Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-23 / 276. szám
1971. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 SZEQÉNY ASSZONY BÜSZKESÉQE A martfűi művelődési ház Kilián György ifjúsági klubja tíz éve alakult, s jelenleg ötvenhét tagja van. A klub minden este nyitva van, s a játékok, a magnó és rádió nellett a legfrissebb folyóiratok és napilapok is megtalálhatók. Fejlődnek, szélesednek a magyar—bolgár kulturális kapcsolatok — Szegény vagyok, tessék elhinni nagyon szegény, de mégis gazdag, mert van becsületem. Erre büszke vagyok. Sokszor mondják rám a cigány asszony ok: de kényes vagy Lidi. Nem törődök velük. Hadd mondják. Kevesen vannak Szolnokon olyanok, akik nem ismerik, nem találkoztak még Lidi nénivel, Ráczpali Bélónéval, azaz, és ő szótagolja: — Bag-lii Lídia a lánynevem. Bag-hi, h-val írjuk. A tüdőkórháztól a Várko- nyi téren át, a Kassai út környékének tisztaságáról gondoskodik, hatalmas sep- rűjével és lapátjával. Szereti, ha tiszta a város, de mérges, mert: — Rettenetes, amit emberek hajnalban az utcákon csinálnak. Konyákig turkálnak a kukákban, szétszórják a szemetet, én meg dolgozhatok utánuk. Meg kellene büntetni az ilyeneket. Tetszik tudni miért csinálják? Mert félnek a munkától. Csak akkor dolgoznak egy két hónapot, ha ég alattuk a föld. A lakók is hibásak: miért raknak a kukákba régi cipőt, rongyot. Ezek kiszedik, eladják a MÉH-nek és annyi pénzt kapnak, hogy van belőle kenyérnekvaló- juk. Másképpen kellene gondoskodni az ilyen elhasznált ruhaneműk összeszedéséröl. Az ilyenek meg menjenek dolgozni. Figyelem ahogyan szapo- rázza a szót. Ezernyi ránca hol mosolyra, hol meg szigorúra mozdul az arcán. Szénfekete szeme csillog. A keze, bütykös, érdes, kérges, kidolgozott. Amikor reggel találkoztam vele az utcán és mondtam: beszélni szeretnék magával. szabódott: — ÍOV, ilyen munkaruhában ne tessék kívánni. Munka után hazamegyek, átöl- tözök, azután megkeresem. Most itt ül velem szemben sötétkék kosztümben, barnamintás selyemkendőjét igazgatja. Látszik a mozdulatain, érződik szavain: megelégedett ember ő még akkor is, ha utcaseprő. Holott akkor, hét évvel ezelőtt, amikor először vette kezébe a vesszőnyalábot, hogy tisztára seperje a Várkonyi teret — nem mert az emberekre nézni. Szégyelte magát. Tudta ő akkor is, hogy a becsületesen végzett munka — legyen az bárminő — nem szégyen, — dehát mégis! Utcaseprőnek lenni nem nagv hivatal. Hja, a pénz nagy úr! — Nem nagy hivatal, de fontos hivatal! — szólok közbe. — Ha nem lennének utcaseprők, milyen piszkos lenne ez a város. — Pedig így is elég rendetlen — mondja. És látom: jólesik néki hallani, hogy mi, járókelők érékeljük a munkáját. Hogyan lett Baghi Lídia utcaseprő? — hosszú sora van annak. Nem akármilyen családból származik ő: az apja „híres cigány volt”, Rúcz Sándor prímás. Legtöbbször külföldön húzta a nótát a mulató vendégnek. Csak az a baj, hogy korán meghalt — még 1924-ben. Felesége — nyolc gyerek anyja — tollat vett, eladott. Amikor meghalt az apa, akkor adták • el szép Liget utcai családi házukat és kiköltöztek a cigányvárosba. — Anya, apa úgy nevelt minket; csak munkából szabad élni. nem a lopásból. En három osztályt jártam, többre nem futotta a pénz. Kőművesek mellé mentem dolgozni. Ha én tanulhattam volna, megfordítottam volna azt a világot... — legyint egyet — dehát így sikerült! Azért a szépet mindig szerettem... Azért járt moziba is: filléres helyről nézte, ámulta hercegnők, milliomos kisasszonyok, varrólányok történeteit, akiknek csillogó bálteremben vallott örök szerelmet, hűséget, a mesebeli herceg. Olykor ő is hercegnőnek álmodta magát! De amikor világos lett a nézőtér, eltűnt az álom, és ő feleségül ment Ráczpali Bélához, aki egy kocsmában muzsikált, és megismerkedésük napján cukrászdába hívta. — Három tükröm van nekem, abban forgatom meg magamat. — Három tükör? — A három fiam. Mind dolgozik. Béla a Mezőker- nél alkaltni munkás, Lajos Tatán kereskedő, János a Tempónál dolgozik. Bennük van az én boldogságom, meg az unokáimban. Egyéb boldogsága kevéske. Hét évvel ezelőtt elvált az urától, nem tűrhette tovább a sok menyecskét. Keresett munkát, nem kapott. — Nehéz cigánynak lenni! Tetszik-e tudni, hányszor koptattam a lépcsőket munkáért? Nekem mindig azt mondták: nincs! Utánam jött egy szőke asszony. annak volt takarítói állás. Hiába mondtam én: nem esik számra a kérés, koldulni nem tudok, lopni meg nem megyek. Én csak dolgozni tudok. Nem hallgattak meg. Még most is siratom a szép fehér párnámat. Azt adtam el, hogy meglegyen a lakbér. Aztán fogtam magam és írtam Kádár elvtársnak! No, akkor lett munka — akkor lettem utcaseprő! Én csak azt mondom: az isten áldja meg Kádár elvtársat, amiért rám fordította a figyelmű. Mondtam is az igazgató elvtársnak, amikor megtudtam, hogy Szolnokra látogat: úgy felsöprőm én az utcát, hogy egy szalmaszálat se találnak rajta. Nem tudom akkor hánykor kelt, hogy tiszta legyen az utca. Hétköznapokon hajnali háromkor már csörög a vekker a Verseghy úti barakk-lakásban. Elkészíti a reggelit, megfőzi az ébresztő kávét — „élek, halok érte!” — és irány a munka: télen, nyáron, esőben, hóesésben. Fizetése 1580 forint. Most kapott nyereséget is, ,1455 forintot: „tv-t veszek, szép nagyot, olyant, amiíyén a fiaméknak van!” — Nem tudnék én ettől a vállalattól tovább menni olyan jók hozzám, — és mint nagy titkot, szinte súgja: — most kaptam ám kitüntetést. — Nocsak. — Szép ünnepség volt. Kaptam egy oklevelet, a tanácselnök adta át, személyesen, 1000 forintot, meg piros szegfűcsokrot. Milyen kár, hogy nem marad meg örökké az a virág. Búcsúzunk, öreg este van már!” Csak egy vágyam van énnékem — vallja. — Jó lenne egy nyugodalmas kis lakás valahol. Nem kéne nekem összkomfort. Jó lenne olyan egyszerű is, csak nyugvásom lehetne benne. Varga Viktória Az utóbbi években tovább szélesedtek, erősödtek Bulgária és hazánk: kulturális kapcsolatai, amelyek ma már átfogják az oktatás és a kultúra valamennyi területét. Különösen szembetűnően fejlődött az egymással közvetlen kapcsolatban álló intézmények — mint például a budapesti műszaki egyetem és a szófiai kémia-technológiai egyetem, a veszprémi vegyipari, valamint a burgaszi társegyetem, — az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a szófiai Kliment Ochridiszki Tudományegyetem, la szombathelyi és a burgaszi tanítóképző, a két állam pedagógiai tudományos intézeteinek, múzeumainak, országos jellegű könyvtárainak, tudományos akadémiáinak, — művészeti szövetségeinek, könyvkiadóinak együttműködése. A magyar és bolgár írószövetség már több éve kötött megállapodás alapján folytat közös tevékenységet. Az idén Sumenben szavalóverseny volt, amelyet magyar költők bolgárra fordított műveiből rendeztek, s a győztesek jutalomként kéthetes magyarországi társásutazáson vettek részt. Az írószövetségek elhatározták, hogy irodalmi vegyes bizottságot alakítanak. Immár rendszeressé váltak a nagy együttesek, színházi társulatok, zenekarok kölcsönös látogatásai. Hazánkban nagy sikerrel vendégszerepeit a szófiai operaház együttese, a bolgár főváros szatirikus színházának mű- vész-kollektívá j a. A bolgár közönség megismerkedhetett a József Attila Színház