Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-30 / 282. szám

e 1971. november 30. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 a világhírű Pjatnyickij-együttest Történt pedig, hogy a század elején egy megszállott színész, néprajztudós és zeneszerző fejébe vette, hogy kórust alakit parasztokból. Voronyezs, Szmolenszk, Rjazany parasztjaiból összegyűjtött tehát hivó szóval néhány jó­hangú muzsikot, hogy az általa lejegyzett népdalokat eredeti formájukban, érintetlen szépségükben tolmácsolják. Az első nyilvános fellépésre 1911-ben került sor: Mitrofán Pjat­nyickij vezetésével 18 parasztember népviseletben, lábán hársfaháncs-cipővel, de ajkán a „rózsaszín hajnalok szép­ségét, a vad sztyeppek gyönyörűségét és az erdők viruló zöldjét” idéző dalokkal egyszeriben meghódította a Nobel- díjasok moszkvai klubjának előkelő közönségét. Így szól a krónika Azóta 70 év telt el és a Pjatnyickij szervezte paraszt­kórusból az évtizedek során vjjághírű együttes lett. Kóru­sában ma már több mint százan énekelnek. És az ének­kar mellett egyenrangú tánckar és eredeti népi hang­szerekre épülő zenekar alkotja az orosz folklór hagyomá­nyait programszerűen ápoló együttes egészét. A régi muzsik öltözetet ragyogó jelmezek váltották fel, és a kezdeti re­pertoár is — 27 dalt adtak elő Pjatnyickij hajdani paraszt­énekesei — alaposan kibővült. Az együttes több mint 4 ezer új dalt mutatott már be eddig és a gazdag művészi múlt állomásait jelentő koncertek száma is meghaladja a 10 ezret. Dalaikat visszhangzozzák a Szovjetunió tájai, de ismerik az orosz föld dalos üzenetét a tengerentúlon is: Európa országain kívül Kanada is megismerhette a Pjat- nyickij-együttest. Eddigi koncertjeik listáján 26 ország neve . szerepel. Ma, újabb magyarországi vendégszereplésük alkalmá­ból, országjáró művészi kőrútjuk során városunkba érkez­nek: Szolnok először láthatja őket. Világhírű vendégei van­nak tehát a városnak. A Szovjetunió egyik legrangosabb művészeti együttese mutatkozik be a megyeszékhely közön­ségének. Műsorukban felhangzanak majd az orosz nép ritka szépségű dalai, de felzengenek a klasszikus orosz és a mai szovjet zeneszerzők műveinek dallamai is. A népi élet egész jelenetei elevenednek meg művészi átköltésben: pompás életképek a forradalom előtti falu fiatalságának életéből: dalban, táncban, zenében elmesélve. A „nemzeti művészet koronáján óriási gyémántként” tündöklő együttes ma este a Szigligeti Színház színpadán ragyog fel. A kis parasztkórusból nagynevű együttessé vált Pjat- nyickij-együttesben, kitüntetett vezetőiben és tagjaiban az orosz folklór és e nemes népművészet hagyományait tovább­fejlesztő és gazdagító szovjet kultúra követeit üdvözölhet­jük. A nagymúltú együttesben a Szovjetunió nemzeti mű­vészetének nagyköveteit köszönthetjük. A népek közötti megbékélés, lélek szerinti barátság dalos, táncos, zenés „hídverőit”, akik egy gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező nép ajándékával, művészetével erősítik a népein­ket összekötő barátság hídjának szivárvány-pilléreit. Ülést tartott a Szolnok megyei JNEB A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság teg­nap ülést tartott, amelyen részt vett Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke is. Az ülésen a bizottság tag­jai megvitatták a nagyüze­mek vagyonvédelméről ké­szült vizsgálati jelentést, amelynek az volt a célja, hogy megállapítsa: a terme­lőszövetkezetekben, állami gazdaságokban javult-e a közös vagyon védelme, mi­lyen a belső ellenőrzés ha­tékonysága. Mint a vizsgá­lat során kiderült, több gaz­daságban még mindig meg­oldatlan a belső ellenőrzés, és sok helyen nem biztosít­ják megfelelően a közös va­gyon védelmét. A népi ellenőrök vizsgál­ták a fejlesztési alapok fel- használását is a megyei iparban, élelmiszeriparban és mezőgazdaságban. Máso­dik napirendi pontként az erről készült beszámoló megtárgyalására került sor. Ezután Csibrány Mátyás, a megyei NEB elnöke ismer­tette az 1972-es év első fél­évi munkatervét, amelyet a bizottság egyhangúlag elfo­gadott. Gyermekrajz kiállítás Tegnap nyílt meg a fogá­szati hónap alkalmából a Szolnok megyei egészségne­velési csoport és a Damja­nich múzeum közös gyer- mekrajz-kiállítása. összesen 1492 rajz érkezett a pályá­zatra, ebből 14 munkát ju­talmaztak, különféle értékes díjakkal. A kiállítást dr. Hajdú Ferenc, az Egészség- ügyi Minisztérium egészség- ügyi felvilágosító központjá­nak igazgatóhelyettese nyi­totta meg. Kigyullad a villany 26 lakásban December első napjaiban kigyullad a villany Jász- szentandrás külterületéhez tartozó Határ-tanyán, a Kis- vesszős-halmi és Heveshatár úton 26 lakásban. A hu­szonhat család tavaly ősszel összefogott azért, hogy isko­lás gyerekeik ne petróleum- lámpa fényénél tanuljanak, és hogy ők is használhassa­nak mosógépet, nézhessenek televíziót, hallgathassanak rádiót. Családonként 6 ezer fo­rinttal járultak hozzá az 1700 méter villanyvezeték építéséhez. Beszélgetés Rockenbauer Pállal Természettudomány a tévében A diavetítő hatalmas hómezőket, monumentális abszt­rakt szobrokhoz hasonló jégtorlaszokat, lusta elefántfóká­kat, mókás pingvineket jelenít meg a szolnoki gyermek- könyvtár falán. A hallgatóság — általános iskolások — teljesen a látvány és az előadó szavainak hatása alá kerül­nek. Biztos vagyok benne, hogy ebben a pillanatban mind­egyikük habozás nélkül jelentkezne egy délsarki expedí­cióra. — Már három éve, hogy elindultunk az Antarktiszra — mondja előadása végez­tével Rockenbauer Pál, a Televízió szerkesztője és is­mert természettudományos író — de annyira frissek bennem az emlékek, mint­ha tegnap történtek volna. Sipos Tamás operatőr kolle­gámmal együtt mi voltunk az első magyarok a hatodik földrészen. Azóta ez a szám már hatra emelkedett. A na­pokban indult útnak egy magyar meteorológus. — A Szívességből a Medi­terránban című könyve elő­szavában kissé önirónikusan elméleti világjárónak ne­vezte magát. Azóta — úgy tudom — jelentős gyakor­latra tett szert a világjá- rásban? — Hát, ha nem is nagyon jelentős, de azért sikerült eljutnom néhány országba. Közel-Keletet, Mongóliát, Nepált jártam be az An- tarktiszon kívül, mint a Te­levízió munkatársa. Sajnos, anyagi nehézségeken múlik, hogy nem mutathatunk be még több távoli országot a nézőknek. Magyar stábnak rendszerint csak koproduk- ciós vállalkozással vagy baráti segítséggel sikerül nagy távolságba eljutni. Az antarktiszi út úgy sikerült, hogy egy szovjet expedíció­hoz csatlakoztunk, Nepál­ban pedig a FAO megbízá­sából is készítettünk filmet. — Hogyan történik a te­levíziós ismeretterjesztés irányítása? Milyen újdonsá­gokat láthatunk a közeljö­vőben? — A TV ismeretterjeszté­sét egy meglehetősen szerte­ágazó szerv, a Közművelő­dési Főszerkesztőség irá­nyítja. Igyekszünk a közvé­leményt a lehető legfigyel­mesebben vizsgálni, és lehe­tőleg frissen reagálni azok­ra a kérdésekre, amelyek leginkább foglalkoztatják az embereket Ez, persze, eey- áltaián nem könnyű. Ré­szint azok a tudósok, akik informátoraink, rendszerint nagyon elfoglaltak, és mun­kájuk társadalmilag sokkal