Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-09 / 264. szám
1971. november 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a FŐDBE KERÜLT A BÜZA (MTI Foto — Fehérváry Ferenc felv. — KS) Tartoznak az államnak Apárimunka gyakorlatából Tapasztalatok a MÁV Járműjavító üzemből Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán tanuló, vezető-továbbképző tanfolyam hallgatói tapasztalatcsere jellegű látogatást tettek a MÁV szolnoki Járműjavító Üzemében. A 115 éves múltra visszatekintő tizem gazdag munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkezik. A felszabadulás után a vezető káderek egész sorát adta az országnak, akik vezető posztokat töltenek be a különböző területeken, s megállják helyüket. Az üzem az utóbbi években egyre korszerűsödött, sokat javultak a munkakörülmények. Évente 6 ezer járművet javítanak. Már épül a csaknem egymilliárdos beruházással létesülő Diesel-mozdony-javító bázisuk, a 24 ezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnokuk, mely új fejezetet nyit a nagymúltú üzem történetében. Az üzem életére most is pozitív hatást gyakorolnak a pártszervezetek. Az üzemHavonkénti taggyűlés A 4-es alapszervezet a teherkocsi osztályon működik. Mintegy háromszázötven ember dolgozik ott. Az alapszervezethez ötvennyolc párttag tartozik, túlnyomó többségük fizikai munkás, illetve műszaki dolgozó. Taggyűléseiket havonként tartják. (A szervezeti szabályzat két havonként írja elő). Azt mondják ez is hagyomány náluk, így rendszeresebb a kapcsolat a pártvezetőség és tagság között. A teherkocsi osztályon két szakszervezeti műhelybizottság, egy KISZ és egy Vöröskereszt alapszervezet is dolgozik. A taggyűléseken rendszeresen áttekintik az üzem termelési eredményeit, a pártpolitikai munkát. a kommunisták tevékenységét. A héttagú vezetőség tagjai dolgozzák ki a beszámoló részkérdéseit és a titkár összegezi azt. A taggyűlések aktívak, mindig 10—12 hoz- zászólá van. Ebben az alapszervezetben két elvtárs kivételével minlátogatás és a tájékoztatók során erről a pártmunkások is meggyőződhettek. A párt- bizottság és a 11 pár talapszervezet példamutatóan dolgozik, munkájuk követésre méltó. A látogatókat — többek között — Varga András, a 4-es számú pártalapszervezet titkára is tájékoztatta, s a vezetőségi tagokkal és a pártbizalmiakkal együtt őszintén válaszolt az érdeklődők kérdéseire. gok észrevételeire visszatérnek és az érdemi intézkedésekről is tájékoztatják őket. Mindenkinek ran pártmegbízatása A párttitkár örömmel mondta el: a vezetőség tagjai többsége 7—9 éve dolgozik együtt. Olyan vezetőségi tagjuk is van, akit 17 éve választottak meg először. A vezetőségben élénk demokratikus légkör uralkodik. Kollektíván döntenek. Féléves terv szerint dolgoznak. Üléseiket kéthetenként tartják. A vezetőségi üléseken beszámoltatják a tömegszervezetben ■ dolgozó kommunistákat és a pártcsoport vezetőket A vállalati adók döntő hányadát adják a költségvetési bevételnek. A határidőkre előírt fizetési esedékesség azért fontos, mert a befizetéseknek időarányosan fedezniük kell a központi kiadásokat A mostani adózási rendszer már négy éve van érvényben, és a befizetési kötelezettségekben jelentős módosítások nem történtek. A több éves gyakorlat alapján jogos elvárás, hogy a gazdálkodó szervek idejében teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket. Az adók fizetésének fontosságát a vállalatok és a szövetkezetek egyformán ismerik. Tisztában vannak azzal is, hogy a késedelmes fizetés nem mást, mint az állam pénzének jogtalan használatát jelenti. Az elmondottak ellenére mégis gyakran előfordul, hogy minisztériumi, tanácsi vállalatok és szövetkezetek adósai maradnak a költség- vetésnek. Mulasztásuk az esetek egy részében fizetés- képtelenségből ered, de jelentős számban hanyagságuknak is ítélhetőA Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Debreceni Területi Igazgatósága a Szolnok megyei mulasztók közül a jelentősebb összeggel hátralévő gazdálkodó szervekről készített listát. Adataikat közreadjuk. Az 1971. szeptember 30-ig előírt fizetési kötelezettségekből a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 2 038 000, a szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat 461 000 forint eszközlekötési járulék- előleget nem fizetett be. A tanácsi vállalatok közül az Alföldi Szilikátipari Vállalat nyereségadó-előleg tartozása 727 000 forint. Ugyancsak a nyereségadóelőleg fizetését mulasztotta el több vállalat, illetve szövetkezet. így például a jászapáti Vas- Fa- és Műanyag Ktsz 1 666 000. a. tiszaföldvá- ri Építőipari Ktsz 1 336 000, a jászalsószentgyörgyi Vegyes Ktsz 631 000, a kunma- uarasi Építőipari Ktsz 298 ezer, a tiszafüredi ÁFÉSZ 403 000 és a kunszentmártoni ÁFÉSZ 141 000 forint befizetésének nem tett eleget. A városi- és községi hozzájárulások fizetési késedelmei miatt az adó-apparátus- uak több vállalatnál, illetve szövetkezetnél kellett kény- szerbeszedést alkalmaznia. A martfűi Tisza Cipőgyár 270 ezer, a Szolnok megyei AG- ROKER Vállalat 201 000. a tószegi Vegyesipari Ktsz 180 000, végül a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat 176 000 forinttal tartozott az államnak. Bár általánosságban az a tapasztalat, hogy a pénzügyi fegyelem szilárdul, a mulasztók köre még mindig elég tág. Minden gazdálkodó szerv tudja, — tudnia kell — hogy az állammal fennálló kötelezettségének teljesítése feladatainak sorában az első helyen áll. A késedelem pénzügyi zavarokat okozhat. A késedelmes adófizetés havi 1,5 százalékos pótlékterhet Jelent, éves szinten 18 százalékos büntetőkamatnak felel meg. Édemes egybevetni ezt az arányt a bankkamat 8 százalékos mértékével. A gazdálkodási érdekeknek hyilván- valóan arra kellene ösztönözni a vállalatokat és szövetkezeteket, hogy pénzügyi problémáik áthidalásául ne az állammal szembeni kötelezettségek mulasztását tekintsék, hanem a bank által nyújtható hitelt vegyék igénybe. Építésügyi aktíva Az építők szakszervezetének kongresszusi termében hétfőn reggel építésügyi gazdasági aktívaértekezlet kezdődött, amelyen az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok igazgatói, igazgatóhelyettesei, párt-, szaíkszerve- zeti és KISZ-titkárai vettek részt. A tanácskozás célja, hogy megvitassák milyen módon segíthetnének az építő- és építő- anvagipari vállalatok _ a népgazdaság beruházási egyensúlyának javításában. A szocialista építőiparban 1968 és 1970 között 23 százalékkal növekedett a termelés, évente 3—4 százalékkal volt nagyobb, mint amennyit a népgazdasági terv előirányzott. Az értekezleten felszólalt Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter is. Többen is elmondták: a korábbi taggyűléseknek termelési tanácskozás jellegük volt. Az utóbbi években ez megváltozott, a hozzászólók főként politikai kérdéseket vitatnak. A párttadenkinek van pártmegbízatása. (ök rövidesen nyugdíjba mennek). A pártmegbízatások teljesítését rendszeresen számonkérik, Ka gazdasági munkáról tárgyalnak, s a művezetőket beszámoltatják a termelési eredményeikről, bérgazdálkodásról, a pártvezetőség reszortfelelőse előzetesen tájékozódik a helyzetről. Nem bizalmatlanság ez. a tényekről szépítgetés nélkül akarnak tájékozódni. A pártszervezetben szinte mindenki tanul. A marxista—leninista középiskolát például huszonnyolcán végezték eL Az esti egyetemen most hárman tanulnak. Több párttag állami oktatásban vesz részt. A szak- szervezeti tanfolyamokon száznyolcvan, a KISZ oktatásban huszonöt munkás tanuL A pártcsoporfok hatásköre Az alapszervezetben hat pártcsoport dolgozik. A párt- csoportok tevékeny részesei a politikai munkának. A bizalmiak munkája nem korlátozódik a tagdíjak beszedésére, ennél sokkal többet tesznek. Gyakorlattá vált, hogy az üzemrészek művezetői pártcsoport ülésen számolnak be a gazdasági munkáról. A kommunisták számos javaslatot tesznek a munka javítására. Szervezik, segítik a szocialista brigádok tevékenységét. (Az osztályon harminc szocialista brigád dolgozik.) A pártcsoportok vitatják meg a leendő párttagok felvételét A taggyűlésen egy év alatt kilenc fizikai dolgozót vettek fel a pártba, hatot a KISZ ajánlásával A bizalmiak számonkérik a taggyűlésen és a pártoktatáson való részvételt, összegyűjtik a havi információt, továbbítják a munkások véleményét A pártcsoport üléseiről feljegyzéseket készítenek. Üjszerű — bár a járműjavítóban régi gyakorlat — hogy a művezetők az órabér-emelési, jutalmazási és kitüntetési javaslatok elkészítésekor kikérik a szak- szervezeti és pártbizalmiak véleményét Tehát nemcsak kötelességeik, jogaik is vannak, megfelelő hatáskörrel ruházták fel őket íme vázlatosan a 4-es pártalapszervezet munkájáról. A látogatók sok hasznos tapasztalatot szerezhettek a kommunista munkások aktivitásáról, hétköznapi tetteiről. tU&mizu u botüéU Az utóbbi időben elterjedt az a szokás, hogy bizonyos kitüntetések mellé borítékot is adnak. A boríték vastagságát egyes esetekben törvényes rendelkezések, máskor kollektív szerződések szabályozzák. Az összeg sokszor még megtoldatik a helyi vezetés anyagi lehetőségei szerint. Ez önmagában — ha már egyszer így van — nem is volna bírálandó. De újabban. így ünneptájt, amikor néha valóságos kitüntetés, jelvény, oklevél eső jssik, sokszor hallom azt a kérdést: „So, és mennyi volt a borítékban?” Nekem ez a kérdés nem tetszik. Még kevésbé az a válasz, amit a minap is hallottam egy ilyen megkérdezettől: „Ehhez a plecsnihez? Nem jár ehhez egy fillér sem!” Én az ilyen embertől azonnal visszavenném azt a bizonyos „plecsnit” — ha már egyszer a kiosztásánál senki nem figyelt arra. hogy érdemesebbek kapják. Olyanok, akik az ünnep alkalmából kapott elismerést nem a mellékelt boríték vastagságával, a beléje simított piros- hasúak számával mérik. A kitüntetés elsősorban erkölcsi elismerés. Olyan megkülönböztető jel, amely elmondja viselőjéről, hogy ebben, vagy abban a dologban valamivel többet adott a közösségnek, valamivel kiemelkedik a többi közül, ha csak egy kicsivel is, de az átlag fölött áll. (Más kérdés, ha túl sokat osztunk belőle, megmarad-e ez az értéke...) A kitüntetettek nagy többségében jogosan fel is kelti ezt az érzést a kapott erkölcsi elismerés. Emellett csak kellemes ráadás, ha boríték is van. ür Ez eddig csak olyan általános morgo- lódás az ünnep elmúltával. De egy hír, amit hasonló témáról a lapokban olvastam, egy kicsit konkrétabb kritikára ad okot. Olvastam ugyanis, hogy a táncdalfesztivál múlt szombati gálaestjén adták át a közönségdíjat a „Ne sírj” című szám népszerű előadójának. A közönség sze- retetét kifejező nagyszámú szavazat és ennek nyilvános kihirdetése bizonyára még a sikertől „edzett” slágerénekesnek is jól esik, — gondolná az ember, de nem így van. A népszerű énekes nagyon bosszús lett. Mérgében össze akarta tépni azt a bizonyos borítékot, amit ez alkalommal átnyújtottak neki. Ok: mindössze ötszáz forint volt benne. Nem akarok azok sorába beállni, akik a táncdalénekesek könnyen keresett nagy pénzeit emlegetik, s szembeállítják — mondjuk — a társadalom számára sokkal hasznosabb tevékenységért kapott, sokkal kevesebb forintokkal. De ennek a „bosszús” fiatalembernek szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy ötszáz forint ebben az országban sok ember számára nagyon nagy pénz. Egy pedagógus a munkaidején felül még húszhuszonöt külön órát kénytelen adni, hogy a havi mellékkeresete ennyire fei- menjen. Egy lakatos ötven órát fekszik ezért a vagonok alatt, a fékeket javítva, s egy tsz-járadékosnak majd két .havi jövedelme ez. Elhiszem, hogy a pénz megszerzésének módja egy kicsit meghatározza annak értékét is, ezért a slágerénekes lekicsinylő bosszúságán nem csodálkozom. Annál inkább az újsághír megfogalmazóján. aki nem hogy elítélte ezt a magatartást, dé szinte együtt bosszankodott az énekessel. Kitüntetések, díjak, elismerések... \ mindkét példa azt jelzi, hogy néha nem \ árt az odaítélő szerveknek is. a közön- ■ ségnek is jobban odafigyelni, kinek adják. — V. 3. — — m. I. — Uf üzemek a Borsodi Vegyi Kombinátban Kazincbarcikán tegnap avatták fel a Borsodi Vegyi Kombinát két új létesítményét. A PVC—II. és a Nitrogén— II. üzemcsoportok felépítése és berendezése 4 milliárd forintba került. A PVC—II. üzem termelése a jövőben fedezi az ország PVC-alapanyag szükségletét. Képünkön: az új PVC—II. polimer üzemének látképe. -i (MTI foto: Bara István felvétele — KS)
