suk színhelyéül szolgáló munkahely. Nemcsak a jó, a rossz példa is ragadós. Ab­ból. amit az előzőekben mondtam, következik, hogy tanulóink egy része rossz be­folyás alá kerülve „felnőttes virtuskodásnak” tekinti az italozást. Mindezek miatt iskoláink nevelési tervében, az osztály- főnöki órák anyagában meg­felelő terjedelmet kapót» a túlzott alkoholfogyasztás egészséget, erkölcsöt rombo­ló hatásának megismertetése. Annak érdekében, hogy pe­dagógusaink ezirányú felada­taikat minél felkészültebben láthassák el, ettől a tanévtől rendszeres továbbképzésben részesülnek. Pedagógusaink emellett — a Vöröskereszttel és az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottsággal együtt, működve — részt vesznek a rendszeres felvilágosító és propaganda munkában is. Következik: Szabó Ferenc nyilatkozata \ Rembrandt tévedése A kép mögé látó röntgensugár Háromszáz éven át sem­mit sem tudtak a művészet- történészek Rembrandt egyik tévedéséről. 1665-ben festett önarcképén eredetileg bal kezében ecsettel, a jobb-ban pedig festékpalettával ábrá­zolta magát. Csak amikor elkészült a kép. jött rá. hogy alaposan megtréfálta a tü­kör; voltaképpen önmaga tükörképé» festette meg. Sietve vastag festékréteggel kente át a képalak karjait és újra megfestette — most már helyesen — az ecsetet tartó jobbot, és a palettát tartó bal kezet. Rembrandt tévedésére csak akkor de­rült fény, amikor a művé­szettörténészek megröntge­nezték a vásznat. A röntgen­kép világosan elárulta a sza­bad szemmel láthatatlan ja­vítást. A régi mesterek remek­művei manapság többet ér­nek, mint a legdrágább ék­szerek, De vajon nem hami­sítványok-e? A művészettör­ténészek egyre több tudo­mányos módszert akalmaz- nak ennek eldöntésére: kü- * lönböző hullámhosszú (ibo­lyántúli és vörösön innenii fénnyel megvilágítva veszik szemügyre a képeket mik­roszkópos és vegwizsgálatot, továbbá röntgensugaras elemzéseket végeznek. E módszerek közül az utóbbi, a radiográfia a legszélesebb körben alkalmazott nap­jainkban. A múlt századok mesterei­nek technikája kitűnően al­kalmát a röntgensugaras elemzés céljaira. Képeiken ugyanis több festékréteget alkalmaztak, s az egyik leg­gyakrabban használt pig­mentjük, az ólomfehér, nagy­szerűen elnyeli a röntgensu­garakat. Az egész vásznat vagy fatáblá» először ólom­fehéret tartalmazó alappal szórták be, erre kerültek azután a kompozíció színré­tegei — egyik-másik festék ugyancsak tartalmazott ólom­fehéret, Végül több lakkré­teggel vonták be a kompo­zíciót. A röntgenkép főként az ólomfehér nyomait mu­stja ki, a fedő lakkrétegek láthatatlanok rajta. Napjaink különleges rönt- genfilmjei könyörtelenül le­leplezik á képhamisítókat, egyszersmind a kép meg­rongálása . nélkül részletes felvilágosítást adnak a régi mesterek rejtett javításairól, változtatásairól, egy-egy re­mekmű küzdelmes születésé­ről is. (A DELTA legújabb számából) képernyője ELŐTT Három televíziós bemu­tató az elmúlt hét műsorá­ban és egy negyedik, ame­lyik csupán technikai okok­ból maradt el, és tolódott el későbbi időre, mindenkép­pen kedvező jelenség a tv programjában. A Medeia Üjabb klasszikus dráma a képernyőn, jóllehet az euripi- deszi dráma, a bosszúálló asszony mitológiai története a francia Anouilh költői Köz­vetítésével jutott el hoz­zánk. — Üjabb bizonyíték, hogy a Magyar Televízió kö­vetkezetesen vállalja akiasz- szikus kultúra örökségének ápolását és egyben népsze­rűsítését. És ami a szándék nemességén túl dicséretes: a lehetőség szerint mindig a legjobb erők felvonultatásá­val teszi, méltó módon a közvetítendő művészi érté­kek rangjához és színvona­lához. Így tette most is. a Medeia esetében. Az Anouilh drámájából készült tv-film az elmúlt hét egyik kiemel­kedően szép eseménye volt. Mint említettem a „mo­dem” görög, Euripidész drá­máját Anouilh költötte újra. Valójában nem tett az ere­deti drámához hozzá sem­mit és nem is vett el belőle semmit. A szöveg egyes ré­szeiben szó szerint is hű maradt az eredetihez. Mégis avatott írói munkája nyo­mán — a színpad kiűnő is­merője — a témájában egyébként is modem és sok szempontból időszerű klasz- szikus drámát közelebb „va­rázsolta” hozzánk. — Azzal, hogy a mai kor ízlése sze­rint a md ízlésünk szerint tálalta' fel. Így világos, mi­tológiai sallangjaitól mentes formában kapjuk a megcsalt asszony szörnyű bosszújának képét a féktelen szenvedély­ben pusztító és önpusztító feleség megrendítő tragédiá­ját. A megalázott asszony gyilkoló lázadását, aki nem retten vissza gyermekeinek meggyilkolásától sem, s aki végül is maga is elég gyűlö­letes szenvedélyének mág­lyáján. De a dráma Anouilh át- költésében ennél többet is mond. Ugyanis a megcsalt feleség és a hűtlen férj szembeállításában két fajta életszemléletet, magatartás- formát szembesít. íly módon bővíti a dráma gondolatkö­rét A mű közénnontiába az emberi élet dilemmája ke­rül. A polgári világ kétsé­geinek látszólag feloldhatat­lan, megoldhatatlan kétsé­gei. Számunkra ez a dilem­ma nem létezik. De a kér­dés felvetéséből a tanulság' mégis leszűrhető. Ez pedig: mindenképpen a teljés"em­beri élet akarása és megva­lósítása lehet a helyeg út. Egy olyan emberi életé, hív­ja fel a figyelmünket a Me- deiq, .amelyben nyoma sincs a női kiszolgáltatottságnak, sem érzelmi, sem más tekin­tetben, amelyikben a teljes erpberi egeynjogúság ural­kodik. A nemesveretű gondola­tok, a féktelen szenvedéllyel beoltott súlyos gondolati tar­talom Dömölky János tv-' filmjében egyszerű, tiszta formában esztétikus „kön­tösben” jelent meg a kép­ernyőn. Klasszicista tisztasá­ga a kivitelben, nagyfoKú önkonómia a dráma belső világának feléoítésében. — Szerencsésen választott „dísz­let”, a sziklás, kopár, kiet­len táj, a játék természeti környezete nemcsak hangu­latot teremtett, hanem egy­ben kitágította a kamaraiá- téknak beillő dráma gondo­lati távlatait. Az átgondolt rendezői munkát tükrözi a távoli és közeli képek tuda­tos kifejező alkalmazása. — Csupán a kordé helyett be­állított autó — modemeske- dŐ-edem — lógott ki. a tv- film egységes lel rendszeré­ből. A rendezői elkéozelé- sekhez iól illeszkedett a szí­nészi játék is. Mindenekelőtt Szemes Mari emléKezetes alakítása, a címszereplő Me­deia rendkívül nehéz és lé­lektanilag összetett figurá­jának teljesértékű megfor­málásban. Játékában nem a szenvedésekben megnyilvá­nuló ősi indulatok kaptak hangsúlyt, hanem a rútul becsapott asszony emberi sé­relme. — A jogtalan meg- alázottság elleni jogos láza­dás. Vele szemben az ér­zéketlen. hideg Iaszont Avar István alkotta meg hite­lesen. És miiven nagyszerű volt Gobbi Hilda, az asszo­nyáért aggódó, jóságos, óvó dajka szerepében! Nagyapák, ssülök, unokák Három novella Került egy csokorba. Bizonyára abból a szerkesztői meggondolás­ból, hogy az író — Bada­csony és Angyalföld szerel­mese — életművének külön­böző színeitképviseljék. — Tarkának ugyan tarka lett ez a csokor, de színesnek semmiképpen nem mond­ható. Az átdolgozás — Dé­vényi Róbert munkája —■ az is hozzájárult az egyes történetek elszíntelenedésé­hez. Főképpen az A teljes bosszú szépsége, a szőlőshe­* gyek csodálatos, Tataira jel­lemző megfestése esett ál­dozatául a túlságosan is az ostobán lázadó szőlősgazda tragédiájára összpontosító dramaturgiai elképzelésnek. — Egyébként nem hiszem, hogy Tatai Sándor munkái­ból nem lehetett volna sze­rencsésebb kézzel válogatni A három novella közül csu­pán a középső, Az éjféli mi­se felelt meg az igényeknek. Mondanivalójában éppúgy, mint megf ormálásának szín­vonalában. A tetovált nő Két Karinthy Ferenc-írás összeházasításából született a szombat estére szánt 16 éven felülieknek szóló mu­latság. Ami igaz, igaz. Szó­rakozásnak nem volt éppen rossz. De a két történet — minden televíziós igyekezet ellenére — szerves egységet nem alkotott. így hát ebből a ..házasításból” házasság helyett csak együttélés szü­letett. bár mindkét történet­nek egy-egy kaland a mag­ja. Paizán ízekkel és finom iróniával fűszerezve. — Az egyikben egy tehetségtelen művészember, a költő Dezső kalandiát kaniuk a járatlan falusi kislány álcája mögé üavocon búvó „tetovált” ka­rú Margittal, a másikban nedíg a fiatal orvos, Zoltán Znn<mi-ázik véé i g az álszent rtrof^szorrsalád nűtaginin mrzgetyán a szerelem bil­lentyűit: Amiről azután ki­derül. hogy csak uii gyakor­latoknak minősülnek. A két történetet csupán az uszoda kapcsolja egybe. A címadó történet a frissebb, a maibb. Itt találkozhatunk két nagy­szerű színészi alakítással is. Schütz Ha Margitia- telita­lálat. Tnke László él ósdi, el- emvedt szellemű költse ha­sonlóan. A tv-’átékot írta és rendezte- sok ügyes ötlettel, Hintsch György. Röviden A Kettős szerepben című francia film nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. — Kezdetben még ke’lmnesen hatott szellemes dialógusai­val pergő ritmusával. Ké­sőbb azonban egyre jobban kiütköztek a rutinmunka nvomái és az érdekesnek ígérkező film unalmas szür­keségbe torknlWt. Jegyez­zük meg: Périgr magvar hangjaként kitűnő volt Ná­di Szabó Gábor. Valkö Mihály i

Next

/
Oldalképek
Tartalom