fontosabb, mint egy tévé­adás. így aztán rendkívül nehéz egy tudós-konzultá­ciót egybehívni, olykor hó­napokig egyeztetjük az idő­pontokat Másrészt igen ap­rólékos, türelmes munkát igényel az anyag feldolgozá­sa. A tv munkatársainak meg kell érteni a legelvon- tabb tudományos problémá­kat, majd ha már elég jára­tosak, a többmilliós nézőtá­bor minden tagja számára érthető közlési nyelvet kell megalkotnunk. — Milyen természettudo­mányos újdonságokat látha­tunk képernyőn a közeljö­vőben? — Most kezdődött meg az a tíz részes adássorozat a számítógépekről, ami a fő­szerkesztőség egyik legna­gyobb szabású vállalkozása az utóbbi időben. Évek elő­készítő munkája után, re­méljük, most már elkészül egy sorozat az agykutatás­ról. Terveznek egy igen ér­dekesnek ígérkező sorozatot az ember, a technika és a természeti környezet köl­csönhatásáról, és egy atom­fizikai folytatásos műsort Jánossy professzor közremű­ködésével. Én magam ezen­kívül több kisfilm készíté­sében veszek részt jövőre. Az egyik a magyarországi kisvasutak útvonalairól ké­szülő táj film, aztán egy-egy nagyobb lélegzetű riport Százhalombattáról, Gyulá­ról és a zempléni perlitbá- nyászatról. — A tévéműsor a leggya­koribb sajtó- és szóbeszéd­témák közé tartozik, vi­szont a természettudomá­nyos adásokkal mostohán bánik a közvélemény, önök le tudják mérni műsoraik hatását? — Matematikai pontos­sággal nem, de a beérkezett levelek számából arra kö­vetkeztethetünk, hogy mű­soraink népszerűsége olykor az esti főadások népszerű­ségével is vetekszik. Külö­nösen örülök annak, hogy az ifjúság milyen élénken ér­deklődik a természettudo­mányok iránt. Én egyáltalán nem osztozom azokban az aggodalmakban, amelyek a közönytől és a túlzott beat- centrikusságtól féltik a fia­talságot. Biztos vagyok ben­ne, hogy az elkövetkező nemzedékek egyre megala­pozottabb természettudomá­nyos világnézetet képvisel­nek majd. Örülök neki, hogy ebben az én munkámnak is lehet egy kis része. Sz. J. Óvodabővítés tanácsi költséggel és társadalmi összeiogással Befejezés előtt áll Jász­berényben a Kiss Ernő ut­cai óvoda átalakítása. A vá­rosi tanács 740 ezer forintot költött erre a célra. A szü­lők 240, a honvédség több mint 600 munkaórával se­gédkezett az építésben. A katonafiatalok a jelentős társadalmi munka mellett 1500 forint értékben 5 ko­vácsoltvas ruhaállványt ké­szítettek és ajándékoztak az óvodásoknak. A Kossuth Tsz fuvarozás­sal — törmelék és építő­anyag szállítással — vala­mint 10 mázsa törek biztosí­tásával járult hozzá az ok­tatási intézmény korszerű­sítéséhez. A BUBIV jászbe­rényi gyáregységének dol­gozói 96 óra szakmunkával — székek és óvodai padok javításával — nyújtottak segítséget. Nem volt szűk­markú a támogatásban a Hűtőgépgyár sem: több mint 26 ezer forint értékű kerti és teremjátékot készített a gyerekek részére. Az átalakítással az eddig 100 személyes intézmény 150 gyereknek biztosít majd óvo­dai elhelyezést, s ezzel —ha teljesen nem is szünteti meg — de enyhít a város óvodai elhelyezési gondjain. A megnagyobbodott óvoda kor­szerű berendezéseivel, köz­ponti fűtésével és termé­szetesen a tizenkét jól kép­zett óvónővel a jövőben még inkább a város óvodai képzésének központjává vá­lik. Képek a jászberényi Áprítógépgyárból Daroben László csapágycsé- EFO 25-ös lefejtő fogmaró sze esztergályozását végzi a gépen Varga József a fog­karusszel síkesztergán. mélységet ellenőrzi. Jugoszlávia részére készülő forgókemence köpenyének esztergályozása automata esztergapadon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom