Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-13 / 268. szám
1971. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Reklám és köz „Mi újság” — nyit be az ember rendszeresen a községi tanácsok ajtaján, s eddigi tapasztalataim szerint sokhelyütt felelnek így: „Nálunk ma semmi”. Közhelyes leírni már: a magyar falu sajátos életforma forradalmát éli. Kezdődött valaha a villannyal, ma a házak tetején televízió antennák erdeje jelzi a forradalmi változást. Kezdődött ^•még 1945-ben a várakozással. amikor az esti gyűlésekről a kerítésekbe kapaszkodva, nem egy helyütt gólyalábakon gyűrkőztek a sárral a falusi emberek. Folytatódott ez az egyik oldalon megépült járdákkal, a kö- vesút-követelésekkel. Kezdődött a hajdan iskolát se végző emberek első betűivel, s folytatódik ma a középiskolákban, egyetemeken tanuló diákok sorsával. Kezdődött a falvak első fúróit kútjával, s folytatódik a ma már gyakori, de már mindenütt követelt vízvezetékek építéséveL A másik oldalról közelítve ugyanehhez a témához: hajdan a négy osztály elvégzése írástudói rangot jelentett ott, ahol a mezőgazdaság gyorsan növekvő szakember igényei miatt, ma három-négy felsőfokú technikumot, vagy éppen egyetemet végzett szakember dolgozik, A jövedelmek egyfajta kiegyenlítődése eredményeként szükségessé lett a falusi szolgáltatási rendszer kibővítése. A motorok, a gépkocsik, a háztartási gépek gyakorisága, az utóbbi Időben épült házak, a vízvezeték miatt épülő ’fürdőszobák — eddig a faluban elképzelhetetlen — szakmák felvirágzását eredményezik. Életforma-forradalom? Valóban az, közeledés a városhoz. Ugyanakkor a falu kis közösség. Nemcsak közös, hanem egymás dolgairól is sokat tudnak az emberek. Amit tudnak, azt vagy a régi elavult, vagy az új, a korszerűbb normák szerint ítélik meg. És ugyanígy ítélnek afelett is, ami körülöttük történik. Mit ér ez esetben a „reklám”? Lám, idézőjelbe tettem a szót, talán éppen a hajdani rossz íze miatt. Ám ha elfogadom, ha elfogadjuk azt, hogy egy-egy község tanácsa a „falu gazdája”, ha tudjuk ehhez, hogy a községek érdekével való gazdálkodás ma már valamennyi helyi gazdálkodási egység, valamennyi helyi erő együttműködését tételezi fel, akkor a községi tanácsok egyik legfontosabb községpolitikai feladata a helyi erők összefogása, koordinálása. Sietős világban élünk. A házak tetején a televízió antennák nemcsak azt jelzik, hogy tágul, nő az érdeklődés a kitekintés az emberekben, hanem azt is, hogy nő a négy fal közé bezárható elszigete- ' lődés veszélye is. Jó hangulatú községet nem a tanács csinál. A tanács csak gazdája, és eredményeivel egy kicsit forrása az indulatoknak. Nem mindegy tehát, hogy az egymás mellett élő 2—3000 ember mit tud a községpolitikáról. Ehhez kell a reklám? Ehhez. Ehhez kell az a bizonyos közös tudás, amely nem tűrheti meg azt, hogy egyetlen nap is legyen, amikor nincs „újság” egy-egy köz» ségben. A hangosbeszélő szava nem jut el minlenki- hez. Tudjuk: az újság sem jut. el mindenkihez, de a kivágott. bekeretezett cikkek, a község eredményeiről szóló tudósítások a gondok — eredmények közössé tételében segíthetnek. Reklámot írtunk, holott nem reklám ez, csak tájékoztatás. Szükséges tájékoztatás a közösen dolgozás lehetőségéért. Végezetül csak annyit: aligha van olyan falunk, ahol egy-két, a tudósításokhoz kellő tollú, kellő felkészültségű ember ne élne, s aligha van megyei szerkesztőség, ahol ne fogadnák szívesen a tudósításaikat, híreiket Kell-e ez a reklám? Hisz- sziik, kell. hiszen valami egészen mást jelent, mint a hajdan — nem is ok nélkül — rosszízű szó. B. G. Kéthetes tanulmány úton a Szovjetunióban Háromtagú pedagógus küldöttség utazik kéthetes tanulmányútra a Szovjetunióba, hogy megismerkedjenek a pedagógusképző' intézmények elméleti, gyakorlati és gazdasági munkájával. Megyénkből Kopácsi Béla, a jászberényi tanítóképző intézet igazgatóhelyettese utazik a küldöttséggel. Tanácskoztak a szocialista brigádvezetők Első ízben került sor a KEVITERV Vállalat szocialista brigádvezetőinek tanácskozására. ahol a területileg széttagolt vállalat szocialista brigádjai Szolnokról, Debrecenből, Egerből, Miskolcról és Nyíregyházáról, — a brigádmozgalomban szerzett tapasztalataikat cserélték ki, és közösen jelölték meg a mozgalom továbbfejlődésének útját- A vitaindító beszámolót Szalóki József, a KEVITERV igazgatója tartotta. Beszámolójában elemezte a vállalat brigádmozgalmának jelenlegi helyzetét. Több, mint ezer garnitúra gyeimekbútor Keresett áru, és gyerekeknek, szülőknek egyaránt kedvence a TOMI-ROBI gyerekbútor. A BUBIV jászberényi gyáregységében TOMI-ROBI-bói 1150 garnitúrát gyártottak már az idén. Á közműfejlesztési honé áru'ásról Beszélgetés dr. fekete Zoltánnal, a jászberényi vb t tkárával „örülünk a betonjárdának, éppen eleget dagasztottuk a sarat, munkába menet és onnan haza tartva. Az se rossz, hogy rövidesen a mi körzetünkben is bővítik a vízvezetékhálózatot. Azt azonban túlzásnak tartjuk, hogy bármit is tervez a tanács, tőlünk — a lakosoktól — kéri rá a pénzt”. Jászberényi tudósítónk — akinek elmondták ezeket a panaszokat — dr. Fekete Zoltánhoz a jászberényi városi tanács vb titkárához továbbította őket. „Jászberényben, akárcsak a megye más városaiban, vagy községeiben az alapvető létesítmények — járda, villany, víz — megépítésének költségei nem fedezhetők a lakosság adóbefizetéseiből. Adót Öt év alatt megkétszereződik a cementtermelés Haszn'ös volt a cementipar fiatal szakembereinek I. országos konferenciája, amelyet csütörtökön és pénteken Harkányban tartottak az iparág vezetőinek, valamint a szakember utánpótlásban fontos szerepet vállaló pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola képviselőinek részvé- teléveL A kétnapos konferencián ismertették az iparág helyzetét, legfontosabb termelési feladatait. A IV. ötéves terv konkrétan meghatározza, hogy a cement termelést 5 millió tonnára kell növelni, azaz meg kell kétszerezni. Ebből nagy részt vállal majd az új beremendi cementmű évi 1 millió tonna kapacitásával. A nagyarányú fejlesztés következtében megváltozik az ipar arculata, új technológiák honosodnak meg, magas színvonalú berendezéseket helyeznek üzembe, ehhez tartozik a nagyfokú műszerezettség, automatikai elemek alkalmazása. A tanácskozáson a fiatalok is előadták problémáikat, kérésüket, amelyek jó részét jogosnak, illetve hasznosnak ítélték. így például felvetették, hogy az egyetemen, főiskolán jobban készítsék fel őket speciális feladatok ellátására. A még tanuló ösztöndíjasok javasolták, lehetőség szerint olyan feladatokat kapjanak a diploma munka készítéséhez, amit a gyakorlati életben is lehet hasznosítani. Ehhez az ipar nagy segítséget adhat. Ugyancsak az ösztöndíjasok kérték, több lehetőséget biztosítsanak gyakorlati munkára még a tanuló évek alatt, továbbá, hogy az iskolában ne idealizálják az üzemi életet, hisz mindenki nem mehet a legújabb gyárakba. A konferencián több kérdésben kaptak biztató választ a fiatal szakemberek. így például a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szoros kapcsolatot teremt a termelő gyárakkal, s igényük figyelem- bevételével dolgozza ki az oktatási tematikát. A diploma- munkával kapcsolatban van olyan elképzelés, hogy pályázat címén kezelik s a legjobbakat jutalmazzák, hasznosítják. Itt is sok szó esett a fiatal szakemberek otthonalapításáról, lakásgondjairól. Közölték, a Cement és Mészművek Országos Vállalat több mint hatszáz lakást épít az ötéves tervben, ezenkívül fejlesztési alapból 40 millió forintot juttat dogozóinak kölcsön formájában lakásépítésre. Vízvezeték ha lőzat bővítés 3 millió forintért Pusztamonostoron kihasználva a hosszan tartó jó időjárást — befejezték a kötzség vízvezetékhálózat bővítésének 1971 évre tervezett első részét. A községben közel 3 millió forint költséggel 3.5 kilométer fő vezetéket építettek, s ez lehetővé tette, hogy a két általános iskolába, a napközibe, az óvodába, az orvosi rendelőbe, a művelődési házba és a sportpálya öltözőjébe bevezessék a vizet. A vezetékhez kötöttek továbbá 15 közkutat és így a község csaknem minden részén tudják biztosítani a la" kosság réstzére az egészséges, jó ivóvizet. A községi tanács figye- lembevéve a törpevízmű jelenlegi teljesítőképességét egyelőre nem engedélyezi, bogy a vizet magánházakba is bevezessék. A következő két évben azonban millió forintos költséggel újabb — nagyobb teljesítményű — kutat furat, és két víztornyot építtet. Ezek után kerülhet majd sor arra, hogy az igényeknek megfelelően a lakóházakba is bevezessék az ivóvizet. jelenleg évenként 6 millió 225 ezer forintot, fejlesztési hozzájárulás címén 1 millió 480 ezer forintot fizetnek be. Ezzel szemben egészségügyi és kulturális ellátásra 38 millió 913 ezer forintot, alapvető kommunális ellátásra pedig 1 millió 336 ezer forintot fizet ki a tanács. Ezeket az összegeket külön növeli évenként a készülő járda, villany, vízvezeték és az egyéb kommunális létesítmények építési költsége. Ezek a fejlesztések elsősorban a létesítmény által érintett telkek tulajdonosainak az érdeke, hiszen ilyen esetben ingatlanuk értéke jelentősen növekszik.” — A hozzájárulást törvényes rendelkezés szabályozza, vagy pedig a helyi tanács határozza meg? — Az 1031/1969. számú kormányhatározat, kimondja, hogy az állam által létesített közművesítés költségeinek egy részét az érintett építési telkek tulajdonosaira kell áthárítani. — A rendelkezés gyakorlati végrehajtása sok egyéni problémát vet fel. Gyakori az olyan eset, amikor az érintett telektulajdonos szociális helyzeténél fogva nem tudja a ráeső hozzájárulást megfizetni. Ilyenkor domborodik ki, hogy nem adóról, hanem hozzájárulásról van szó. Ugyanis ha a telektulajdonos nem tud fizetni, halasztást kérhet Például egy idős tulajdonos élete végéig, vagy szociális helyzetének megváltozásáig — de legkésőbb a telek, vagy lakóház eladásáig — is halasztást kaphat a hozzájárulás megfizetésére. Természetesen eladáskor — mivel a kömzművesítés növelte telkének értékét — a hozzájárulást meg kell fizetni. A rendelkezések lehetőséget biztosítanak arra is. hogy a telektulajdonosok a telküket kiszolgáló közműveket társulás formájában maguk építsék meg. Ilyen esetben nem kell külön fizetni közműfejlesztési hozzájárulást, mivel telkük értékét saját költségükön növelték. — A hozzájárulás összegét és formáját a helyi tanács határozza meg? — A városi, vagy községi tanács a hivatkozott rendelet figyelembevételével. Amikor elhatározza, hogy valamelyik utcában járdát, villanyvezetéket, vagy egyéb közművesítést valósít meg, meghatározza azt is, hogy a költségekből mennyit kell a telek- tulajdonosnak közműfejlesztési hozzájárulás címen fizetni. Ezt a döntést az érdekeltekkel a helyenként szokásos módon a tanács közli. A telektulajdonosok, ha nem kívánják — a hozzájárulási összeg miatt — a közmű megépítését, kérhetik az építés mellőzését. A. A. .Jászkunság! hfíkoznapok 3. ii Az iparbáró — Különös társaság gyűlt egybe a Népművelési Minisztérium első egyéves iskoláján, az „alig főiskolán”. Én odajártam. Volt á hallgatók között egyetemi tanár, lakatos, meg tehénpásztor egyaránt. Papi Lajos utálta az akkor „népviseletnek” számító lódent, és hétköznap is kötött nyakkendőt. Ezért nevezték. el a hallgatók iparbárónak. Pedig hát hol volt ő az ipar- báróságtól! S hol van most is! — Azért a két, két és félezer átlagban megvan. Állami megbízatást legnagyobb fájdalmamra és őszinte örömömre nem kapok. így aztán azt csinálom, amihez kedvem van. A műterem alacsony mennyezetén vastag mester- gerenda. Szilár lan tartja a tetőt, makacsul hajlítia az alatta iárót. Mintha figvel- meztetne: vigvázz. itt még a régi módi a divat. — No, van nekem szobrom itt Kisújszálláson is, a fürdőben. Nem kőből faragott, csak betonból készült. Mondták; minél olcsóbb legyen. A költségekhez hozzácsaptam két és félezer forintot. Gondoltam, jogos, hisz a mintázás. a zsaluzás pénzbe kerül. Meg aztán ’ a modellt ülő asszonykát is mindig elkísérte a férje, munkaközben el-elborozgattunk. Mire a szobor elkészült, megittunk vagy öt liter bort. A végén nem vált be a számításom. Kiszámolták, mennyi vas cement és sóder kellett, s csak annak az árát fizették. Papi Lajos megyénk egyetlen vidéken élő szobrászművésze. Nincs összehasonlítási alap más városok művészpártoló tevékenységével. A kisújszállásiak úgy látszik, nem becsülik kellően azt, amijük van. nem büszkék r'. — Nagy itt az öröm és a büszkeség a fejlődésre. Az új gyárakra, a téeszek gyarapodására. De a képzőművészetre. .. Igaz, ígérték már, hogy építenek számomII ra egy műtermes lakást. Váltig bizonygatom, kellene még egy műterem. Hosszabb- rövidebb időre művészeket lehetne meghívni. Azok aztán műveikkel fizetnének. Szellemi javakkal is kellene gyarapodnia a városnak, nemcsak anyagiakkal. — Ha a kisújszállásiak nem vásárolnak, miből él? — Szolnokból és a Hajdúságból: Hajdúböszörményben építettek egy műtermes lakást. Neki kínálták. Itt egy nagyobb méretű szobrot sem lehet elkészíteni, mégsem ment. — Ide köt már engem ez a jó agyagos kisújszállási sár. Meg az itteniek velem egyező ítélőképessége. Most. hogy beálltak az else fagvok, holtan találták az árokban az öreg Kecét. Azt mondiák, =okat ivott az utóbbi időkben. Hol a temetőben. hol az árokban húz*" meg magát éjszakára. A hírrel Papi Lajos szomszédasszonya állított haza: „Hallottátok. hogy az öreg rossz Kece Pista meghalt?” A férje rámordult: „Honnan tudod, hogy rossz volt? S ha az lett volna, azt is meg kellene nézni, miért lett az.” — Hát ilyen emberek élnek itt. Ide a Kunságba régen is jöttek emberek, kiknek az igazság, a szabadság mindennél többet ért. Még a nevüket is más vidéken hagyták. Azt a nevet vették fel, amelyik „napon ideérkeztek. így alakult ki a Szerda, a Csütörtök, meg a Péntek família. Fapi Lajos egyik ő:e Bocskai kovácsa, majd fegyver- kovácsa volt. Ki tudja, talán az üldözés elől került a Kunságba. Azóta itt él a család Kisújszállás ellentmondásokkal teli közösségében. Itt, a Fari-zugban, ahogy városszerte nevezik ezt a részt. — Azért ne higgyék, hogy az isten háta mögött élek. Ide jön a világ. Minden nap megáll itt egy-egy autó. Néha a kelleténél több is. Jönnek buzgó kíváncsiság- g-1 a műoártolók”. akik soha nem vesznek semmit, csak széité^en, hosszában bizonygatják művészeti érdeklődésüket. — Ismerem már őket! A műterem ajtaját mindig bezárom. Egy régi tank kémle- lőnyílágát szereltem az ajtóba. Kívülről nem lehet belátni, de számomra kitárul a kert. s még az égbolt is bemosolyog. Csendben állok, mi- be nem csukják a kertkaput... Az ablakhoz közel fa törzs formálódik. — Mi készül? — Egyik oldalára saiát portrémat faragom a másikra Gácsi Mihály ét. Sietnem kell vele. Ebben a ■ hónapban • Budapesten kiállításon szerepelne! Papi Lajos munkái. A két portré is biztosan elkészül addig. Gvorsan. igényesen dolgozik. Egvszer déltájban beállított hozzá a városi tanács embere: — Még ma kellene készíteni egy érmet. Kétszázötven éves Kisújszállás. Papi Lajos mondott egv cifrát, de a haineli vonattal már vitték az érmet az öntödébe. Hiába. Kisújszállás a szülőföldet jelenti. A szülőföld pedig sokszor az ember átka. oltalmaz/ja. öröme kiapadhatatlan forrása. Simon Béla i
