Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-09 / 264. szám

1971. november 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a FŐDBE KERÜLT A BÜZA (MTI Foto — Fehérváry Ferenc felv. — KS) Tartoznak az államnak Apárimunka gyakorlatából Tapasztalatok a MÁV Járműjavító üzemből Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán tanuló, vezető-továbbképző tanfolyam hall­gatói tapasztalatcsere jellegű látogatást tettek a MÁV szolnoki Járműjavító Üzemében. A 115 éves múltra visszatekintő tizem gazdag munkásmozgalmi hagyomá­nyokkal rendelkezik. A felszabadulás után a vezető ká­derek egész sorát adta az országnak, akik vezető poszto­kat töltenek be a különböző területeken, s megáll­ják helyüket. Az üzem az utóbbi évek­ben egyre korszerűsödött, sokat javultak a munkakö­rülmények. Évente 6 ezer járművet javítanak. Már épül a csaknem egymilliár­dos beruházással létesülő Diesel-mozdony-javító bázi­suk, a 24 ezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnokuk, mely új fejezetet nyit a nagymúltú üzem történeté­ben. Az üzem életére most is pozitív hatást gyakorolnak a pártszervezetek. Az üzem­Havonkénti taggyűlés A 4-es alapszervezet a te­herkocsi osztályon működik. Mintegy háromszázötven em­ber dolgozik ott. Az alap­szervezethez ötvennyolc párttag tartozik, túlnyomó többségük fizikai munkás, illetve műszaki dolgozó. Tag­gyűléseiket havonként tart­ják. (A szervezeti szabályzat két havonként írja elő). Azt mondják ez is hagyomány náluk, így rendszeresebb a kapcsolat a pártvezetőség és tagság között. A teherkocsi osztályon két szakszervezeti műhelybizottság, egy KISZ és egy Vöröskereszt alap­szervezet is dolgozik. A taggyűléseken rendsze­resen áttekintik az üzem termelési eredményeit, a pártpolitikai munkát. a kommunisták tevékenységét. A héttagú vezetőség tagjai dolgozzák ki a beszámoló részkérdéseit és a titkár összegezi azt. A taggyűlések aktívak, mindig 10—12 hoz- zászólá van. Ebben az alapszervezetben két elvtárs kivételével min­látogatás és a tájékoztatók során erről a pártmunkások is meggyőződhettek. A párt- bizottság és a 11 pár talap­szervezet példamutatóan dol­gozik, munkájuk követésre méltó. A látogatókat — többek között — Varga András, a 4-es számú pártalapszervezet titkára is tájékoztatta, s a vezetőségi tagokkal és a pártbizalmiakkal együtt őszintén válaszolt az érdek­lődők kérdéseire. gok észrevételeire vissza­térnek és az érdemi intéz­kedésekről is tájékoztatják őket. Mindenkinek ran pártmegbízatása A párttitkár örömmel mondta el: a vezetőség tag­jai többsége 7—9 éve dol­gozik együtt. Olyan vezető­ségi tagjuk is van, akit 17 éve választottak meg elő­ször. A vezetőségben élénk demokratikus légkör ural­kodik. Kollektíván döntenek. Féléves terv szerint dolgoz­nak. Üléseiket kéthetenként tartják. A vezetőségi ülése­ken beszámoltatják a tö­megszervezetben ■ dolgozó kommunistákat és a párt­csoport vezetőket A vállalati adók döntő há­nyadát adják a költségveté­si bevételnek. A határidők­re előírt fizetési esedékesség azért fontos, mert a befize­téseknek időarányosan fe­dezniük kell a központi ki­adásokat A mostani adózási rend­szer már négy éve van ér­vényben, és a befizetési kö­telezettségekben jelentős mó­dosítások nem történtek. A több éves gyakorlat alapján jogos elvárás, hogy a gazdál­kodó szervek idejében telje­sítsék az állam iránti kötele­zettségüket. Az adók fizeté­sének fontosságát a vállalatok és a szövetkezetek egyformán ismerik. Tisztában vannak azzal is, hogy a késedelmes fizetés nem mást, mint az állam pénzének jogtalan használatát jelenti. Az elmondottak ellenére mégis gyakran előfordul, hogy minisztériumi, tanácsi vállalatok és szövetkezetek adósai maradnak a költség- vetésnek. Mulasztásuk az esetek egy részében fizetés- képtelenségből ered, de jelen­tős számban hanyagságuknak is ítélhető­A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Debreceni Területi Igazgató­sága a Szolnok megyei mu­lasztók közül a jelentősebb összeggel hátralévő gazdál­kodó szervekről készített lis­tát. Adataikat közreadjuk. Az 1971. szeptember 30-ig előírt fizetési kötelezettségek­ből a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 2 038 000, a szolnoki Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat 461 000 fo­rint eszközlekötési járulék- előleget nem fizetett be. A tanácsi vállalatok közül az Alföldi Szilikátipari Vál­lalat nyereségadó-előleg tar­tozása 727 000 forint. Ugyancsak a nyereségadó­előleg fizetését mulasztotta el több vállalat, illetve szö­vetkezet. így például a jász­apáti Vas- Fa- és Műanyag Ktsz 1 666 000. a. tiszaföldvá- ri Építőipari Ktsz 1 336 000, a jászalsószentgyörgyi Ve­gyes Ktsz 631 000, a kunma- uarasi Építőipari Ktsz 298 ezer, a tiszafüredi ÁFÉSZ 403 000 és a kunszentmárto­ni ÁFÉSZ 141 000 forint be­fizetésének nem tett eleget. A városi- és községi hoz­zájárulások fizetési késedel­mei miatt az adó-apparátus- uak több vállalatnál, illetve szövetkezetnél kellett kény- szerbeszedést alkalmaznia. A martfűi Tisza Cipőgyár 270 ezer, a Szolnok megyei AG- ROKER Vállalat 201 000. a tószegi Vegyesipari Ktsz 180 000, végül a törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Vállalat 176 000 forinttal tartozott az államnak. Bár általánosságban az a tapasztalat, hogy a pénzügyi fegyelem szilárdul, a mu­lasztók köre még mindig elég tág. Minden gazdálkodó szerv tudja, — tudnia kell — hogy az állammal fennálló köte­lezettségének teljesítése fel­adatainak sorában az első helyen áll. A késedelem pénzügyi zavarokat okozhat. A késedelmes adófizetés havi 1,5 százalékos pótlékterhet Jelent, éves szinten 18 szá­zalékos büntetőkamatnak fe­lel meg. Édemes egybevetni ezt az arányt a bankkamat 8 száza­lékos mértékével. A gazdál­kodási érdekeknek hyilván- valóan arra kellene ösztö­nözni a vállalatokat és szö­vetkezeteket, hogy pénzügyi problémáik áthidalásául ne az állammal szembeni köte­lezettségek mulasztását te­kintsék, hanem a bank által nyújtható hitelt vegyék igénybe. Építésügyi aktíva Az építők szakszerveze­tének kongresszusi termé­ben hétfőn reggel építés­ügyi gazdasági aktívaérte­kezlet kezdődött, amelyen az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium felü­gyelete alá tartozó vállala­tok igazgatói, igazgatóhe­lyettesei, párt-, szaíkszerve- zeti és KISZ-titkárai vet­tek részt. A tanácskozás célja, hogy megvitassák milyen módon segíthetné­nek az építő- és építő- anvagipari vállalatok _ a népgazdaság beruházási egyensúlyának javításában. A szocialista építőipar­ban 1968 és 1970 között 23 százalékkal növekedett a termelés, évente 3—4 szá­zalékkal volt nagyobb, mint amennyit a népgazdasági terv előirányzott. Az értekezleten felszó­lalt Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési miniszter is. Többen is elmondták: a korábbi taggyűléseknek ter­melési tanácskozás jelle­gük volt. Az utóbbi években ez megváltozott, a hozzá­szólók főként politikai kér­déseket vitatnak. A pártta­denkinek van pártmegbíza­tása. (ök rövidesen nyug­díjba mennek). A pártmeg­bízatások teljesítését rend­szeresen számonkérik, Ka gazdasági munkáról tár­gyalnak, s a művezetőket beszámoltatják a termelési eredményeikről, bérgazdál­kodásról, a pártvezetőség re­szortfelelőse előzetesen tá­jékozódik a helyzetről. Nem bizalmatlanság ez. a tények­ről szépítgetés nélkül akar­nak tájékozódni. A pártszervezetben szinte mindenki tanul. A marxis­ta—leninista középiskolát például huszonnyolcán vé­gezték eL Az esti egyete­men most hárman tanulnak. Több párttag állami okta­tásban vesz részt. A szak- szervezeti tanfolyamokon száznyolcvan, a KISZ okta­tásban huszonöt munkás tanuL A pártcsoporfok hatásköre Az alapszervezetben hat pártcsoport dolgozik. A párt- csoportok tevékeny részesei a politikai munkának. A bi­zalmiak munkája nem kor­látozódik a tagdíjak besze­désére, ennél sokkal többet tesznek. Gyakorlattá vált, hogy az üzemrészek művezetői párt­csoport ülésen számolnak be a gazdasági munkáról. A kommunisták számos ja­vaslatot tesznek a munka javítására. Szervezik, se­gítik a szocialista brigádok tevékenységét. (Az osztályon harminc szocialista brigád dolgozik.) A pártcsoportok vitatják meg a leendő párttagok fel­vételét A taggyűlésen egy év alatt kilenc fizikai dol­gozót vettek fel a pártba, hatot a KISZ ajánlásával A bizalmiak számonkérik a taggyűlésen és a pártoktatá­son való részvételt, össze­gyűjtik a havi információt, továbbítják a munkások véleményét A pártcsoport üléseiről feljegyzéseket ké­szítenek. Üjszerű — bár a jármű­javítóban régi gyakorlat — hogy a művezetők az óra­bér-emelési, jutalmazási és kitüntetési javaslatok el­készítésekor kikérik a szak- szervezeti és pártbizalmiak véleményét Tehát nemcsak kötelességeik, jogaik is van­nak, megfelelő hatáskörrel ruházták fel őket íme vázlatosan a 4-es pártalapszervezet munkájá­ról. A látogatók sok hasz­nos tapasztalatot szerezhet­tek a kommunista munkások aktivitásáról, hétköznapi tet­teiről. tU&mizu u botüéU Az utóbbi időben elterjedt az a szo­kás, hogy bizonyos kitüntetések mellé borítékot is adnak. A boríték vastagsá­gát egyes esetekben törvényes rendelke­zések, máskor kollektív szerződések szabályozzák. Az összeg sokszor még megtoldatik a helyi vezetés anyagi le­hetőségei szerint. Ez önmagában — ha már egyszer így van — nem is vol­na bírálandó. De újabban. így ünnep­tájt, amikor néha valóságos kitüntetés, jelvény, oklevél eső jssik, sokszor hal­lom azt a kérdést: „So, és mennyi volt a borítékban?” Nekem ez a kérdés nem tetszik. Még kevésbé az a válasz, amit a minap is hallottam egy ilyen megkér­dezettől: „Ehhez a plecsnihez? Nem jár ehhez egy fillér sem!” Én az ilyen embertől azonnal vissza­venném azt a bizonyos „plecsnit” — ha már egyszer a kiosztásánál senki nem figyelt arra. hogy érdemesebbek kapják. Olyanok, akik az ünnep alkalmából ka­pott elismerést nem a mellékelt boríték vastagságával, a beléje simított piros- hasúak számával mérik. A kitüntetés elsősorban erkölcsi elis­merés. Olyan megkülönböztető jel, amely elmondja viselőjéről, hogy ebben, vagy abban a dologban valamivel többet adott a közösségnek, valamivel ki­emelkedik a többi közül, ha csak egy kicsivel is, de az átlag fölött áll. (Más kérdés, ha túl sokat osztunk belőle, meg­marad-e ez az értéke...) A kitüntetettek nagy többségében jogosan fel is kelti ezt az érzést a kapott erkölcsi elismerés. Emellett csak kellemes ráadás, ha borí­ték is van. ür Ez eddig csak olyan általános morgo- lódás az ünnep elmúltával. De egy hír, amit hasonló témáról a lapokban olvas­tam, egy kicsit konkrétabb kritikára ad okot. Olvastam ugyanis, hogy a táncdal­fesztivál múlt szombati gálaestjén adták át a közönségdíjat a „Ne sírj” című szám népszerű előadójának. A közönség sze- retetét kifejező nagyszámú szavazat és ennek nyilvános kihirdetése bizonyára még a sikertől „edzett” slágerénekesnek is jól esik, — gondolná az ember, de nem így van. A népszerű énekes nagyon bosszús lett. Mérgében össze akarta tépni azt a bizonyos borítékot, amit ez alkalommal átnyújtottak neki. Ok: mindössze ötszáz forint volt benne. Nem akarok azok sorába beállni, akik a táncdalénekesek könnyen keresett nagy pénzeit emlegetik, s szembeállít­ják — mondjuk — a társadalom számá­ra sokkal hasznosabb tevékenységért ka­pott, sokkal kevesebb forintokkal. De ennek a „bosszús” fiatalembernek sze­retném a figyelmébe ajánlani, hogy öt­száz forint ebben az országban sok em­ber számára nagyon nagy pénz. Egy pe­dagógus a munkaidején felül még húsz­huszonöt külön órát kénytelen adni, hogy a havi mellékkeresete ennyire fei- menjen. Egy lakatos ötven órát fekszik ezért a vagonok alatt, a fékeket javítva, s egy tsz-járadékosnak majd két .havi jövedelme ez. Elhiszem, hogy a pénz megszerzésé­nek módja egy kicsit meghatározza an­nak értékét is, ezért a slágerénekes le­kicsinylő bosszúságán nem csodálkozom. Annál inkább az újsághír megfogalma­zóján. aki nem hogy elítélte ezt a maga­tartást, dé szinte együtt bosszankodott az énekessel. Kitüntetések, díjak, elismerések... \ mindkét példa azt jelzi, hogy néha nem \ árt az odaítélő szerveknek is. a közön- ■ ségnek is jobban odafigyelni, kinek ad­ják. — V. 3. — — m. I. — Uf üzemek a Borsodi Vegyi Kombinátban Kazincbarcikán tegnap avatták fel a Borsodi Vegyi Kom­binát két új létesítményét. A PVC—II. és a Nitrogén— II. üzemcsoportok felépítése és berendezése 4 milliárd forintba került. A PVC—II. üzem termelése a jövőben fedezi az ország PVC-alapanyag szükségletét. Képünkön: az új PVC—II. polimer üzemének látképe. -i (MTI foto: Bara István felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom