Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
I SZOLNOK MLGVLI NßPLAI* 1971. november 11. Választások előtt 2 Thüringiában WEIMAR A város főpolgármestere délután három órakor fogad. Bőven van időnk Thü- ringia egyik legnagyobb ide- gengíorgalmat lebonyolító városával ismerkednünk. Első a Liszt-ház. A nagy magyar zeneszerző hagyatékát nézhetjük végig, köztük a Rákóczi-induló eredeti partitúráját, sok javítással, széljegyzettel. Mellette a forradalmi szimfónia vázlata, — 1830-bóL nem látta reggel bejönni. Egy telefon és a portás int: tessék felmenni. Miután a főpolgármester szobájában leülünk, hamarosan tisztázódik a portással történt intermezzo: — Ma korábban jöttem be, mint a portás — mondja Franz Kirchner főpolgármester. — Ugyanis többezer olyan szavazólapot kell eredeti kézjeggyel ellátnom, amelyeknek gazdái novem1 | A weimarl Tarost Tanács, ahol a főpolgármester fogad ott. Weimart nem sújtotta a pusztító háború. Villanegyedeiben tágas, kertes lakások. A modern lakóépületek nem bontják meg e múzeum és iskolaváros patináját. A városszéli hatalmas ősparkban, ahol egykor Goethe is sétálhatott —, alkotásra ihlető a csend, és az ősz csodálatos színeivel együtt különös harmóniát és nyugalmat áraszt a járókelőkre. Ebből a nyugalomból csak a városi tanács portása zökkent ki néhány pillanatra, amikor közli, hogy a főpolgármester nincs itt, illetve ő bér 14-ét megelőzően szavaznak, mert a hét végén nem lesznek itthon. íme, témánál is vagyunk. Franz Kirchner tájékoztat a választási előkészületekrőL A hatvanötezer lakosú városban 3955 rendezvényt tartottak a választásokkal kapcsolatban, ez azt jelenti, — hogy minden választópolgárhoz eljutottak az ország és a város programjával. Weimar polgáraira a közeljövőben — túl az országos kérdéseken — igen sok helyi feladat is vár: nagyszabású centenáriumra készülnek, 1975-ben ünnepük a város alapításának ezredik évét. A millenneum programja, ha még nem is teljességében, de körvonalaiban már jelzi a rendezvény- rozat gazdagságát. Az évfordulóra a nagymúltú Wei- mari Nemzeti Színházat tizenötmillió márka költséggel rekonstruálni akarják, két terjedelmes kötetben feldolgozzák a város történetét. Eszmecserénk a továbbiakban a mánál időzik. Az ötvenkétéves, hatalmas termetű főpolgármester a Kereszténydemokrata Párt tagja. Érdekel véleménye, és természetesen a város lakóinak véleménye is a keletnyugati párbeszédről, — a négyhatalmi megállapodásról — Nyugat-Berlin státusát illetően. Említettem — válaszol a főpolgármester —, hogy a választási előkészületek során valamennyi választópolgárunk véleményét kikértük a nemzetközi életet, tehát az európai békét érintő kérdésekben is. E vélemények summázata: az NDK politikája kiállta az idő próbáját, reálisnak bizonyult. Városunk lakói üdvözük a négyhatalmi megállapodást. Búcsúzóul a főpolgármester arra kér, hogy vigyem el Weimar üdvözletét a magyar emberekhez, akik közül mind többen fordulnak meg Thüringia e csodálatos „ékszerdobozában”. ígéretemet ime e sorokban teljesítem. ft Az autósztrádán visszafelé, Berlin irányába haladunk. Velünk szemben nagyon sok nyugatnémet rendszámú gépkocsi jön, csomagtartóikon sílécekkel. Bajorország felé tartanak. Az NDK területén keresztül utaznak az NSZK-ba. Ez ismét arra késztet, hogy a két Németország közötti viszony még megoldatlan problémáira gondoljak. Azokra a problémákra, amelyet Európa és ez egész emberiség érdekében mielőbb méltányosan fel kell oldani. Vincze György V álogatott lidércnyomásaim j | Életre-halálra keres valaki a szerkesztő♦ ségben. Akkora, mint egy medve. Megta♦ Iái, rám ordít: | — Hogy jön ahhoz, hogy pont az én nevemet szerepeltesse a humoreszkjében? Más nevet nem talált?! Pont az én becsületes na- vemet kellett meghurcolnia?! Rajtam röhög az egész végszerelde! — Elnézést kérek, előfordulhatott, hogy véletlenül... — Semmi véletlen! Nemcsak a családi név stimmel. Az még hagyján. De a keresztnév is! Itt tudatos személyeskedésről van szó! Elégtételt követelek! — Bocsásson meg, mi az ön becses neve ? — Kovács István vagyok. ■ír MÁV Kórház. A vizsgálatok befejezése után az orvos megnyugtatja a beteget: — Semmi az egész, egy kis nyomtávfekély. ft — Csupa lyuk ez a szőnyeg — mondja a vevő a zsibvásáron. — Na és? —von vállat az eladó. —Miért csodálkozik? Ez nem torontáli. Ez ementáli... ft Ismét látogató a szerkesztőségben. •— Helyreigazítást kérek. A tudomány nevében. Már többször olvastam az önök lapjában, hogy ,,a kör bezárult”. Könyörgöm, hogyan zárulhat be a kör, hisz a kör egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy ez már megtörtént vele. Attól kör! Tessék . másként fogalmazni! — Rendben van — bólintok —, javaslatát megvitatásra javaslom kollégáimnak. Szabad a nevét? — Ellipszis Béla vagyok. ft Gyászkeretes hír az újságban. „Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy Krufica Leó, a legjobb apa, a leg- gyengédebb férj a burgbergi teke-találkozón holtversenyt vívott a második helyért. Temetéséről a holtidényben gondoskodunk”. ft Filmrendező ismerősömmel találkoztam a Körúton. Lábán bakancs, a hátán hátizsák, a hóna alatt térképek, az egyik kezében iránytű, a másikban tájoló. — Mi járatban? — érdeklődöm. — Lótok-futok, keresek, kutatok, fürkészek. A legutóbbi filmemet levágta a kritika, de egyik műitész megírta, hogy azért „valahol” igazam van. Hát most keresem. ft Benyitok az üzletbe, három eladó rohan felém. Meleg mosollyal üdvözölnek, az egyik feketével kínál, a másik az egészségem felől faggat, a harmadik reméli, hogy a családom is jól van. Szíven üt a figyelmességük, könnyek gyűlnek a szemembe, összeszorul a torkom, alig tudom kinyögni, hogy egy pár cipőt szeretnék. — Eladás a Zimankó utcában van — tájékoztat sértődötten a főnök. — Mi itt csak udvariaskodunk. I Kürti András BÉLYEGSARÜIÍ áAáAAAáAAáAAAAááAAáAAáAAAAAAá »▼▼TW" W» tt WWVW tWvWWW Képe* Krónika A Magyar Posta rövidesen hét bélyegből álló sorozaton közkézre bocsájtja az 1370 körül készült Képes Krónika legszebb illusztrációit. A magyarság történetét feldolgozó Krónikában a valóság mellett a legendák is életre kelnek, ezért forrásul szolgált a történészeken kívül számos költőnknek (Arany János pl. több művéhez felhasználta). A Krónika szerzője Nagy Lajos kancelláriájában élt és színesen dolgozta fel a királyi könyvtár minden írását, amely az elődök életéről szólt. A szöveg magával ragadta a miniátort is; mesteri alkotás a kódexben található 142 kép. Az ismeretlen művészről nem sokat tudunk, magyar volt, aki ismerte kora ecsetkezelési technikáját, főleg olasz befolyás érezhető alkotásain. Még egyetlenegy művét ismerjük, amelyet szintén Nagy Lajos király részére készített: a Secretum Secretorum című kódex címlapját, amelyet ma Oxford'oan őriznek. Az új sorozaton XI.—XIV. századi történelmünk több fontos pillanata villan feL A 40 filléres Koppány vezér lefejezését, a következő bélyeg Péter király elűzését ábrázolja. Az 1 forintos érték bemutatja, amint Baza- rád csapatai legyőzik a királyi sereget, A húsfogyasztás alakulása 1980-ig Az elkövetkező tíz évben a prognózis szerint a hús iránti kereslet továbbra is magas lesz: a világ hústermelése alatta marad a keresletnek. A világ hústermelésének és húsfogyasztásának prognózisát a FAO mellett működő szakértői csoport készítette el. Eszerint 1980-ig a marhahús, a sertés-, borjú- és baromfihús iránti kereslet évente mintegy 35 millió tonna körül lesz, azaz 40 százalékkal haladja meg a tavalyi fogyasztást. A kereslet megoszlása a következő: marhahús és borjúhús összesen 40 százalék, sertéshús és baromfi 30 százalék. Szőlőfeldolgozó gépsor Csongrád megye legnagyobb pincészetében, Kisteleken új francia szőlőfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. Ezzel a berendezéssel óránként 400 mázsa szőlőből préselnek mustot. Az új gépsor teljesítménye tízszerese a régi, Jiagyomanyos berendezéseknek. (ívJTI fotó) A szovjet élelmiszeripar tervei Az 1971—1975-ös szovjet ötéves terv időszakában jelentősen növelik a zöldség- és gyümölcskonzervek, továbbá az előrecsomagolt élelmiszerek gyártását. A szovjet konzervipar termelését 1970-hez képest mintegy 50 százalékkal emeli; 8,8 milliárd dobozos és üveges konzerv kerül forgalomba. Különösen a zöldborsó, a paradicsom és a gyümölcslevek gyártását növelik. Ennek érdekében a Szovjetunió déli területein számos új konzervgyár épül. A bolgár földművelés és a KGST A nemrégiben elfogadott KGST komplex program azt a célt tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelést a munka intenzifikálása és a termékenység fokozása révén állandóan növeljék. Bulgária 1972 végéig kidolgozza az 1975-ig terjedő időszakra a mezőgazdasági termelés hosszútávú prognózisát, a szükséges mennyiségek feltüntetésével. Bulgária a KGST-n belül a gabona, az olajos növények, a zöldségfélék, a gyümölcsök és magvak (hibrid kukorica, napraforgómag, lucerna stb.). a szaporítóanyagok termesztésére szakosodik. A mezőgazdasági gépek közül Bulgária gyárt néhány fajta traktort, köztük szőlős- kertek és kertészetek megmunkálásához szükséges traktorokat, kukorica-beta- karító kombájnokat és terményszárítókat. Vadgazdaság az NSZK-ban A becslések szerint 1980- ig az NSZK-ban a mezőgazdaságilag hasznosított terület 700 000 hektárra csökken, az erdőterület viszont 120 000 hektárral növekszik. Letelepülési célokra körülbelül 290 000 hektár, utak és utcák éptésére 120 000 hektár, repülőterek építésére 11000 hektár, s végül „védelmi célokra” 33 000 hektár földterületre lesz szükség. Az iparosítás és az urba- nizálódás számottevően megváltoztatta a vadállomány életterét. Néhány emlősállat és madárfajta vagy eltűnt (medve, farkas, hiúz) vagy pedig csak kis számban él az NSZK-ban (ide tartoznak a ragadozó madarait, a fajdfélék). Becslések szerint a szarvasok száma az NSZK- ban 900 000. A szarvasmarha-állományt erdőgazdaságilag elfogadható mértékre csökkentik. Az elsőrangú vadgondozás következtében az ipari negyedek környékét kivéve mindenütt van szarvas az NSZK-ban, ßchleswig-Hollsteintől az Alpokig. Az elejtett szarvasok száma 1936 és 1939 között a mai NSZK területén évi 21 111-et tett ki. Az elmúlt évtizedben az évi átlag 26 700 és 29 000 között mozgott. Zergékkel a bajor Alpokban, Algäuban és a Fekete* erdőben találkozunk. Becs* lések szerint az állomány 16100 darab. Az NSZK-ban több mint 3500 muflon él; ezeket az állatokat az évszázad elején Korzikáról és Szardíniáról telepítették Né* metországba. Nagyon sok az őz az NSZK-ban; becslések szerint 1 300 000 darab. Egy évtizeden belül az évente elejtett őzek száma megkétszereződött: most évi 540 000—• 600 000 őzet zsákmányolnak, míg 1936 és 1939 között átlagosan csak 377 000-reL A nyúlállomány változó. Évente 635 000—1200 000 nyúlat ejtenek eL Figyelemre méltó adat, hogy évente 120 000 mezei nyúl esik az autófprj galom áldozatául,
