Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

1971. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A nő egyik ékessége a haj. Persze a haj minősége kü­lönböző. A haj a fejbőrön éven­ként átlag 10—12 centimé­ternyit nő. A hajszálak nö­vése a belső kiválasztású (szekréciós) mirigyek mű­ködésével áll összefüggés­ben. A mirigyek és hor­monok működése mindenki­nél másképpen befolyásolja a haj növekedését. A fejte­tőn hosszabbra nőnek a haj­szálak, mint a homlok és halánték-tájon. Élettartamuk kb. 5—6 év. A haj hullása normális körülmények között is természetes. Dús hajzatú fejbőrről átlag 30—40 szál hull ki napon­ként, azonban ugyanazon hajtüszőkben új hajszálak képződnek. Az új hajszálak ugyanolyan hosszúak és vastagok, mint az előzőek. Mikor beszélünk hajhul­lásról? Amennyiben a kihullott hajszálak száma jóval túl­haladja a 30—40-et és he­lyükbe vékonyabb hajszálak képződnek, vagy pedig egy­általán nem nőnek újak, már kóros hajhullás veszé­lye fenyeget. Ha a kihullott hajszál hegyes, töredezett és 14—15 centiméternél rövi- debb, ez azt jelenti, hogy élettartama a normális idő előtt végétért. A hajhullás sok esetben betegség (influenza, állandó neuraszténia, vagy operáció, utáni időszak) következmé­nye. Ezt tüneti haihullásnak nevezzük, öregségi hajhul­lásról általában 50 éven túl beszélhetünk, de a korai hajhullás már húsz éves korban kezdődik. Hogyan segít a modern kozmetika a nem kóros, tü­neti hajhulláson? A veleszületett hajhullás gyógyítása kevés eredmény- nyel kecsegtet, azonban a tüneti betegség gyógyítása annál reménytkeltőbb. A fejbőr — haj — rend­szeres és fokozatos kvarco­lása erősebb oszlásra ser­kenti a hajcsíra sejtjeit 6 javítja a vérellátást. Zsí­ros haj esetében jó hatást érhetünk el alkaliás haj­szesz naponkénti fejbőrbe dörzsölésével. Korpás, száraz hajat 1 li­ter vízben oldott 1 kávés­kanálnyi — gyógyszertárban kapható — Sterogenol-oldat- tal mossunk, s dörzsöljük be alaposan a fejbőrt. Néhány kezelés már jó eredményt mutat. A töredezett, festett, szá­raz hajat, viszont táplálni kell. Hogyan? Havonta egy­szer egy tojás sárgájával mossuk meg hajunkat. A masszát 20 percen át hagy­juk a fejbőrön, majd bő vízzel alaposan öblítsük le. Öblítés után citrom levével kenjük be fejbőrünket. Ugyancsak hatásos a rici­nus-pakolás alkalmazása. Mosás előtt kb. 4—5 órá­val, kb. 1—2 del ricinus­olajat (gyógyszertárban vá­sárolható) használjunk fel. Fejtetőn kezdve, hajunkat csíkonként elválasztva (mint ahogyan a fodrász a festésnél teszi), pálcikára tekert gézzel, — melyet a ricinius-olajba mártunk — bedörzsöljük a hajtöveket. Amikor a „részleges tunko- lás” megtörtént, következik az egész haj felületének ri- cinusos pakolása, majd a dunszt-kötés, azaz vastag ruhába „öltöztetjük” a ha­jat. Néhány óra múlva ala­pos samponos mosás, majd legalább ötszörös melegvi­zes öblítés következik, mert a nehezen mosható zsíros massza nemcsak, hogy ne­hezen „tűnik el a hajról”, hanem még ráadásul igen kellemetlen szagú is. Ezen kívül az illatszer­boltok polcain található kü­lönféle magyar és külföldi készítmények (Par-o-struk- tor, Par-o-Star, Hajbalzsam) is táplálják a hajhagymá­kat, s hozzásegítenek az egészséges hajnövekedéshez. A kettéváló, ún. molyos haj rendbehozatalának or­vossága: a gyakori hajvá- gás. Mindezek csak kis töredé­kei a hajullásos betegségek fajtáinak. A kismérvű, idő­leges hajhullás idejébeh gyó­gyítható, kezelhető. Kér­jünk A -vitamin tablettát orvosunktól, különösen ilyenkor ősszel. Vigyázzunk féltett kin­csünkre, fejünk