Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-18 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara fill 80 XXII. évf. 298. sz. 1971. dec. 1 8-, szombat. ;S Napirenden Szolnok köztisztaságának helyzete IJiést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Egyre több gondot okoz világszerte a szemét eltaka­rítása, a lakott települések tisztántartása. Ennek oka fő­leg az, hogy a műanyagok elterjedésével, a csomagolás- technika korszerűsödésével és az életszínvonal emelke. désével változik az iparban és a háztartásokban kelet­kezett hulladék, szemét ösz- szetétele, és főleg a meny­Magyarországon — annak ellenére, hogy folynak kísér­letek a nagy szfervesanyag tartalmú szemét komposztá. lására, trágyává való átala­kítására, általában még min­dig az évszázados módszert követik; a szemetet elfölde­lik. Ezt a „tehcnikát” alkal­mazzák Szolnokon is, ami bizony nemcsak primitív módszer. hanem közegész­ségügyi szempontból sem ki­elégítő. A megyeszékhely köztisz­taságát — amely, nvugodtan mondhatjuk; kritikán aluli — nemcsak ez befolyásolja, hanem az utak, járdák tisz. tántartása is. A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága három év után tegnap ismét napi­rendre tűzte ennek a nagyon is aktuális problémának a megtárgyalását. A stasztikai nyisége. A probléma megol­dására sokfelé kísérleteket kezdtek. — Ilyen például az USÁ-ban a háztartáson be­lüli szemétőrlés és tömörí­tés. a városi szemétégető létrehozása Bécsben, vagy a lakótömbönkénti szemét el­égetése Helsinkiben — eze­ket a módszereket azonban egyelőre nem lehet általáno­san alkalmazni. adatok azt bizonyítják, hogy a szemét mennyisége váro­sunkban évről évre rohamo­san növekszik. 1970-ben pél. dául lovaskocsikkal és teher­autókkal 20 ezer köbméter, a „kuka rendszerrel” 35 ezer köbméter szemetet takarítot­tak el, viszont ebben az év­ben ez a mennyiség össze­sen 75 ezer köbméterre emelkedett. Igaz, hogy négy évvel ezelőtt csupán két „ku­ka” gépkocsi volt a város­ban és jelenleg öt van a városgazdálkodási intézmény birtokában, viszont a szemét mennyisége olyan mértékben nőtt, hogy most már ez is kevés. Mind az öt gépkocsi folyamatosan forgalomban van, — tartalékkocsi nincs — és ez ugyancsak rányom­ja bélyegét a szállítás rend­szerességére, vagy inkább rendszertelenségére. ellenőrzése gyakorlatilag le­hetetlen és sem a hatóságok, sem a közlekedésben részt, vevők nem veszik komolyan. A város útjainak nagy ré­szén nincs sima „városias” jellegű aszfaltburkolat így a tisztításuk megfelelő színvo­nalon megoldhatatlan. A szemét elszállítás és az útterület tisztántartásának költségét figyelembe véve Szolnokon csaknem hatmil­lió forintra lenne szükség egy évben, a rendelkezésre álló összeg viszont 1,3 mil­lió forinttal kevesebb. A városgazdálkodásnak 36 út. tisztító státusza van — jó, ha ebből 20—25 be van tölt­ve — ahhoz azonban, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött a várost valóban tisz­tán tudják tartani, 170 ilyen dolgozóra lenne szüksége. Megoldás lenne az is, hogy néhány korszerű úttisztító gép munkába állna, erre azonban nincs pénz. Csak a lakosság összefogása segíthet Mindezek után túlzás nél­kül mondhatjuk; Szolnokon a köztisztaság nagyon rossz. Enyhíteni rajta — az orszá­gos köztisztasági szabályzat alapelvéyel összhangban — csak a társadalmi erők nagy­fokú összefogásával lehet A szemétdíj felemelése anyagi­lag enyhít ugyan valamit a helyzeten — valószínűleg az Országos Köztisztasági Egye. sülés is rövidesen talál mó­dot az úttisztító gépek be­szerzésének szervezettebbé tételére — döntően azonban csak a város lakossága segít­het a mielőbbi megoldásban. Elsősorban azzal, hogy nem. csak nap min* nap emleget­jük a lehetetlen állapotokat, hanem a saját portánkon mi Is teszünk valamit a város köztisztaságának javításáért. Z. A. Alacsony a szemétszállítási díj Azok az ingatlantulajdono. sok, akiktől a szemetet rend­szeresen elszállítják, szemét- szállítási díjat fizetnek, még­pedig nagyon alacsony ösz- szeget. Egy köbméter sze­mét összegyűjtése, elszállí­tása és megsemmisítése or­szágos átlagban 60 forintba kerül. A városgazdálkodási intézmény ennél lényegesen olcsóbb árakkal dolgozik és ahhoz, hogy a szemetet rend. szeresen elszállítsák, a sze­métdíjak felemelése szüksé­ges. Áz így keletkezett több­letbevételből ugyanis lehető, ség nyílna a városgazdálko­dási intézmény fejlesztésére. A másik égető probléma Szolnokon a közterületek tisztántartása. Közismert, hogy a város útjainak alig kétötöde aszfaltozott, vagy kövezett. A város belterüle­tén lévő utaknak nagy része is állandóan a sár és por forrása. A közutak közleke­désrendjéről szóló szabályok tartalmaznak ugyan intézke. déseket a sárfelhordás meg­akadályozására, de ennek Elavult a „technika" Közelebbről megismerni az AFESZ-eket Chau Tho Thong látogatása megyénkben Kétnapos látogatásra a MÉSZÖV vendégeként Szol­nok megyébe érkezett Chau Tho Thong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára. A MÉSZÖV vezetői üdvözölték a vendéget, majd Boda Mihály elnök rövid tájékoztatót tartott a megyében lévő fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tevékenységé­ről. A délelőtti tájékoztatót követően a vendég és vendég­látói a törökszentmiklósi és a szolnoki ÁFÉSZ-hez láto­gattak, megnéztek több áruházat, vendéglátóegységet. Ma a fegyverneki ÁFÉSZ és Takarékszövetkezet, valamint a kunhegyesi ÁFÉSZ vendége lesz Chau Tho Thong. A tegnapi tájékoztatót követően rövid interjút kértünk a vendégtől. — Tudomásunk szerint a vietnami szövetkezetek tag­jait ön képviselte a magy' r fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusán. — Valóban így van — vá­laszolta a nagykövetség első titkára. — Otthonról most nem tudtak ideutazni, mivel nagyon sok munkája van a Felvásárló és Értékesítő Szö­vetkezetünk Országos Taná­csának. Ismeretes Magyar- országon milyen súlyos árvíz pusztított nálunk az idén, a hely- reállításbaft az országos ta­nács nagy feladatot vállalt. Viszont mi nagyon fontos­nak tartottuk a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresz- szusán való részvételt, mert ott közelebbről megismer­hettük munkájukat. — Véleménye az ott el­hangzottakról? — Most gondolkodunk azon, milyen következteté­seket vonhatunk mi le az ott elhangzottakból. Engem személy szerint különösen megragadott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt politi­kája melletti egységes állás- foglalás, ahogyan ott a fo­gyasztási szövetkezetek to­vábbi feladatairól határoz­tak. Mi nagyra értékeljük a magyar szövetkezeti mozgal­mat és szerintünk itt a párt, a kormány jelentőségének megfelelően foglalkozik a szövetkezetekkel. Érdekes volt hallanom a lakásszövet­kezetekről, a takarékszövet­kezetekről. Általunk ismeret­len szövetkezeti formák voltak ezek eddig — Milyen szövetkezetek dolgoznak a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban? — Elsősorban is mint a legnagyobb tömeget foglal­koztatók a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — a parasztságunk 95 százaléka tagja. Most foglalkozunk or­szágos tanácsuk — a TOT vietnami megfelelője — lét- l rehozásával. A felvásárló és I értékesítő szövetkezetekkel ' kapcsolatos elképzelésünk, hogy a jövőben kereskede­lemmel. áruellátással csak ezek foglalkozzanak. Nemrég került bevezetésre nálunk e szövetkezetek felvásárló te­vékenysége, korábban ugyanis a kötelező beszol­gáltatás rendszere volt ha­zánkban. A harmadik nagy szövetkezeti forma; a kisipa­rosoké. — Mit vár e megyénk­ben látogatásától? Chau Tho Thong a ME- SZÖV-nél tartott tájékozta­tón. (Háttérben a tolmács.) — Azt, hogy még köze­lebbről is megismerem a magyar fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek már ed­dig is eredményes munkáját. V. V. Ma: Marxista—leninista középiskolák Szolnokon Nagyszámú részt ve színvonalas kórusműveb Tervezés az ezredfordulóig HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — Biszku Béla látogatása Békés megyében Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön és pénte­ken látogatást tett Békés megyében. A vendéget láto­gatásain elkísérte Frank Fe­renc a megyei pártbizottság első titkára és Klaukó Má­tyás, a megyei tanács elnöke is. Biszku Béla csütörtök dél­előtt felkereste az orosházi üveggyárat, ahol Gonda Jó­zsef, az orosházi városi pártbizottság első titkára Tarján József, az fiveggvár pártbiz'1 Óságának titkára, Czina Sándor,, az üvegar' ár igazgatója és a gyár tö'*b más vezetője fogadta. Az üveggyár pártbÍ7ottsá?ár>->k munka járói, az üzem éle'é- ről Tar5án József ado*t tá­jékoztatót. A Központi Bi­zottság titkára ezt követen találkozott és esz>noese-gt folvfafoft több szoetoiisfa mijnkahrígád vezet á*év»l, majd megtekintette a gvár termelési folyamatait és hosszasan elbeszélgetett a dolgozókkal. Biszku Béla délelőtt a meevej vezetők és Gyulává- -í Pál, a békéscsabai városi - '-tbizoftság első titkára ‘-rsaságában a békésesabai é'öbáz ha látogatott. Bohns Erzsébet, az üzem pártszer­vezetének titkára az üzem párt- és társadalmi szerve­zeteinek munkájáról, Már­ton Pál igazgató pedig az üzem gazdasági helyzetéről adott tájékoztatót. A Köz­ponti Bizottság titkára ez­után megtekintette az üze­met. és elbeszélgetett a dol­gozókkal. A két napos látogatás pén­teken délután a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban rendezett aktívaüléssel feje­ződött be, amelyen Biszku Béla időszerű politikai kér­désekről tájékoztatta a résztvevőket. Népművelők iskolája A Szolnok megvei Tanács művelődési osztálya és a Sásvári Endre megvei Mű­velődési Köznont megszer­vezte a r4nmÍM-cjők téli is­koláját. Az előírt szakkéne- sí+4~rój még nem rendelkező, de főhivatású. vpev t?ss*e- állásban lévő n^-v művelők számára régi' elő­adásból állá Vonz ’l*S-:^o <■ p. rozafot indítottak. A hallga­tók Jászberényben Tör*k- szentmiklóson és Kunszent- mártonban népművelés- po­litikai- módszertani kérdé­sekkel és a tömegek haté­kony nevelésének gyakorla­ti formáival ismerkednek. Az iskola befejezése után ta­vasszal vizsgát tesznek, és elnyerik az alapfokú képesí­tést. A főhivatású, de egye­temi, vagy főiskolai képzett­séggel nem rendelkezők ezt követően népművelés és könyvtár szakon folytatják tanulmányaikat. Árucsere megállapodás A SZÖVOSZ és a szovjet Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége (Cent- roszojuz) között már koráb- gan létrejött elvi megálla­podás alaníén a Szabolcs Szatmár megyei főm-osztási szövetkezetek és a Kární- ton-túli, a tyernooolt és Ívovi területi fogvasr<ási szövetkezetek batármeati árucserére vonatkozó megál­lapodást írtak alá KlSevhon. A széles vál-sztéket fel­lelő fts«rz„sen mi->t­erv 1.4 pvtüp robot forgó­mat irányoznak elő 1979-re. Az áruforgalmat a szov’et Fogyasztási Szövetkezető^ Központi Szövetségének, il­letve a SZÖVOSZ külkeres­kedelmi vállalatai; szovjet részről Szojuzkoopvnyestorg, magyar részről a HIJNGA- ROCOOP bonyolítja le. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhelyr' Pozsonyban Kárpáti Ferenc vezérőr­nagy, honvédelmi miniszter- helyettes, politikai főcso­portfőnök csütörtökön a ma­gyar néphadsereg küldöttsé­ge élén látogatást tett Po­zsonyban. A magyar vendé­gek résztvettek a Zapotocky Katonai Akadémia ünnepi ülésén. A gyűlésen beszédet mondott dr Jozef Belas ve­zérőrnagy. a katonai akadé­mia katona-politikai fakul­tásának oaronocnoka. Szaga­ira Kárpáti Ferenc vála­szolt. A magvar delegáció az °s- ti órákban visszatért Prágá­ba. Szőnoklrénzés és versmondó verseny P£cs Varosa leél telpnfífa ^nval — a maervar hpc-»A^iffiHiVíi figvét szolgál »ák. Dr. Ha idő Gvula nyugalmazott egyete­mi tanár, a pécsi—baranyai munkásmozgalom kimagasló személyisége százezer forint összegű alapítványt tett szó­nokképzés céljára. Az alapít­vány kamatainak felhaszná­lásával retorikai pályázato­kat hirdetnek, elsősorban a közéleti pályára készülő fia­talok számára. Testvére dr. Hajdú Imre nyugalmazott OTI-igazgató, az egykori pé­csi kerületi munkásbiztosítő pénztár igazgatója húszezer forintos alapítványt létesí­tett versmondó versenyek rendezésére. A középiskolás diákok évente versenyeznek majd egymással és a legjobb versmondókat az alanítvány kamataiból jutalmazzák. Mindkét alapítvány gon­dozását a Doktor Sándor Művel'j'jési Körnont vó l’al- ta. am-lT — a v4-"'1 ~s­esal |rS-f*cpii — renao-I — - írt meg m,"'j«*o évhe«, a r»,o- rtksí nálvá-mte, és a vers­mondó versenyt. 1857-ből származó,’ kézzel írt énekek A tokaji heivtön 'non -ró- zenmban nemcsak T'1raj­heífvoHq hqldani qzőlőmítve— lő és borászat! eszközeit gvűtfik össze, de a környé­ken található régi könyve­ket is. Papp Miklós tanár vezetésével a múzeumbaráti kör tagjai számqs múzeális értékű könyvet kutattak fel. Megvásárolták, illetve aján­dékba kapták többek között Szenczi Molnár Albert 1644- ből származó, a világ csodái­ról írt munkáját, az akko­ri iskolák tanmenetének le­írását. az 1711. évi szatmári béketárgyalás teljes kézzel írott anyagát, valamint a Tokajban működött céhek teljes jegyzőkönyveit. A mú­zeum birtokában van az egy­kori borbély-felcserek szlo vák, magvar és latin nyelven írt „tudás-könyve” amelv- ben 1946 bejegyzés található különböző gyógyítási módok­ról, a gyógynövények fel- használásáról. A múzeum most útabb könvvekkel és kéziratokkal gazdagodott közíök Kamdfomy Janó* lR47-ben kézzel írt ..G v ' sz­énekek tárával" an-pivber r S7Pr7Ő a Párocr-t + oV 1; jf­nvé'-ép, ismert h-’otti éne­keket ie?rpz*e fel. Soro*’bívüli berpbó-zősok A ff ■ gr«? fc? jl? TnPtr J17 «7 4^9' t b tv a pl­lássák ruházati cikkekkel, műszak! árukkal, éle,m!«ze- rekkel. Még ebben az évben 16 korszerű áruházát- élelmi­szerüzletet, illetve szakbol­tot adnak át. Az új boltok többnyire önkiszolgáló rend­szerűek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom