Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. november 2. Á delizsánszból az űrhajóig Védelem alatt a „hegy kiráiya Omnibusz a XIX. század végéről Ezekben a napokban ünnepségek színhelye egy, a budapesti Városliget végén, a millenniumi kiállítás céljára emelt, a második világháború pusztításai után hosszú évek munkájával megújított épület. Hetvenöt esztendeje, 1896-ban rendeletet adott ki az akKori kereskedelemügyi miniszter a Közlekedési Múzeum megalapítására — s az intézménynek ma is ez az épület az otthona. A jubileum alkalmából az október végén nyílt új állandó kiállítással mutatkozik be a nagy- multú intézmény, amely már régen elismerést vívott ki magának egyedülállóan pontos, a legapróbb részletekig az eredeti vasúti iárművek- hez hű modelljeivel. E híres modelleknek azonban több mint kétharmada elpusztult vagy elkallódott a második világháborúban. — Utána valósággal újra kellett „alkotni” a gyűjteményt, — hogy 1966-ban megnyithassa kapuit a múzeum. E felkészülés során nemcsak a régi gyűjteményt állították helyre, hanem jelentősen gyarapították is a múzeum anyagát, amely már régóta nem is fér el a régi falak között. Gazdag gyűjteményének csak egy kis részét tudja bemutatni az állandó és a különféle időszakos kiállításokon. Raktáraiban a legkülönfélébb szárazföldi, vízi és légi közlekedési eszközök vagy ezek modelljei, egyéb kellékei találhatók meg dédszüleink utazóeszközétől, a delizsánsztól egészen az űrhajózást bemutató anyagig. A Közlekedési Múzeum azonban nemcsak a közlekedés egyre gyarapodó tárgyi emlékeinek tárháza, hanem a közlekedéstörténeti kutatómunka hazai központja is. E munkába nyújt bepillantást a kiállítások mellett a külföldi társintézmények képviselőinek részvételével sorra kerülő tudományos ülésszak. A városligeti ünneplés így a szakma nemzetközi eseménye is. — intézményünk Külföldi értékelésére utal, hogy főigazgatóját alelnökké választotta a közlekedési múzeumok nemzetközi társasága, az IATM —, ám egyúttal országos esemény is, hiszen idén januártól az egész országra kiterjedő hatáskört kapott a múzeum. A múzeumlátogató természetesen azt kérdezi: milyen előnyt várhat e hatáskörtől? MellőzzüK tehát azt, hogy az ország különböző múzeumaival való együttműködésben mi a jelentősége ennek, pusztán a Közlekedési Múzeum országos kiállító munkáját körvonalazzuk. Egyik állandó vidéki kiállítását már eddig is sokan megtekintették a tihanyi múzeumban, képet Kapva a balatoni hajózás történetéről. Néhány hónapja újabb állandó kiállítása nyílt meg Párádon. Stílszerű környezetben. a lótenyésztésről híres egykori Károlyi-uradalom patinás istálló- és kocsiszínépületében — kocsikiállítást rendeztek, ahol a kocsigyártás műhelyei mellett az elmúlt századok Közúti járművének számos szép és érdekes példányát tekintheti meg a látogató. Jövőre tervezik a helyreállítás alatt lévő — nagycenki Széchenyi kastélyban annak az állandó kiállításnak a megnyitását, — amely hazai közlekedésünk úttörőjének, Széchenyi Istvánnak a munkásságát jeleníti meg. A további tervekben még érdekesebb állandó kiállítások megalapítása is szerepel. Csak egyet említünk ezek közül: a mozdonyskanzent, amelyben mintegy 20—25, a forgalomból kikerülő mozdonytípus egy-egy példányát Kívánják megőrizni az utókornak. A jubileum alkalmából méltán esik szó a múzeum párját ritkító gyűjteményének gazdagságáról és különlegességeiről, az ott folyó kutatómunkáról. A közlekedés története a civilizáció fejlődésének utat törő emberi találékonyság története is. Mint Apollinaire, a francia Költő mondta: „Az ember utánozni akarta a járást, és föltalálta a kereket, amely nem hasonlít a lábhoz”. Németh Ferenc A Corvina két újdonsága A festészet barátai rövid idő alatt olyan alkotókkal ismerkedhettek meg, mint Van Eyck, Giorgione. Borí- nyijj Sándor, hogy csak három nevet említsünk azoké közül, akik a Corvina Kiadó gondozásában megjelenő A művészet kiskönyvtára sorozatban helyet kaptak 1971- ben, S most az új kötet — szerzője Szigethi Ágnes — Georges de la Tourt mutatja be, azt a XVII. századbeli francia festőt, akit csak a legutóbbi fél évszázadban fedeztek fel igazán, mert addig művei nagyobb részét másoknak, neves kortársainak tulajdonították. E ragyogó tehetségű alkotó életét és munkásságát korrekt módon ismerteti a bevezető tanulmány, s jól szemlélteti az ötvennél több kép. Annak ellenére, hogy a reprodukciók zöme fekete-fehér, La Tourt a fény és az árnyék mesteri, rna is modernnek ható alkalmazójaként ismerjük mrg, aki művészete, képei középpontjába a legfontosabbat állította; az embert. Ugyancsak sikeres sorozat új kötete a Corvina másik, friss kiadványa is. A Műhelytitkok — három darabja látott eddig napvilágot — elsősorban a fiatalok, s a művészet mesterségbeli fogásai iránt is érdeklődők számára készülő sorozat. Karátson Gábor: A festés mestersége címmel most a piktura rejtelmeire veti a megvilágító lámpást. Alkotói módszerek, iskolák, különböző stílusok összevetése mellett elmondja azt is, miként változtathatja meg a kép színértékét a rosszul adagolt okker, mi a szerepük a lágy és a kemény vizeknek, mire használható a tojás, milyen legyen a vászon és így tovább. A mondandó illusztrálására pedig jól válogatott képek színes reprodukcióinak sorát vonultatja fel a szerző, Rembrandton, Kleen át egészen Vajda Lajosig. Pfo»iió*ís a közlekedés jövőjéről Tiszta gázüzemanyaggal működő zajtalan gépkocsik — 1975-ben, speciális autó- sztrádákon száguldó légpárnás autóbuszok — 1982-ben. függőlegesen emelkedő és leszálló utasszállító repülőgépek — 1983-ban. a Csendes-óceán nem egészen egy óra alatt történő átrepülése — 1993-ban, teljesen automatizált, távirányítású kereskedelmi hajók — 1992- ben — 212 japán tudós és közlekedési szakember ilyen kollektív prognózist készített az elkövetkező negyedszázadra. A szakértői csoport véleménye szerint 19Ö3-ban olyan elektronikus készülékekkel fogják felszerelni a gépkocsikat, amelyek megakadályozzák az összeütközéseket és más baleseteket, 1985-re felépülne^ a tengerek mélyén az első szállodák, 1992-re kidolgozzák a földrengések távlati előrejelzésének módszerét. A bulgáriai Rhodope hegység egyik lejtőjén magányosan áll egy tíz méter magas, 60 centiméter átmérőjű, 110 éves szomorúfenyő. Óriási koronájával és hatalmas, természetes sátort alkotó ágaival már messziről feltűnik. Valóságos fejedelme a hegyoldalnak, már régen el is nevezték a „Hegy Királyá”- nak. Télen különösen csodálatos látványt nyújt, amikor ágait vastag hó borítja,' de a szem mégis tavasszal gyönyörködik benne leginkább. Ilyenkor a lélegzet- vétel is külön gyönyört nyújt a fa közelében: a fa fűszeres aromája összekeveredik a gyanta és a vadvirágok illatával. A magányos fát védetté nyilváníttatta a Természetvédelmi és Műemlékvédelmi Bizottság. A bar tség antennái A bolgár újságok nemrégiben adtak hírt arról, hogy a Duna bal partján rngg- kezdték a Szovjetunió—Bulgária elektromos távvezeték 118 méter magas tartóoszlopainak lerakását. Ugyanilyen tartóoszlopokat helyeznek el a folyó jobb partján is. A munkálatokról Ivan Radulov, az Energiagazdálkodás Beruházási Irodájának mérnök-vezetője elmondotta. hogy az elektromos-távvezeték méretei hatalmasak és éppen ilyen nagy a gazdasági jelentősége is. Hossza 450 kilométer, a rajta keresztül haladó áram feszültsége 400 000 volt. Egyetlen kilométer hosszúságú vezeték megépítéséhez 130 tonna súlyú anyag szükséges. A vezeték teljes felszereléséhez 60 000 tonna anyagot használnak fel. Nehezíti a munkákat — mondja Radulov igazgató —, hogy az anyagokat folyókont mocsarakon, hegyeken át keli szállítani azokra a szakaszokra, amelyek távol esnek a közúti- és a vasúti forgalomtól. NÉGYMILLIÁRD KILO. WATTÓRA A vezeték óriási gazdasági jelentőségét kellően képviseli ez az egyetlen adat, hogy évente mintegy 4 milliárd kilowattóra elektromos energia halad majd át rajta. Ez annyi, mint Bulgária legnagyobb hőerőműveinek, a „Várnának” és a „Maricának” termelése. A távvezeték üzembehelyezésével lényegében újabb hatalmas erőmüvet létesítünk, amelynek már nincs szüksége több száz tonnányi szén felszínre hozatalára és szállítására. A vezeték Bulgária energiarendszerét összekapcsolja a szovjet energia- rendszerrel; az új vezeték része a KGST-országok közös energiarendszerének. A nemzeti energiaforrások ősz. szekapcsolásával jelentősen javíthatók az egyes oszágok energia-gazdálkodásának mutatói. KIINDULÓPONT ÉS VÉGÁLLOMÁS Az új vezetőik kiindulópontja a moldavai Kucsur- gane, ahol nagykapacitású elektromos művet létesítettek. A Szovjetunió területén 220 kilométer, Romániában 150 kilométer és Bulgáriában 80 kilométer hosszúságban húzódik a vezeték, amelynek végállomása a bolgár Szurovo falu. A szovjet rész tervezési munkálatait és építését szovjet szakemberek végezték, ez a leghosszabb szakasz már elkészült, felállították az oszlopokat és felszerelték a 11 kábelsort. Az energetikai szakemberek a „Barátság Antennáidnak nevezték el ezeket a magas oszlopokat. Az egész távvezeték maga is a „Barátság” nevet kapta, /íztisztító baktériumok A folyók és tengerek vizét beszennyező ipari mellék- termékek eltávolítására irányuló széleskörű szovjet kutatómunka jelentős állomásaként tartják számon a Fekete-tenger vizének Sehsza- risz kőolajkikötő körzetében való megtisztítása során szerzett tapasztalatokat. A különben mindenütt tiszta tengervízben az itt közlekedő tartályhajók évente több mint ötmillió tonna elhasznált vizet juttatnak Nemrég az öböl felszínét még mindenfelé olajfoltok borították és a halak is kerülték a környéket. A problémát gravitációs működésű ülepítő medencék építésével oldották meg. Az ülepítők segítségével évente több mint nyolcezer tonna, a behajózás során kiömlő, vagy a hajó gépi berendezéseiből kijutó tiszta kőolajat vonnak ki a tengervízből. A tengervíz végleges tisztítását azonban biológiai módszerekkel végzik. Egyes bakté- riumtajok ugyanis képesek a kőolajszármazékok elbontására. A baktériumokon Kívül szerepet játszanak egyes magas kőolojtartalmú vízben is életképes tengeri moszatok is: nagy mennyiségű oxigént kiválasztva oxidálják a Kőolaj-szó nraizékokat. A műanyagiparról Magyarországon a mü- anyagíogyasztás pillanatnyilag valamivel haladja meg az évi 11 kg/fő-t. de 1975- ben várhatóan már 23 kg körül lesz. 1980-ban pedig elérheti a 39—40 kg/fő-t. A fejlődés ütemére tehát az jellemző, hogy a műanyag- fogyasztás ötévenként nagyjából megkétszereződik. A műanyagtermelés java részét a poliolefinek (polietilén, polipropilén), a PVC, és a polisztirol teszik ki. Sokáig csaknem teljes egészében külföldről szereztük be ezeket az anyagokat, ma már viszont jelentős bázisiparral rendelkezünk az előállításukhoz (ha az importról még nem is mondhatunk le teljesen.) A Tiszai Vegyi Kombinát polietilén-gyára például TIPOLEN márkanévvel ma már évi 24 ezer tonnát gyárt ebből az értékes műanyagból," megszüntetve ezzel a magasnyomású polietilén importját. A képen: szemcsézett polietilén A fáradt gépkocsivezető rosszul lát A gépkocsivezetői igazolvány megszerzésének egyik lényeges feltétele, hogy a vizsgázó látása normális legyen. A biztonságos gépkocsivezetés érdekében azonban szükség lenne arra is, hogy a gépkocsivezetők látását időnként ellenőrizzék Különösen fontos lenne az 50 éves koron túl, amikor a látás élessége fokozatosan csökken. Kedvező feltételek mellett a vezetés a látás kissé csökkent élessége mellett is biztonságos lehet. De már például az országúton való előzés igen jó látóképességet követel, mert csak így lehet a szembejövő járművek sebességét helyesen megítélni. Kedvezőtlen légköri és világítási viszonyok között, vagy piszkos, sérült szélvédő üvegen keresztül a látás- élesség erősen korlátozott. De fáradtság vagy betegség utáni állapot is okozhat látás-csökkenés' Vízalatti éremező Üj felderítő — kísérleti állomást hoztak létre Ja- kutszkban a tengerfenék ónkincsének hasznosítására. A vízalatti lelőhelyek kiaknázásához nem szükséges költséges feltárási munkákat végezni, meddőhányókat létesíteni és ‘ szükségtelen többkilométeres bekötőutak és vízvezetékek építése is. Az új rakodó fövenyszivattyú 40 méteres mélységig alkalmazaz Északi-sarkvidéken ható. Az így kitermelt iszapot hajóra rakják és menet közben dúsítják. Az utóbbi munkát a most átalakítás alatt álló „Gor- nyák” nevű 2 ezer tonnás rakodó-dereglye végzi majd. A jövő évben, a sarkvidéki hajóforgalom mógindűltáva! meg akarják kezdeni az egyik sekély vízi lelőhelv ki- sVr1 ázását a Vanykin öbölben. Madárrejtély az Északi-sarkon Ornitológusok az Északi- sark övezetében egy eddig nem észlelt és a maga nemében páratlan érdekességre lettek figyelmesek a madárvilágban. Észrevették, hogy igen szoros barátság van egy libafaj és egy ragadozó madár között. A vörösbegyű liba. amelynek rendkívül szép fehér-fekete tollazata, piros melle és különleges hangja van, az év legnagyobb részét délen tölti, Iránban, vagy a Kaukázuson túli térségben, de csak a sarki övezetben kelti ki tojásait. A fiókáknak sok ellensége van. de megvédi őket a sólyom. Ez a különben rendkívül támadó madár amelytől még a farkasok is óvakodnak, úgy neveli a libafiőkákat, mint a sajátját. Csatorna — néhány óra alatt Sikeresen végétért egy új csiga tárcsás szovjet exkavátor ipari prototípusának próbaüzemelése. A gépet az Asztrahányi Terület szikes sztyeppéin, az Ivanovszk mellett létrehozandó öntöző- rendszer építkezésein próbálták ki. Az új csatornaásé-gép egy speciális hernyótalpas vontató és egy pneumatikus meghajtású exkavátor összekapcsolásával készült. Három méter mély, s a padka szélénél 13 méter széles csatornák kiásására konstruálták.