koronájára, a hajunkra. Ne sajnáljunk időt, fáradtságot, sőt pénzt sem, — gondozzuk, ápoljuk a fejbőrünket, ha­junkat, hiszen jólápoltságunk és egészségünk egyik lé­nyeges függvénye ez. Végül még egy tanács: kóros hajhullás esetén azon­nal forduljunk bőrgyógyász­hoz. Gáspár Judit Helyszíni közvetítés az agyból A világon első alkalom­mal hozott létre közvetlen érintkezést az agy és egv számítógép között a Yale egyetemen Delgado pro­fesszor. Elektródákat helye­zett el egy majom agyá­ban. Az agy és a számító­gép közötti információcsere kétirányú volt. A számító­gép felismert bizonyos agyhullámokat; ilyenkor je­let adott ki, mely megállí­totta ezeknek a hullámok­nak a keletkezését. Ezzel a módszerrel később kezel­hetők lesznek bizonyos el­mebetegségek is. „Lovely Look” az új hajviselet Most mutatták be Ham­burgban az 1971—72-es téli szezon új hajviseletét. A modern nő lágyan és játé­kosan viseli haját; „Lovely - Look” a neve az új hajvise­leteknek. A hajnak a hosz- szúsága nem játszik ennél szerepet, rövid nyitott hul­lámok is körülveszik az ar­cot. A vállig érő hajat fő­leg a negyven éven aluli hölgyeknek ajánlják. A fi­garók véleménye szerint a „Lovely-Look”-kal mihden- ki azt csiánlhat frizurájá­ból, ami típusához, lényegé­hez leginkább passzol. Még a legegyszerűbb viselet sem hat régiesnek. Új utakon a bútoripar A bútor fogalma ma még szorosan összefügg a fával — habár napjainkban mű­anyagokból és fémből is egy­re tpbb bútor készül — amelyből sajnos, nem va­gyunk önellátók. Igaz ugyan, hogy a felszabadulás után az erdőgazdálkodás gyors fejlődésnek indult, és így az évente kitermelhető fa mennyisége megkétszerező­dött, de a felhasznált fa­anyag 50 százalékát mégis importból kell beszereznünk. A hazai termelés főként lombos faanyagból áll, eb­ből következően az import elsősorban fenyőgömbfa és fűrészáru. gácsból áll. A pozdorjalap- ról csak annyit, hogy nagy­jából ugyanazzal a techno­lógiával készül a len- és kenderfeldolgozás hulladék­anyagaiból. A farost-, forgács- és ápozdorjalapok elemei nem egyirányúak, mint a termé­szetes fa rostjai, és ezért alaktartóbbak. A természe­tes fa ugyanis nedvesség- tartalma szerint változtatja méretét, hossz-, érintő- és sugárirányban, aminek kö­vetkezményeként vetemedik, elgörbül (ez érvényes bizo­nyos fokig a rétegelt lemez­re is.) A farost-, faforgács»- és pozdorjalapok nem rendel­keznek a fa szép rajzolatá­val, de ezen ma már könnyű segíteni: az utókezelés során a lapok felületére más és más műanyag famintázatot sütnek rá. Az ilyen anyag­ból elkészített bútort meg­vizsgálva nagyon nehéz fel­ismerni, hogy ,,igazi” fából, vagy kikészített felületű la­pokból csinálták-e? Szekrény helyett heverő A lakáskultúra, az élet- színvonal erőteljes fejlődése növekvő igényeket támaszt a bútorok minőségével, válasz­tékával szemben, s ezzel még nem tudunk lépést tartani. Azt sem vesszük mindig fi­gyelembe, hogy a tömegigé­nyeket kielégítő bútorok di­vatcikké válnak, ennek megfelelően csereidejük is csökken, így egy emberöltőn Technikai Visszagondolva elődeink masszív, tömörfa bútorai­ra, és összehasonlítva azokat a mai lakások berendezései­vel, szembetűnő a bútor- gyártásban végbement tech­nikai forradalom, amelyet a korszerű új anyagok el­terjedése tett lehetővé. A farost-, faforgács- és pozdor­jalapok egyre nagyobb mér­tékben szorítják ki a fenyő- és lombosfűrészárut, de még a bútorlapot és rétegelt le­mezt is. Lényeges szempont, hogy ezek az új bútoranya­gok fahulladékból, ipari szempontból hasznavehetet­len fafélékből (nyár-, fűz-, cserfa stb.) készülnek. Al­kalmazásuk elterjesztése te­hát mind nagyobb mérték­ben indokolt. Mit nevezünk farost-, fa­forgács- és pozdorjalapnak, illetve rétegelt lemeznek? A rétegelt lemezek vékony táblákká fűrészelt, vagy ha­sított, hámozott faanyagból készülnek úgy, hogy azok­ból több réteget ellentétes száliránnyal összeragaszta­nak, ezzel megszüntetve a fa rostos szerkezetéből, fel- lépítéséből adódó egyenl et- lénségeket. E módszerrel belül egy-egy család több garnitúra bútor vásárlója­ként vehető számításba. Mi­vel az új lakások döntő többsége beépített bútorral épül, csökken a ruhás-, fe- hérneműs és konyhaszekré. nyék iránti kereslet, és nö­vekszik a több funkciójú szekrényfalak, ülő- és fek­vőbútorok és kisbútorok irán­ti igény. forradalom gyengébb minőségű fa is fel­dolgozható, mégpedig mű­szaki szempontból igen jő eredménnyel. A farostlemezt arról is­merhetjük fel, hogy az egyik oldala recés. A felaprított faanyagot előbb nagy nyo­mású gőzzel kezelik, majd rostokra foszlatják szét, az­után pedig vízzel kevert rostmasszából lapokat (ún. rostpaplanokat) alakítanak ki, finom bronzszitára való rárétegezéssel (ebből adódik az a bizonyos egyik oldali recézettség). E lapok nagy nyomással és magas hőraér- séklettel működő présekben 3—10 perc alatt nyerik el végleges alakjukat. A forgácslap gyártási fo­lyamata is a feldolgozandó fa aprításával kezdődik. Az osztályozott és megszárított faforgácsot műgyanta ragasz­tóval keverik össze, majd hidraulikus hősajtolóban la­pokká „sütik”. A forgácsla­pok egyrétegűek vagy há- romrétegűek szoktak lenni. A háromrétegűeknek a kö­zépső része durvább forgács­ból tevődik össze, a két vé­kony borítóréteg pedig ap­róbb szemcséjű szálkás for­Farostlemezgyár — Mohácson Farostlemezt hazánkban csupán egy helyen, Mohá­cson állítanak elő, évente 3 miliő négyzetmétert (40 ezer tonnát). A kereslet annál jóval nagyobb, éppen ezért most ugyanott . egy újabb, 60 ezer tonna évi kapacitá­sú farostlemezgyárat építe­nek. Faforgácslemezt négy hazai üzemünk készít, de to­vábbi fejlesztéssel a negye­dik ötéves terv végére évi 100 ezer köbméterre növek­szik az eddigi 35—45 ezer köbméteres termelés. A jövőben komolyan kell számolni a műanyagoknak — közelebbről: az üvegszálerő­sítésű műgyantának — a bú­toriparba való betörésével is, különösen az ülőbútorok esetében. • A negyedik ötéves terv­ben a bútoriparnak — két­milliárd forintnyi beruházás­sal — 50 százalékkal kell növelnie termelését, s ebben az esetben remény van ar­ra, hogy a kereslet és a kí­nálat egyensúlyba kerül. Ez persze csak a mennyiségi oldalra érvényes, az tovább­ra is kérdéses marad, hogy a minőségi követelmények­nek és a választéki igények­nek mennyiben felel meg az iparág. Már eddig is sike­resnek mondható az arra való törekvés, hogy a Szov­jetunióból, Lengyelországból, Jugoszláviából, az NDK-ból stb. származó importtal te­gyék változatosabbá a meg­vásárolható bútorkészletet. B. I. Áz idegbántalmak Mekkája „Mindentudó“ porszívó % Az ún. faltól-falig szőnyegek elterjedésével meg kellett olda­ni azok rendszeres karbantartását is. A feladat két részből áll: egyrészt ki kell szívni a szőnyeg rostjai közül az oda lerakodódott port és piszkot, másrészt folyamatosan tisztítani kell a szőnyeg felületét. E célra készült a képen látható, an­gol gyártmányú tisztító-porszívó gép. Az erős szívóhatású gép nem hagy szilárd szennyeződést a szőnyeg rostjai között, ugyanakkor a tisztítószerekből képződő hab részben leköti a felvert port, részben eltünteti a szőnyeg esetleges foltjait. Eszak-Csehországban az Óriás hegység déli lejtői alatt elterülő, csodálatos láványt nyújtó hegyvidé­ken fekszik Janske Lazne. Az idegbántalmakban s fő­ként gyermekbénulásban szenvedők valóságos Mek­kája ez a hely, amelynek gyógyfürdőjét 1920-ban épí­tették. A gyermekbénulásos betegek kezelésére először 1935-ben került sor. A kezdet óta elért jelen­tős sikerek világhírűvé avatták Janske Laznet. A balesetek következtében el­szenvedett sérüléseiket, az agyvelő, gerincvelő, a ge­rinc- és az úgynevezett ke­rületi ideggyulladások utá­ni gyógykezelést végzik az intézeben; a hazai betege­ken kívül Franciaország­ból. Olaszországból és a tengeren túlról számos külföldi is keres itt gyó­gyulást. Néhány év óta már szélütéses betegeket és gerincferdülésben szenvedő fiatalokat és gyermekeket is felvesznek. A gyógyfürdőt tápláló természetes forrásoknak 28 fokos, enyhén rádióakív vi­ze van. Ezt bevezetik a medencékbe és kádakba, amelyekben a betegek für- denek és tornásznak. Két, egyenként 200 ágyas gyógy­intézete van; egyik a fel­nőttek, másik a gyerekek számára A 35 fokra felme­legített, két termálvizes medencében a leggyakoribb gyógymódszereik: fürdés es tornászás, mozgástherápia, víz alatti massrzázs, örvé­nyes és zuhanyos fürdők, mesterséges szénsavas für­dők, forró pakolások, elek- trotherápia, gyógytorna és megfelelő diéta. Minden beteg napnta 3— 4 gyógyfolyamaton megy át. A gyógykezelés általá­ban 3—5 hónapig tart. Né­hány évvel ezelőtt még a betegek 40 százaléka a gyermekbénulás következ­ményeire keresett itt gyó­gyulást. Ez a szám roha­mosan csökkent, Csehszlová­kiában 1960 óta minden egyéves korban lévő gyer­mek — akárcsak Magyaror­szágon — kötelező oltást kap a veszélyes betegség ellen. Azóta az ország te­rületén egyetlen új gvtr- meikbénulásos megbetegedés sem fordult elő. Mit főzzünk holnap ALMALEVES TÖLTÖTT CSIRKE FRANCIA TORTA Hozzá valók: egy csirke vagy egy tyúk, két zsemle vagy egy fél' zsúrkenyér, két tojás, petrezselyemzöld, két közepes gerezd fok­hagyma, majoránna, só 3 dkg vaj. Tyúkhoz az előírt mennyiség kétszeresét ve­gyük. Készítés: a csirkét meg­sózzuk, a zsemléket tejbe vagy vízbe megáztatjuk, ki­csavarjuk. a vajat megol­vasztjuk, hozzáadjuk a zsemlét és a fűszereket, megsózzuk és fiedő alatt addig pároljuk. amíg ösz- szeáll. Az egyik tojást főz­zük keményre, tojásvágó­val vágjuk apró kockákra, és a nyers egész tojással együtt keveri "k a zsemlé­be. Vegyük le a tűzről, töltsük meg vele a csirke hasüregét. Ha nem fér mind bele, a nyr ka tövénél úriunkkal óvatosan emel­jük fel a bőrt, és töltsük alá. Körítés: párolt vagy sült burgonya, párolt zöldségek, kompót vágj' hideg tála­láshoz majonézes burgo­nya. franciasaláta. Francia torta. 12 deka lisztből, 7 deka vajból, 1 tojássárgájából, kevés cu­korból, csínét sóból és egy kis kanál rumból om­lós tésztát csinálunk és ezt kikent tortaformába 3 naevon vékony lapban sütjük ki. Az egvik lapot meskeniük meggy- vagy eper (esetleg ribizli-) lek­várral, rátesszük a máso­dikat. ezt Wbrkrémmel ken­jük meg s erre jön a har­madik lap. A tortát citrom vasv naranrsmáz7al vonjuk be és cukrozott gyümöl­csökkel díszíiük. A bor­krémet a következőkéopen készítiük: 13 d»ka cukrot és egy kanál lisztet elke­verünk 6 toiássárapiával. föleresztjük 5 deci forró, fehér borral s eev citrom levével. Beletesszük a cit­rom reszelt héját is. Tűz felett addig veri"V míg a kellő sűrű«',get eléri. Le­véve tovább verjük, míg kihűl. • -------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom