Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

I SZOLNOK MLGVLI NßPLAI* 1971. november 11. Választások előtt 2 Thüringiában WEIMAR A város főpolgármestere délután három órakor fo­gad. Bőven van időnk Thü- ringia egyik legnagyobb ide- gengíorgalmat lebonyolító városával ismerkednünk. El­ső a Liszt-ház. A nagy ma­gyar zeneszerző hagyatékát nézhetjük végig, köztük a Rákóczi-induló eredeti par­titúráját, sok javítással, szél­jegyzettel. Mellette a forra­dalmi szimfónia vázlata, — 1830-bóL nem látta reggel bejönni. Egy telefon és a portás int: tessék felmenni. Miután a főpolgármester szobájában leülünk, hamarosan tisztá­zódik a portással történt in­termezzo: — Ma korábban jöttem be, mint a portás — mondja Franz Kirchner főpolgár­mester. — Ugyanis többezer olyan szavazólapot kell ere­deti kézjeggyel ellátnom, amelyeknek gazdái novem­1 | A weimarl Tarost Tanács, ahol a főpolgármester fo­gad ott. Weimart nem sújtotta a pusztító háború. Villanegye­deiben tágas, kertes laká­sok. A modern lakóépületek nem bontják meg e múzeum és iskolaváros patináját. A városszéli hatalmas ős­parkban, ahol egykor Goethe is sétálhatott —, alkotásra ihlető a csend, és az ősz csodálatos színeivel együtt különös harmóniát és nyu­galmat áraszt a járókelőkre. Ebből a nyugalomból csak a városi tanács portása zök­kent ki néhány pillanatra, amikor közli, hogy a főpolgár­mester nincs itt, illetve ő bér 14-ét megelőzően sza­vaznak, mert a hét végén nem lesznek itthon. íme, témánál is vagyunk. Franz Kirchner tájékoztat a választási előkészületekrőL A hatvanötezer lakosú vá­rosban 3955 rendezvényt tar­tottak a választásokkal kap­csolatban, ez azt jelenti, — hogy minden választópol­gárhoz eljutottak az ország és a város programjával. Weimar polgáraira a kö­zeljövőben — túl az orszá­gos kérdéseken — igen sok helyi feladat is vár: nagy­szabású centenáriumra ké­szülnek, 1975-ben ünnepük a város alapításának ezredik évét. A millenneum prog­ramja, ha még nem is tel­jességében, de körvonalai­ban már jelzi a rendezvény- rozat gazdagságát. Az év­fordulóra a nagymúltú Wei- mari Nemzeti Színházat ti­zenötmillió márka költség­gel rekonstruálni akarják, két terjedelmes kötetben feldolgozzák a város törté­netét. Eszmecserénk a továb­biakban a mánál időzik. Az ötvenkétéves, hatalmas ter­metű főpolgármester a Ke­reszténydemokrata Párt tag­ja. Érdekel véleménye, és természetesen a város lakói­nak véleménye is a kelet­nyugati párbeszédről, — a négyhatalmi megállapodásról — Nyugat-Berlin státusát illetően. Említettem — válaszol a főpolgármester —, hogy a választási előkészületek so­rán valamennyi választópol­gárunk véleményét kikértük a nemzetközi életet, tehát az európai békét érintő kér­désekben is. E vélemények summázata: az NDK politi­kája kiállta az idő próbáját, reálisnak bizonyult. Váro­sunk lakói üdvözük a négy­hatalmi megállapodást. Búcsúzóul a főpolgármes­ter arra kér, hogy vigyem el Weimar üdvözletét a ma­gyar emberekhez, akik kö­zül mind többen fordulnak meg Thüringia e csodálatos „ékszerdobozában”. ígérete­met ime e sorokban teljesí­tem. ft Az autósztrádán visszafe­lé, Berlin irányába hala­dunk. Velünk szemben na­gyon sok nyugatnémet rend­számú gépkocsi jön, csomag­tartóikon sílécekkel. Bajor­ország felé tartanak. Az NDK területén keresztül utaznak az NSZK-ba. Ez ismét arra késztet, hogy a két Német­ország közötti viszony még megoldatlan problémáira gondoljak. Azokra a problé­mákra, amelyet Európa és ez egész emberiség érdeké­ben mielőbb méltányosan fel kell oldani. Vincze György V álogatott lidércnyomásaim j | Életre-halálra keres valaki a szerkesztő­♦ ségben. Akkora, mint egy medve. Megta­♦ Iái, rám ordít: | — Hogy jön ahhoz, hogy pont az én nevemet szerepeltesse a humoreszkjében? Más nevet nem talált?! Pont az én becsületes na- vemet kellett meghurcolnia?! Rajtam rö­hög az egész végszerelde! — Elnézést kérek, előfordulhatott, hogy véletlenül... — Semmi véletlen! Nemcsak a családi név stimmel. Az még hagyján. De a ke­resztnév is! Itt tudatos személyeskedésről van szó! Elégtételt követelek! — Bocsásson meg, mi az ön becses ne­ve ? — Kovács István vagyok. ■ír MÁV Kórház. A vizsgálatok befejezése után az orvos megnyugtatja a beteget: — Semmi az egész, egy kis nyomtávfekély. ft — Csupa lyuk ez a szőnyeg — mondja a vevő a zsibvásáron. — Na és? —von vállat az eladó. —Miért csodálkozik? Ez nem torontáli. Ez emen­táli... ft Ismét látogató a szerkesztőségben. •— Helyreigazítást kérek. A tudomány nevében. Már többször olvastam az önök lapjában, hogy ,,a kör bezárult”. Könyör­göm, hogyan zárulhat be a kör, hisz a kör egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy ez már megtörtént vele. Attól kör! Tessék . másként fogalmazni! — Rendben van — bólintok —, javasla­tát megvitatásra javaslom kollégáimnak. Szabad a nevét? — Ellipszis Béla vagyok. ft Gyászkeretes hír az újságban. „Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy Krufica Leó, a legjobb apa, a leg- gyengédebb férj a burgbergi teke-találko­zón holtversenyt vívott a második helyért. Temetéséről a holtidényben gondoskodunk”. ft Filmrendező ismerősömmel találkoztam a Körúton. Lábán bakancs, a hátán háti­zsák, a hóna alatt térképek, az egyik ke­zében iránytű, a másikban tájoló. — Mi járatban? — érdeklődöm. — Lótok-futok, keresek, kutatok, fürké­szek. A legutóbbi filmemet levágta a kritika, de egyik műitész megírta, hogy azért „valahol” igazam van. Hát most ke­resem. ft Benyitok az üzletbe, három eladó rohan felém. Meleg mosollyal üdvözölnek, az egyik feketével kínál, a másik az egész­ségem felől faggat, a harmadik reméli, hogy a családom is jól van. Szíven üt a figyelmességük, könnyek gyűlnek a sze­membe, összeszorul a torkom, alig tudom kinyögni, hogy egy pár cipőt szeretnék. — Eladás a Zimankó utcában van — tá­jékoztat sértődötten a főnök. — Mi itt csak udvariaskodunk. I Kürti András BÉLYEG­SARÜIÍ áAáAAAáAAáAAAAááAAáAAáAAAAAAá »▼▼TW" W» tt WWVW tWvWWW Képe* Krónika A Magyar Posta rövide­sen hét bélyegből álló soro­zaton közkézre bocsájtja az 1370 körül készült Képes Krónika legszebb illusztrá­cióit. A magyarság történe­tét feldolgozó Krónikában a valóság mellett a legendák is életre kelnek, ezért forrá­sul szolgált a történészeken kívül számos költőnknek (Arany János pl. több mű­véhez felhasználta). A Krónika szerzője Nagy Lajos kancelláriájában élt és színesen dolgozta fel a királyi könyvtár minden írását, amely az elődök éle­téről szólt. A szöveg magá­val ragadta a miniátort is; mesteri alkotás a kódexben található 142 kép. Az isme­retlen művészről nem sokat tudunk, magyar volt, aki is­merte kora ecsetkezelési technikáját, főleg olasz be­folyás érezhető alkotásain. Még egyetlenegy művét is­merjük, amelyet szintén Nagy Lajos király részére készített: a Secretum Secre­torum című kódex címlap­ját, amelyet ma Oxford'oan őriznek. Az új sorozaton XI.—XIV. századi történelmünk több fontos pillanata villan feL A 40 filléres Koppány vezér lefejezését, a következő bé­lyeg Péter király elűzését ábrázolja. Az 1 forintos ér­ték bemutatja, amint Baza- rád csapatai legyőzik a kirá­lyi sereget, A húsfogyasztás alakulása 1980-ig Az elkövetkező tíz évben a prognózis szerint a hús iránti kereslet továbbra is magas lesz: a világ húster­melése alatta marad a ke­resletnek. A világ hústerme­lésének és húsfogyasztásá­nak prognózisát a FAO mel­lett működő szakértői cso­port készítette el. Eszerint 1980-ig a marhahús, a ser­tés-, borjú- és baromfihús iránti kereslet évente mint­egy 35 millió tonna körül lesz, azaz 40 százalékkal ha­ladja meg a tavalyi fogyasz­tást. A kereslet megoszlása a következő: marhahús és borjúhús összesen 40 száza­lék, sertéshús és baromfi 30 százalék. Szőlőfeldolgozó gépsor Csongrád megye legna­gyobb pincészetében, Kiste­leken új francia szőlőfeldol­gozó gépsort helyeztek üzem­be. Ezzel a berendezéssel óránként 400 mázsa szőlőből préselnek mustot. Az új gépsor teljesítménye tízsze­rese a régi, Jiagyomanyos berendezéseknek. (ívJTI fotó) A szovjet élelmiszeripar tervei Az 1971—1975-ös szovjet ötéves terv időszakában je­lentősen növelik a zöldség- és gyümölcskonzervek, to­vábbá az előrecsomagolt élel­miszerek gyártását. A szov­jet konzervipar termelését 1970-hez képest mintegy 50 százalékkal emeli; 8,8 mil­liárd dobozos és üveges kon­zerv kerül forgalomba. Kü­lönösen a zöldborsó, a para­dicsom és a gyümölcslevek gyártását növelik. Ennek ér­dekében a Szovjetunió déli területein számos új kon­zervgyár épül. A bolgár földművelés és a KGST A nemrégiben elfogadott KGST komplex program azt a célt tűzte ki, hogy a me­zőgazdasági termelést a munka intenzifikálása és a termékenység fokozása révén állandóan növeljék. Bulgária 1972 végéig ki­dolgozza az 1975-ig terjedő időszakra a mezőgazdasági termelés hosszútávú prognó­zisát, a szükséges mennyisé­gek feltüntetésével. Bulgária a KGST-n belül a gabona, az olajos növé­nyek, a zöldségfélék, a gyü­mölcsök és magvak (hibrid kukorica, napraforgómag, lu­cerna stb.). a szaporító­anyagok termesztésére sza­kosodik. A mezőgazdasági gépek közül Bulgária gyárt néhány fajta traktort, köztük szőlős- kertek és kertészetek meg­munkálásához szükséges traktorokat, kukorica-beta- karító kombájnokat és ter­ményszárítókat. Vadgazdaság az NSZK-ban A becslések szerint 1980- ig az NSZK-ban a mezőgaz­daságilag hasznosított terü­let 700 000 hektárra csökken, az erdőterület viszont 120 000 hektárral növekszik. Letele­pülési célokra körülbelül 290 000 hektár, utak és ut­cák éptésére 120 000 hektár, repülőterek építésére 11000 hektár, s végül „védelmi cé­lokra” 33 000 hektár földte­rületre lesz szükség. Az iparosítás és az urba- nizálódás számottevően meg­változtatta a vadállomány életterét. Néhány emlősállat és madárfajta vagy eltűnt (medve, farkas, hiúz) vagy pedig csak kis számban él az NSZK-ban (ide tartoznak a ragadozó madarait, a fajd­félék). Becslések szerint a szarvasok száma az NSZK- ban 900 000. A szarvasmarha-állományt erdőgazdaságilag elfogadha­tó mértékre csökkentik. Az elsőrangú vadgondozás kö­vetkeztében az ipari negye­dek környékét kivéve min­denütt van szarvas az NSZK-ban, ßchleswig-Holls­teintől az Alpokig. Az elej­tett szarvasok száma 1936 és 1939 között a mai NSZK te­rületén évi 21 111-et tett ki. Az elmúlt évtizedben az évi átlag 26 700 és 29 000 között mozgott. Zergékkel a bajor Alpok­ban, Algäuban és a Fekete* erdőben találkozunk. Becs* lések szerint az állomány 16100 darab. Az NSZK-ban több mint 3500 muflon él; ezeket az állatokat az év­század elején Korzikáról és Szardíniáról telepítették Né* metországba. Nagyon sok az őz az NSZK-ban; becslések szerint 1 300 000 darab. Egy évti­zeden belül az évente elej­tett őzek száma megkétsze­reződött: most évi 540 000—• 600 000 őzet zsákmányolnak, míg 1936 és 1939 között át­lagosan csak 377 000-reL A nyúlállomány változó. Éven­te 635 000—1200 000 nyúlat ejtenek eL Figyelemre méltó adat, hogy évente 120 000 mezei nyúl esik az autófprj galom áldozatául,

Next

/
Oldalképek
Tartalom