Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
r 1971. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A könyvkiadók téli újdonságai A hagyományokhoz hűen, a már korábban is követett szerkesztési elveknek megfelelő formában bocsátotta közre a Kossuth Kiadó a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának legfőbb dokumentumait összefoglaló kötetet. A könyv tartalmazza Leonyid Brezs- nyev, valamint Alekszej Koszigin előadói beszédét, az ezekhez kapcsolódó legfőbb hozzászólásokat, s Kádár János felszólalását. A kiadvány második részében találhatók a kongresszus által elfogadott dokumentumok, így a többi között a kilencedik ötéves terv irányelveiről szóló határozat, az Indokína népeinek szabadságáért és békéjéért síkraszálló felhívás, s a Közel-Kelet kérdéseinek szentelt nyilatkozat. Végül a Központi Bizottság tagjainak és póttagjainak, valamint a kongresszuson részt vett testvérpártok és baráti pártok küldötteinek névsorát közli az SZKP XXIV. kongresszusa címmel megjelent mű. Napjaink gazdasági élete problémák és teendők seregét helyezte a korábbitól eltérő megvilágításba. A kiadó másik újdonságának szerzője, dr. Csikós-Nagy Béla arra vállalkozott, hogy e más megvilágítás fényében sorra vegye a gazdasági helyzet, a gazdaságpolitikai koncepció és a gazdasági mechanizmus jellemzőit. Magyar gazdaság- politika című könyve három fő részre, s azokon belül több fejezetre őszük, a tes* tes mű — majd’ ötszáz oldal — valóban áttekintést nyújt hazánk gazdaságpolitikájáról, így a többi között a szocialista tervgazdaság változó vonásairól, a termelési tényezők alakulásáról, a nemzetközi munkamegosztásban való fokozódó részvételünkből, a fejlesztési politikáról, az életszínvonal koncepcióról, s a gazdasági mechanizmus legfőbb alkotóelemeiről, s azok működéséről. A szerző könyvével — az előszóban írtak szerint — „a komplex népgazdasági szemléletet” kívánja erősíteni. Példáival, a jövőt is fölvázoló módszeres alaposságával jól szolgálja e törekvést. Gyarapodik a művészeti kiadványok kedvelőinek tábora, növekszik az érdeklődés a múlt érdekes emlékei iránt. A Corvina Kiadó, az ilyesfajta olvasói igények legfőbb kielégítője az év utolsó negyedében is bő választékot kínál. Nagy sikert aratott a XXX. század magyar festészetét bemutató album, most ennek folytatásaként, Magyar festészet a XX. században címmel D. Fehér Zsuzsa és Pogány Ö. Gábor közös munkája kerül az olvasókhoz. A bevezető tanulmány áttekintést ad ötven esztendő alkotói törekvéseiről, stílusok, irányzatok küzdelméről, míg a fekete-fehér és színes nyomatok művek seregét vonultatják fel. A festészet barátainak érdeklődésére tarthat számot egy másik újdonság is: Szőnyi István életpályáját!, iskolát teremtő zebegényi műtermének remekeit írásban és képben Pataky Dénes mutatja be. Ebben az időszakban két olyan művészeti album is napvilágot lát amely méltán sorolható a csemegék közé. A világ nagy múzeumait megismertető sorozat a National Galieryt bemutató kötettel bővül, míg Heinz Mode A nő az indiai festészetben címmel az ókortól napjainkig követi nyomon az örök téma feldolgozását, mondandóját illusztrációk sokaságával bizonyítva. Az Iparművészeti Múzeumban s az ország más helyein a hazai ónművesség gazdag kincstárát őrzik. E kincstár legszebb darabjait mutatja be Weiner Mihályné Magyar- országi ónművesség című munkája, amely a Kis Iparművészet sorozatban jelenik meg. A magyaron kívül több idegen nyelven is kiadásra kerülő könyv érdekessége, hogy mesterjegy-gyűjteményt foglal magába, elősegítve a régvolt alkotók műveinek fölismerését. Két sajátos ,,útikalauz” lelhető fel a kiadó utolsó negyedévi termésében. Bajomi Lázár Endre Párizs híres diáknegyedének történetét mondja el, s fölvillantja a Quartier Latin legnevesebb lakóinak portréját. Reismann János és Csurka István — Budapesti változatok címmel — a főváros ezer arcából ad gazdag ízelítőt szövegben és képben. A második kiadás a siker fokmérője, s több mű második kiadása tanúskodik a növekvő olvasói érdeklődésről. így a többi között ismét napvilágot lát Nékám Lívia könyve, A régi magyar patikáit, valamint Hajnóczy Gyula munkája, az Egyiptom építészete. Újdonság viszont a Hereditas nevet viselő régészeti sorozatban megjelenő kötet, amelynek szerzője Szabó Miklós. A kelták nyomában Magyarországon című, gazdag kép- és rajzanyaggal illusztrált munka a múzeumokban őrzött leletek alapján ismerteti meg az olvasóval e gazdag kultúrájú nép művészetét. (m) A GANZ VILLAMOSSÁGI müvek szolnoki gyára felvételre keres tmk-lakatos, vasszerkezeti lakatos és eső- hálozat-szerelő szakmunkásokat. valamint üzemi segédmunkásokat Fizetés megegyezés szerint Minden második szombat szabad ::::: :: II:::::: Jelentkezni lebet a gyár munkaügyi osztályán SZOLNOK, Körösi xl 34/e alatt Intézet gyengénlátó tanulóknak Gondolatok egy kiállítás után A következő tanévben megkezdi működését a Debrecenben épülő új, bentlakásos intézet, ahol 150 gyen- génlátó gyerek kap majd otthont. Az intézményt olyan korszerű felszereléssel, speciális világító berendezéssel látják el, amely minimálisra csökkenti a szem igénybevételét, megelőzi a látás további romlását. Az intézetbe tanköteles Korú, jelenleg általános iskolába járó, de ott — látási fogyatékosság miatt — nehezen boldoguló tanulók. valamint jövőre tanköteles korba lépők jelentkezhetnek, olyanok — akiknek látás-élessége szemüveg használatával 0,1 és 0,3 között van. A jelentkezőket — mint a Művelődésügyi Minisztériumban közölték — az ország minden részéből fogadják. A felvételi kérelmet a szülő vagy az általános iskola a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya gyógypedagógiai előadójának küldje meg. Ajánlatos a mielőbbi jelentkezés, mivel, a gyengénlátó gyerekeket orvosi és pedagógiai vizsgálatra hívják be a budapesti gyengénlátók intézetébe. Tanácskozás a folyók ti «ztasé gának megőrzéséi ől Egyes nyugati országokban a folyók annyira szeny- nyezettek, hogy már sem ivó-, sem ipari víznek nem nasználhatók. Az élet kipusztult belőlük, s így ma már csak csatorna szerepet töltenek be — ezekkel a mondatokkal nyitotta meg Simády Béla, az AÍsótiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság vezetője a szerdán Szegeden rendezett vízvédelmi tanácskozást. A felszólalásokból kiderült, hogy a hazai folyók viszonylagos tisztasága nagymértékben köszönhető a hazánkban tíz éve létrejött szervezett vízvédelemnek. A vízminőségvédelmi felügyeletek a legkritikusabb helyzetekben is eredményesen óvták a szennyeződéstől a folyókat. Szó esett a tanácskozáson a nagykiterjedésű algyői olajmező vízminőség védelméről. A szénhidrogén medencét a Tisza és a Maros szeli keresztül, csatornák serege hálózza be. A kutak és. az olaj gyűjtő állomások közel vannak a folyókhoz, s ez különös elővigyázatosságot követel. Ennek érvényesítéseként részletes vízvédelmi terv készült azzal a kettős feladattal, hogy biztosítsa egyrészről a fúrás és a termelés során kis mértékben szennyeződő felszíni vizek folyamatos ' megtisztítását, másrészről pedig az esetleges katasztrófa helyzetben — például kútkitörés esetén — elhárítsa a káros következményeket. Nézegettem a fiatalkorú bűnözésről készült dokumentációs kiállítás anyagát. Dicséret illeti a kiállítás szervezőit, mert szemléltetően mutatták be társadalmunk egyik nagy problémájának, a fiatalkorú bűnözésnek formáit, módszereit, eszközeit. Kiegészítette a kiállítás an/agát két megyei vonatkozású tabló, mely sajnos kellően dokumentálta, hogy megyénk fiatalkorú bűnözői sem maradnak el durvaságban és elvetemültségben a többiektől. Megdöbbentő, s elgondolkoztató volt ez a jól sikerült és szép számban látogatott kiállítás. Sok fiatal szemlélődött körülöttem, meghallottam egykét megjegyzést: „Csak ennyit kaptak? Többet érdemeltek volna!” Hasonló bejegyzések egyébként a vendégkönyvben is találhatók. Ez elgondolkoztató! Vajon az lenne a megoldás, hogy még súlyosabb büntetések kiszabásával toroljuk meg a sajnos egyre szaporodó fiatalkorú bűnözést? Csak ettől várható a társadalom védelme, mások visszatartása a bűnözéstől? Nem, nem ez a megoldás! Meg kell előzni a bűnözést, fel kell tárni az okokat, körülményeket, melyek a bűnözést elősegítik, és szinte kitermelik a fiatalkorú bűnözőket. A kiállítás azt a benyomást keltette a szemlélőben, hogy a rendőrség a maga területén mindent elkövet, hogy feladatát teljesítse, — de ez nemcsak rendőri feladat! A társadalomnak kell magáévá tenni, s mindent megtennie, hogy megállítsa, és minimálisra szorítsa le a fiatalkorú bűnözést Vajon mindent megteszünk ennek érdekében? Következetesen feltárjuk és megszüntetjük azokat az okokat és körülményeket, melyek ennek előidézői? Nem vaIJ iák köri tudományos tanácskozás A két évenként megrendezésre kerülő országos diákköri tudományos tanácskozás „házi főpróbáját” rendezte meg szerdán a KISZ közelgő kongresszusa tiszteletére a mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi egyetem diákköri tanácsa. A tudományos diákköri konferencián — amelyet dr. Szajkó László dékánhelvettes nyitott meg, 23 előadást tartottak. Az egyetemi tanárokból és hallgatókból álló zsűri döntött arról, hogy az ismertetett — a tudományos diákköri tevékenység során készített — szakdolgozatokból melyik hangozzék majd el az országos diákköri tanácskozáson. Kunszentmártoni fiataletnber a győztes Lezárult az OTP takarékossági közmondás-mondás pályázata Várakozáson felüli eredmény született az OTP világtakarékossági napi pályázatán. Ha szám szerint nem is sokan vettek részt e játékban, nem lebecsülendő, hogy huszonhármán ötvennél több, kilencen száznál is több takarékossággal kapcsolatos közmondást és mondást küldtek be, sőt akadt egy-egy olyan is, aki 251 db- ot, illetve 176 db-ot gyűjtött össze. A beérkezett anyagot a Takarékpénztár Szolnok megyei Igazgatósága értékelte, s az 500.— Ft értékű tárgy- jutalmat — az első díjat — Fehér János kunszentmártoni fiatalemberneK (a 251 mondás és közmondás beküldőjének) ítélte. Második helyezettként a szolnoki Vegyipari Szakközépiskola tanulója, Papp János nyert 400.— Ft értékű tárgyjutalmat A harmadik helyet is Kunszentmárton szerezte meg: Vincze Márta 7/C. osztályos általános iskolai tanuló 300.— Ft értékű jutalmat Kap. gyünk egy kicsit opportunisták és korjelenségként úgy könyveljük el ezt a témát, mint ami ellen nem sokat lehet tenni? Az okok, körülmények általában felderítettek, ismertek. Ezeket a kiállítás anyagából is tudjuk: a helytelen szülői nevelés, felügyelet hiánya, rendezetlen családi élet, züllött családi környezet, a rossz baráti környezet hatása, alkohol, csavargás, és így tovább. Párt- és kormányhatározatok születtek az ifjúságvédelem további fejlesztéséről, a megelőző munka hatékonyabbá tételéről. Rendszeresen kutatják a veszélyeztetett családokat, fiatalokat. A gyámhatóságok védő-óvó intézkedéseket foganatosítanak, egyes fiatalokat állami gondozásba vesznek. Előadások hangzanak el iskolákban, szülői munkaközösségekben. Vajon ezzel mindent megtettünk a megelőzésben? Ügy látszik nem, hiszen a fiatalkorú bűnözés sajnos évről-évre emelkedő tendenciát mutat! Rá kell ébreszteni a szülőket, hogy egyes családoknál baj van a neveléssel. Nem jó az a nevelés, ha gyermekeiket kritika nélkül szeretve mindent megadnak nekik, amit szemük-szájuk megkíván. Nagy összegű zsebpénzekkel látják el őket, de azt már nem nézik, mire költik. Túlzottan megbíznak bennük, nem figyelik baráti, érdeklődési körüket, nem törődnek azzal, hogy esténként hol, kivel, meddig szórakoznak-és elnézik, ha néha „spiccesen” mennek haza. Az ilyen szülők megdöb- benten és hitetlenkedve veszik tudomásul, amikor kiderül, hogy gyermekük bűn- cselekményeket követett eL Pedig ők felelősek, mert helytelenül'nevelték gyermeküket Fokozottan felelősek az alkoholista, bűnöző szülők, akik saját rossz példájukkal szinte arra buzdítják gyermekeiket, hogy elzülljenek. Felelős az a vendéglátóipari vezető, felszolgáló is, ak' csak anyagi érdekeltségét tekintve, vagy közönyösségből szeszesitalt ad — szigorú tilalom ellenére — a fiatal- korúaknak. Ide sorolhatók még — tel- jességretörekvés nékül — a közömbös szemtanúk, mindent látó, halló szomszédok is, akik nem akarnak beavatkozni a „családi ügyekbe”. Vállalatok, intézmények, melyek sok veszélyeztetett családfőt foglalkoztatnak, sokszor tudnak az ilyen családok helyzetéről, hiszen a feleségek gyakran a munkahelyeken is panaszkodnak. Nem tudnának hatni az alkoholista apára, nem élhetnének többször azzal a jogukkal, hogy rábeszélésre, vagy ha kell, kényszerelvonó kezelésre tett javaslattal elérjék, hogy az illető megszabaduljon a sok irányban káros szenvedélyétől? Kellően szervezett, felvilágosító előadásokkal nem lehetne még több jóérzésű, segíteni kész társadalmi aktívát beszervezni és feladatokkal ellátni? Ezek a gondolatok vetődtek fel bennem, de a kérdésekre jó lenne választ is kapni. Nemcsak rendőri, ügyészi és bírói ügy a fiatalkorú bűnözés, hanem társadalmi probléma. Ellene nemcsak a büntetőjog eszközével, a büntetések szigorításával kell harcolni, hanem össze kell fogni a társadalmi erőket, hogy mindenki a maga területén, környezetében vegye fel ellene a harcot. Dr. Selmeczi Mihály a fiatalkorúak ügyésze Délután és este Két műsor a Ságváriban A véletlen úgy hozta, hogy kedden két műsort is rendeztek a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Központ színháztermében. A délután a gyerekeké volt, az este a zenekedvelő ifjúságé. Mivel mindkét rendezvény színvonalas volt a maga nemében, beszámolunk róla olvasóinknak. Krimi Játékországban Az Állami Bábszínház vendégegyüttese a Kacsalaki rejély című mesejátékot adta elő. A vidám, gördülékeny gyermekdarab — tulajdonképpen egy kis krimi — hosszabb ideje szerepel már sikerrel a színház műsorán. Hangulatos díszletek, a gyermeki fantáziát megmozgató bábfigurák, ötletes koreográfia jellemezte az előadást. Ami leginkább figyelemre méltó volt a műsorban; a közönség reagálása. Az általános iskolásokból és óvodásokból álló nézősereget hihetetlenül magával ragadta a játék, valósággal szereplőivé váltak az előadásnak. Sajnálatos, hogy Szolnokon és a megyében meglehetősen kevés a gyermekeknek szóló műsor. A gyermeki fogékonyságot, játékszeretetet jobban fel kellene használni a nevelésben, 8 a színház megszerettetését is mir I gyermekkorban kellene elkezdeni. Koós-show Este háromnegyed ház előtt került sor a Koós János nevével jelzett könnyűzenei műsora. Koós János talán a legkulturáltabb énekhangú és előadásmódú táncdaléne- kesünk, nem véletlen, hogy népszerűsége, ma a tizenéves sztárok és a zajosabb beat stílus divatja idején is töretlen. Az énekes többnyire a rádióból jól ismert számokat adott elő, mégsem bánta meg, aki megnézte a műsort, mert Koós előadásmódjának van bizonyos személyes varázsa vagy mégin- kább charme-ja. Minden könnyűzenei stílust könnyedén tolmácsol, közönsége figyelmét mindvégig le tudja kötni. Ráadásul kitűnő humora van, ami a táncdal- énekesek között igazán ritkaság. Koós partnemője Dékány Sarolta volt Vonzó megjelenésű, — temperamentumos énekesnő, s ami ugyancsak ritkaság, szépen, tisztán ejti a szöveget A zenekari kíséretet az Express együttes látta el, méghozzá olyan jól, hogy ők is főszereplővé emelkedtek. Minden szélsőségtől mentes, kiegyensúlyozott, megbízható zenészekből áll az együttes, akik fontosabbnak tartják a zenei tudást, mint a mostanában oly divatos egyénies- kedést 63, I» 4
