Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-10 / 265. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 197Í. november Mt Választások előtt > Thüringiában ERFURT Berlinből kijutunk az autópályára: irány Thüringia, Kellemes nyugalmat kölcsönöz a táj. A cukorrépa kombájnok is már csak néhány helyen dolgoznak. Szinte mindenütt befejezték az őszi mezőgazdasági munkákat. Ezt jelzik az asztalsimára művelt földek és a már hullámzó őszi vetések. Áthaladunk az Elba hiúján. Elba! Történelem. Aztán elérjük a thüringiai dombokat Távolabb hegyekké magasodnak. Jobbra a hegytetőn harangláb kiált: Buchenwald. Ez is történelem! Vagy számunkra még nem is történelem? Egyszeriben megborzad az egyébként oly nyugodt táj. Bizonyosan ezt érzik majd az emberek nemcsak harminc, vagy ötven év távlatából, hanem egy évezred múltán is... Erfurtban, amely egyben megyeszékhely is, hétköznap délelőtti az életritmus. Az utcákon néhány bevásárló háziasszonyon kívül alig látni járókelőket. Német barátaimnak természetes, nekem furcsa ez a rend. — Ilyenkor itt mindenki dolgozik, s a tanulók az iskolában vannak — jegyzi meg a gépkocsivezető. Mellettünk sétáló óvodások a késő őszi napsütésben. Nagyszabású építkezések, szép kirakatok, tiszta üzletek. Ez együtt: a béke. A Nemzeti Front választási felhívásai a falragaszokon, a transzparenseken. Beszélgetésünknek is ez a témája a Nemzeti Front erfurti városi titkárával Günther Zimutkával és a Német Szocialista Egységpárt városi bizottsága osztályvezetőjével Harry Löffel elv- társsal. Két héttel a választások előtt lényegében már elvégezték az előkészületeket. Szeptember 23-tól nyolcezer beszélgetést folytattak Erfurtban, s e beszélgetéseken 130 ezer választópolgár volt jelen. (Fogalmaink • szerint ezek a besze'gc-tések jelölőgyűlések voltaic, amelyeken a jelöltek bemutatkoztak. illetve régi ismtrősként találkoztak választóikkal.) Günther Zimutka különösen hangsúlyozza e gyűléseken részt vett emberek aktivitását. Tapasztalataik szerint ilyen mérvű érdeklődéssel, mint most, még nem találkoztak. S ennek egyik fontos magyarázata, hogy „zajlik a jég”. Vagyis a kelet—nyugat közötti kapcsolat alakulásában jó irányba mutató jelek tapasztalhatók. Mindez kétségtelen az NDK politikájának helyességét demonstrálja. A Jégzajlásnak” az erfurtiek közvetlen figyelői lehettek, hiszen az elmúlt évben itt találkozott Willi Stoph és Willy Brandt, hogy a két német állam közötti kapcsolat normalizálásánaic útját egyengessék. A jelek szerint nem • eredménytelenül, hiszen azóta a tárgyalások már jóval elötehaladot- tabb stádiumban folynak. A NSZEP az idén megtartott Vili. kongresszusán elfogadott határozatok a mindennapok munkájában realizálódnak. Ennek lehetünk tanúi nemcsak Külpolitikai vonatkozásban, hanem az ország belső életében is. Szélesedik a demokratizmus, amelyet éppen most, a választásokat megelőzően, megannyi jel igazol. Erre utal Harry Löffel, aki különösen jelentősnek tartja a választási jelölőgyűlések nyíltságát, a vitát az egyszerű és bonyolult kérdésekben egyaránt. A jelölőgyűléseken szóvá- tett problémák, gondok egybeesnek a VIII. pártkongresszuson is szorgalmazott kérdésekkel. S hogy nem csupán óhaj az erfurtiak igénye, hanem szívesen cselekszenek is azért, álljon itt az alábbi adat: a pártkongresszus óta 49 ezer egyéni és kollektív munkafelajánlás történt a város üzemeiben, gyáraiban, s egyéb termelő egységeiben. A teljesítés során ez 80 millió márka többletterméket jelent. A választások után majd újabb vállalások hatványozzák a város és az egész ország pénztárcájában azt az összeget, amelyből egyre több jut a lakosságot közvetlenül szolgáld kommunális beruházásokra is. Rövid beszélgetésünk té- nyeiről amerre csak jártunk a városban mindenütt meggyőződhettünk: a műemlékek megóvása, a figyelmes kiszolgálás, a tisztaság, az áruk viszonylag bő választéka — mind-mind ezt igazolja. November 14-én tehát ezeket is figyelembe véve adják majd le szavazataikat a választópolgárok. A késő délutáni órákban búcsúzunk beszélgető-partnereinktől. S míg délelőtt a néptelen utcák tűntek fel, ezt most a zsibongó áradat váltja fel. Kezdődik a csúcs- forgalom. Yincze György Levél a tengerhez Akárcsak az egész világon, Massawa etiópiai városban is a levélszekrényekből a postára szállítják a küldeményeket, onnan pedig gépkocsin, vonaton vagy repülőgépen továbbítják a címzettekhez. A massawaiak legalábbis mindig így vélték. De mennyire elámultak, amikor egy szép napon, a városi postahivatal világoskék teherautója egynest a rakpartra sietett és egész tartalmát — 50 ezer műanyagborítékot — a Vöröstenger vízébe zúdította. Az összecsődült tömeg zúgolódni kezdett: hát így bánnak a levelekkel a városi postahivatalban. Egyik másik már-már a vízhez iramodott, a rendőrkordon azonban visszatartotta. A következő napon a polgárok megnyugtatására, a Massawa News című helyi újságban közlemény jelent meg: „A tengeráramlások tanulmányozása céljából 37 ország óceanológusai .Levél a tengerhez’ nevű közös prog-« ramot hajtanak végre. Az el nem süllyedő borítékok segítséget nyújtanak a tengeráramlások irányának meghatározásához.’5 Bölcs tehenek Angliában olyan újfajta gépet készítettek, mely automatikusan szabályozza a takarmány mennyiségét a tehéntől lefejt tejmennyiségnek megfelelően. Az okos tehenek hamarosan megértik, hogy csak akkor kapnak táplálékot, ha tejet adnak. Az állatokat csak a fejés- nél etetik. A tejet' érzékeny elektromos jelzőkészülékkel felszerelt edénybe vezetik, s amikor az edényben körülbelül egy liter tej gyűlik össze, az súlyánál fogva bekapcsolja a takarmány adagoló gép motorjával kapcsolatban álló berendezést és meghatározott mennyiségű táplálékot juttat a vályúba. Hullámok felett repülő hajó A gorkiji hajóépítők „Orion” elnevezésű légpárnás hajója óránként 60 kilométer feletti sebességgel száguld. A 80 személyes Oriont nagy folyókon és víztárolókon való . közlekedésre szánták. A jelenlegi ötéves terv során megkezdődik a hajó sorozatgyártása. J Jellegzetes thüringia! faberakásos ház Erfurtban Falumúzeum épül Nyíregyházán Rövidülnek a napok, egyre több ideig kell világítással közlekedni. Nemcsak este, már délután js alkonyat van. — Elengedhetetlen követelmény, hogy a gépkocsiveze- zető jól lásson. Lásson és ne csak sejtse, hogy mi van előtte az úton. Mert az országúton kivilágítatlan lovaskocsi, támolygö kerékpáros, az úton ballagó gyalogos egyaránt veszélyt jelent. — Nem különb a helyzet városban. községben sem. A KRESZ rendelkezése szerint a gépkocsivezetőnek biztosítania kell a vezetéshez a megfelelő körülményeket — többek között a jó látást. Hétköznapi nyelvre fordítva, tompított fényű reflektort kell használnia ott, ahol nincs tökéletes látása. Sajnos ee csak paragrafus a mai napig is. Még a. megye- seékhelyen sincs olyan fény a főúton, hogy az úgynevezett „városi” világítással biztonságosan lehessen közlekedni. Mésfis úgy vehetik a génko- csik többségét. „Városi” világítással. ami nem más, mint helyzet jelzés, — a gépkocsi körvonalainak jelzése, de nem világítás a közlekedés-; hea. A biztonságos vezetéshez feltétlenül be kell kapcsolni a tompított reflektort Csak ez nyújthat lakott területen is biztonságos vezetést Érthetetlen, hogy ennek ellenére nagyon sok gépkocsi- vezetőt „sérti” a reflektor, s villogtatással jelzi nemtetszését a szembe közeledő fényre. Pedig a reflektorral szembe haladó gépkocsinak egyetlen hatásos mentsége van. Kapcsoja be szintén a tompított reflektort, s nem zavarja a szembe közeledő fény. Szükség van a tökéletes látásra, a biztonságos vezetésre. Ezt csakis úgy biztosíthatjuk, ha lakott területen is tompított reflektorral közlekedünk. $• A Merkúr jelentése a gépkocsi sorszámok állásáról: Trabant Limousine 36090 Trabant Kombi 4310 Wartburg Limouslne 16474 Wartburg de Luxe 12528 Moszkvics 27942 Skoda 100 MB 23689 Wartburg Turist 1710 Polski Fiat 1300 7230 Polski Fiat 1500 2350 Zasztava 2106 Zaporozsec 3418 Zsiguli—Budapest 5650 Zsiguli—Debrecen 3223 Szaboles-Szatmár megye gazdag nép! építészetének állít emléket a most éptilő nyírheg} izi falumúzeum. Ot néprajzi tájegység egy-egy jellegzetes háztípusát a hozzátartozó gazdasági épületekkel együtt építik feL 1972-ben részlegesen már megnyitják a szabolcsi falumúzeumot. — Képünkön: Erdőháti ház építése, előtte a málés góré (MTI fotó — Balogh László felv. = KSj i. * fiKÉPERfflföJE IlJ ELŐTT Az elmúlt hét a sorozatok búcsúja volt a képernyőn; nincs ugyanis további folytatás Péter és Jutka történetében (Kállai István műsora), legfeljebb most már ki-ki a maga szakállára bo- bonyolítja tovább a két fiatal életútját; végétért a Zord A Rózsa Abban alighanem mindenki egyetért, hogy a film készítőit helyes szándék vezette, amikor éppen a betyársors romantikájára építve népszerű eszközökkel akartak vonzó filmet készíteni Móricz utolsó, nagy, félbenmaradt regényeposzá- bóL És. hogy dicséret illeti azt az erőfeszítést is, amely- lyel néhány előzetes hazai próbálkozás után Szinetár Miklós és Sípos Tamás egy igazi irodalmi igényű. For- syte-típusú folytatásos tévé- film elkészítésére vállalkoztak. Hiszen az ilyen folytatásokra határozottan igény van: a közönség kedveli őket, s a televízió egyre növekvő műsorigénye, műsoréhsége pedig szinte meg is követeli. A tizenkétrészes Rózsa Sándor tehát meglévő igényeket szándékozott kielégíteni. A megvalósításban azonban talán ott követték el az alkotók az egyik főhibát, hogy túlságosan is a színekben láttak és komponáltak, és a látvány bűvöletében túlságosan is engedtek az öncélú látványosságokra való csábításnak, így kerültek a filmbe dekorativ, de statikus nagy „operai tablók, túlságosan is szépen megkomponált tágas totálok. És bizonyára ezért is kapott olyan fontos képi szerepét a lobogó fehér gatya, tüntető fehérsége, olykor a drámai kontraszt érzékeltetésére is. De ami ennél is még jobban kiütközött az átdolgozásban, a reális társadalmi rajzot adó regény megfilmesítésében: az alkotó elemek, az egyes részletek túlságosan is turista szemszögű idegenforgalmi érdekességként kezelt beállítása. Elég az utolsó befejező rész néhány vonására utalni. Például a búcsúi népi mulatság jeleneteinek kissé hamis délibábos beállítására. (Lásd a lovát földre fektető csikós operet- tes megéljeneztetése, vagy épp a templom építésének, legendájának útikönyvbe illő leírásának felmondatása.) folyó is, tragikus befejezéssel és nem vágtat többé betyárosan át a képernyőn Rózsa Sándor sem; végleg ellovagolt kedvesével, Ve- szelka Juliskával a legendába. .. Eléggé vegyes érzelmeket hagyva maga után. Sándor Amikor a film készítői a népmese képletében igyekeztek a történetet felállítani, jobban kellett volna ügyelniük a realizms illúziójának megőrzésére. Miért kellett például már-már komikusán nevetségessé, ostobán együgyüvé „faragni” Rózsa Sándor üldözőit, Müller kapitány pandúrjait. Ilyen perzekutorok láttán természetes, hogy Rózsa Sándor vígan ugratja a lovát. Ilyen ellenfelekkel szemben elvész hősiességének és bátorságának súlya és tartalma. Vagy egy másik, a realista hitelesség ellenében ható illogikus dolog. A film záró, nagy füzében ott látjuk Rózsa Sándort is. Hol az égő tetőn, hol a már életveszélyessé vált épületben, emberfeletti bátorsággal ment embert és állatot De ami érthetetlen: fehérneműjének még csak egyetlen rojtja sem perkelő- dik meg, füstnek, lángnak rajta semmi nyoma, éppúgy patyolatfehéren világít az; mint a tűznek előtte. Nem sorolom ez ehhez hasonló furcsaságokat. Az egyes részletek láttán néhány megjegyzésben már egyéb gyengeségekre is rákoppintottam. Búcsúképpen azonban mégsem szeretném vég-; képp eltemetni Szinetár Mik-; lós tiszteletet érdemlő vállalkozásának felemás sikerű eredményét. Hisz a tizenkétrészes Rózsa Sándornak kétségtelen pozitívuma, hogy általános beszéd tárgyává tette, vitatémává avatta, hétről hétre az ízlések ütközőpontjává tette a nagy magyar kritikai realista Móricz Zsigmond egy méltatlanul elfeledett művét, és az irodalmi művek tévésítésé- nek művészeti kérdéseit. Egyszerűen: kulturális köz; ügy lett a Rózsa Sándor. És ez nem kis dolog. Legfeljebb azt sajnálhatjuk, hogy meg kellett elégednünk a gazdag Írói erényeket felvonultató regény elszegényített, szellemében és tartalmában megkurított — nem cselekményében! — ifjúsági kiadás ízű filmváltozatával. A nők beszélnek Szeretem hallgatni az értelmes nőket. Ha ők beszélnek, az értelmes, okos közlendőn túl mindig van valami sajátos többlet is abban, amit mondanak. Megmagyarázhatatlan csodálat fog el őket hallgatva. Pedig jól tudom, hogy az értelem emberi tulajdonság, és nem holmi nemi kiváltság. Az okos nő éppoly természetes, mint mondjuk az okos férfi. E személyes kitérésre az adott Okot, hogy péntek este a magyar származású, de évek óta külföldön, jelenleg Hollandiában élő Ata Kandó olyan lenyűgöző módon vallott hivatásáról. és oly szikár szenvedélyes okosan beszélt az általa megismert indiánok égbekiáltó nyomoráról és pusztításáról, ahogyan képernyőn ritkán tapasztalni. Egy asszony, aki azért indult el valamikor az őserdőbe, hogy az indiánok életének kuriózumaira vadásszon. fényképező masinával a kezében, ma már igazi humanista módjára az indiánok sorsának ismeretében hirdetője és harcosa a pusztulásra ítélt embercsoport élethez, boldogsághoz való jogának. Megdöbbentő volt hallani a modern barbárság vérlázító tetteit, amint Kandó asszony elbeszélte őket. Hogy az utóbbi tíz év alatt is nyolcvanezer indián esett a fehérek barbárságának áldozatául. Eszköztelenül beszélt egy-egy fotóval, saját fotójával illusztrálva szavainak igazát és súlyát Csaknem egy óráig őt láttuk és hallottuk. A bátor asszonyt, aki egyedül merészkedett a dzsungelbe. ahol az indiánok élnek és az okos asszonvt, aki humánus érdekek szolgálatába állította életenergiáit. Bárány Tamás tévéfilmjében is asszonyokkal találkozhattunk; négy asszony, négy kalandját ismerhettük meg. Olyan eseteket amelyekről nők meghitt baráti körökben csevegnek. Tanulságos történetek, valameny- nyi életszagú. Nem csattanóra kihegyezett anekdoták, hanem finom megfigyelésekre épülő, jól megragadott tipikus részei, darabjai mai életünknek. Szerencsésen találkozott ebben a filmben a televízió közvetlensége és az írói igényesség és a rendezői kimunkáltság. Remek színészi játékkal — szinte alig lehetne különbséget tenni —- kitűnő, jó ritmusban, ügyesen kombinálva a keretet és a játékot, rendkívül kellemes szórakozást jelentett az asszonyok „beszámolója.* Bárány Tamás kellemes; csevegő stílusban, némi férfiúi kajánsággal, mondja el az önmagukban .is érdekei; eseteket. y. w
