Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-18 / 272. szám
1971. november 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1600 hold földön tegnap befejezték a mélyszántást a törökszentmiklósi Dózsa Termelőszövetkezetben. Németh Lajos traktoros az utolsó barázdákat szántotta szerdán. Művelődési akuvuütés Tegnap Jászberényben a járási pártbizottság és az MTVB jászberényi járási hivatalának rendezésében közművelődési aktívaülést tartottak. Az ülésen résztvettek a járás művelődési otthonainak és könyvtárainak vezetői, a községi pártbizottságok és az általános iskolák pártalapszervezeteinek titkárai, az iskolák igazgatói és az üzemek gazdasági vezetői. Szalóki László, az MTVB jászberényi járási hivatal művelődési osztályának vezetője vitaindító előadásában ismertette a járás közműve ődésének helyzetét és főbb feladatait. Beszélt arról, hogy bár a járás lakosságának összetételében még mindig vezetőszerepük van a mezőgazdaságban dolgozóknak, az ipartelepítésekkel évről évre nő az ipari munkások száma s ez differenciálja a közművelődési intézmények feladatait. Elmondta hogy az elmúlt évek során örvendetesen javultak a művelődési munka személyi és anyagi feltételei. A feladatok meghatározásánál hangsúlyozta, hogy az általános műveltség megszerzése me"lett még nagyobb fontossága lesz a szakmai műveltség fokozásának. Az előadás után élénk vita bontakozott ki, ahol a hozzászólók ismertették a munkaterületükön szerzett tapasztalatokat, a a résztvevők pedig megismerkedtek a járás területén — a közművelődéssel kapcsolatos eredményekkel, gondokkal. Jegyzetek egy tanácskozás Mennyit ér a társadalmi munka? Mennyit ér és mit ér az, aki végzi? A Hazafias Népfront megyei elnökségének tegnapi ülésén az egyik napirendi pont a tiszafüredi járás községfejlesztési és községpolitikai munkája, a társadalmi munka szervezésében elért eredménye volt. Társadalmi munka: ha! Ha elfogadjuk, hogy a községpolitika egyik része a községfejlesztés, akkor elfogadhatjuk azt is: a község- politikai, fejlesztési fórumok, falugyűlések, tanácstagi beszámolók, népfront rendezvények lehetnek azok a műhelyek, melyekben az egészséges lokálpatriotizmus kibontakozhat. Hol? Mit? Hogyan? A társadalmi munka egyfelől eredmény, járdában, betemetett, vagy kiásott árkokban realizálható valóság. Másfelől, a társadalmi munka forintokban kifejezett értéke egyfajta mutató a közösségi érzés, a szűkebb pátria szeretetéről. A tiszafüredi járási népfront elnökség beszámolója jónéhány általános kérdést érintő vitát váltott ki. A társadalmi munka „hőskora” a háború után a romeltakarításokkal kezdődött. Természetes hát, hogy hagyományai vannak. Egy évtizede nincs, hogy orvosok, mérnökök, művészek ültettek fákat, alakítgatták az új játszótereket. Jó volt-e az? Igen is, nem is. A sebész kezének nem használ a földmunka, más dolog: minden embernek használ, ha úgy érzi, hogy a többiekért és ezzel magáért is tesz valamit. Szó volt az előbb említett jelentésben arról, hogy a társadalmi munkák ott szer- vezhetőek, ahol valamilyen nagyobb kommunális beruházás folyik. Például a vízvezeték építésnél. Ugyanakkor, — s ezért kellett a vita, — megfogalmazódott: a társadalmi munka döntően nem kötődhet néhány „kampány” feladathoz. Es az is: a sebésznek, a művésznek nincs szüksége arra, hogy elnehezítse a kezét. A társadalmi munka formáit, mai életünkhöz alkalmazott formáit kell megtalálnunk. A közös célok ismerete Mit ér a társadalmi munka? Rengeteget. Tudnunk kell. hogy enélkül terveink jelentős része megvalósíthatatlan. 39 millió forint évenként? Forintban ennyi a megyében, de gondolatban, érzésben, hatásban lényegesen több ennél. A társadalmi munka nevel is. Ezért a tanácskozás résztvevői határozatban is leszögezték: a népfront szervezeteknek, mint a tanácsi feladatok segítőinek kötelessége a községek, városok lakosságával ismertetni nemcsak a távlati, hanem a közeli, éves terveket is. A közös célok ismerete a társadalmi munka szervezésének egyik nélkülözhetetlen feltétele. A tiszafüredi járás, amelynek a jelentését hallottuk, az elvégzett társadalmi munka mennyiségét mérve nem a legjobb járás. Most, a negyedik ötéves tervben egy lakosra 50 forint értékű társadalmi munkát terveznek. Más városokban, járásokban jobban állunk. A tiszafürediek is jobban fognak állni, ha elfogadják, gyakorlattá mentik a tegnapi értekezlet tapasztalatait. B. G. Országosan a Dora-íej Üzemavatás a cibakház! Vörös Csillag Tsz-ben Miért országosan első? Abban az értelemben az, hogy a szakosított szarvasmarha-telepen gondozott teheheket fejő géptől zárt csőrendszeren, majd hűtő- berendezéseken, pasztőröző- gépen áthaladva, jut a te.í a polipack csomagolóhoz, amely „kiszereli” literes és félliteres polietilén tasa- kokba. Ezáltal a fejestől számítva legkésőbb 12 órán belül, de jóval előbb is a fogyasztó asztalán lehet a Dora-tej. A cibakházi Vörös Csillag Tsz valósította meg az országban elsőként a tej ilyen feldolgozását, s tegnap avatta fel az e célra épült üzemét. Csaknem 600 tehén tejét zárt technológiai rendszerben — 75 Celsius fokon — kíméletes pasztörizálással (a „kíméletlen” 80—85 fokon történik) csírátlanítják, teszik fogyasztásra alkalmassá. Emberi kéz már hegesztett műanyagtasakban szedi le a génről, hogy szállításra készítse elő egy-egy nagyobb műanyagzsákba rakva. Nos, ez a tehénről a polietilén tasakig egységes, zárt rendszerben való tejfeldolgozás — hazánkban először — Cibakházán, a tsz Dora nevű üzemegységében valósult meg először, a tavaly elkészült szakosított szarvasmarha-telepen. Innen jut majd el Martfűre, Tiszaföldvárra és Kunszentmár- tonba is — a tervek szerint — hamarosan. A higiénikus szállítás céljára a tsz megfelelő gépkocsit vásárol — közölte Hovodzák István elnök az üzemava- tón. A TOT munkatársa követésre méltó példaként szólt a cibakházáról, amely különöskéon a szakosított tehénistállókkal — s elsősorban ilyen zárt technológiával épült telepekkel —■ rendelkező közös gazdaságok figyelmébe ajánlható. Örömmel hallottuk azt Is, hogy megyénk élen járt a tsz-tejüzemek létesítésében. Ez év végéig az országban tíz ilyen üzem termel majd, s közülük három lesz a mi megyénkben. December közepén ugyanis várhatóan avatják Tiírkevén a Búzakalász Tsz tejüzemét, amelyből majd Kisújszállás és Mezőtúr is kap magas zsír- tartalmú, polipack csomagolású tejet jövőre. M. L Üzem közben a polipack csomagológép Érkeznek a szovfet berendezések az algyői földgázfeldolgozó üzembe A jelenleginek ötszörösére nő a gáztermelés A szegedi szénhidrogén me dencében, Algyő határában újabb földgázfeldolgozó üzem épül szovjet—magyar kooperációban, mintegy 800 millió forintos beruházással. A magyar vállalatok — az út-vasútépítő-, valamint a nehézipari építő vállalat — még az alapozás megkezdésénél tartanak, a Szovjetunióból pedig máris szállítják az alapokra kerülő, lényegében szabadban működő berendezéseket, Egyebek között megérkeztek különféle szeparátorok, valamint az összeszerelésük után 58 méternyi magas, 45 tonna súlyú szénhidrogén leválasztó tornyok, s folyamatosan szállítják a többi gépi- és más felszerelést Is. Ezen kívül nagy tartálypark tartozik majd a teljes berendezéshez. A hat és félmilliárdos szegedi olajipari beruházás úgynevezett „E” programját jelentő gázüzem feladata nem kevesebb, mint papi négymillió köbméter szabadgáz feldolgozása. Ezek a szabadgázok kizárólag gáztermelésre kialakított kutakból, tehát nem „olajkísérőként” kerülnek a felszínre. Az említett nagymennyiségű földgázból leválasztják a gazolint, illetve ebből a propánt, butánt, Izobutánt, izopentánt és más származékokat, a fűtőberendezésekben fielhasz- nálható gázokat pedig az országos távvezeték^ rendszeri be bocsátják. Ez a gázfeldolgozó 1973-ban készül el. Akkorra teljes üzemmel működik majd a „nyersanyagot’’ vagyis a szabadgázokat ősz- szegyűjtő „gáztankállomá- sok” gerincvezetékek rend- szere is, amelyre külön mintegy 270 milliót ruháznak be. Két év múlva tehát a jelenleginek az ötszörösére emelkedik a jelenlegi szegedi gáztermelés: most ugyanis napi egymillió köbmétert ad az országnak a francia berendezéssel nemrég óta működő, s az olajkísérő-gá- zokat feldlogozó üzem. Kürti András: Látogató □ a Kopasz-hegyen 0 — Úristen, miket fecsegek itt össze?! — szakította félbe szónoklatát. — Mintha csak a külpolitikai rovatban dolgoznék! Hax úr?! Baráti jobb? Mire alapozom, hogy férfi? És hogyan nyújthatnék neki kezet a burkon át, amelyet a szikla sem tudott benyomni! Milyen alapon tartok én itt klott gatyában hivatalos fogadást? Azt fogja hinni, hogy hülye vagyok! Hot hülyék lakják az egész Földet! Általánosítja az én maflaságomat. Nem, nincs semmi baj, hiszen a másik gondolataiba!’ olvas, függetlenül attól, hogy ő miket mond. S lám már válaszol is: — Örülök, hogy jószán- dékkal van irántam. Bízom benne, hogy miként önnel, társaival is baráti viszonvb kerülök Ezt kell tennünk. Ezért is jöttem. Nem tudom viszont, hogy mit jelent az: férfi? És főleg, hogy ön miért szeretné átdugni a kezét a védő-öltözetemen ? Feltétlenül szükség van erre? — Ö. dehogy! — gondolja sietve Kopra. — Inkább azt tisztázzuk: miben állhatok szolgálatára? — Köszönöm a felajánlott támogatást, igénybe fogom venni. Egyébként már eddig is sok ismeretet raktároztam el az emberről, mostani találkozásunk eredményeként. Elnézését kérem azonban, egyelőre vissza kell mennem a gömbbe, huzamosabb ideig nem tehetem ki a védőöltözetemet ilyen nagy forróságnak és ekkora légnyomásnak. Itt, a harmadikon annyi ideig maradok, ameny- nyire energiakészletemből futja. Kérdéses, hogy a szervezetem miként tűri a klímát, nem adódik-e valami komplikáció. Pontos választ tehát nem adhatok. Búcsúznunk kell, a viszontlátásra. — Egy másodpercre még! Van-e kifogása az ellen, ha míg ön pihen, megérkezéséről értesítsem embertársaimat, s később velük együtt tiszteletemet tegyem? — Ellenkezőleg. Nagyon örülök. A széles körű i.me- retség, a sokoldalú tájékozódás — itteni munkám alap- feltétele. Energia megtakarítás szempontjából azonban kedvező lenne számomra, ha a többi emberrel is az ön révén tarthatnám a kapcsolatot. Én önt barátomnak érzem, megbízom önben. Vállalná ezt n feladatot? Tolmácsolna köztünk? — Boldogan. — Akkor, kérem, őrizze meg a tapadó-korongot. Amikor érintkezésbe kíván lépni velem, helyezze vissza a homlokára és jöjjön a gömbhöz. Most távozom. A labda felpattant, pár szökkenéssel a csúzda aljához ért és felgurult rajta. Kisvártatva a csúzda is behúzódott az űrhajó belsejébe. A gömb sugárzása fokozatosan csökkent, halványult, végül már csak a sziluettje derengett a tisztáson. Égő cirkuszi karika, ilyeneken ugrálnak ét az oroszlánok, tigrisek. Aztán a karika is kialudt. Kopra Tibor felemelkedett a földről, megrázta a fejét, mélyeket lélegzett. Aztán megfordult, átvágott a bokrokon. Lassú léptekkel, töprengve ballagott vissza a kamrához. A küszöb előtt megállt, hátranézett. A telek bal csücskéből, a bozótosból semmi fény nem szivárgott ki. És néma, csendes köröskörül a táj. Tétován a homlokához nyúlt. Ott volt a kis tapadó korong. Erre, mintegy varázsütésre. elszállt révetegsége. Ébren van, valóság az, ami történt Beugrott a sufniba, meg- gyúitotta a lámpát kapkodva öltözni kezdett. Be sem lakatolta az ajtót, már rohant is lefelé az Árkos utcán. Ilike, a kövérkés, harminchat éves, szőke, M.-i postáskisasszony édesdeden aludt az iroda mögötti szobácskábán, amikor erősen megverték az ablakát. Pongyolába bújt, felkat- tantotta a csiptetős lámpát ágya fejtámláján, az' ablakhoz lépett, kinyitotta. De hisz ez az a rokonszenves. jókedélyű pesti fiatalember a hegyről! Mi történhetett vele? Csapzott a haja. kockás ingén hatalmas izzadságfoltok, felhevjjűten fújtat. És tűz-láng lobog a szemében. De csak tátogat, nem tud megszólalni. Nem látszik részegnek, csak nagyon izgatottnak. — Mit óhajt kedves? — mosolygott hát bátorítón Kopra Tiborra. — Bo ... bocsánat — lihegte a fiatalember —, ne haragudjon, drága Ilike, tudom, nem illik ilyen későn rátörnöm magára ... — Ugyan. törjön csak bátran, nem vagyok én olyan ijedős. Ki vele, ml nyomja a szívét? — Telefonálni... telefonálni szeretnék... Minden- képo beszélnem kell Pesttel. A főszerkesztőmmel... Rettenetesen sürgős! És még egy barátomat is értesítenem kell, aki a tévében dolgozik. Meg egy ismerősömet a rádióból ... — Miért?! Mi történt? Égszakadás, földindulás? Vulkán tört ki a Kopasz-hegyen? Vagy ellenséges ejtőernyősök ereszkedtek le?... Nem volt maga túl sokat a napon? Hajadonfőit? Fáj a feje, ugye? Azért nyúl mindig a homlokához? Az újságíró türelmetlenül rázta meg a fejét. — Teljesen eszemnél vagyok. A fejem sem fáj. Kérem, drága Ilike, segítsen. Kárpótlásul maga lesz a második ember a Földön, aki értesül az időszámításunk előtti és utáni legnagyobb tudományos szenzációról. — Más szenzációra számítottam — mormogta kesernyés fintorral Ilike. Minthogy azonban M-ben évek óta semmi különösebb esemény nem 'átszódott le, a kíváncsiság azért csak a hatalmába kerítette. Megadóan legyintett: — Nem bánom, menjen a bajárathoz. magamra kapok valamit, aztán társaloghat akár az ENSZ-szel is, ha szerzünk vonalat. — Hm — vakarta meg a fejebúbiát Kopra —, ez tulajdonképpen nem is olyan rossz ötlet. Az ENSZ-et is biztosan érdekli a dolog. (Folytatjuk.)
