Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

4 SZOLKOR MEGYEI NÉPLAP 1971. november 7. 'féld egy emlékmúzeumban Honnan ered as egri leányba bornév? Moszkvában, a Kommuna­tér közelében, 100 lépésnyire a Szovjet Hadsereg hatal­mas, ötágú csillagra emlé­keztető színházától áll Dosz­tojevszkij szülőháza, ma az író emlékmúzeuma. A XIX. század elején emelték itt, a Szuscsevszkaja külvárosban az egykori szegények kórhá­zát, amelyben beosztott or­vosként dolgozott az író apja, Mihail Dosztojevszkij. Az épület egyik, szerénynek is alig mondható szolgálati lakásában éltek. Emléktábla hirdeti az épület falán, hogy a régi időszámítás szerint 1821 október 30-án itt szüle­tett Fjodor Dosztojevszkij, s itt töltötte gyermekkorát, amíg 16 éves fejjel Pétervár- ra indult a mérnökképző in­tézetbe, tanulni. Aki ma belép a lakásból kialakított múzeumba, az előszobából egy deszkaajtó­val elválasztott kis kamrács­kába jut Ma elképzelhetet­len, egy ilyen gyerekszoba, ahova nem hatol be fény, amelyet nem lehet szellőz­tetni, hiszen az egyetlen kis ablak a szomszéd szobára nyílik. Ebben a kis kamrá­ban élt testvérével Doszto­jevszkij. Hányszor találko­zunk műveiben ilyen nyo­masztó kamrákkal! Az előszobából nyílik a nagyszoba, amelyet a család teremnek tisztelt. Az író unokaöccse később így idéz­te fel a lakás látványát: „Há­rom óriási méretű hollandi cserépkályha volt a lakásban. Az ablakon egyszerű fehér tüllföggőny”. Ä cserépkály­hák ma is állnak, a függöny is hasonló. A kályha köze­lében sötét ovális asztalka, karosszék, mellette egy tágas ebédlőszekrény, a falakon a Dosztojevszkij család fény­képe. A szomszéd szoba volt a fogadó és a szülők hálószo­bája egyben. Itt a látogató figyelmét azok a tárgyak vonják magukra, amelyek valójában az íróé voltak. Egy vastag, a jelek szerint maga készítette jegyzetfüzet, amely elkísérte az írót a szám­űzetésbe és az azt követő ka­tonai szolgálatra. Számtalan itt olvasható mondat, fordu­lat került be később a „Fel­jegyzések a holtak házából” című regénybe. Ugyanilyen szomorú hangulatot áraszt a falon függő rajz — Kará­csony az omszki táborban, amely felidézi a számüzöttek életét, s azt a karácsonyt, amikor az író bilincsbe ver­ve ült, körülötte társai, a borotvált fejűek —, ahogy a száműzötteket nevezték —, amint összeverekednek a kár­tya miatt. Itt helyezték el az uráli féldrágakövekkel dí­szített bőrláncot, amelyet az író már szabadon, Jekatye- rinburgban vásárolt ajándé­kul. Előttünk az Epoha (Kor) és a Vremja (Idő) című lap, ezeket a Dosztojevszkij test­vérek adták ki; fényképek barátokról, akik körülálljók a hosszú szenvedés után sza­badult írót. A kéziratlapokon Dosztojevszkij rajzai, vázla­tai: néhány vonással fölvá­zolt, vagy gondosan kidolgo­zott portrék, borotvált fejek és szakállas arcok, arcok tö­mege ... Szerzői korrektú­rák, az Orosz hírlap egy pél­dánya, amelyben először je­lent meg folytatásokban a Félkegyelmű című műve. A következő szobában is­mét kéziratok: a Kamasz, a Sátánok kézirata, amelyek bepillantást engednek az író műhelyébe. Levelek, amelye­ket feleségéhez írt. Végigkö­vethetjük itt a Bűn és bűn- hődés című regény születé­sét. Előttünk a kor bűnügyei­ről hírt adó újságok példá­nyai, eredeti bírósági akták. Az utolsó szobában Dosz­tojevszkij dolgozószobájának berendezését helyezték eL Zöld posztóval bevont, tere­bélyes íróasztal, nádfonatos karosszék áll itt. Az aszta­lon bronzból öntött, két női alakkal díszített patinás tin­tatartó, olcsó drótkeretes szemüveg, kopott tokkal, ci­garettahüvely, névjegyek. Az asztal közelében könyvszek­rény, bőrkötéses régi fólián- sokkaL A falak mellett üve­gezett tárókban kéziratok, a Karamazov-testvérek utolsó lapja, vázlatok levelek. Ezt az új, már harmadik kiállítást az író születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezték. G. Alekszejev (APN — KS) Mezőtűri tervek a Dózsá­im ii ép­ségekre Néhány napja közöltük rövid hírben, hogy a jövő esztendőben rendezendő nagyszabású Dózsa-emlékün- nepségsorozat egyik kiemel­kedő eseményére a tiszántúli mezővárosban, Mezőtúron kerül sor, ahol egykor tobor- zó útja során Dózsa György is megfordult, hogy az urak ellen hadba szólítsa a túri jobbágyokat is. A város min­dig számontartotta a neveze­tes történelmi eseményt, Dó­zsa nevét pedig gimnázium és egy ktsz viseli. 1946-ban a felszabadult város nagy si­kerű Dózsa-parasztnapokat rendezett, amelyen Veres Péter is részt vett. Most az országos elképze­lésekkel párhuzamosan már készülnek a város tervei is a nevezetes évfordulóra, Dó­zsa György születésének 500. évfordulóiéra. Erre az alka­lomra felújítják az emléke­zetes 1946-os parasztnapok hagyományait, sőt kibővítik olyan értelemben, hogy a to­vábbiak során egy minden esztendőben hagyományo­san megrendeződő kulturális napok alapjait is képezze. Egyhetes tudományos és kul­turális ünnepségsorozat sze­repel a város előzetes elkép­zeléseiben. Az ünnepségek programjában fontos szere­pet kap a Dózsa Györgyről elnevezett gimnázium diák­sága és tanári kara. Kije­lölték az új Dózsa-emlékmű helyét is a városban: ezek szerint az új városközpont Szabadság terét fogja díszí­teni. A Dózsa Szobor közpon­ti meghívásos pályázatra ké­szül; a pályázatra négy ne­ves szobrász kapott meghí­vást: Kerényi Jenő, Kiss Ko­vács Gyula, Kiss Sándor és Marton László. Közülük ke­rül ki végül is a szobor meg­formáló ja. Az emlékműhöz szükséges talapzat és a kör­nyezet rendezése városi fel­adat. A körülbelül 300 ezer forintot kitevő munka költ­ségeihez hozzájárul a megyei tanács is. T. J. szolnoki olvasónktól kaptuk a következő levelet: „Érdeklődéssel olvastam a bikavér elnevezés eredetéről szóló cikket. Mint turista . gyakran megfordulok Eger­ben, s megkóstolom az cOri leányka nevezetű bort is. Társaságunkban gyakran ve­tik fel ezt a kérdést, miért nevezik ezt a bort egri leánykának.” Természetesen ennek a bornévnek semmi köze nincs az egri gyermek vagy serdülő korban levő leányok­hoz. Nem róluk nevezték el ezt a borfajtát. A leány köznévnek és leányka bor- névne|- nincs közük egy­máshoz. Ennek a7 illatos, jó zamatú, erős bornak az el­nevezésére vonatkozólag ed. dig több véleményt is isme­rünk. A szőlő elnevezések között általánossá váltak a követ­kező nevek: leány szőlő lány­szőlő, leányka, lányka stb. A legtöbb borvidéken egy ko­rán érő, apró szemű szőlő­fajt neveztek meg elsősorban a lányszőlő összetétellel. Van olyan felfogás is, hogy a lány szőlőnév a leánycsecsű szőlő szókapcsolatból rövi­dült meg. Ebből tehát az is kitűnik, hogy a leányka bor- nevünlc eredetileg egy szőlő­fajtának a neve volt. Az egri leányka bornév hangalakja hasonlít az Eger­ben is ismert szláv jövevény­szónak, a kadarka bornévnek hangalakjához. De míg a kadarka szóba a nyelvtudat a -ka klcsinyítg képzőt érez­te bele és rövidítette a szót kadar hangalakra, addig a leányka bornévben a nyelv­érzék nem érzékelte a -ka kicsinyítő képző szerepét. Nem is rövidült meg a név, s leány bornevünk ma sincs. Tudunk olyan értelmezés­ről is. amely azt bizonygat­ja, hogy a leány szőlőhév és a leányka bornév valójában a népi származtatás eredmé­nyeképpen keletkezett, s a német Lahn hangsor magya­rított formája szolgál e bor­fajta megnevezésére. A leány-szőlő, a leányka elnevezéseknek a német nyelvterületen a .következő név felel meg: Frühe von der Lahn, magyarul: korai lahni szőlő. Haller Ferenc ,,Az ugaros szőlőmívelés” című munkájában (1834) ezért ír­hatta, hogy „némelyek ezt a német nevezetet a magyar lány vagy leány névvel egy­nek vélvén, a szőlőfajtát leány-szőlőnek híjják.” A német Lahn név pedig való­jában arra utal, hogy ez a szőlőfajta különösen szálvesz- szőzéssel terem jól és hosz- szan kiágazó vesszőit elnyúj­tott fémsodronyhoz, drótok­hoz kötötték. Valóban. a Lahn hangsor jelentésválto­zatai : fémsodrony, lemezeit drót stb. Amint látjuk, nem is olyan egyszerű kérdés egy-egy sző­lő- és borfajta nevének ér­telmezése s a név eredetének feltárása. Egy bizonyos, hogy az egri leányka bornév ere­detére vonatkozólag eltérőek a vélemények, s az is bizo­nyos, hogy mindegyik véle­ményben van olyan igaz ál­lítás, amelyet tiszteletben kell tartanunk akkor, ami­kor ezt a bornevet próbáljuk értelmezni, illetőleg eredetét magyarázni. Dr. Bakos József A magyar költészet századai Vjabb előadás az irodalmi szabadegyetemen: A múlt esztendőben kezdődő sorozat hatodik előadását tart­ják holnap este, azaz hétfőn este 18 órakor a szolno­ki városi tanács nagytermében. Címe: A századvég elő­játéka- Irodalomtörténeti bevezetőt ez alkalommal Né­meth G. Béla irodalomtörténész, egyetemi docens mond Líránk a XIX. század utolsó negyedében címmel. Vaj­da János, Reviczky Gyula és Komjáthy Jenő verseit, a modern költészet úttörőinek költeményeit Szilvássy Annamária és Cs, Németh Lajos, a Madách Színház tnűvészei tolmácsolják. „Vörös Október! Rólad szól dalom Versmondók találkozója Martfűn FILM3EGYZET LEAR KIRÁLY Kónya Lajos Dicsőség né­ked, forradalom című versé­nek sora volt a mottója a péntek délután, a martfűi Tisza Cipőgyár művelődési központjában rendezett meg­hívásos szavalóversenynek. A cipőgyár szakszervezeti bi­zottsága az októberi forra­dalom 54. évfordulója tisz­teletére hirdette meg a vers­mondók találkozóját, melyre meghívták a XI. KPVDSZ Kulturális Napok szavaló­versenyének legjobbjait is. Így a cipőgyár szavaiéiból, a vendéglátóipari vállalat, .va­lamint a jánoshidai -és jász- fciséri ÁFÉSZ-ek versmon­dóiból népes mezőny gyűlt egybe. Negyvenkét fiatal tol­mácsolta számos szovjet és magyar költő forradalmi ver­sét. Bár a versenyzők nagy többségének előadásmódjá­ból — idézve a zsűri értéke­lő szavait — hiányzott a forradalmi mondanivalónak megfelelő bátor kiállás, ha­tározottság, a több mint há­rom órás verseny méltó ré­sze volt a martfűiek novem­ber 7-e tiszteletére rendezett ünnepi programsorozatának. Szerencsés versválasztásá­val, átélt versmondásával és nem utolsósorban szép kiej­tésével a túrkevei művelődé­si ház és szakközépiskola szavaló jaként Kiss Miklós került az első helyre. El­nyerte a vándorserleget, mé­lyet a Tisza Cipőgyár szak- szervezeti bizottsága abból a célból alapított, hogy 1977-ig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60-ik évforduló­jáig minden év november 5- én a Martfűn szervezendő szavalóverseny legjobbjának birtokába kerül. — TF — A Lear király a legkeserűbb Shakespeare-i tragédia. Há­látlanság, ármány, elvakult indulatok uralkodnak benne, az erények és nemes jelle­mek olyanféle humanista egyensúlya nélkül, ami meg­van például a Hamletban vagy a Rómeó és Júliában. A szenvedélyek sodorják elő­re a drámát, ezért elnagyolt a jellemek és a cselekmény motiváltsága is. Logikusan gondolkodva sehogy sem érthető, miért tékozolja el olyan könnyelműen hatalmát Lear király, miért tagadja ki olyan hirtelen elhatározással legkedvesebb leányát, vagy hogyan téveszthetik meg Glos- tert az alakoskodó Edmund egészen átlátszó trükkjei. Csakhogy Lear dramatur­giája nem logikára épül, in­kább lírai természetű. Sha­kespeare az ősi kelta legen­da átköltésével hatalmas pa­naszéneket szólaltatott meg az emberi önzésről, az érde­kek könyörtelen előretörésé - fői. A Learbe nem szövőd­nek humoros jelenetek, mint a legtöbb Shakesoeare-tra- gédiába. még bolondja is ke­serű filozófus, aki tréfák he­lyett metsző nél 4 a beszéd eket mond az emberi kegyetlen­ségről. Kozineev világhírű Shakes­peare könyvével és emléke­zetes Hamlet filmjével már bebizonyította, hogy az an­gol drámaíró fejedelem leg­kiválóbb értői és interpreta- lói közé tartozik. A Lear ki­rály komor világa méginkább illik rendezői eszközeihez, mint a Hamlet, amelynek egyébként kitűnő filmválto­zatában a csillogó reneszánsz szellem ábrázolásával adós maradt. Lear király nem az a ro­busztus, orgonahangú isten- szakállú aggastyán, amilyen­nek a színpadi hagyományok­ból megszoktuk. A címsze­rep magformálója, a tallinni Jüri Järvet törékeny, ideges alkat. Nem méltatlanul mes- bántott. jóságos öregurat ját­szik, mint általában a Leart alakító színészek. Szeszélyes diktátor, akit egy elsietett gesztusa kibillent a hatalom­ból. az elnyomóból üldözött válik, és voltaképpen saját uralmi rendszerének em­bertelenségére döbben rá. Lear igazi tragédájában rej­lik, hogv ugyanazok a társa­dalmi és morális törvények sújtanak le rá, amelveknek a nevében ő maga is ural­kodott. Kozineev a film lehetősé­geit elsősorban arra használ­ta fel. hogy a főszereplők személves drámája mögött megjelenítse a társadalmi hátteret, ami Shakespeare szövegében csak jelzés­szerűen van meg. Ez a hát­tér nem naturális, inkább egy gigászi méretű színpad­ra emlékeztet. Lear országa afféle jelképes átokföldje, zord sziklákkal barázdált, re­pedezett földű, kietlen táj, ahol a vérebekkel és vadász­madarakkal felszefelt fegy­veresek csörömpölése és a rongyos, nyomorék zarándo­kok jajongása veri föl a csendet. Folytonos hadiálla­pot, viszály, rettegés. Ezt érzékelteti Gricjusz fényké­pezésének tónusa is. Egyet­len fekete-fehér képet sem látunk a filmben, rideg, nyo­masztó szürkeség tölti be a vásznat. A rendező Lear király és női főszerepek eljátszására nagynevű színészeket válasz­tott, Gloster és Edmund alak­ja viszont szereposztási téve­désnek esett áldozatul. Ezért a drámának a velük kapcso­latos. fontos cselekményszá­la kissé elsikkadt. Meg kell emlékeznünk a barbár hangulatot árasztó, kitűnő díszletekről: ez volt utolsó munkája a nemrég el­hunyt Jenei Jenőnek, Kozin- cev magyar származású ál­landó alkotótársának. S*. ® Kalló Sándor — balról — az SZMT munkatársa, a zsűri elnöke átadja Kiss Miklósnak az oklevelet és a vándor­seri eget

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom