Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

1971. november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK A Jákó fi „orvosát” várom A törökszentmiklósi Bás­tya bútorüzletben július 7-én egy Jákó II. nevű kombinált szekrényt vásároltam, 5790 forintért. A bútort a jászjá- kóhalmai asztalosipari szö­vetkezet készítette I. osztá­lyú áruként. Otthon nem tudtam beállítani a szek­rényt, mert az ajtókat nem derékszögűre szabták. Az el­tolható üvegek egyike hosz- szú. a másik rövid. Az ajtó­pántok sem a megfelelő helyre kerültek. Mivel 18 havi jótállást vállalt a szövetkezet, kér­tem a hibák kijavítását. Fi­gyelembe sem vettek. Így kénytelen voltam ügyvédi felszólítást küldetni. Erre már választ kaptam, amely­ben azt ígérték: a közeljövő­ben felkeresnek. Mit érte­nek közeljövő alatt, nem tu­dom. ugyanis október 12-e óta még nem jelentkeztek. A hatezer forintért úgy ér­zem, el is várhatom, hogy a vásárolt áru — a megjelö­lésnek megfelelő — I. osz­tályú legyen. De ha már hibás, legalább minél előbb kijavítanák. Kovács Imre Törökszentmiklós Honismereti vetélkedő Karcagon „Ki tud többet Karcagról?” címmel honismereti ve­télkedőt rendeztünk október 26-án az ifjúsági klubban. Nemcsak fiatalok, hanem idősebb érdeklődők is eljöttek, így például Kapocsi Laci bácsi — többször szerepelt már a rádióban —, aki citerával kísérte a fiatalok vetélkedő­ről szóló dalát. Négy órán át tartott a küzdelem az első helyért. A fiatalok tudása a várt színvonalat felülmúlta. Három cso­port versenyzett izgatottan. El lehet mondani, hogy kitü­nően felkészült, és szülővárosa múltját, jelenét részletei­ben ismerő két csapat került a döntőbe. A verseny mind­végig minimális pontkülönbséggel folyt. Végül a második csapat kétpontos különbséggel került ki győztesen a küz­delemből. A versengő fiatalokkal gyarapodott a honismereti kör tagjainak száma. Disznős Imre Karcag Drága Tempó! Lehet, hogy nem pontos az idézetem, de valami olyasmi rémlik, mintha va­lahol olvastam volna a kö­vetkező felírást: A TEMPÓ gyofs, olcsó és megbízható. Ez ellen apellálok. Iskolánk­nak vásároltunk Szolnokon egy láda ablaküveget 1320 forintért. Először úgy gon­doltuk, hogy gépkocsit kül­dünk érte, így a szállítási díj körülbelül 200 forint lett volna. Gondnokunk takaré­koskodni akart, ezért telefo­non megkérdezte a szolnoki TEMPÓ-t, menyiért hoznák el Kengyelre az árut. A válasz: 18 forint óránként. El is vállalták a szállítást. Egyik este — már sötéte­dett — meghozták az üveget. A gépkocsivezető és két tár­sa azon siránkoztak, hogy milyen nehéz a láda. Ezért nem is vitték be az épület­be, az udvaron tették le. Ezután jött a meglepetés. Megérkezett egy 308 forintos számla. Tizenegy órát szá­moltak el, 28 forintjával. Hogyan „jött ki” a 11 óra, azt nem tudom, de azt igen, hogy Kengyelről Szolnokra fél óra alatt be lehet érni gépkocsival. Ez még semmi. Körülbelül egy hét eltelté­vel újabb szállítólevelet kaptunk, csekkel, hogy 8 na­pon belül fizessünk még 279 forint munkabért. Ezt sem értem. Ez a két kocsikísérő bére volna? Mellesleg négy emberről van szó a szállító- levélen, holott nálunk — a gépkocsivezetőt is bele­számítva — három járt Ügy vélem, a fenti rek­lámszövegen változtatni kel­lene, imigyen: A TEMPÓ lassú és drága! Muzamel Ferenc igazgató Kengyel MEGVIZSGÁLJ IK 1000—1500 fm járda évente „Nincs járdánk, kutunk” címmel közöltük október 20-án G. Balogh Józsefné karcagi olvasónk sorait, aki a Kisföldek 111. utca lakóinak nevében fordult a szerkesz­tőséghez. A napokban ugyancsak a Kisföldekről, az Áp­rilis 4. utcából érkezett hasonló tartalmú levél, tizenegy aláírással. „Végső kétségbeesésünkben fordulunk Önökhöz, ugyan­is panaszunkkal felkerestük már a városi tanácsot, vala­mint a tanácstagunkat is, de sajnos, intézkedés még nem történt. Több éve lakunk már az Április 4. úti új településen. A telekvásárláskor úgy tájékoztattak bennünket, hogy azok közművesítettek. Ennek ellenére még a mai napig sem készült el a járdánk, a vízvezetéket már nem is em­lítjük. Ez azért is érthetetlen számunkra, mert a Mező Imre úton például már volt járda, még mielőtt a házak nagyrésze felépült, az idén már a vizet is bevezették... 1970-ben ígéretet kaptunk mi is a járda elkészítésére, de nem lett belőle semmi... Az árvízkárok miatt szükség van a járdaépítésre fordítandó összegre is — hangzott a tájé­koztatás. Az idén újabb ígéret következett; augusztus 20-ra lesz járdánk... Igaz, a járda feltöltéséhez hozzákezd ek. így a friss töltés miatt nem bokáig, hanem lassan térdig járunk a sárban. Szinte megközelíthetetlen a bolt, a buszmeg­álló, az iskola... Ha azonban mégis keresztül vergődünk a sártengeren, azon csodálkozunk, hogy egyáltalán felenged­nék a buszra, beengednek bennünket a kórházba:. Már előre rettegünk, mi lesz velünk egy hosszan tartó esőzés után...” Az október 20-án megjelent levélre Bozsódi Zsigmond, a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya osztály- vezető főmérnöke válaszolt, de úgy hisszük, hogy az rész­ben felelet az Április 4. úton lakóknak is. Bár tévednénk! Az igények alapján a városi tanács vb építési és köz­lekedési osztálya a IV. ötéves terv idejére ütemezést ké­szített. A Kisföldek III. utcában 1971-ben valósult volna meg a járdaépítés, míg a vízhálózatot 1974-re terveztek. A hálózatfejlesztés feltétele azonban a terület rendezettsége. A Kisföldek III. utca úgynevezett rendezetlen terület. Amíg a telekhatárok nem tisztázódnak, a járdaépítés sem valósítható meg. Az osztály megrendelte a műszaki mun­kálatokat, a telekhatárok rendezésére is intézkedést tett. Mindezek elkészülte után lehet csak tárgyalni a kivitelező­vel a járdaépítésről. , Bozsódi Zsigmond osztályvezető főmérnök tájékozta­tott bennünket arról is, hogy Karcagon ebben az öteves tervben 14100 fm új járda építése szükséges. A Kisföldek. 111. utcában 1400 fm létesítése jogos igény. A tanácsnak ezzel szemben évente csupán 1000—1500 fm járda építésé­hez elegendő összeg áll rendelkezésére. Ezek szerint a kí­vánalmakat — annak ellenére, hogy azokat jogosnak tart­ják — nem tudják a kért időben teljesíteni. A telefon marad, de..i Október 13-án közültük e rovatunkban munkatársunk írását „Perpatvar egy tele­fon körül” címmel. A cikk egy panaszoslevél alapján született, amelyben olvasónk szóvátette, hogy a Molnár János házában elhelyezett segélykérő telefonállomáshoz nem minden esetben jutnak hozzá az emberek. A községi tanács vb szak- igazgatási szerve elkészíttet és felszereltet egy, a telefon- készülék elhelyezésére alkal­mas zárható fülkét, amely majd Molnárék verandáján lesz — tájékoztatta szer­kesztőségünket Szentesi Áron, a szelevényi Községi Tanács elnöke. A fülke be­lülről is, kívülről is meg­közelíthető. Két kulcsot ké­szíttetnek hozzá; az egyik Molnáréknál, a másik a szomszédban lakó Nagy Sán- doréknál lesz, akiknek se­gítségével szükség esetén ak­kor is lehet telefonálni, ha Molnárék nem tartózkodnak otthon. A halesziak telefon-gond­ja véglegesen ezzel sem ol­dódik meg. A telefon éjsza­kára történő bekapcsolására ugyanis egyelőre nincs mód. A Haleszban lakók 16 óra után az egy-két kilométerre lévő, cserkeszőllői Korhányi iskolából telefonálhatnak or­vosért vagy mentőért. Közveszély a szolnoki vasúti Zagy va-hídon Janszky László, a szolnoki Vöröscsillag út 76, földszint 1-ből közveszélyre hívta fel az SZMT munkavédelmi bi­zottságának figyelmét — se­gélykérő levelében. A címzett képviselője a minap „szem­revételezte” a színhelyet, amelyet mi is megnéztünk. Nem túlzás, ha azt mond­juk : naponta százával jámak- kelnek a vasúti hídon az em­berek. Káló Ferenc munka- védelmi felügyelő az emlí­tett félórás „szemrevétele­zéskor” legalább másfél tu­catnyi átmenő kerékpárost és* gyalogost látott a vasúti Zagyva-hídon. amelyen ugyanez idő alatt 8—10 vo­nat is átrobogott. Idén au­gusztusban egy haláleset, az­előtt tömegtragédia is történt rajta: három vízügyi dolgo­zó kerékpárral haladt át, s mindannyiukat elütöttte a vonat. Ketten meghaltak, egyikük túlélte a katasztró­fát. Sajnálatos módon azóta sem történt semmi a veszély elhárítására, megelőzésére. Ha még azt is hozzáfűzzük, hogy kiskorú gyermekek játszó-szórakozóhelye is a híd, sőt a rajta áthaladó sí­nek illesztési térköze is (!) — mindezek után végképp nem értjük: miért nem történt annyi idő óta hathatós intéz­kedés. Döbbenetes, mi minden veszélyforrás leselkedik ott a gyerekek százaira, akik vé­delmében szót emel a levél­író Jánszky Jászló. De — mint példáink mutatják — nemcsak rájuk, hanem a fel­nőttekre is közveszélyes já­ró-kelőhely Szolnokon, a va­súti Zagyva-híd, és környé­kén a gáttöltés. Vajon miért közömbösek eziránt mindazok, akiknek alapvető kötelességük a köz­veszély elhárítása?! Ami a vasutat illeti: tavaly a MÁV Budapesti Igazgatósága el­rendelte még azoknak a til­tó tábláknak a leszedését is, amelyeket korábban helyez­tek el a pályaszakaszon va­ló átkelés veszélyének, tilal­mának jelzésére. Most a szabálysértésekről szóló kormányrendeletre utalva közli a budapesti igaz­gatóság utasítása: „1000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki... nyílt vasúti pályán az átjárásra ki nem jelölt helyen a pályatestre lép”. Kétlem, hogy a tiltó táblák beszedésével ez jogo­sabb lenne, mint ha — eset­leg — fölírták volna azokra, hogy a tilalom megszegői 1000 forint bírsággal sújtha­tok. Az az igazság, hogy e köz­veszély elhárítására a városi tanácsnak, és — bírságolással — az illetékes rendőrható­ságnak is intézkednie kelL Megoldást kell teremteni, hogy biztonságosan átme­hessenek a híd melletti új lakótelepiek a Zagyván. Egy gyalogos híd megépítése alig­ha vitatható igény. Magyar István Kéményseprés — két havonként • Golyhá Júnosné fegyver- neki olvasónk azt panaszol­ta levelében, hogy a ké­ményseprő csak kéthavon- ként tisztítja kéményüket. Sorait ..Mikor kell kéményt seperni ?” címmel közöltük október 13-án. A választ máris megad­hatjuk a kéményseprő vál­lalat törökszentmiklósi kör­zetvezetője, Vass László tá­jékoztatása alapján: A 19/1970. (IX. 5.) ÉVM számú rendelet előírja, hogy 1970. október 1-től a háztar­tási kéményeket kéthavon- ként kell tisztítani. A ké­ményseprési díjat egyébként nem egy hónapra, hanem epv évre állapította meg a rendelet. Olvasónk kéményét is a vonatkozó rendeletek­nek megfelelően, kéthavon- ként (január 13-án. márci­us 17-én, május 19-én, jú­lius 22-én, szeptember 29- én) seperte a kéményseprő. OGI TANÁCSADÓ ______________ _____________-á m cdon adóznak a bortermelők A tanácsom fokozott önál­lóságának jegyében — a vo­natkozó kormány, és pénz­ügyminiszteri rendelet alap­ján — 1971. január 1-től a községekben és városokban intézik a lakosság borfor­galmi adóval kapcsolatos ügyeit is. Természetesen a befizetés szintén a helyi ta­nácsok javára történik. A hatáskör növelése ezáltal is a lakosság számára nyújt könnyítést. A változás könnyebbséget hoz A borforgalmi adót a töb­bi adóval együtt, a termő, hely szerint illetékes tanács adóívén állapítja meg, illet­ve szedi be. A jövő évtől átalányozási rendszert vezet­nek be, azáltal a lakosság mentesül az évenkénti beje­lentési kötelezettségtől. Azok az adózók ugyanis, akiknek 5 évi átlagtermése színbor­ban számítva termőhelyen­ként az 500 litert nem ha­ladja meg, átalányban fize­tik majd borforgalmi adó­jukat. Csak akkor lesz szük­ség ismételt bejelentésre, ha a termőterület vagy a ter­més lényegesen változik. Ugyancsak jelentős könnyí­tést nyújt, hogy a bor szál­lításához. áttárolásához kü­lön engedély nem kell. Mindez igazolja azt a központi törekvést, hogy az ügyekben ott döntsenek, ahol azok jelentkeznek. Ko­rábban ugyanis általában a járási székhelyen lévő vám- és pénzügyőrséghez kellett beutazni az ezze 1 kapcsola­tos ügyekben. A korábbi jogszabály szerint borforgal­mi adót a megtermelt és el. fogyasztott mennyiség után, most pedig a termelt meny- nyiség után kell fizetni. Ettől bizonyos értelemben eltér az idei adózás, amely­re ténylegesen az átmenet a jellemző: egyrészt az ez évi borforgalmi adót a vám- és pénzügyőrségnél nyilván­tartott 1970. december 31-i borkészlet alapján határoz­ták meg, másrészt 5 évi átlag alapján — az idei ter­mést is figyelembe véve — történik az 1972. évi átalá­nyok megállapítása. A pénzügyőrségtől kapott megyei adatok szerint több mint 25 ezer adózóról van szó, és ez hozzávetőleg eny- nyi családot is jelent. Szá­mításaink szerint az adózók több mint kétharmada 1972- től az átalányozottak cso­portjába kerül. és csak mintegy 30 százalékuknak állapítják meg évenkénti be­jelentés és készletfelmérés alapján a borforgalmi adót, mivel termésük meghaladja az 500 litert. Nyolc napon belül bejelenteni A termelőknefk a szüret után 8 napon belül a helyi tanácsnál beszerezhető for­manyomtatványon be kell jelenteniük termésük alaku­lását a termő- és a tároló­hely szerint illetékes taná­csi szakigazgatási szervnél. Az eddigi adatok szerint a bortermelők több mint 80 százaléka eleget tett e kö­telezettségnek. A tanácsok szakigazgatási szervei rend­szeresen felhívták az érde­keltek figyelmét hírközlő eszközeikkel a szüret beje­lentésével kapcsolatos tenni­valókra. Ha a termelők a szüretet követő 8 nap alatt nem tesznek eleget a beje­lentési kötelezettségnek, sza­bálysértést követnek el. A közelmúltban megkez­dődött — a bejelentések után — a borkészletek hely­szín) ellenőrzése. A vám- és pénzügyőrség rendelkezésre bocsátotta azokat a mérő­eszközöket, amelyekkel az ellenőrzés szakszerűen biz­tosítható. Városi tanácsok­nál a pénzügyi osztály, köz­ségi tanácsoknál az egysé­ges szakigazgatási szerv dol­gozói, mint az első fokú adóügyi hatóság képviselői, folyamatosan végzik a bor­készletek ellenőrzését, más szervek segítségével is. A helyszín) borellenőrzéseknél mindig jegyzőkönyv készül. Tartalmazza egyrészt a be­jelentés adatait, másrészt az ó- és újborkészletről a helyszíni felmérés megálla­pításait. Az adózónak a jegy­zőkönyvet alá kell írnia, sőt lehetősége van rá, hogy az eltérésekről a jegyzőkönyv­ben írásban nyilatkozzék. Ha az ellenőrzés többet talál, mint amennyit beje­lentettek, az eltitkolt bor­mennyiség után a borfor­galmi adót soronkívül ki. vetik és egyidejűleg na­gyobb összegű szabálysértési bírságot szabnak ki. Olyan esetben, ha az óbort az új­jal vegyítik, az egész meny- nyiséget 1971. évi termésnek kell minősíteni. Az új szabályozással a borforgalmi adó mértéke nem változott, és a korábbi kedvezmények feltételei is érvényben maradtak. Mégis előfordulhat, hogy az új jogszabály és a hatásköri átrendeződés néhány problé­mát is felvet, egyes adózók szempontjából. Javasolom, hogy ilyen esetekben keres­sék fel a városi és községi tanácsom illetékes dolgozóit, akik megfelelő felvilágosí­tást nyújtanak kérdéseikkel kapcsolatban. Révész Ferenc megyei tanács vb pénzügyi osztályvezető SZOLNOK MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÁLLALAT (AGROKER) alkalmaz: gépírni tudó áruforgalmi diszponenst, K—61-es darura, vizsgázott darukezelőt és kötözőt, MARABU IV-es kazánhoz kazánfűtőt, takarítónőt, állandó és idényjellegű munkára férfi és női seg éd m u n kásokat, alkatrész raktárunkba raktárvezetőt. Jelentkezés a vállalat Tószegi úti telepén. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom