Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
1971. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nők három műszakban ■ Az iparban a munkásnők 30 százaléka három műszakban dolgozik. Munkaegészségügyi vizsgálatok; bizonyítják, hogy a váltott műszakos foglalkoztatás megviseli a szervezetet, a nőkét különösen. A nőket a három műszak alól mentesíteni bizonyos munkaterületeken szinte lehetetlen. Ilyenek: az egészségügy, az idényjellegű élelmiszeripari munka, a szolgáltatás egyes területei. Arra viszont van mód, hogy bérben, szabadságban, munkaidő-kedvezményben honorálják és ellensúlyozzák a nagyobb megterhelést. A szolnoki MÁV kórház baleseti sebészetének súlyos betegeit éjszaka is figyelni és ápolni kell. Ruzsinszki Julianna ezen az osztályon dolgozik már négy év óta. A Szolnoki Cukorgyár a répafeldolgozás idején nem nélkü lözheti a nőket a harmadik műszakban. Cseri Andrásné a kampányban a bf-nb!*n dolgozott, váltott műszakban. B&Ionyl Péterné már 16 éve a jászberényi vasútállomás pénztárosnője. A több műszak terheit most egyedül viseli, mert férje hároméves iskolán van és ezért kisebbik gyermekük gondozására „pótmamát” kellett fogadnia. ~ MHSZ tanácsadó testületi ülés Jászberényben Tanácsadó testületi ülést tartott tegnap Jászberényben a Magyar Honvédelmi Szövetség járási, városi vezetősége. Az ülésen Szendy Sándor, az MHSZ járási, városi titkára számolt be a szövetség 1971. évi munkájáról. Többek között elmondta; tavaly jó volt az együttműködés a területileg illetékes pártszervekkel, a KlSZ-bi- zottságokkal, az úttörő elnökségekkel és a fegyveres testületekkel. — Javultak a munkakapcsolatok a községi, városi tanácsi szervekkel: több községi tanácsülés, — vagy vb-ülés napirendjén szerepelt az MHSZ és a tanácsok — kapcsolatának, együttműködésének megvitatása. Beszámolójának további részében ismertette az agitáció^ . és propagandamunkával kapcsolatos feladataikat; részletes tájékoztatást adott az MHSZ-klubok munkájáról, a tömeg- és verseny- sportban elért eredményeikről. Szekcióülések a fogyasztási szövetkezetek V||. kongresszuson Szerdán reggel három szekcióban kezdte meg munkáját a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának hét- százhúsz küldötte. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szekcióülésének vitaindító referátumában Kádár István, a SZÖ* VOSZ főosztályvezetője — hangsúlyozta, — hogy az ÁFÉSZ-ek munkájának középpontjába, a háztartások és a kisgazdaságok kerültek, a maguk sokirányú szükségleteivel, gondjaival. A szövetkezeteknek meg kell teremteniük a helyi ellátás jó feltételeit, csak ehhez kissé túl kell lépniük a kereskedelem körén a feldolgozás és a termelés szervezésével, A lakásszövetkezetek szekcióülésén dr. Pál József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője elmondotta: ma már társa- dami ügy a lakásszövetkezetek iránti lakásépítési, karbantartási igény kielégítése. Különösen az elmúlt két hónapban örvendetesen megélénkült a lakásszövetkezeti tevékenység. A- lakásépítő szövetkezetek száma 102, — tagjaiké 7500, túlnyomó részük előkészített telekkel rendelkezik. A sikerrel zárult KISZ lakásépítési akcióban közreműködtek az ifjúsági lakásépítő szövetkezetek, és a IV. ötéves terv időszakára tervezett további 10 ezer ifjúsági lakás a lakásépítő szövetkezetek keretében valósul meg. Két hónap alatt a lakás- fenntartó szövetkezetek tagjainak száma is mintegy három és félezerre nőtt. A szövetkezőknek közügye a lakóházak és lakások szervezett karbantartása. Országszerte polgárjogot nyert a tanácsi értékesítésű lakások karbantartásának szövet nézeti módszere, amit nemcsak a lakások tulajdonosai, hanem maguk a tanácsok is igényelnek. A takarékszövetkezeti szekcióülésen dr. Horváth István főosztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetkezeteknek a tömegesen jelentkező pénzügyi szolgáltatási igények kielégítésére, és ennek megfelelően tevékenységi körük kibővítésére kell törekedniük __Hangsúl yozta. hogy a szövetkeztek céljaikat a tagok személvl és vagyoni közreműk^d lsével kívánják megva'ösit^ni. Náluk ezt az anyagi kötődést nem csupán a 105 millió forintot meghaladó rész- jegyalao és a kétmilliárd forint felé közeledő kölesön- állománv ielzi. mert a 4.3 milliárdos betétállomány — nagyrészt a tagok megtakarításából adódik. Időszerűség és stabilitás A Btk. módosításáról Az emberek számára a novella, szó általában irodalmi műfajt jelent. Van azonban e szónak egy másik,. jogászi jelentése is: törvénymódosítás. Ha a szó alaki azonossága mögött valamiféle tartalmi rokonságot keresünk, akkor egy szembetűnő vonást találunk. Az irodalmi műtől is elvárják az olvasók, hogy frissen kövesse az élet jelenségeit. Ilyen igény, ilyen társadalmi elvárás indokolja az új büntető-novellát is, amely 96 paragrafusával — a büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseit módosítva és kiegészítve — 1972. január 1-én hatályba lép. A közvélemény érdeklődése és egyetértése kísérj a Btk. módosítását. ‘ Érthető, mert az utóbbi években, amikor garázdaságról, lopásról, közlekedési balesetekről hallottunk hírt, . legtöbbször azt is hozzátettük: „Miért nem büntették szigorúbban a visszaeső bűnözőt?” Vagy ha a visszaélések látszólag enyhe megítéléséről hallottunk: „Miért nincs különbség a kis tolvaj és súlyos visszaélések elkövetőinek felelősségre vonása között?” Természetesen akadtak túlzók is, de a legtöbb vélemény tapasztalatod nyomán született. Növekedett a bűncselekmények száma Kétségtelenül időszerű volt a Btk. módosítása: 1969-től 1970-ig 10 százalékkal növekedett a bűncselekmények száma hazánkban; az erőszakos cselekményeké 1964- től 25 százalékkal: a jele; - légi börtönlakók több mint felé visszaeső. Igaz' egy büntető törvénykönyvet nem indokolt módosítani csuoán a statisztika alapján, viszont az is igaz; a bűnüldöző és igazságszolgáltató . szervek csak akkor biztosíthatják hatékonyan a közbiztonságot, a társadalom, az állampolgárok védelmét, ha ahhoz megfelelő büntetőjogi eszközök állnak rendelkezésükre. A jelenlegi Btk.. 1962 júliusában lépett érvénybe, és a közrend, közbiztonság megszilárdításában jelentős eredményeket hozott. Ám az elmúlt évek során az is bebizonyosodott, nem differenciál kellően az enyhébb és súlyosabb bűncselekmények között, egyes rendelkezéseit túlhaladta az élet. Már ma vannak olyan kérdések, amelyeknek jogi szabályozásával nem lehetett évekig várni. Bár a jogrend fontos elve a stabilitás, mégis a büntető törvényeket az élet követelményeihez kell alkalmazni. Ennek jegvében született meg a büntető törvénykönyv módosítása. Á teljesség igénye nélkül néhány teljesen új rendelkezés: eddig ittas vezetésért azt az állampolgárt büntették meg, aki „szeszesital hatása alatt gépjárművet vezetett”. Az új büntető-novella kimondja: aki szeszesital hatása alatt közúton járművet, munkagépet vezet. Tehát 1972. január 1-től büntethető — bírói úton felelősségre kell vonni — az ittasan kerékpározókat, lovaskocsi hajtókát. Ezt örömmel üdvözölheti minden ember, hisz nehéz lenne felsorolni, hogy naponta hány és hány baleset történik közútjainkon mások felelőtlensége, gondatlansága miatt. Sajnos, az utóbbi években nőtt a közúti balesetek száma országosan és megyénkben is. Ha az. 1965-ben történt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést vesszük 100 százaléknak, akkor hazánkban 1970-re 155,8 százalékra nőtt e bűncselekmények száma. A megyében ez a szám 130,2 százalék. Míg 1969-ben 1000 lakosra 12,5 közlekedési bűntett jutott — összességében 550 volt a megyében — addig tavaly 13,5, vágyig 607 ügyet jelentett a bíróságoknak. És a szám minden bizonnyal ebben az évben tovább emelkedett. Lopás és az a bizonyos „kenőpénz” Büntetőjogi következménye lesz ezután az önkis 'ol- gáló boltokban elkövetett lopásoknak. Eddig csak azokat vonták bírói úton felelősségre, akik 500 forint értéket meghaladó árut loptak. Azon alul a cselekmény' csupán szabálysértési eljárást vont maga után. Az új rendelkezés kivette a szabálysértés kategóriái közül az önkiszolgáló boltokban elkövetett lopást, és legyen az bármilyen kis érték, .már vétségnek számít, tehát a bűncselekmények kategóriájába tartozik. Így azután már súlyosabb konzekvenciái lesznek annak, ha valaki mondjuk így akar szerezni magának külföldi cigarettákat, esetleg ilyén úton hozzájutni a reggeli féldecihez. Közéletünk tisztaságának védelmében született meg a gazdasági vesztegetés szigorúbb büntetőjogi üldözése, és kiterjed e büntethetőség azokra is, akik meg nem engedett előnyöket ígérnek. Eddig ugyanis csak azokat lehetett felelősségre vonni, akik ilyet elfogadtak. A befolyással való űzéi kedés elleni védekezés kiterjed a közhivatalokban dolgozókon * túl a vállalatoknál, sző- t- kezetekben felelős beosztásban dolgozókra is. Az sem érdektelen, hogy -okkal jobban meghatározódtak a gazdasági visszaélések. Bizony előfordult eddig, hogy egy-egy áruházi eladó eldugott néhány kurrens cikket, azt pult alól árulta és. elfogadott „szívességéért’ mondjuk 100 forint honoráriumot. Büntethető ezután azért is, amiért így kisz I- gálta az árut, pénz fogadott el. De nemcsak ő, hanem büntetendő az a személy is, aki a „kenőpénzt”, adta. A módosított törvény jelentős büntetőjogi következményeket helyez kilátásba a rossz minőségű termék, termény jöminőségűként való értékesítésére, használatba adására, forgalomba hozatalára, amennyiben a minőséget kötelező állami szabvány írja elő. Üj fogalom: használatba adás! Különösen az építőipar figyelmébe ajánlhatjuk!. A vásárlók érdekeinek vedel Miében Védi a törvény, messzemenő n védi a vásárlók érdekeit. a gazdálkodás rendjét, amikor kimondja, hogy büntetendő az, aki „az áru árát úgy, vagy olyan mértékben állapítja meg, illetve tartja fenn. hogy a tisztességtelen módon elért, vagy az indokolt hasznot meghaladó nyereséget foglal magában.” A vásárlók megkárosítása eddig csak a kiskereskedelemben elkövetve volt bűn- cselekmény. A kör kibővült! A módosító rendelkezés szerint „Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során hamis méréssel, számolással, vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat — ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg — egy évig terjedhető szabadságvesztéssé* büntetendő.” A gazdaságirányítás Új rendszere elavulttá tett több olyan rendelkezést, atnelvek a centralizált gazdaságvezetéshez igazodtak, de a maguk idejében hasznosan védték a gazdálkodást a büntetőjog eszközeivel is. Ezeket is módosítani kellett, illetve újakkal kiegészíteni, Ilyen a „felelőtlen eladósodás” bűntett. Itt állami, társadalmi szövetkezeti szervekről van szó, és olyan esetekről, amikor ezek közül valamelyik a „pénzeszközeit jelentősen meghaladó fedezetlen kötelezettséget vállal, és ezáltal gazdasági hátránvt okóz.” Felelőtlen eladósodásért három. fedezetlen csekk kibocsátásáért és forgalom! „ hozataláért egy évig terjedhető szabadságvesztés büntetést lehet kiszabni. Egy törvény akkor válik eleven hatóerővé, ha annak tudatában vannak az állampolgárok, ha a külső tilalomból be\ső' naranccsá, erkölccsé válik. Bízzunk abban. hogy így lesz a módosított büntető törvénykönyv esetében is. Varga Viktória A IÍPM és a megye vezetőinek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) mintegy harminccal — akiknek élete már a vasúthoz kötődött. A határozat: 1972 első negyedévébén ez ügyben dönteni kell. A vasúti beruházások közül a szolnoki vasúti rekonstrukcióra jövőre ténylegesen 140 millió forintot költ a KPM — bár erre ennél töt bre lenne szükség, hogy az épffés üteme gvorsulion, de nincs rá anyagi lehetőség — így a m sodik ütem (a szolnoki állomás ide tartozik) 1974—75. évi befejezés látszik megvalósíthatónak. Ha azt akarják, hogy a szoinoki járműjavító Dieselbázisa 1976-ra megvalósuljon akkor arra ;s az 1972- ben előirányzott* 50 millió forintnál sokkál többet kellene fordítani. Javaslat: gépkoesi- ierakat Szolnokon A közúti gépjárrr.űközleke- dés várható fejlesztése szintén fontos helyet foglalt el a tanácskozás anyagában. A Volán 7-es számú vállalatának fejlesztése: többek között az elöregedett taxik helyett 17 Zsiguli gépkocsit, a tömegközlekedés javítására 8 csuklós és 12 IKARUSZ autóbuszt vásárolnak. Döntés született abban, hogy Túrkevén 4—5 állásos autófcuszpályaudvart kell építtetni: meg kell hogy valósuljon a tervidőszakban a szolnoki autóbusz pályaudvar építése: Kisújszálláson buszvárót kell létesíteni. Ezek a beruházások összefüggnek a forgalomnak közútra terelésével. Szóba került közvetlen járat indítása Szolnok és Túrkeve között, és hogy a Volán tomplex szállítási megállapodást kötött a Hűtőgépgyárral, a FÜSZÉBT- tel és a propán-bután gázpalackok szállítására. Ugyancsak a tanácskozáson a miniszterhelyettes azt is elmondta, hogy az Autó- ker Szolnokon 10 millió forint költséggel lerakatot akar létesíteni, amelyhez reméli, megkapja az igénvelt hitelt és hogy három heiven létesül új benzintöltő állomás a megyében: Tiszasülvön. Cserkeszőllőn és Jászberényben. A budapesti vendégek délután a megyében lévő K1*M vállalatok, intézmények vezetőivel találkoztak. V. V /
