Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-10 / 265. szám
MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Teljesülnek a kérések M ég a tanácsválasztásokat megelőző időben történt. Szolnok VII. kerületében — gyárnegyed, munkáslakta környék az — a tanácstagi jelölőgyűlésen egy középkorú férfi szóvá tette: rossz a kerület kereskedelmi ellátása és érthetetlen, hogy a belvárosban miért csak két helyen vásárolhat méterárut az ember. „Szükség van uj iparcikk és élelmiszer áruházak építésére” — summázta véleményét. A jelenlevők egyetértőén bólogattak: így van, az új tanács segítsen ezen a gondon. A köz érdekében emelt szót a már említett férfi, emeltek szót nagyon sokan azokban a napokban. A megyében lezajlott jelölőgyűléseken — 2916-ot tartottak — felszólaló tizenháromezer ember közül csak elvétve szólt személyes sérelméről, problémáiról valaki. Felelősséggel egy-egy település gondjairól, a fejlesztés együttes tennivalóiról beszélt a legtöbb ember. Mit kértek? Szolnokon például 29 ezer négyzetméter út, csaknem 4 ezer négyzetméter járda építését tartották fontosnak és hogy bővüljön a vízvezeték, a csatornahálózat. Karcagon ugyanezek mellett új kút fúrását vélték szükségesnek és hogy létesüljön új gyógyszertár is. A kunszentmártoni járás községeiben is az útépítés volt a legtöbbet említett téma, a tiszafüredi járás falvaiban a járdaépítés, a törökszentmiklósi járás településein a vízvezeték- hálózat-bővítés, a csatornázás. Csupán néhány szám — a teljesség igénye nélkül — a „listáról”, amit kértek, amit szükségesnek tartottak megépíteni megyénkben a választópolgárok. Kellene — a legsürgősebben — több mint 345 ezer négyzetméter út, csaknem 200 ezer négyzetméter járda, megközelítően 140 ezer folyóméter vízvezetékbővítés, körülbelül 40 ezer folyóméter csatorna, 50 ezer folyóméter villanyhálózat-bővítés, több mint 20 ezer négyzetméter alapterületű parkosítás, 26 új iskolai tanterem, 88 üzlet, 6 gázcsere-telep, 11 vízmű, 13 fürdő, 7 gyógyszertár, 19 óvoda és így tovább. Tömérdek pénz, rengeteg szervezőmunka szükséges mindezek megvalósításához. A megválasztott tanácsok és azoknak végrehajtó bizottságai, a szakigazgatási szervek nagy lendülettel láttak munkához. Mindenütt tisztában voltak és vannak azzal, hogy megbízatásukkal élni és nem visszaélni kell. Tudják azt is, hogy a lakosság figyelemmel kíséri: javaslataikat, kérésüket, teljesítik-e azok, akiket megbíztak képviseletükkel. A bizalom kötelez a mindig jobb és jobb munkára, különösen ha azt a bizalmat — valakik iránt — sokezer választópolgár adja. Most, amikor a tanácsok és végrehajtó bizottságaik városokban, községekben egyaránt napirendre tűzik annak vizsgálatát, miképpen kerülnek megvalósításra a tanácstagi jelölőgyűléseken tett közérdekű bejelentések, nagy felelősséggel végzett munkáról kaphatunk képet. így például a közelmúltban e témáról tárgyalt a szolnoki városi és a tiszafüredi nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága is. S zolnokon még a választás napját megelőzően a tanács vb szervezési és gazdasági osztálya feldolgozta a közérdekű bejelentéseket és levélben értesített minden felszólalót. Javaslatát hogyan, mi módon, mikor lehet megvalósítani. Őszintén, ígérgetés nélkül! Az igények többsége a városfejlesztéshez kapcsolódott és ez természetes: a város-rekonstrukció sok gondot okoz, a gyors lakosságszám-növekedés gyorsabb ellátást igényel. A jelölőgyűlésen felszólaló férfi is bizonyára tudja, hogy már épül a VII. kerületben az ABC-áruház. A Bajtárs út környékén lakók szintén értesültek a levélről, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium 1973-ban ad pénzt az ABC-áruház építéséhez, tehát akkor kerül napirendre az építkezés. Jobb lett a köz- világítás is — szintén a jelölőgyűléseken elhangzottak alapján — a Balogh Ádám, a Bányai Kornél utcákban, a Holt-Tisza-parton. Van már nyilvános telefonállomás a Kisgyepen, hozzákezdtek a parkosításhoz a Tóth Ferenc és a Bálvány utcák térségében. A Tallinn körzetiek már birtokukba vehették az új ABC-áruházat és tudják, hogy a tanács ígéretéhez híven jövőre hozzákezdhet az általános iskola hat tanteremmel való bővítéséhez és hogy 1973-ban felépül ott száz személyes óvoda is. Ahogyan futja az anyagi lehetőségekből, úgy teljesülnek rendre a kérések. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a lakosság — akik közül mind többen éreznek személyes felelősségét is javaslataik teljesítéséért — szintén igyekszik segíteni, részt vállalni az igények megvalósításából. A kis- gyepi jelölőgyűlésen volt szó arról, hogy tatarozni kellene a Nyúl utcai általános iskolát. A Május 1. Ruhagyár műszaki brigádja társadalmi munkában elvégezte azt. Az idén októberig a megyeszékhelyen a közérdekű kérelmek teljesítését a lakosság csaknem 60 ezer forint értékű társadalmi munkával támogatta. Tiszafüreden a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának ülésén szintén örömmel jelentette be Kovács Sándor vb-titkár: „A lakosság jelentős társadalmi munkát végzett nagyközségünkben ebben az esz*, -főben.” Ugyanakkor hozzátette és a vb-tagjai is egyetértettek abban: még több társadalmi munkára lenne lehetőség nálunk. Járdaépítésnél, fásításnál, földutak karbantartásánál és így tovább. Az ülésre készített jelentés viszont arról szólt, hogy rendre megvalósulnak — ha sok gonddal is — a lakosság javaslatai, elképzelései. A kért 3 ezer folyóméter járdaépítésből több mint 2 ezer elkészült; az igényeknek megfelelően 1973-ban megkezdődik a közműves, jó minőségű ivóvízszolgáltatás; hozzákezdtek a 33-as számú főközlekedési út új nyomvonalának tervezéséhez és a tervidőszak vége felé hozzáfoghatnak az építéshez is; elkészült a tanulmány- terv a kritikus területek belvízelvezetésének megoldására, a kivitelezésre évenként 500 ezer forintot költenek. A megyei tanács vb illetékes szakosztálya ezután összesíti: a megyében hogyan halad a lakosság közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak, kérelmeinek intézése. Az eddigi tapasztalatok alapján már előre mondhatjuk: bizonyára mindenütt lelkiismeretes, felelősségteljes végrehajtásról szereznek tapasztalatot. V. V. Dr. Tímár Mátyás Szófiába utazott Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke kedden reggel a bizottság X. ülésszakára Szófiába utazott. Tárgyalásokat folytat — Zsivko Zsivkov miniszterelnökhelyettessel, a bizottság bolgár tagozatának elnökével a két országot kölcsönösen érintő gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdéseiről. Az 1971. és az 1971—1975. évi áruforgalom, valamint az együttműködés fejlesztése érA fogyasztási szövetkezetek kongresszusára készülőben a SZÖVOSZ-ban felmérték a mozgalom 1967 és 1971 közötti fejlődését. Egyebek között megállapították, hogy a szövetkezetek — híven a VI. kongresszus határozataihoz — általános jellegüknek megfelelően, sokré- ' tű gazdasági tevékenységet fejtették ki, tagjaikat és a lakosságot lakóhelyén látták el nélkülözhetetlen cikkekkel. A kereskedelmi központokban nagy értékű és széles választékot nyújtottak, a nagyvárosokét megközelítő kínálatot biztosítottak. A vidéki lakosság az élelmiszerek mintegy 85 százalékát, a ruházati cikkek 55—60, az egyéb iparcikkek mintegy 75 százalékát az AFÉSZ-ek boltjaiban és áruházaiban vásárolta meg. A szövetkezetek forgalmából a működési területükön élő minden lakosdekében a bizottság ülésén — a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex program keretében — többek között napirendre kerülnek a hosz- szútávú népgazdasági tervek koordinálásának az ágazati együttműködésének, valamint a műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésének kérdései. Az ülésszak tárgyalásain részt vesz Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, az együttműködési bizottság helyettes elnöke, dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes és ra évi 8000 forint vásárlás jut, teljes vásárlásuk mintegy 60 százaléka. A szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma egyébként igen dinamikusan fejlődött, részesedésük a szocialista kiskereskedelem forgalmából az 1967. évi 29 százalékkal szemben 1971-re 32 százalékra növekedett. Kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalmuk ez évben már csaknem 48 milliárd forintot tesz ki, 58 százalékkal haladja meg az 1967. évi forgalmat. Az adatokból kitűnik, hogy az élelmiszer- forgalmon belül az átlagosnál sokkal erőteljesebben növekedett a feldolgozott élelmiszerek és az élvezeti cikkek forgalma. Az ÁFÉSZ-ek jelentősen bővítették a hús-, a tejtermékek, az édesipari cikkek, a déli gyümölcsök, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, az együttműködési bizottság tagjai. A Ferihegyi repülőtéren a búcsúztatáson megjelent Bondar József építésügyi és város fejlesztési miniszteri, ott volt Stztrasmir Liev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is, A szófiai repülőtéren a delegációt Zsivko Zsivkov miniszterelnökhelyettes és több más hivatalos személyiség fogadta. Ott volt Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete is. fűszerek értékesítését, és 100 százalékkal a kávé forgalmát. A tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedését mutatja, hogy például az idén porszívóból 42 522-vel, televízióból 57 292-vel, hűtőgépből 75 700-zai kelt el több, mint 1967-ben, s még akkor olajkályha nem is szerepelt a cikklistán, az idén már 185 718-at adtak le. Javult a szövetkezeti vendéglátás kulturáltsága. Ma már a korszerű éttermek, kisvendéglők, cukrászdák, eszpresszók, falatozók jellemzik. Ezek az egységek 1967-ben a szövetkezeti vendéglátó- ipar forgalmának csak 36,2 százalékát. 1971-ben pedig már az összforgalom 52 százalékát bonyolították le. Fock Jenő elvtárs látogatása a Honvédelmi Minisztériumban Fock Jenő elvtárs, a kormány elnöke kedden látogatást tett a Honvédelmi Minisztériumban,, ahol Czi- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi minniszter és a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai fogadták. Fock elvtárs meghallgatta a honvédelmi miniszter és a katonai tanács tagjainak jelentését a magyar néphadsereg fejlesztésére vonatkozó pártós állami határozatok végrehajtásának helyzetéről; a Honvédelmi Minisztériumban, a magyar néphadsereg csapatainál és intézeteinél ennek érdekében folytatott tevékenységről. Fock elvtárs — kifejezve egyetértését a végzett munkával — beható eszmecserét folytatott a katonai vezetőkkel a soronlévő feladatokról. A \IT lei Tczelt színhelye Berlin A DÍVSZ végrehajtó bizott- bizottságának 1971. szeptember 6—9-i Valparaiso-i ülése gazdag munkatervet dolgozott ki a közeli jövőre, melynek középpontjában az 1971 végén Moszkvában sorra kerülő ifjúmunkás világtalálkozó áll. A végrehajtó bizottság javasolta a X. VIT nemzetközi előkészítő bizottságának (CIP) mielőbbi ösz- szehívását és határozatot hozott, hogy a DIVSZ küldöttsége ezen az ü'^sen javasolja: a X. VIT-et 1973-ban Berlinben, az NDK fővárosában rendezzék meg. Növekvő forgalom a szövetkezeti kereskedelemben üTmad-TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK Diákok az őszi betakarításért A jászberényi iskolák az idén is nagy segítséget nyújtottak a szövetkezeteknek az őszi betakarítási munkák elvégzéséhez. Szeptemberben és októberben 132 általános iskolai tanuló, összesen 5 809 napot dolgozott azért, hogy a Vörös Csillag, a Március 15 és a Rákóczi Tsz-ben, valamint a Csongrád—Szolnok megyei Állami Gazdaságban idejében befejezzék az alma, paprika, paradicsom szedését, a szőlő szüretelését. A termelőszövetkezetek nagy elismeréssel nyilatkoztak a tanulók szorgalmas munkájáról, a pedagógusok segítő szándékáról. A Vörös Csillag Tsz például a városi tanács művelődési osztályához küldött köszönő levélben arról is ír, hogy 5 iskolai tanuló — középiskolások is — 40 vagon almát és tíz vagon szőlőt szedtek le. Arról is említést tett: az iskolák segítsége tette lehetővé, hogy a szövetkezet az idén huszonöt vagon almát exportáljon. Az iskolák vezetői is megelégedéssel bezéltek a tanulók teljesítményéről. A szövetkezetek az idén munkabér címén százharmincnégyezer forintot fizettek ki a tanulóknak, s ez^ huszonhárom forintos napi átlagkeresetet jelentett egy-egy iskolás gyereknek. Az iskolák vezetői ugyanakkor azt is szóvátet- ték, hogy gyakran szervezetlenség zavarta a betakarítási munkákat. Előfordult például olyan eset is, amikor egy-tgy tsz százötven—kétszáz tanulót kért munkára, viszont csak ötven gyereket tudott egy-két órára foglalkoztatni. Így fordulhatott elő, hogy néha egy iskolán belül az osztálynak egy része 13,60 forintot, a másik része pedig 26,90 forintot keresett tanulónként. A KGST új állandó bizottságának ülése Dr Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter vezetésével kedden délben küldöttség utazott Moszkvába, s KGST Postai és Közlekedési Állandó Bizottságának első ülésére. A KGST tanácsülése hagyta jóvá legújabb szervezetének a Postai és Távközlési Állandó Bizottságának létrehozását, amelynek székhelye Moszkva, elnöke a szovjet postaügyi miniszter. Az alakuló ülésen jóváhagyják az állandó bizottság ügyrendjét, eljárási szabályzatát és összeállítják 1972. évi munkatervét. Tanácskozás a Technika Házában Kedden rendezte meg első széleskörű eszmecseréjét a Technika Házában a belkereskedelmi fiatal szakemberek bizottsága. A fórumot A hatékonyság a belkereskedelmi vállalatoknál címmel tartották meg, összesen 104 üzem és vállalat képviselőinek részvételével. Tíz előadásban ismertették a legaktuálisabb problémákat, beszéltek az előadók többek között a belkereskedelmi munka hatékonyságának mérési módszereiről, az ehhez szükséges mutatók kiválasztásáról, a bérszabályozás rendszeréről és a reklámtevékenységről. A tanácskozáson résztvevő fiatal közgazdászok a témával kapcsolatosan elmondották tapasztalataikat, észrevételeiket, s a kezdő szakember „friss” szemével elemezték a felvetett problémákat. Éremzápor Gemencen Véget ért a szarvasbőgés a gemenci vadrezervátumban, ahol kimagasló eredménnyel fejeződött be az őszi szarvasvadászat. A Tolna és Bács- Kiskuti megyére kiterjedő Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén §7 érmes, köztük 20 arany-, 34 ezüst- és 33 bronzérmes agancsú gim- szarvasbika került terítékre. A legszebb agancspár 13,5 kilogram súlyú és a nemzetközi minősítéssel 239,6 pontra értékelték. Ezenkívül két 226 és két 220 pontos is van a kapitális trófeák között. Terményszárító gépcsaládok A makói Mezőgazdasági Gépgyárban a mezőgazdasági nagyüzemek méreteinek, igényeinek megfelelő termény- szárító gépcsaládokat alakítottak ki, amelyek teljesítő- képessége — gépenként és óránként — 3—20 tonnáig terjed. Ezek közül a legnagyobbak valóságos üzemek, amelyek automatikusan megtisztítják, szárítják, majd a tárolótérbe továbbítják a géppel, kombájnnal betakarított nedves gabonát, kukoricát. Már sorozatban gyártják az ennél jóval kisebb mobil, vagyis mozgatható, tetszés szerinti helyre könnyen áttelepíthető szárítóberendezést. Ezek is automatizáltak: az olajtüzelésű berendezésben fotocellás készülék - szabályozza a fűtést. Az óránként három tonnás teljesítményű berendezésekből rövidesen húszat adnak át a különféle gazdaságoknak.
