Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

4 SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 1971. november 88, Lengyel utakon Táj, “ magyar ecsettel Az 6sz díszletei között fut az országút szürke sza­lagja. Szekerek mellett húzunk eL Nagyobbak, hosz- szabbak a mieinknél, olda­luk deszkafaL Legtöbbön feltornyozva áll a cukor- Vagy vörösrépa. A földek szépen műveltek. Országát­tal érintkező végüknél szinte minden kilométernél gyü­mölcsöt, zöldséget árulnak. Ötletes kereskedői fogás. De ahogy elnézem a hűvös szélben toporgó árusokat — többnyira fiatal férfiak vagy lányok —, nem lehet túlsá­gosan könnyű kenyér, sőt, valami nagyon jövedelmező se. Bár akadt néha vevői is. Jobbára varsói, lódzi cam io­nok, tehergépkocsik személy­zete fékez a kosarak, kasok, kopott lécládák mellett: hi­szen itt olcsóbb is. frissebb is, szebb is minden, mint a nagyvárosok piacain. A lengyel élelmiszerellátás Jelenlegi helyzetéről bőséges — és jobbára hamis — in­formációim voltak. Nem kell hozzá gyakorlott szem. köny- nyen észrevenni: küzdenek bizonyos nehézségekkel, fő­leg ami a választékot, a fo­lyamatos ellátást és a minő­séget, meg persze az - árakat illeti. ” Mindent kapni — már ami az élelmiszereket illeti. Leg­följebb nem mindig és nem a legjobb minőségűt A húsüz­letek előtt és pultjainál gyakran látni sorbaállókat Ebben azonban szerény ta­pasztalataim szerint a ki­szolgálás patriarchális ko- mótossága csakúgy közre­játszik. mint az, hogy este­felé a forgalom ugrásszerűen megnövekszik. Van tőkehús — sertés, borjú, marha, bárány — egyéb hentesáru. Bár utóbbi minősége sem ízben, sem ki­állításban nem éri el a mi hasonló termékeink minősé­gét A Bőket őszintén tisztelik Előrebocsátva: jóval nagyobb náluk a nőkultusz, mint mi­felénk. Franciás eleganciá­val és megkülönböztetett udvariassággal bánnak lá­nyaikkal, asszonyaikkaL Ál­talános a kézcsók. S bár én képtelen lennék rászorítani magam, itt nem viszolyog- tam láttán, mert nem szer­tartást hanem őszinte tiszte­letet éreztem mögötte. Lődz nagy textilipari köz­pont A lengyel divatnak te­hát hatalmas nyersanyagbá­zisa és szállítója. A minőség még nem a legjobb. Az öltö­zékek „műszálasításában” sem tartanak még ott ahol mi. Az utcai, munkahelyi, szórakozóhelyi összképet szemlélve mégis az volt az érzésem, hogy a lengyel nők a rosszabb minőségűt ele- gánsabbra varratják és sik­kesebben hordják, mint a mieink. Őszinték, derűsek Nem akarok én persze most itt a divat örvén sen­kit földicsémi vagy leki- csinyleni, de elsősorban ízlés és igény dolga ez. Nekem úgy tűnt ott általánosabb a divattal való lépéstartás — a tömegek részéről. Olyan munkahelyen dolgozó nők, akiknek fizetése, jövedelme a középszint alatt lehet ki­készített arccal, gondosan fésülten, midiruhában vé­gezték munkájukat Gyorsan, szenvedéllyel be­szélnek. A magyar fül kissé furcsának érzékeli a mással­hangzók egymásba torlód í- sát, különösen akkor, ami­kor a beszéd maga mégis lágynak hat Egymás szavá­ba vágva társalognak, mint akiknek sok a mondaniva­lójuk. Közben néha-néha őszintén, magafeledkezetten fölnevetnek. Amikor elhallgatnak, s egy pillanatra maguk elé néznek — nem egyszer vol­tam tanúja — el-elfutja sze­müket a könny, és néhány másodpercre meghomályoso- dik tekintetük. Papp Zoltán Következik: Jelvények KERESZTREJTVENY / Ókori humor Vízszintes; 1. Amikor Cato, a híres római államférfi összeüt­között egy ládát cipelő járó­kelővel, az ingerülten szólt rá: ,,Legközelebb az orrod elé nézz!" Mire Cato: (lásd Itt és a függőleges 26. számú alatt.) 