Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

1971. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hajrá pajtások! ^Nlimpia. Varázsa, mély tartalma van e szónak Évez- ^ redes hagyománya. A béke, a barátság jelképe. Négy éven át készülnek sportolók, hogy a világ legnagyobb ver­senyén dicsőséget szerezzenek hazájuknak, népüknek. Nem túlzás ezek után olimpiának nevezni a tizenévesek nagy seregszemléjét? Egyáltalán nem. Látni kell, ott kell lenni, amikor a pajtások immár hetedik éve lelkesen, sport­águk szeretetétől áthatva küzdenek a győzelemért. Olimpia ez akkor is, ha nem négyévenként rendezik, mint a klasszi­kus olimpiát A sikerélmény, az aranyérem boldogító érzése az úttörőknél sem kisebb, mint a felnőtteknél. Csak ismé­telni lehet az elismerő szavakat, amelyekkel a magyar sport­vezetést. az úttörő szövetséget eddig is illették: a sport- mozgalom legsikeresebb és maradandóbb, állandóan vonzó versenyét hozták létre az úttörő olimpia kiírásával. Minden évben készülnek e nagy versenyre az úttörők, a tanárok, a szülők. S munkájuk gyümölcseként lehetünk' büszkék az egykori úttörő olimpiai bajnokok világraszóló sikereire, Klampár Tiboréra, Ribil Zoltánéra vagy Hargitai Andráséra. A jövő bajnokait, a világversenyek helyezettéit, felnőtt olimpikonjait köszöntjük most megyénkben, a karcagi paj­tások több éves sikeres szereplésük elismeréseként, a sport­vezetők Nagy-Kun Diák Napok élménydús rendezéséért Karcag városának jutott a megtiszteltetés: házigazdája le­het a VII. téli úttörő olimpia versenyeinek. Nagy gonddal, aprólékossággal készült a város a nagy eseményre. Nincs olyan intézmény, szerv, amely ne vállalt volna részt az elő­készítő munkából. S bizonyára ot+ lesznek a versenyek so­rán is. Nagy szeretettel várják a mintegy háromszáz pajtást, akik képviselik megyéjüket. Öke, köszöntjük most, a megyék bajnokait. Köszöntjük a tanáraikat, akik felkészítették őket, foglalkoztak velük, a győzniakarásra nevelték valamennyiü- ket. S köszöntjük a VII. téli úttörő olimpia valamennyi „se­gédmunkását”, akik hozzájárultak és járulnak a tizenévesek olimpiájának sikeréhez. Hétfőn este a főtéren ünnepélyes zászlófelvonással, az olimpiai láng fellobbantásával megkezdődik az immár ha­gyományos pajtás-vetélkedő. Karcagra valamennyi résztvevő mint megyei első érkezik. A háromnapos verseny során azonban csak huszonegyen térnek majd haza olimpiai baj­nokként. Többségük kiesik a selejtezők, az elő- és közép­döntők során, de az olimpiáról győztesként térnek vissza megyéjükbe, iskolájukba. A béke és barátság ifjú zászló­vivőiként távoznak Karcagról. Magukkal viszik Nyíregyhá­zára, Nagykanizsára. Békéscsabára, Szombathelyre, szerte az országba a barátok üdvözletét, a karcagiak, Szolnok megye úttörőinek őszinte szeretetét. l/ezdődjék hát a verseny, a nemes vetélkedés sakkban, birkózásban, asztaliteniszben a VII. téli úttörő olimpia aranyérmeiért, a helyezésekért. Sok sikert, pajtások. Remél­jük, emlékezetes élményben lesz része valamennyiőtöknek, s a karcagi úttörők jó házigazdának bizonyulnak majd­KERESZTREJTVÉNY A potyajegy Ernest Hemingway (1898—1961)* a neves író egyszer színházi elő­adáson jelent meg egyik barát­jával. Hemingway a gyenge el­ső felvonás után el akarta hagy­ni a színházat. — Ezt nem tehetjük meg, — mert tiszteletjegyet kaptunk — próbálta visszatartani a barátja. Hemingway elfoglalta a szé­két. Alig kezdődött azonban a má­sodik felvonás, az író türelmet­lenül felállt. — Hová mégy, már megint? — kérdezte tőle barátja, mire He­mingway csendesen felelt: Lásd a vízszintes 1. számú sorban. Vízszintes: 1. Hemingway sza­vai. 14. Befejeződés, végződés. 15. Üdülőhely Felső-Ausztriá- ban a Traun-tó partján. 16. Ökölvívó mérkőzés színhelye — (névelővel). 17. Olyan termés, amelynek hüvelye, burka van. 18. Község Pest megyében. 19. Latin és. 20. ME. 22. Visszataszí­tó külselű. 23. ...carte (étlap sze­rint). 24. Hitvány, aljas. 26. RGE. 27. Szolmizációs hang. 28. Maga szintén. 29. Rigó is van ilyen. 31. Mutató saócska. 32. A fa, bokor koronája. 33i Finnországi tó és csatorna. 34. Tündérkirály a germán mitológiában. Weber operája is. 38. Keleti női név. — 41. Kicsinyítő. — 42. Papírra vetett mondanivaló. 44. Lakás része, vagy füllel érzékel. 45. EG. 46. Foszfor és vanádium vegyjele. 48. Bizonyos irányba változó, fejlődő. 49. Kettőzött kettős mássalhangzó. 50. Lusta. 52. Arzén vegyjele. 53. Római 1050. 54. A támokvölgyi ütközet­ben elesett hun vezér volt. 55. Arra a helyre szintén. 57. ...ide­jén (abban az időben). 58. Ritka férfinév. 60. Egyik irányba se. Fr«s: 1. Epiktétosz gö­rög filozófus mondotta. 2. Gőz­z.é változva eltávozik. 3. ...cse­resznye, hullik a levele (nép­dal). 4. Valamennyi hangsor 9. foka. 5. ZDG. 6. Az egyik mor­ze jel. 7. Álmosság, unalom je­le. 8. Sokoldalú, kiváló termé­szettudós (1835—1914). 9. Folyó a Szovjetunióban. 10. A német ábécé utolsó betűje. 11. A Nő­tanács rövidítése. 12. Az epilep­szia, elavult kifejezéssel. 13. A Grúz SZSZK régebbi neve. 19. A legkiválóbb. 21. A földbe rejt. 24. Régi időmérő eszköz (néve­lővel). 25. Arról a helyről szár­mazó. 28. Erdeink kecses ter­metű vadja. 30. Római 2. 33. Nagy mennyiségben. mohón megiszik. 36. Sír. népiesen. 37. Birtokában. 38. Osztrák operett­szerző (Sztambul rózsája). 39. TL. 40. Tűvel és cérnával össze­erősít. 43. A Budai-hegyvidék zamatos őszibarackja. 44. Tele- vényföid. termőföld. <7. Növé­nyek fiatal haltása (névelővel). 49. Életkép (zsáner). 51. Mind­két morze-iel. 54. Központi Né­pi Ellenőrző Bizottság. 56. Naey- számú. 57 AMM. 59. Lakó egy­nemű betűi. 61/ Azonos betűk. Beküldendő: a vízszintes és függőleges l. számú sorok meg­fejtése, december 29-ig. B. J. Múltheti rejtvényünk helyes megfeítése: Tudla. hol szorít a cipő. Felén talá’ta a szeget. — Bottal ütheti a hvomát. Minden háiiai megkent. Könvvet nvert: Magony Jánosné. Besenvszög. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK ’VÍEOYFT NT'V* rejtvEvyszft ,V#VYE. I 1971. december 25. • # Rendeződtek a jászberényi röplabdázók gondjai Fuzionált a Lehel és a JESE Megyénk női röplabda- sportjában hosszú évek óta a Jászberényi Egészségügyi Sportegyesület NB II-ben játszó csapata jelentette a minőséget. Nem egészen tíz éve kerültek „ másodosz­tályba. Kezdetben a 8—10 helyen végeztek, az utóbbi öt éven azonban a negyedik helynél nem adták alább. Közben sorban nyerték a különböző kupákat. Me­gyénkben úgyszólván min­den tornát és kupát meg­nyertek, amelyen elindul­tak, de megyén kívül is sok szép sikert vallhatnak a ma­gukénak. Nőd röplabdában még egyetlen csapat sem ért el ilyen szép eredmény- sorozatot megyénkben mint a JESE. Dicséret illeti a szakosz­tály jó nevelőmunkáját is. Móri Piroska bekerült a magyar ifjúsági váloga­tottba, Lankus Ilona, az Olimpiai Reménységek Tor­nájára készülő keretbe, Bozsik Mária pedig Szege­den, az NB I-es csapatban játszik. Az is figyelemre­méltó, hogy a meglévő sok gond ellenére is tartósan biztosítani tudták a jó ered­ményt. Mert sajnos gond is akadt bőven. Többször foglal­koztunk vele mi is, hogy a JESE bázisa nincs meg­nyugtatóan biztosítva. Az egészségügyi szervekre épü­lő egyesület alig kapta meg a működéséhez szükséges minimális támogatást. Nem volt elég pénzük, edző- és teremgondokkal küzdöttek, a játékosok szétszórtan, kü­lönböző munkahelyeken doL goznak, s ez nagy hátrányt jelentett a felkészülésben. Városszerte keresték az egyre sürgető megoldást, így vetődött fél a Lehel­lel történő egyesülés gon­dolata. — Elsősorban anyagi gon* dók miatt kellett változ­tatni a jelenlegi helyze­ten. — mondotta Zircher Tibor edző. — Míg a mi­énkhez hasonló szakosztá­lyok 80—100 ezer forint tá­mogatást kaptak évente, ad dig mi 30 ezer forintból gazdálkodtunk. Felkészü­léskor például hiányzott a megfelelő edzőpartner. Ide­genbe viszont pénz hiá­nya miatt nem tudtunk el­utazni. November 15-én történt rnea a fúzió és a Leheltől már erre az év­re kaptunk 8 ezer forintot. — Tudomásunk szerint a városban kiemelten kezelik a röplabdát. — Az MTS jászberényi Já­rási Tanácsa az asztaliteniszt, a birkózást és a röplabdát ki­emelten támogatja. A fej­lődést négy-öt év alatt sze­retnénk elérni. Asztalite­niszben a férfi csapat NB U-be jutásával már jelen­tős előrelépés történt, meg­oldódott a birkózók terem­gondja, röplabdában pedig a bázis rendezésével meg­szűnnek az anyagi göndok. 1973-tól röplabdában is szerveznek NB I B-t. Mi a jövő évi bajnokságban szeretnénk az élmezőnyben végezni és magasabb osz­tályba kerülni. Úgy ér­zem, ez a célkitűzés reális. Űjjászerveztük j megerő­sítjük a szakosztály vezeté­sét is. A jövőben tehát nem JESE, hanem Lehel néven találkozunk a jászberényi női röplabdázókkal. A csa­pat kedvezőbb feltételek között, a korábbiaktól el­térően már december ele­jén megkezdte a felkészü­lést, n Jövő évi bajnokságra. Sok sikert, további jó ered­ményeket kívánunk a Le­hel színeiben is. Álló sor, balról-jobbra: Móri Piroska, Juhász Katalin, Zircher Tibor edző, Tálas Etelka, Lankus Magdolna. Guggol balról-jobbra: Muhari Erzsébet, Sinka EVa, Né­meth Éva, Losonczi Gabriella. Játszott még a csapatoan, de nincs a képen Lankus Ilona, Paksi Katalin, és Fecs­ke Edit. Nem büntetni, segíteni kell A megyei konferencián hallottuk: gyakori még, hogy a gyengébb ta­nulmányi eredményű diákokat eltiltják a sportolástól. Nem máj keletű probléma ez. Különböző fórumokon eddig is szóvá tették sport­vezetők, hogy tehetséges fia­talok maradnak távol az ed­zésektől, versenyektől, mert az iskola nem járul hozzá a sportolásukhoz. Indokként a gyenge — nem elégtelen — tanulmányi eredményt, emlí­tik, ritkább esetben a nem megfelleő magatartást. Az iskola igazgatójának döntése az első hallásra és a körül­mények figyelmen kívül ha­gyása nélkül helyesnek tű­nik. A cél, amelyet el akar­nak érni, nemes. Ezt szol­gálja a „jó tanuló, jó spor­toló” mozgalom, ezt az MSZMP KB ifjúságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos ha­tározata és az erre épülő MTS Országos Elnökségének állásfoglalása, miszerint meg­különböztetett gondot kell fordítani a sportoló fiatalok jellemének formálására, ér­deklődési körüknek megfele­lő szakmai képesítés, iskolai végzettség megszerzésére. Művelt sportolókra van szükség, hiszen a tanulással egvütt járó szellemi, nevelt- ségbelj fejlődés kultúráltab- bá, jobbá tesz; a játékosok teljesítő képességét is. A fentiekből következik, hogy helyesen járnak el azok. akik a sportolást a ta­nulmányi eredménytől te­szik függővé. Ha mindentől elvonatkoztatva. mereven a^zem az eljárást, az ügy le .rt* zárva. De szabad-e mereven dönteni, amikor az a tanulók sorsát, fejlődését, jövőjét befolyásolja? Alapos elemzésre, a diák képessé­geinek — a tanulásban és a sportban — reális értékelé­sére van szükség. S ez bi­zony olykor hiányzik. Az iskolák történetét ösz- szefoglaló dokumentumok­ban lapozgatva többször is találkozom olyan diákok, volt növendékek nevével, akikből kiváló fizikusok, ma­tematikusok, mérnökök let­tek. Annál kevésbé Viszont azokéval, akik a sport terén szereztek dicsőséget a sző­kébb és tágabb értelemben vett hazának, következéskép­pen az iskolának. A nevelés tágabb fogalom a szellemi potenciál növelé­sétől. A test; nevelés leg­alább annyira fontos. Csakis edzett, egészséges, a terhe­lést jól biró fiatal képes le­küzdeni a nehézségeket. Az állóképesség kifejlesztése, a testi, szellemi frissesség meg­őrzése. csakis az állandó, fo­lyamatos testnevelés útján érhető el. Az akarati tulaj­donság, a jó közösségi szellem, a társak, az ellenfelek be­csülése, tisztelése és még számos pozitív jellemvonás alakításának nagy lehetősé­ge a sport. Ha nem is mindennapos és minden iskolára jellemző, de nem is egyedi, hogyha egy kiváló fizikus tehetség gyenge tornász, elnézik ügyetlen mozgását a szere­ken és a tanárok mindent megtesznek azért, hogy a testnevelési jegye ne rontsa le az általános osztályzatát. De ellenkezőjére aligha akad példa. Ha valaki gyenge matematikából, eltiltják a sporttól pedig az érdekelt valamely sportágban esetleg kivételes tehetség. Minden bizonnyal nagy feltűnést kel­tene, ha ennek fordítottját tapasztalnánk, azért tiltaná­nak el a kémiai szakkörtől valakit, mert nem ugrott tá­volban 5 métert. Ez vissza­esést jelentene a diáknál a kémiában. Az már kevésbé érdekes, hogy a sporttól el­tiltott tehetség a maga sport­ágában esik vissza. Különben is a gyengébb tanulmányi eredményt elért diákokat nem a tévénézéstől, a szín­házba. a moziba járástól tilt­ják el, hanem a sporttevé­kenységtől. Meglehet végleteket emlí­tettem, és ennyire kiélezve nem jelentkezik az eltiltással való büntetés. De előfordul, s ennek egy még mindig meglévő rossz szemlélet az oka. Az lenne a jó, a he­lyes, ha a tanulmányi ered­mény romlásának, gyengesé­gének okát alaposan meg­vizsgálva hoznának döntést. Elsősorban nem letiltani kell valakit, hanem segíteni. És ha a diák társadalmi egye­sületben sportol, az egyesü­let vezetőivel közösen kell törekedni, hogy jobb belátás­ra bírják a fiatalt. Nem le­het közömbös egy iskola számára sem, hogy tehetsé­ges fiatalok vesszenek el a sport számára. De a sport­egyesületeknek sem lehet mindegy, hogy értelmes, ma­ga körül intelligensebb lég­kört teremtő művelt, avagy ellenkező tulajdonságokkal biró sportolójuk van-e? Természetesen a jó szán­dékú, fegyelmezett diákok esetében lehet minderről szó. A fegyelmezetlenekre. a rosszszándékúakra a sport- mozgalomban sincs szükség. — m. j. — $ Az ifí válogatóit Benjáminja Számunkra nem meglepe­tés labdarúgó csapataink rap- szódikus szereplése.! Akik vi­szont úgy ismerik Szolnok megyét, ahol számos labda­rúgó tehetség nevelődik szin­te minden évben, azok szá­mára már kevésbé érthetődő a viszonylag alacsony szint. No, de ezúttal nem ezt akar­juk mikroszkóp alá tenni, hanem egy újabb tehetséget bemutatni. Magyar István, a Szolnoki Vegyiművek NB III-as csa­patának játékosa tizennégy éves korában már helyet kapott az ifjúságiaknál, majd később a tartalékok között. Tavaly az országos serdülő válogatott tatai ed­zőtáborozásán egyedül kép­viselte megyénket. Tizenötévesen már az NB III-ban játszott. Leninváros- ban a Vegyész Ifjúsági Lab­darúgó Tornán Sebes Gusz­táv felfigyelt a játékára. Megyénk ifjúsági válogatott­jában középpályásként sze­repelt. Magyar Zoltán edző szerint fő részese volt a si­kernek. Tatán az országos döntőn nyújtott teljesítmé­nye alapján jelölték végleg az ifjúsági válogatott keret­be. amelyben ő a legfiata­labb. Helyét kapott. Budapest válogatottjában, amely a bel­grádi tornán szerepelt. Az Újpesti Dózsa játékosaként volt feltüntetve. Miért? — Szabó Béla, Budapest ifi válogatottjának az edzője már korábban meghívott az edzésekre, majd közölték, hogy kivisznek Belgrádba. Mivel vidéki vagyok nem kerülhettem volna a keret­be, így lettem „újpesti” já­tékos — emlékezik vissza Magyar Pista. A Tiszamenti Vegyiművek tizenhat éves, harmadéves festő-rriázoló tanulójáról volt edzője Sokvári Béla igy nyi­latkozott: — Pista született tehetség. Jó a labdaérzéke, mindkét lábbal jól kezeli a labdát, jó a cselezőkészsége és ér­zéke van az ossz játékhoz. Sokat mozgó, szerintem kö­zéppályán többre képes. A góllövés nem erőssége. Fej- játékban kell még sokat ja­vulnia és hátránya, hogy al­katilag nem elég erős. Az ősszel mérsékeltebben szere­pelt, ebben közrejátszott a válogatottsággal járó meg­terhelés. Ha továbbra is sze­rény és szorgalmas marad, még sokat hallhatunk róla A Szolnoki Vegyiműve': fiatal játékosát a tervek sze­rint az 1973-as UEFA csa pat összeállításánál veszi k figyelembe. Képünk a tatai edzőtárborban készült. A VII. téli úttörő olimpia héttői programja A pajtások három napos vetélkedőjét ünnepélyes ke­retek között nyitják meg hétfő este 6 órakor a város főterén. A megyékből érke­zett versenyzőket a város párt, állami vezető; köszön­tik, felvonják a zászlót, meg­gyújtják az olimpiai lángot, majd a pajtások fogadalom­tételére kerül sor, A szőnye­geken. a sakktáblákon és a zöldasztalok mellett kedden kezdődnek meg a küzdelmek a bajnoki érmekért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom