Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
1971. november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK A Jákó fi „orvosát” várom A törökszentmiklósi Bástya bútorüzletben július 7-én egy Jákó II. nevű kombinált szekrényt vásároltam, 5790 forintért. A bútort a jászjá- kóhalmai asztalosipari szövetkezet készítette I. osztályú áruként. Otthon nem tudtam beállítani a szekrényt, mert az ajtókat nem derékszögűre szabták. Az eltolható üvegek egyike hosz- szú. a másik rövid. Az ajtópántok sem a megfelelő helyre kerültek. Mivel 18 havi jótállást vállalt a szövetkezet, kértem a hibák kijavítását. Figyelembe sem vettek. Így kénytelen voltam ügyvédi felszólítást küldetni. Erre már választ kaptam, amelyben azt ígérték: a közeljövőben felkeresnek. Mit értenek közeljövő alatt, nem tudom. ugyanis október 12-e óta még nem jelentkeztek. A hatezer forintért úgy érzem, el is várhatom, hogy a vásárolt áru — a megjelölésnek megfelelő — I. osztályú legyen. De ha már hibás, legalább minél előbb kijavítanák. Kovács Imre Törökszentmiklós Honismereti vetélkedő Karcagon „Ki tud többet Karcagról?” címmel honismereti vetélkedőt rendeztünk október 26-án az ifjúsági klubban. Nemcsak fiatalok, hanem idősebb érdeklődők is eljöttek, így például Kapocsi Laci bácsi — többször szerepelt már a rádióban —, aki citerával kísérte a fiatalok vetélkedőről szóló dalát. Négy órán át tartott a küzdelem az első helyért. A fiatalok tudása a várt színvonalat felülmúlta. Három csoport versenyzett izgatottan. El lehet mondani, hogy kitünően felkészült, és szülővárosa múltját, jelenét részleteiben ismerő két csapat került a döntőbe. A verseny mindvégig minimális pontkülönbséggel folyt. Végül a második csapat kétpontos különbséggel került ki győztesen a küzdelemből. A versengő fiatalokkal gyarapodott a honismereti kör tagjainak száma. Disznős Imre Karcag Drága Tempó! Lehet, hogy nem pontos az idézetem, de valami olyasmi rémlik, mintha valahol olvastam volna a következő felírást: A TEMPÓ gyofs, olcsó és megbízható. Ez ellen apellálok. Iskolánknak vásároltunk Szolnokon egy láda ablaküveget 1320 forintért. Először úgy gondoltuk, hogy gépkocsit küldünk érte, így a szállítási díj körülbelül 200 forint lett volna. Gondnokunk takarékoskodni akart, ezért telefonon megkérdezte a szolnoki TEMPÓ-t, menyiért hoznák el Kengyelre az árut. A válasz: 18 forint óránként. El is vállalták a szállítást. Egyik este — már sötétedett — meghozták az üveget. A gépkocsivezető és két társa azon siránkoztak, hogy milyen nehéz a láda. Ezért nem is vitték be az épületbe, az udvaron tették le. Ezután jött a meglepetés. Megérkezett egy 308 forintos számla. Tizenegy órát számoltak el, 28 forintjával. Hogyan „jött ki” a 11 óra, azt nem tudom, de azt igen, hogy Kengyelről Szolnokra fél óra alatt be lehet érni gépkocsival. Ez még semmi. Körülbelül egy hét elteltével újabb szállítólevelet kaptunk, csekkel, hogy 8 napon belül fizessünk még 279 forint munkabért. Ezt sem értem. Ez a két kocsikísérő bére volna? Mellesleg négy emberről van szó a szállító- levélen, holott nálunk — a gépkocsivezetőt is beleszámítva — három járt Ügy vélem, a fenti reklámszövegen változtatni kellene, imigyen: A TEMPÓ lassú és drága! Muzamel Ferenc igazgató Kengyel MEGVIZSGÁLJ IK 1000—1500 fm járda évente „Nincs járdánk, kutunk” címmel közöltük október 20-án G. Balogh Józsefné karcagi olvasónk sorait, aki a Kisföldek 111. utca lakóinak nevében fordult a szerkesztőséghez. A napokban ugyancsak a Kisföldekről, az Április 4. utcából érkezett hasonló tartalmú levél, tizenegy aláírással. „Végső kétségbeesésünkben fordulunk Önökhöz, ugyanis panaszunkkal felkerestük már a városi tanácsot, valamint a tanácstagunkat is, de sajnos, intézkedés még nem történt. Több éve lakunk már az Április 4. úti új településen. A telekvásárláskor úgy tájékoztattak bennünket, hogy azok közművesítettek. Ennek ellenére még a mai napig sem készült el a járdánk, a vízvezetéket már nem is említjük. Ez azért is érthetetlen számunkra, mert a Mező Imre úton például már volt járda, még mielőtt a házak nagyrésze felépült, az idén már a vizet is bevezették... 1970-ben ígéretet kaptunk mi is a járda elkészítésére, de nem lett belőle semmi... Az árvízkárok miatt szükség van a járdaépítésre fordítandó összegre is — hangzott a tájékoztatás. Az idén újabb ígéret következett; augusztus 20-ra lesz járdánk... Igaz, a járda feltöltéséhez hozzákezd ek. így a friss töltés miatt nem bokáig, hanem lassan térdig járunk a sárban. Szinte megközelíthetetlen a bolt, a buszmegálló, az iskola... Ha azonban mégis keresztül vergődünk a sártengeren, azon csodálkozunk, hogy egyáltalán felengednék a buszra, beengednek bennünket a kórházba:. Már előre rettegünk, mi lesz velünk egy hosszan tartó esőzés után...” Az október 20-án megjelent levélre Bozsódi Zsigmond, a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya osztály- vezető főmérnöke válaszolt, de úgy hisszük, hogy az részben felelet az Április 4. úton lakóknak is. Bár tévednénk! Az igények alapján a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya a IV. ötéves terv idejére ütemezést készített. A Kisföldek III. utcában 1971-ben valósult volna meg a járdaépítés, míg a vízhálózatot 1974-re terveztek. A hálózatfejlesztés feltétele azonban a terület rendezettsége. A Kisföldek III. utca úgynevezett rendezetlen terület. Amíg a telekhatárok nem tisztázódnak, a járdaépítés sem valósítható meg. Az osztály megrendelte a műszaki munkálatokat, a telekhatárok rendezésére is intézkedést tett. Mindezek elkészülte után lehet csak tárgyalni a kivitelezővel a járdaépítésről. , Bozsódi Zsigmond osztályvezető főmérnök tájékoztatott bennünket arról is, hogy Karcagon ebben az öteves tervben 14100 fm új járda építése szükséges. A Kisföldek. 111. utcában 1400 fm létesítése jogos igény. A tanácsnak ezzel szemben évente csupán 1000—1500 fm járda építéséhez elegendő összeg áll rendelkezésére. Ezek szerint a kívánalmakat — annak ellenére, hogy azokat jogosnak tartják — nem tudják a kért időben teljesíteni. A telefon marad, de..i Október 13-án közültük e rovatunkban munkatársunk írását „Perpatvar egy telefon körül” címmel. A cikk egy panaszoslevél alapján született, amelyben olvasónk szóvátette, hogy a Molnár János házában elhelyezett segélykérő telefonállomáshoz nem minden esetben jutnak hozzá az emberek. A községi tanács vb szak- igazgatási szerve elkészíttet és felszereltet egy, a telefon- készülék elhelyezésére alkalmas zárható fülkét, amely majd Molnárék verandáján lesz — tájékoztatta szerkesztőségünket Szentesi Áron, a szelevényi Községi Tanács elnöke. A fülke belülről is, kívülről is megközelíthető. Két kulcsot készíttetnek hozzá; az egyik Molnáréknál, a másik a szomszédban lakó Nagy Sán- doréknál lesz, akiknek segítségével szükség esetén akkor is lehet telefonálni, ha Molnárék nem tartózkodnak otthon. A halesziak telefon-gondja véglegesen ezzel sem oldódik meg. A telefon éjszakára történő bekapcsolására ugyanis egyelőre nincs mód. A Haleszban lakók 16 óra után az egy-két kilométerre lévő, cserkeszőllői Korhányi iskolából telefonálhatnak orvosért vagy mentőért. Közveszély a szolnoki vasúti Zagy va-hídon Janszky László, a szolnoki Vöröscsillag út 76, földszint 1-ből közveszélyre hívta fel az SZMT munkavédelmi bizottságának figyelmét — segélykérő levelében. A címzett képviselője a minap „szemrevételezte” a színhelyet, amelyet mi is megnéztünk. Nem túlzás, ha azt mondjuk : naponta százával jámak- kelnek a vasúti hídon az emberek. Káló Ferenc munka- védelmi felügyelő az említett félórás „szemrevételezéskor” legalább másfél tucatnyi átmenő kerékpárost és* gyalogost látott a vasúti Zagyva-hídon. amelyen ugyanez idő alatt 8—10 vonat is átrobogott. Idén augusztusban egy haláleset, azelőtt tömegtragédia is történt rajta: három vízügyi dolgozó kerékpárral haladt át, s mindannyiukat elütöttte a vonat. Ketten meghaltak, egyikük túlélte a katasztrófát. Sajnálatos módon azóta sem történt semmi a veszély elhárítására, megelőzésére. Ha még azt is hozzáfűzzük, hogy kiskorú gyermekek játszó-szórakozóhelye is a híd, sőt a rajta áthaladó sínek illesztési térköze is (!) — mindezek után végképp nem értjük: miért nem történt annyi idő óta hathatós intézkedés. Döbbenetes, mi minden veszélyforrás leselkedik ott a gyerekek százaira, akik védelmében szót emel a levélíró Jánszky Jászló. De — mint példáink mutatják — nemcsak rájuk, hanem a felnőttekre is közveszélyes járó-kelőhely Szolnokon, a vasúti Zagyva-híd, és környékén a gáttöltés. Vajon miért közömbösek eziránt mindazok, akiknek alapvető kötelességük a közveszély elhárítása?! Ami a vasutat illeti: tavaly a MÁV Budapesti Igazgatósága elrendelte még azoknak a tiltó tábláknak a leszedését is, amelyeket korábban helyeztek el a pályaszakaszon való átkelés veszélyének, tilalmának jelzésére. Most a szabálysértésekről szóló kormányrendeletre utalva közli a budapesti igazgatóság utasítása: „1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki... nyílt vasúti pályán az átjárásra ki nem jelölt helyen a pályatestre lép”. Kétlem, hogy a tiltó táblák beszedésével ez jogosabb lenne, mint ha — esetleg — fölírták volna azokra, hogy a tilalom megszegői 1000 forint bírsággal sújthatok. Az az igazság, hogy e közveszély elhárítására a városi tanácsnak, és — bírságolással — az illetékes rendőrhatóságnak is intézkednie kelL Megoldást kell teremteni, hogy biztonságosan átmehessenek a híd melletti új lakótelepiek a Zagyván. Egy gyalogos híd megépítése aligha vitatható igény. Magyar István Kéményseprés — két havonként • Golyhá Júnosné fegyver- neki olvasónk azt panaszolta levelében, hogy a kéményseprő csak kéthavon- ként tisztítja kéményüket. Sorait ..Mikor kell kéményt seperni ?” címmel közöltük október 13-án. A választ máris megadhatjuk a kéményseprő vállalat törökszentmiklósi körzetvezetője, Vass László tájékoztatása alapján: A 19/1970. (IX. 5.) ÉVM számú rendelet előírja, hogy 1970. október 1-től a háztartási kéményeket kéthavon- ként kell tisztítani. A kéményseprési díjat egyébként nem egy hónapra, hanem epv évre állapította meg a rendelet. Olvasónk kéményét is a vonatkozó rendeleteknek megfelelően, kéthavon- ként (január 13-án. március 17-én, május 19-én, július 22-én, szeptember 29- én) seperte a kéményseprő. OGI TANÁCSADÓ ______________ _____________-á m cdon adóznak a bortermelők A tanácsom fokozott önállóságának jegyében — a vonatkozó kormány, és pénzügyminiszteri rendelet alapján — 1971. január 1-től a községekben és városokban intézik a lakosság borforgalmi adóval kapcsolatos ügyeit is. Természetesen a befizetés szintén a helyi tanácsok javára történik. A hatáskör növelése ezáltal is a lakosság számára nyújt könnyítést. A változás könnyebbséget hoz A borforgalmi adót a többi adóval együtt, a termő, hely szerint illetékes tanács adóívén állapítja meg, illetve szedi be. A jövő évtől átalányozási rendszert vezetnek be, azáltal a lakosság mentesül az évenkénti bejelentési kötelezettségtől. Azok az adózók ugyanis, akiknek 5 évi átlagtermése színborban számítva termőhelyenként az 500 litert nem haladja meg, átalányban fizetik majd borforgalmi adójukat. Csak akkor lesz szükség ismételt bejelentésre, ha a termőterület vagy a termés lényegesen változik. Ugyancsak jelentős könnyítést nyújt, hogy a bor szállításához. áttárolásához külön engedély nem kell. Mindez igazolja azt a központi törekvést, hogy az ügyekben ott döntsenek, ahol azok jelentkeznek. Korábban ugyanis általában a járási székhelyen lévő vám- és pénzügyőrséghez kellett beutazni az ezze 1 kapcsolatos ügyekben. A korábbi jogszabály szerint borforgalmi adót a megtermelt és el. fogyasztott mennyiség után, most pedig a termelt meny- nyiség után kell fizetni. Ettől bizonyos értelemben eltér az idei adózás, amelyre ténylegesen az átmenet a jellemző: egyrészt az ez évi borforgalmi adót a vám- és pénzügyőrségnél nyilvántartott 1970. december 31-i borkészlet alapján határozták meg, másrészt 5 évi átlag alapján — az idei termést is figyelembe véve — történik az 1972. évi átalányok megállapítása. A pénzügyőrségtől kapott megyei adatok szerint több mint 25 ezer adózóról van szó, és ez hozzávetőleg eny- nyi családot is jelent. Számításaink szerint az adózók több mint kétharmada 1972- től az átalányozottak csoportjába kerül. és csak mintegy 30 százalékuknak állapítják meg évenkénti bejelentés és készletfelmérés alapján a borforgalmi adót, mivel termésük meghaladja az 500 litert. Nyolc napon belül bejelenteni A termelőknefk a szüret után 8 napon belül a helyi tanácsnál beszerezhető formanyomtatványon be kell jelenteniük termésük alakulását a termő- és a tárolóhely szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szervnél. Az eddigi adatok szerint a bortermelők több mint 80 százaléka eleget tett e kötelezettségnek. A tanácsok szakigazgatási szervei rendszeresen felhívták az érdekeltek figyelmét hírközlő eszközeikkel a szüret bejelentésével kapcsolatos tennivalókra. Ha a termelők a szüretet követő 8 nap alatt nem tesznek eleget a bejelentési kötelezettségnek, szabálysértést követnek el. A közelmúltban megkezdődött — a bejelentések után — a borkészletek helyszín) ellenőrzése. A vám- és pénzügyőrség rendelkezésre bocsátotta azokat a mérőeszközöket, amelyekkel az ellenőrzés szakszerűen biztosítható. Városi tanácsoknál a pénzügyi osztály, községi tanácsoknál az egységes szakigazgatási szerv dolgozói, mint az első fokú adóügyi hatóság képviselői, folyamatosan végzik a borkészletek ellenőrzését, más szervek segítségével is. A helyszín) borellenőrzéseknél mindig jegyzőkönyv készül. Tartalmazza egyrészt a bejelentés adatait, másrészt az ó- és újborkészletről a helyszíni felmérés megállapításait. Az adózónak a jegyzőkönyvet alá kell írnia, sőt lehetősége van rá, hogy az eltérésekről a jegyzőkönyvben írásban nyilatkozzék. Ha az ellenőrzés többet talál, mint amennyit bejelentettek, az eltitkolt bormennyiség után a borforgalmi adót soronkívül ki. vetik és egyidejűleg nagyobb összegű szabálysértési bírságot szabnak ki. Olyan esetben, ha az óbort az újjal vegyítik, az egész meny- nyiséget 1971. évi termésnek kell minősíteni. Az új szabályozással a borforgalmi adó mértéke nem változott, és a korábbi kedvezmények feltételei is érvényben maradtak. Mégis előfordulhat, hogy az új jogszabály és a hatásköri átrendeződés néhány problémát is felvet, egyes adózók szempontjából. Javasolom, hogy ilyen esetekben keressék fel a városi és községi tanácsom illetékes dolgozóit, akik megfelelő felvilágosítást nyújtanak kérdéseikkel kapcsolatban. Révész Ferenc megyei tanács vb pénzügyi osztályvezető SZOLNOK MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÁLLALAT (AGROKER) alkalmaz: gépírni tudó áruforgalmi diszponenst, K—61-es darura, vizsgázott darukezelőt és kötözőt, MARABU IV-es kazánhoz kazánfűtőt, takarítónőt, állandó és idényjellegű munkára férfi és női seg éd m u n kásokat, alkatrész raktárunkba raktárvezetőt. Jelentkezés a vállalat Tószegi úti telepén. r