Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-18 / 298. szám
1971 december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 pXrtoktatXs Marxista—leninista középiskolák Szolnokon Szolnokon több mint tízéves hagyománya ‘van a marxista-leninista középiskola oktatási formának. A középfokú oktatás iránti érdeklődés egyre nő, az idén például 800 jelentkező volt. Ez arra késztette a városi pártbizottságot, hogy növelje a résztvevők számát. Az idén 23 osztályban ötszáz- negyvennégyen tanulnak., A résztvevők fele párttag, egy- harmada nő, egynegyede pedig fizikai dolgozó. Az idén két mezőgazdasági jellegű osztály is ■ indült a Lenin Tsz-ben és az állami gazdaságban. A nagyobb üzemekben önálló osztályok működnek, a kisebbekből öszevon- ták a tanulókat. Képzett propagandisták Nyilvánvaló, hogy a megnövekedett létszám több oktatót igényelt Szolnokon huszonhét propagandista tanít ezen az oktatási formán, közülük négyen vezető propagandisták, a többiek osztályt vezetnek. A törzsgárda kialakult, dr. Szlama Ferenc, dr. Majoros Károlyné, Erdei Katalin* Vas József- né — és mások — több mint tíz éve sikerrel látják el fel- adataikait. Seres Lászlóné, a propaganda és művelődési osztály munkatársa .— maga Is tanfolyamvezető — mondta: az előadók szirite valamennyien egyetemet, főiskolát végeztek, továbbá a marxista-leninista esti egyetemen vagy szakosítón tanultak, tehát megfelelő képzettséggel rendelkeznek. A munka a kiválogatással w kezdődik A propagandisták munkája még a nyár elején .— a hallgatók kiválogatásával kezdődött, hisz a túljélent- kezés miatt mindenkit nem tudtak felvenni. Beszélgettek a hallgatókkal, megismerték előképzettségüket, meggyőződtek arról, hogy önként jelentkeztek, vagy „beiskolázták” őket. A városi pártbizottság a nyár folyamán az esti egyetemre jelentkezők részére — fakultatív alapon —, a felvétel elősegítésére kéthetes előkészítő tanfolyamot szer- . vezett. A tanfolyamon a középiskolák propagandistái tartottak előadást, konzultációt, filozófiából, politikai gazdaságtanból és a munkás- mozgalom történetébőL Sikerrel, mert harminc fizikai dolgozóból huszonkilencet felvettek az esti egyetemre és eddig csak hárman hagyták abba közülük a tanulást. A középiskolai osztályok összetétele rendkívül változatos. Lakatos, pedagógus, szocialista brigádvezető és mérnök is akad közöttük. Nyilvánvaló, hogy előképzettségük is eltérő. A beszélgetés során az egyik tanfolyamvezetőtől hallottuk: a pedagógusok között koráb- ' ban olyan nézet volt, hogy , többet nyújt az esti egyetem, ezért inkább oda pályáztak. Most már látják, hogy a középiskolai tananyag sem könnyű, s a tanfolyamnak tekintélye van. A foglalkozásokat hetenként egyszer, este tartják, hiányzójuk eddig még nem volt. Z§úfolt tananyag- A beszélgetés során szinte valamenyi propagandista szólt a. tananyag zsúfoltságáról. A foglalkozásokon sok nehézséget okoz az alapfogalmak tisztázása, emiatt elkedvetlenednek, biztatni, segíteni kell őket, hogy tovább tanuljanak,. ..A, propagandisták tankönyvét Vettek elő a • zsúfoltság bizonyítására. A .-.tőkés kizsákmányolást a tankönyv mindössze fél oldalon tárgyalja, s tőmondatokban fogalmaz, e. bonyolult kérdésről. Csupán a tankönyvből nehezen értené meg a hallgató e témát. Vas Józsefné és mások véleménye szerint erre legalább három foglalkozást kellene. Jó lenne, ha a tankönyv szemléltetne is. A propagandisták ezt térképpel pótolják és a napilapokból, folyóiratokból kiegészítő cikkek, tanulmányok elolvasását ajánlják hallgatóiknak. Egyöntetű volt a propagandisták véleménye: helyes lenne, ha a középiskolai tanulmányi időt két évre emelnék. Ezáltal nagyobb lehetőség lenne az elmélyültebb tanulásra. Érdeklődés a munkahelyek' roi A középiskolába a munkahelyi gazdaságvezető és párttitkár ajánlására veszik fel a hallgatókat Ez kötelezettségeket is hárít rájuk, ellenőrizniük kell javasoltjaik tanulását. Erre több jó példát soroltak a propagandisták. Fülöp Ferenc például a járműjavítót az ER- DÉRT-et és a GANZ Vill-t. Mások az ÉPSZERT és a Volán 7-es számú vállalatát említették. Szó esett az osztályozásról is. Többen elmondták, hogy az indexből hiányzik a foglalkozások heti ellenőrzési rovata és jobban ösztönözne az, ha a „megfelelt „nem felelt meg” osztályozást tovább differenciálnák. Jó lenne, ha a kiváló eredménnyel végzettek felvételi vizsga nélkül mehetnének az esti egyetemre. A marxista-leninista középiskolák irányítója a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága, melynek tanári kara havonkénti előadással, konzultációval segíti a propagandisták munkáját. A szolnoki tanfolyamok munkája zavartalan. A propagandisták lelkiismeretesen készülnek a foglalkozásokra, a hallgatók pedig .már egy kis izgalommal várják a januári beszámolókat. Máthé László Nagyszámú résztvevő, színvonalas kórusművek Sikerrel atárult Szolnok megye országom pályázata A családi és társadalmi ünnepek rendezvényei iránt egyre nagyobb a társadalmi igény. Így természetes, hogy fokozott mértéKben jelentkezik a kereslet az ünnepi alkalmakhoz illő zenei művekre színvonalas alkotásokra. Ennek a jogos társadalmi keresletnek a kielégítése az ünnepek szervezését és rendezését vállaló állami és társadalmi szerveknek folyamatos gondot jelent Szolnok megye, amely már eddig is több kísérletet tett— eredménnyel — az országosan jelentkező gondok enyhítésére. most újabb kezdeményezéssel adta jelét segítőkészségének. — Jelentős anyagi áldozatok árán, közös összefogással a Szolnok megyei és városi tanács vb művelődésügyi osztálya, a szakszervezetek megvei tanácsa, az ebben az éviben létrehozott szol-oki Csa1 >di és Társadalmi Intézet, valamint a KOTA mérvéi szervezete november 25—i határkővel nályá-mtet hivdo+ett ■>lvan kérusmijuek me-"'á- -ára. ameivek 70— o; m--ol- ' '«ti eprire T-«5 n+ V if q a p t**— n-to+é^ »7 p<*v£V) ecr,1*c|i és 'áf«,cisinn' íi-nenek hangú-: '••tát, továbbá az előadásuk.-ovesséeéf talrin+v» főként ikamarakórusok előadói le'őapimihez igazodnak. Tináén várakozást '«lu'múlt Minden várakozást felülmúlt a pályázat eredménye. Mind a pályázók számát tekintve, mind pedig a beküldött pályamunkák színvonalát mérlegelve. Szám szerint 44 kórusmű érkezett a felhívásra; a legtöbb a fővárosból, de szép számmal akadnak pályázók a vidéki városokból is. így Szegedről, Miskolcról, Pécsről, Kecskemétről is érkeztek pályamunkák. — Természetesen a meghirdető megyének is vannak képviselői a pályázók között. De érkezett kórusmű Jákfól, Hajdúnánásról. és a dunántúli Zamárdi- ból is. A pályaművek beküldői sorában ott tál álluk a kéni=’’"od'>1om róni. ismert műv°lőit is. rrVd'bil Rossa Frnőt. T óránd Istvánt, — a Iis7*--df’qs Balázs Árnádot, aki főbb k^rnsrrmvet ’S kom- po-*lt a szelnek] pálv^-mt- ra és movm—didink a legjobb. fnrqhot-^ó kd-n-v—otők is; fev példdp] a rvéb-ézók közölt s—^rpr.pl a rb-ssi Till'd Aurél, az A — m-l-er-r--1ÍS d*'-1'-— Z.rnl VHf-pf—'Me- pcpk p1 rm-.rtc v—pa— fprq A t-p—p -7'np* + p Pnp» fél- l-or-a—-b*—UCJ p V ,ve- a x a —1 a C „1 ’ 1fp,,éV,V,ó a rvé'véznlr'aV jvvrx pp—ps — k ... zeneszerzők. kőriisvo7p‘ők, hanem köpwf<«-osoV. tanár rnk. népművelők is szép C7*mma1 qyerépelnélf ■ a pá- ■ lyázók között. A pályamunkákat szakemberekből álló zsűri - bírálta el. elnöke Nagy Olivér, a Zeneművészeti Főiskola tanára, és tagjai közé tartozott — többek között — Makláry József Liszt-díjas karnagy is, ugyancsak a főiskola tanára. A legeredményesebb pályázónak Pászti Miklós (Budapest) bizonyult, aki első díjat nyert mind a névadóra, mind pedig a házasságkötésre készült kórusművek kategóriájában. Öt követi a díjazás rangjában Balázs Árpád, aki a névadó ünnepségek kategóriájában megosztott második, a házasságkötés témakörében egy harmadik és a szocialista temetés kategóriájában szintén egy második díjat mondhat magáénak. A további díjakon — kategóriánként I., II. és III. dílat tűztek ki — Lóránd István fegy II.) Til- lai Aurél (szintén eey II.), Kövecs Imre Hajdúnánás (egy III.), Molnár I,ászló (hasonlóan egy III.), végül Tornyos Györev. Budapest (III. díj) osztoztak. Jó színvonal örvendetes tényként könyvelte el a zsűri a beküldött kémsművek jó színvonalát. A díjnyertes kórusművek bemutatójára a családi és társadalmi ünnepségek kórusainak második országos bemutatóján kerül sor; 1972. ■ májusában, Szolnokon. V. M. Szolnok új városrésze 18 emelet magasból Tervezés az ezredfordulóig Kórház kell Szolnoknak Igazi .^könyvsiker” a 67 oldalas kiadvány; Szolnok megye településhálózatfejlesztési terve. Megjelenése óta forgatják és vitatják tanácstagok, szakemberek, . a megye vezetői. Tegnap délután a Szolnokon megválasztott megyei tanácstagok csoportja vizsgálta meg a lávlati tervet. Élénk vita után született meg az állásfoglalás, melyet Csorna Kálmán, a városi tanács elnöke így összegezett; — A meffye település- hálózatfejlesztési tervének elsfi harmadával egyetértünk, helyesen jelöli ki a települések fejlesztésének fokát, a jövőben elfoglalt szerepét. Sok megállapításával azon. ban vitába szállunk. Többek között Szolnok várói vonzás- körzetének meghatározásával sem érthetünk egyet. A megyeszékhely gravitációja sokkal szélesebb a tervben foglaltaknál. Elég csak a már Pest megyébe tartozó Abony közelségére gondolni: naponta sok százan járnak onnan Szolnok üzemeibe dolgozni. Velük is számolni kell mind az ellátást, mind pedig a beköltözést illetően. Erről azonban nem szól a terv. — A jelenleg középfokú központnak kijelölt Szolnoknak 1985-re szánt felsőfokú központi rangot és irányító szerepet a település-hálózatfejlesztési koncepció. E szerepkör betöltéséhez viszont feltétlenül szükséges az új megyei kórház megépítése, és — amint az a tervben is megtalálható — az új felsőfokú oktatási intézmények létesítése. Patay Árpád, az ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgató-főmérnöke terjeszti a tanácstagi csoport véleményét a legközelebbi megyei tanács- . ülés elé. Már eddig is több Patay Árpád igazgatófőmérnök bizottságban volt módja véleményét elmondani a jövőt dokumentáló tervezetről. — A tanácsülésen is azt mondom majd, amit eddig is hangoztattam: a terv reális alapokra épül, s első harmadával egyet is lehet érteni. Ami azonban a jövőbe mutató statisztikai részt illeni, úgy gondolom illuzórikus számokkal dolgozott a terv készítője. A tervezést minden bizonnyal segítő, ám csak a nagy számok törvényére épülő előszámítások nem képezhetik komoly tár. gyalás alapját. A perspektíva vonzó, de nem szabad, hogy elragadjon bennünket a valóság talajáról. A tervezet ezt tartalmazza a megyeszékhely fejlődéséről; „Szolnok 1985-ben és 2000-ben felsőfokú központ szerepkörű. Tervezett népességnövekedése 1970-től 1985- ig 20 ezer. 1985 és 2000 között további 14—18 ezer. így Szolnok népességszáma 2000. ben eléri a 100 ezret és az ország 10 legnagyobb városának egyike lesz, A megye össznépességének jelenleg 14 százalékát, a távlatban mintegy 20 százalékát képviseli, vagyis minden ötödik megyei lakos állandó lakóhelye Szolnok lesz.” P. B. Szakszervezeti kultúrfelelősök tanácskozása Tegnap délelőtt a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ színháztermében került sor a szakszervezetek megyei kultúrfelelőseinek tanácskozására. Az aktívaülés — amelyen részt vett dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság osztály- vezetője is. Turóczy Ferenc- nének, az SZMT titkárának megnyitójával kezdődött, majd a vitaindító előadás, az SZMT elnökségének a kulturális munkáról szóló határozatára éniilő beszámoló következett, am elvet Sándor József az SZMT kulturális. agitóeiós, pronaean- da- és sportbizottságának vezetője tartott Részletesen ismertette a szakc^e'-vez°ti kulturális munka eddigi ki- prr,oiVpHő eredményeit — az ifiú szakmunkások körében végzett művészeti nevelőmunka, a szocialista brigáA Művészeti Szakszervezetek Szövetsgének Gorkij fasori szákházában pénteken írták alá a Magyar Színház- művészeti Szövetség és a Német Demokratikus Köztársaság Színházaikétól Szövetségének 1972—I973-ra vonatkozó együttműködési mosdókban egyre erőteljesebben kibontakozó kulturális tevékenység, a megyét átfogó különböző sikeres szakszervezeti kulturális akciók, stb. — és elismeréssel szólott a megyében tevékenykedő csaknem kétezer propagandista és aktivista önzetlen társadalmi jellegű munkájáról. A szakszervezetek előtt álló kulturális nevelőmunka számbavételekor érintette az objektív nehézségeket is, amelvek főirént abból fakadnak. hogy nincs kellő számú és színvonalú művelődési objektum, intézmény a szakszervezetek birt-'-'h^n. \ beszámoló köznonfi gondolataként külön Is aláh-Ttq; a sze'-szpr-vezetek általános polRiVai munkájának szerves részét i<a-,pzí a szocialista szeli-'mfsértVj gzalrszprvezeti kulturális nevelőmunka. állapodását. Az okmányt Kazimir Károly főtitkár, illetve Walter Vogt főtitkár látta el kézjegyével. A megállapodás tartalmazza az. együt- működés legkülönbözőbb formáira vonatkozó elképzeléseket. A községi tanácsok kezdeményezése; falugyűléseken beszélik meg a tervekei Szolnok megye tizennyolc nagyközségében és ötvenegy községében is „törvényerő re” emelték a tanácsok és szerveik szervezeti és működési szabályzatát. A dokumentumokat az állami és társadalmi szervezetek, a tanácstagok aktív közreműködésével dobozták ki, s azok mpssvemo-őon fi<—,-pi r»mV>e veszik a helyi érdekeket, tö- kéletpsftik a tanácsi szervek az egyéb szervezetek, vMa mint a lakosság kancsolatát Valamennyi szabályzatnak van egy közös vonása: a jövőben rendszeresen, meghatározott időközökben falugyűlést hívnak össze. Fry e"v község vezetői a lakossággal együtt kon7u’tái!ák meg az aktuális lrérö<s-'ket A folupvűléspií elé terjesztik többek között a tanács közéetávú tervét költs égetését. a községi fórumok elé kerül az ipari, kommunális —pioálta'ások feilesztésének '-''-dése vállalat, intézmény. Illetve egyéb társulás alakítása. A tanácsok kezdeményezése a lakosság teljes egyetértésével találkozott. EgyüllműköJési megállapodás