együttesével, az Állami Hangversenyzenekar a szófiai zenei heteken működött közre. Ellátogatott Bulgáriába a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese, s a vendégszereplést viszonozták a bolgár katonaművészek. Az utóbbi években létesített közvetlen kapcsolatot a bulgáriai társintézménnyel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, az Iparművészeti főiskola, a színház- és filmművészeti főiskola, valamint a Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola. A tervek szerint 1972-ben sor kerül az Állami Operaház balettegyüttesének vendégszereplésére a szófiai zenei heteken és a várnai balettfesztiválon. «Komfortzónában vagyunk” A tél első „rohama”, az időjárás ' hirtelen hidegre fordulása kedvezően, vagy kedvezőtlenül hat-e ki az influenzás megbetegedések alakulására? — kérdezte az MTI munkatársa a járványügyi szakértőktől. — Kétségtelen, hogy az egyenletesen hideg idő kedvezőbb mint a változékony, szeszélyes, lucs-pocsos időjárás, amikor a hirtelen hőmérsékletkülönbségek miatt könnyebben megfázhatunk. A ködös, nedves hideg tehát nem azért hátrányos, mintha különlegesen kedvezne az influenza vírusoknak. hanem mert köny- nyebben meghűlhetünk. Az sem mellékes szempont, hogy — különösen városokban — a ködös levegő fokozott mennyiségben tartalmaz füstöt, kénvegyületeket, stb. — ezért hatása főleg a szívbetegekre káros és általában gyengíti a szervezet ellenállását a fertőző csírákkal, így az influenza kórokozóival szemben is) a most érkezett hideg tehát aligha befolyásolja jelentékenyen a járvány lezajlását, az azonban bizonyos, hogy inkább nehezíti, mint könnyíti az A—2 dolgát. '(ürti András: látogató j a Kopasz-hegyen 1666-ban az ugyancsak ilasz Cassini fedezte fel, :ogy ennek a bolygónak ;arki sapkái vannak és két íülönlegesen fényes felületet is talált, amelyeket Nix Olympicának, illetve Ely- siumnak nevezett el. 1877-ben Giovanno Virgi- nio Schiaparelli sötét, vonalas képződményeket vett észre a Marson, amelyeket csatornáknak nevezett el és nem természetes képződményeknek vélt. Még napjainkban is osztja ezt a felfogást S. K. Runcorn angol tudós, szerinte a csatornák tíz- tizenkét kilométer hosszú mesterséges építmények. Ellentétes ezzel az ugyancsak angol dr. Wels álláspontja: egymáshoz láncszerűen kapcsolódó kráterekről van szó. A közelmúltban Saheki és Mayeda japán csillagászok megfigyelték, hogy a Marson időnként erős fénytünemények játszódnak le, amelyeket sötét felhők kialakulása követ. Ennek a jelenségnek valószínű oka. hogy e bolygó tektonikailag még aktív, kéreg alatti áramlások folynak, stb. (Más vélemény: ezek a felvillanások nem természete:, úton jönnek létre.) A Mars — az irodalomban. Se szeri, se száma azoknak az irodalmi alkotásoknak, amelyekben ez a bolygó szerepel. Az átlagos tudományos-fantasztikus művek sorából kiemelkedik Bradbury „Marsbéli krónika” című könyve. Mit tudunk meg ma a Marsról? Minden valószínűség szerint többet, mint az alatt a közel három és fél évszázad alatt, amióta a Fontana-féle „Mars-térkép” elkészült. A főnök végzett az olvasással. — Oké? — kérdi Komo- róczy. — Oké — bólint a főszerkesztő —, gyorsan átküldeni a nyomdába. Kilenc óra negyven perc. A nyomdában beemelik a hengert. Megindul a hatalmas rotációs gép. Az egyik végén beszívja az üres papírt. a másik végéből ömlik a szállítószalagra a Déli Újság rendkívüli kiadása, ök- lömnyi betűkből áll a főcím: „Mars-lakó a Földön!” Félbetört cipó a földö\ jóllakott kirándulók dobhatták oda, temérdek fürge hangya lepte el... Kora délutánra mór így fest, madártávlatból a Kopasz-hegy és környéke. Hiábavalónak bizonyult a felhívás az újságok rendkívüli kiadásaiban, hiábavalónak a rádió többszöri intelme. Valóságos népvándorlás indult meg M.-be. Elsősorban Budapestről áradt a tömeg autón, motorbiciklin. kerékpáron. No meg a közeli falvakból. a szomszédos mezővárosból szekéren, traktoron, tehergépkocsin, gyalog. Meggyűlt a rendfenntartó közegek dolga. Hiszen senki sem vallotta be, azért jött, mert kíváncsi a Mars-lakóra. A.-nak rokona lakik M.- ben, a drága nagymami. Beteg, reuma gyötri, őt látogatnák meg, ékes bizonyíték ez a zacskó narancs, neki hozták. D. egy térképpel hadonászik. Ó országjáró, az autós klub tagja, tessék, a mappán kereszttel meg van jelölve a gyülekező pont, a birtalani csorda-kút, azt pedig csak M.-en át lehet megközelíteni. a többiek már ott várják, külföldiek is vannak a kocsiban, micsoda nemzetközi blamázs, ha nem engedik át, be fog írni a lapokba..: E. , F.. G. és H. hivatalos kiszálláson van. Vasárnap?! — Igen, vasárnap, mert nagy horderejű vizsgálatokról van szó, ilyenkor nálunk nem számít, ünnepnap, vágj' hétköznap, a szolgálat az szolgálat. Ellenőrizniük kell az itteni ivóvíz káliumtartalmát, meg hogy rendben megtörtént-e a baromfiak kötelező oltása pestis ellen, helyet kel] keresniük egy áttelepülő vegyi üzemnek, ez nagyon sürgős a levegő szennyeződése miatt, oana- szok érkeztek, továbbá a helyi szövetkezeti italbolt vezetője ellen, vizezi a bort. stb. stb. Néhány keresztkérdés után ezeket a kíváncsiskodókat az ellenőrző pontokon udvariasan felkérték, hogy forduljanak vissza, ki szégyenkezve, ki műfelháborodással szállt be a kocsijába, hogy néhányszáz méterrel odébb jobb trükkel próbálkozzék a másik ellenőrző ponton. A leleményesebbek megtakarították maguknak ezt a macerálást, nem a műúton érkeztek, hanem a földek felől, gyalogosan, az autót beállították valahová az erdőbe, a fák közé. Volt. aki kapával a vállán, holmi ócska göncökbe öltözötten jött a földek felől, mintha idevalósi lenne, csak kiszaladt meglazítani a talajt a kukoricaszárak tövében, hátha eső lesz. Tucatszámra csempészték a helyszínre hozzátartozóikat, barátaikat és barátnőiket a Televízió, a Rádió, a Filmhíradó, a Posta műszaki emberei is. Kit szerelőnek kit sminkesnek, magnókezelőnek, világosítónak, a jóég tudja, még minek álcázva. És megjelentek természetesen a dokumentumosok is. Örök rejtély hogyan csinálják. de ezeket mindenhová be kell engedni, mert ezeknek mindig van pecsétes papírjuk, különleges engedélyük, fényképes igazolványuk. Annyi és olyan, amennyi és amilyen éppen kelL Azán meg a tényleges helybeli lakosok közül ezen a különleges világnapon teremtett lélek sem maradt otthon, még a karonülő csecsemőnek is az Árkos utca táján akadt halaszthatatlan elintéznivalója. A Szakácsréten valóságos búcsú alakult ki. A környékbeliek asztalokat. székeket cipeltek ki oda, friss vizet, gyümölcsöt, paprikát, paradicsomot, még főtt kolbászt is adtak a szegény, elpilledt vándoroknak — uzsora áron. M. község bábeli forgatagában egyetlen csendes, nyugodt hely volt csupán. Az a bizonyos háromszázhúsz négyszögöles parcella, fent, a hegy tetején. Ide nem hallatszott fel a zsivaj, a lárma, ide nem osonhatott be a leg- dörzsöltebb pesti jövevény, a legjobb terepismerettel rendelkező helybéli sem. Teljesen megváltozott a táj is. Gerendákból ácsolt figyelő- tornvok meredeztek a plató szélén. Terepszínű katonai sátrak, lokátorok, antennák köröskörül. Kissé beljebb pedig, szinte érintésnvire eevmástó1 némán posztol- tak a legbenső kordon tagjai, még egy egér sem surranhatott át köztük. (Folytatjuk)