13. £ párás vízinövény. 14. Kia­bál. 15. Kámaparti város, a2 Ural közelében. 16. Folyó­számla. 18. Idegen női név. 19. Bvéd természettudós, aki a bio­lógiában a kettős névadást be­vezette <1707—1778). 20. ÖSSZe­rázott tea! 21. Szakadék a Pi­lisben. 23. Állókép. 25. IYG. 27. Dönt. 30. Európai főváros. 32. aaaa! 31. Néma Róma. 35. A modern detektlvregény meg- megalapítóia. amerikai Író és költő. (1809—1849).) 37. Kettős betű. 38 Angol film címe. 39. Becézett női név. 41. Még egy! 43. Jókedv je'e névelővel. 45. Állandó veszély jelképe (két szó). 46. Névutó. 47. Hatalmas ázsiai ország. 48. Az anyag legkisebb része. 49. Énekhang. 50. Tova. 52. Nitrogén, urán és kálium. 53 Urál egynemű be­tűi. 54. Római 1001. 55. Ritka női név. 57. Cseh táncdaléne- kes (Karel). 59. Ezekről a kis- ass7onvokról Ady irta. 61. Sa­rok. 63. Az 1848—49-es szabad­ságharc egyik tábornoka. 64. Oxigén, vanádium és hidrogén. 67. Ide szállít. 69. Friss. 71. ...és a varázsló: Thomas Mann műve 73. Hiszékeny. 74. Réz és ón ötvözete. 76. Az ilyen ppr>t tr.Ttrvmt.. Fti<?<r^íf»í|res: 1. Mnr­glt 2. Német női név. 3. Tűz­re teszi 4. He’vez. 5. AO. 6. Fé'szí pet a Fekete- és az Azo- vi-terger között 7. Az NDK- ban az MTT 8. Retten. 9. Föld- rálzl nevedben gvakori rövidí­tés. 10. Becézett szülő. 11. Nemzetközi Bék«-dli Is viseli a nevét. 12. Fény nélkül nincs. 17. Tortatöltelék. 19. Vass- és bőriparáról hires város Észak- Franclaországban. 22. Talmi. 24. Intéző Bizottság. 26. Cato válaszának folytatása. 28. Nem­rég elhunyt francia írónő, — Aragon felesége volt. 29. Te­mesvári ügyész, kora érzékeny novellistája, (keresztneve kez­dőbetűiével, 1855—1919). SÍ. Üdülni volt. 33. ...Lumpur: Malaysia fővárosa. 35. Lengyel József regényhőse. 36. Falato­zik. 38. Röpülj...! (Ady). 40. részben felmond! 41. ELI. 42. A Volga hajózható mellékfo­lyója. 44. Forga'omból kivont rovarirtó. 51. „Vagy... új ér­telmük a magyar igéknek... (Ady). 53. Szovjet filmrendező. (Hétköz­napi fasizmus). 55. Invitál. 56. Lu­tetium. 57. Két skálahang. 58. Wisla-partl város Lengyelor­szágban. 60. Egy Baranya megyei községbe való. 62. Az olasz szabadságharc magyar származású altábornagya (1825 —1908) 63. Válogatott újpesti labdarúgó. 65. Vilmoska. 66. Mely helyen? 68. OVII. 70. Gö­rög törzs volt. 72. Idegen An­na. 74. A házba. 75. Zólyomi (Zvolen) autók Jelzése. Beküldendő: a vízszintes 1. és függőleges 26. számú sorok mepfettése, december 2-ig. Múltheti rettvényünk helyes meefe'táse- Minden rózsa mel­lett egy tövis. Ahol tövis van. van ott rózsa Is. — Könvvet hvert • Kiss Istvánná. Szaiol. (A könyvet postán küldjük el.) szót vng Mrr.vFi vCpi AP BE.ITVfWSZrT VÉNYE. 1971. november 28. Szombati szemle a szolnoki piacon Közepes felhozatal, s meg­lehetősen drága baromfi árak jellemezték ezen a hét végén a szolnoki piacot Termelőszövetkezet nem hozott élőcslrkét, a 434 kilo­gramm csirke kilóját így nyugodtan 35 forintra mond­ták a magáneladók. Az ÁFÉSZ valamit enyhített a drágaságon, nyolcvan kiló csirkét 28 forintért mért Most van szezonja a hízott kacsának. Az élőt 30—33 fo­rintért adták kilónként, a vágott hízott kacsa kilója 40 forint volt Végre volt elég tojás, több mint 5 ezer — változatla­nul drágán — 1,80—2 forint­nál sehol sem lehetett keve­sebbért venni. Burgonyából főleg a ter­melőszövetkezetek jóvoltából javult a felhozatal, s ára is változatlan, 3,50—4 forint ki­lónként A sárgarépa és pet­rezselyemgyökér ára sem csökken, az előbbi kilója 3— 4, az utóbbié 8—10 forint. Vöröshagymát 4—6, fejeská­posztát 4. a kelkáposztát 5 —6 forintért mérték. A kar­fiol kilója 8—12 forint volt A kevés paraj 12, a sóska pedig 15—20 forintért kelt eL Nagyon sok savanyított káposzta kapható. A terme­lőszövetkezetek eladói 6 fo­rintért adják, mások hétért kilóját Néhány kiló paradicsomot is kínáltak 20 forntos áron, a zöldpaprika kilónkénti ára 5—12 forint volt. A gyümölcspiacon már nincs nagy választék, alma, kevés körte, néhány kiló szóló volt a felhozatal. Az alma kilóját 5—9. a körtét 5—8, a szőlőt pedig 10—14 forintért adták. A szolnoki vasipari válla­lat motorkerékpár szerviz­üzemében a motorokon kí­vül kerékpárokat és varró­gépeket Is javítanak. A kis kollektíva kétszer nyerte el az aranykoszorús szocialista brigád címet, s most har­madszor is esélyesek a ki- tünteétsre. Képünkön Halász Gyula szocialista brigádvezető Kecskés Sándorral egy MTZ motor összeszerelését végzL Fény és hang játék Elkészült a természeti szépségekben gazdag aggtele­ki cseppkőbarlang jövő évi kulturális rendezvényeinek programja. Eszerint a bar­lang ezer ülőhellyel felsze­relt színháztermében négy nagyobb szimfonikus és tánczenekari hangversenvt tartanak. A tervek szerint a földalatti sziklaüregben fény és hangjátékot rendeznek, ennek lényege, hogy a ref­lektorokra helyezett forgat­ható korongok segítségével a zene hangulatának meg­felelően a színpadot díszítő cseppkőképződményekre kü­lönböző erősségű és állandó­an váltakozó színű fényt vetítenek. A barlang látványosságá­nak fokozására a színházte­rem környékén hatszáz mé­ter hosszú földalatti csóna­kázótavat alakítanak ki. A munkálatok megkezdődtek. Vasárnapi A múlt héten szóvátettem lapunkban,. hogy cyklamatot, egészségre káros anyagot tartalmazó csokoládét is gyárt az édességipar, és azt árusítják a szolnoki üzle­tekben. Nosza, hamar kaptam egy levelet a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Vál­lalattól — pedig cikkemben a gyártó céget marasztaltam el — hogy, nem úgy van az... Hivatkoznak a minisz­tériumi rendeletszámokra, miszerint igenis lehet cykla- mat abban a csokoládéban. Megvédik a cyklamatot a derék nagykereskedők, mondván, hogy „a sajtóban korábbiakban megjelent — a cyklamat rákkeltő hatásá­val kapcsolatos — közlemé­nyek nélkülözik a tudomá­nyos megalapozottságot, nyugati sajtókból átvett tá­jékoztatás, mely föltehetően a kevésbé kísérleti adatokra, jelentősebben konkurrencia kereskedelmi okokra vezet­hető vissza.” Ejnye, ezek a kapitalista kereskedők, mire nem képe-, sek! Szóval a cyklamat veszé­lyessége csak kacsa! Már- már elszégyeltem magam, hogy én is fölültem ennek, és kárhoztattam azt a sze­gény cyklamatot. De mit ad ég együltő he­lyemben kezembe akadt a nagvkereskedelmi vállalat másik levele, pontosabban tájékoztatója, amely a IV. negvedév várható áruellátá­sáról. szólt. Ezt olvastam az 1548-as számú stencil 11. ol­dalán: ,.A Polisett és Ta­náéra mesterséges édesítő szereket a jövőben nem for­galmazzuk... Jel°nlegi vá- Iqxzi'Sknnk éd°sí* ősm-ekből Sacharjn. ÉHpske Sachtna- rimid. Ezen termékek cvk- lamatot nem tartalmaznak. Kérjük, hogy a fogyasztókat E*ry új »xótéresstés a láthatáron Már írtunk arról, hogy gondolatainkat a legalkal­masabb. a legkifejezőbb sza­vak felhasználásával kell nyelvi formába önteni. Azok, akik szótévesztésekkel élnek, nem tesznek eleget ennek a követelménynek. A szóté­vesztések árnyékában ér­telmetlenségek jelennek meg. s az ilyen szótéveszté­sekkel terhelt nyelvi for­máknak nincs befolyásoló értéke, ereje. Üjabban gyakran találko­zunk az ilyen típusú monda­tokkal: „A szövetkezet a tervezésben a végrehajtás eszközlésének időtartamát helytelenül határozta meg”. — „Az időtartalom vonatko­zásában szükség van bizo­nyos ráhagyásokra (?)” Egy hirdetés szövegében pedig ezt olvashattuk: „Tánctanfo­lyam indul tíz hónapos idő­tartalommal.” Nem kétséges, hogy sú­lyos szótévesztéssel állunk szemben. A hirdetés szöve­gének megfogalmazója ugyan­is nem arról akart bennün­ket tájékoztatni, hogy mi a meghirdetett tanfolyamnak a tartalma, célja, lényege, hanem elsősorban arról, hogy mennyi ideig tart. Gyakran tapasztaljuk, hogy egyes alakpárokhoz társuló eltérő jelentések fel­cserélése a szándékolt köz­lést is elértelmetleníti. Külö­nösen gyakran hibáznak egyesek a következő alakpá­rok felcserélésével: lelket­len—lélektelen, álomtalan— álmatlan, gondatlan—gond­talan, Ízetlen—íztelen stb. A hasonló hangalakú szó­párok felcserélése, éppen a szójelentés pontatlan isme­rete miatt, igen gyakori még a következő hasonló hang­alakú szavak felhasználásá­ban: válság—váltság, fárad­ság-fáradtság, tanúság—ta­nulság—tanultság stb. Ebbe a hibázási sorba von­ható az időtartalom és az időtartam szópárok felcseré­lése is. Ennek a két hasonló hangalakú szónak eltérő a jelentéstartalma és használa­ti értéke. Szókészletünk igen régi eleme, a tartalom hangsor a következő jelen- tésámyalatokat fejezi ki: va­laminek a foglalata, amit valami magában foglal, ami valamiben benne van stb. Helyesen beszélhetünk és írhatunk tehát a levél, a cikk. a beszéd tartalmáról, illetőleg a páratartalomról, a sótartalomról stb. Az 1850-es évektől kezdve nyelvújítási szóként kapott nyelvi szerepet a futam, a folyam, a szólam hangsorok mintájára mesterségesen megalkotott tartam szavunk; A leggyakrabban az időtar­tam összetételben szerepel; Kifejezi azt a meghatározott hosszúságú időt, ameddig va­lami tart, amit valamire fordítunk, felhasználunk. Így helyesen beszélhetünk és ír­hatunk egy-egy tanfolyam Időtartamáról, a felkészülés időtartamáról stb. A rostára tett űj szóté­vesztés útját kell állnunk annál is inkább, mert nar gyón eleven, és szinte jár- ványszerűen terjed. Dr. Bakos József • Dörmögósek ennek megfelelően tájékoz­tassák.” No. csak! Hogyis van ak­kor ezzel a cyklamattal az a fránya kapitalista keres­kedelem? Meg az a hebe­hurgya sajtó, amely így föl­ült azoknak a cyklamat- ellenes imperialista szöve­geknek?! Ha nem káros a cyklamat, akkor a boltosok­nak miért kell úgy kínál­niuk új portékáikat, hogy ezt vegye a kedves vevő, ez jobb, ebben nincs cyklamat? De hogy kínálja, ugyanez a derék boltos azt a csoko­ládét, amely cyklamatot tartalmaz? Mert. ugye, olyan is van. Tessenek valamit kitalálni, kedves nagykereskedők, mert eleddig nagy bukfen­ceket vet ez a logika. Köntörfalazgatunk, mcllé- beszélünk. Nem mindig, per­sze, hogy nem mindig, leg­inkább csak olyankor, ami­kor muszáj. Amikor megszo­rítanak bennünket. Vannak aztán megrögződött köntör- falazók. mellébeszéiők. akik annyira megszokták már a kiszera méra-dnmát, hogy állandóan csak bávatagul tudnak beszélni — magyarul alig. Hogy jártam például a minden percben használt probléma szóval. Kérdezem a nagyközségi művelődési otthon ■ igazgató­ját, hogy miért nem rendez­nek a téli szezonban néhány színvonalas műsoros estet? Azt mondia erre. azért nem, mert isren n-obiémás a pénz- üevi helyzet. Iwegnnnarn, n**«ry egy ár­va bttneut U-aicár nincs a nén-tí-hiT,. Szóval az anya­gi csődöt ieientette a prob­lémás helyzet. Olai^áív^át aka-tam ven­ni. Mondja a kereskedő, hogy 15-én jöjjek, 'akkor lesz. Mentem. Csendes bán- kódással fogadtak és azzal a mondatocskával, hogy „van egy kis probléma a kályhával”. Rögtön sejtet­tem, bogy ez mit jelent: kályha nuku. Tegnap meg azt mondta az egyik honatya, hogy „bi­zony, a szolnoki piac elég problémás”. Sok mindent érthetünk ez alatt. Azt is, hogy piszkos, szemetes, kul­túrálatlan, meg azt is, hogy veszettül drága. Egy nénike panaszos leve­let írt az egyik jászsági fa­luból. Meglátogattam a ma­mikat, utána segítő jószán­dékkal bementem a közsé­gi tanácshoz. Hát. ami azt illeti, tényleg probléma van az öregasszony házával, mondta ott egy tisztviselő. A néni háza ugyanis egész egyszerűen összedőlt, dehát így jobban hangzik, csak probléma van a házzal... Félek, hogy hovatovább majd egy ilyen szövegezésű fekete keretes értesítést ka­pok: „Mély részvéttel tudat­juk. hogy X. Y.-nal egy kis probléma történt...” Egy hyperőszinte rádióbe- szél'ietést haü-ttam a na­pokban. Az Esti Krónika munkatársa az Egri Dohány­gyár igazgatójával készített interiut. a gyár valahánya- dik ünnepi jubileumán. A beszélgetés végén a ri­porter megkérdezte az igaz­gatót. hogv ő milyen ciga­rettát szív? Szeretem a jó cigarettákat, mondta az igazgató többek között. Egy szóval sem említette, hogy a pnm'rfílteres egri Fecskét is szívja. Nem is csodálom; Tiszai Lajos ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom