Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-14 / 269. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. november 14. Nő a brazil gazdaság függősége a külföldi tőkétől A külföldi, főként amerikai monopóliumok tovább bővítik befolyási szférájukat a brazil gazdaságban — állapítja meg a Journal of Commerce. Az elmúlt hónapokban Brazília számos ipari nagyvállalata teljes egészében, vagy részben külföldi társaságok ellenőrzése alá került. A General Telephone and Electronics amerikai társaság megvásárolta a San Pau- ló-i Empire, Industria National de Radio e Televisao vállalatot. Egy másik amerikai cég, a Reliance Electric megszerezte a villany- motorokat és más elektromos berendezéseket gyártó nagyüzem, a Transmotecnica részvényeinek többségét. A Henna Mining és a Betlehem Steel társaságok megvásárolták a brazil Unipar kőolajvegyipari társaság részvényeinek egy részét. A Farbwerke Hoechst nyugatnémet konszern megszerezte a műszálgyártással foglalkozó San Pauló-i nagy- vállalat részvényeinek többségét Ez a konszern már a brazíliai textil vegyi- és gyógyszeripari vállalatok egész sorát birtokolja. A brazil parlament egyik 1968. évi jelentése rámutatott, hogy a külföldi tőke már az ország külkereskedelmének 62 százalékát, a tengeri szállítások 82 százalékát, a gyógyszeripar 80 százalékát, a vegyipar mintegy 50 százalékát, a gépgyártás 59 százalékát az alumíniumtermelés 47 százalékát és a cementtermelés 90 százalékát ellenőrzi. A gépkocsiipar teljes egészében külföldi vállalatok kezében van. Jelenleg a „denacionalizá- lás” folyamata Brazíliában még intenzívebben folyik. Tovább fokozódik a brazil gazdaságnak a külföldi tőkétől való függősége. Elkészült az Adlizsáni Csaton? a Befejezték a Szovjetunióban a 110 kilométeres Adlizsáni Csatorna építését. Az új csatorna vize 140 ezer hektár ültetvény és mintegy 60 ezer hektár újonnan termőre fogott föld vízszükségleteit fedezi. A csatorna a Narin-fotvő- nál kezdődik. A Karadar- ját metszve az étetök érdekes megoldású folvóolatti buita*ón vezettek tovább a csatornát. A csetot-na mentén összesen 700 különféle hidroáerhnikai létesítmény épült. Húszmillió köbméter földet mozgattak meg Itt, és 320 ezer köbméter betont építették bt*. A Kosos Piac „szentjei” As angol parlament a vártnál nagyobb többséggel elfogadta Nagy-Britannia belépését a Közös Piacba. A részletkérdésekkel kapcsolatos" törvénymódosítások vitája még okozhat viharokat — de az aligha lehet kétséges, hogy a csatlakozás ezekután végtilis megvalósul. Nagy-Britannia lényegében megtette a „nagy ugrást” Európa felé. Természetesen nyomban felvetődik a kérdés, hogy ez milyen politikai és gazdasági következményekkel jár. Előre kell bocsátani, hogy a belépés politikai és gazdasági következménveit ténylegesen csak a távolabbi jövőben lehet majd felmérni. Ebben a pillanatban a szakértők’ és a világsajtó egyaránt a találgatásoknál tart. E találgatásoknak azonban reális alapjuk van az érdekelt hatalmak politikai törekvéseiben. A politikai következmények boncolgatása során az derül ki, hogy az összes résztvevőket más-más elgondolás vezette, önmagában mindegyik logikus —, de csak a tényleges erőpróba döntheti el, hogy végül melyik kombináció bizonyul helyesnek. Az Egyesült Államok mindenekelőtt politikai és katonai meggondolásokból kiindulva üdvözölte Nagy- Britannia közöspiaci tagságát. Washingtonban az alapvető álláspont mindig az volt, hogy a Közös Piac csak akkor válhat az Atlanti Blokk gazdasági megfelelőjévé — ha ahhoz Nagy- Britannia is csatlakozik. A legutóbbi időszakban ezt az általános amerikai törekvést más meggondolások is erősítették. Míg korábban De Gaulle tábornok függetlenségi politikája okozott gondot Washingtonnak, — most a bonni Brandt-kor- mány egyre világosabban kibontakozó és eredményes „új keleti politikája” tölti el aggodalommal az amerikai külügyminisztériumot. Washingtonnak érdeke, hogy ezt az újtípusú nyugatnémet politikai aktivitást ellenőrzés alatt tartsa. A kontrollra Franciaország hatalmi, gazdasági szempontból nem elég erős. Nem is beszélve arról, hogy (mint Brezsnyev legutóbbi párizsi látogatása bebizonyította) a De Gaulle utáni Franciaország is meg akarja őrizni „különleges kapcsolatait” a Szovjetunióhoz. Az amerikai külpolitika szemében ezért Nagy- Britannia ' belépése lehetségessé teszi a Brandt-kor- mány kezdeményezésének hatásosabb gazdasági és politikai ellensúlyozását, szükség esetén lassítását. Washington számára ez az angol belépés elsőrendű értelme. S ennek fontossága mellett elhalványulnak azok a nagyon is reális, de tisztán gazdasági-üzleti jellegű aggodalmak, amelyek a megnövekedő Közös Piac fokozódó külkereskedelmi konkurrenclájával kapcsolatosak. 1 el iesen más hatalmi elgondolás vezette a brit belépés támogatásában Nyugatnémetországot. A Közös Piac eddigi története bebizonyította, hogy Franciaország rá tudta kényszeríteni akaratát a Piac egészére. Ennek persze politikai-hatalmi bázisa volt. Nevezetesen az, hogy Nvugatnémet- ország „gazdasági óriás volt, de politikai törpe”. Francia- ország volt a Közös Piac egyetlen teljesjogú nagyhatalma — és egyben atomhatalma. Ehhez járult, hogy a Közös Piac belső gazdasági fejlődését sok <okintetben a francia mezőgazdaság és a francia mezőgazdasági kivitel érdekei szabták meg. Nyugatnémretországnak ezért mindenképpen érdeke volt, hogy Nagy-Britannia belépésével megjelenjék egy „ellensúly” Franciaországgal szemben és ilymódon Nyugatnémetország nagyobb manőverezési lehetőségekhez jusson. Bonn elsősorban ezt várja a Közös Piac kibővítésétől. As vdd'gie' bői is kitűnik, hogy hatalompolitikai szempontból Franciaországnak legkevésbé érdeke Nagy- Britannia csatlakozása a Közös Piachoz. Természetesen „elméleti” kérdésfeltevés. — de vitatható, hogy egy De Gaulle-vezette Franciaország hajlandó lett volna-e most beleegyezni Nagy-Britannia csatlakozásába. A De Gaulle utáni Franciaország vezetői lényegesen hajlamosabbak az atlanti politikai fővonalának követésére és így kevésbé bizonyultak ellenállónak az amerikai nyomással szemben. A jelenlegi helyzetben Franciaországnak elsősorban gazdasági szempontból előnyös az angol csatlakozás. Nagy-Bri- tannja elfogadta a francia mezőgazdasági export érdekeinek megfelelő közöspiaci agrárpolitikát és a mezőgazdasági árak rendszerét. így a francia mezőgazdasági kivitel nagyszabású új piachoz jut. Ez persze — különösen hosszú lejáratra — aligha egyenlíti ki azt a hatalompolitikai veszteséget, amelyet Párizs számára eddigi különleges és egyedülálló pozíciójának csorbítása jelent. Ami pedig Londont illeti — a döntés meghozatalában ugyancsak politikai *ényezők játszottak kiemelkedő szerepet. Az angol nagytőke előtt a jelenlegi technológiai vi- lágfeilődés szakaszában két út állt: vagy hátat fordít Európának és vállalja az abszolút gazdaságpolitikai függést az Egyesült Államoktól, vagy csatlakozik Európához és megkísérli megszerezni az uralkodó szerepet a Közös Piacon belül. Anglia a második lehetőséget választotta. Lntniralo hogy itt is „minden szentnek maga felé hajlik a keze”. Az ösz- szes résztvevők a maguk különleges hatalmi érdekeinek megvalósulását várják a Közös Piac kibővítésétől. A mérkőzés „bírája” csakis az idő és a politikai tapasztalat lehet. —ie Á Szovjetunió kereskedelmi flottája 1980-ban a Szovjetunióé lesz a legkorszerűbb kereskedelmi flotta, hacsak Japán utói nem éri. Ezt bizonyítják a kereskedelmi flotta fejlődését mutat* adatok is. A Szovjetunió jelenlegi flottá iának űrtartalma eléri a 12 millió bruttó regiszter tonnát (1965-ben 8 millió tonnn volt)’ ebbő1 55 százalék teherhajó, 35 százalék olaiszállftó haió és csak 10 százalék személvs^élKtó haió. A Szovjet kereskedelmi flotta jellege világviszonylatban a hatodik, de óévben a legfiatalabb flotta is — hajóinak 75 százaléka 10 évnél fiatalabb (Összehasonlításképpen a brit flotta hajóinak mindössze 45 százaléka fiatalabb tíz évnél). A Szovjetunió terve az, hogy 1980-Han 25 millió br. r. tonna ürtartalmú flottája legyen. A Szovjetunió tengeri ambícióit igen jól illusztrálja a flottaügyi miniszternek a közelo'i’ltban elhangzott kijelentése, amely szerint az új ötéves tervben több min* isn^oo tonna kapacitású szuper-tartályhojó. valamint sugármeehnitású szupereyors sznrnvasheiók és óriási. a*ommeehaitású ten^eralattiáró haiók etetését irányozták elő. Mindez arra utal, hogy a szovjet kereskedelmi tengerhajózás a világ vezető tengeri flottái közé akar emelkedni. Á légifuvarozás fejlődése A légifuvarozás világszerte gyorsan fejlődik és — számos légitársaság szerint — jelentősége hamarosan túlszárnyalja a légi utasszállítást is. 1980-ra a világ repülőgépparkjának felét teherszállításra állítják be. A Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet (ICAO) adatai szerint 1960 és 1969 között a légi teherszállítás 2.1 mil- liárdról 10 milliárd tonna/ km-re emelkedett, — azaz évente átlagosan 19 százalékkal nőtt. A legnagyobb fejlődés (23.5 százalékos) 1969-ben következett be. A Nemzetközi Légiforgalmi Társulás véleménye szerint a légi teherszállítás volumene 1980-ig a hétszeresére emelkedik. Ma a légi teherszállítás a világ teherszállításában 0.04 százalékkal részesedik. Dél-Tádzsikisztán leendő ipari bázisának központja, a Vahs-folyón épülő Nurekl Vízierőmű lesz. A világ egyik legmagasabb gátját emelik itt. Az erőmű ép. ői elkezdték az első 300 0C0 kilovvaítos szivattyútelep szerelését. A jövő energetikai óriásává nő Nurek városa A szocialista törvényesség biztosítékai Lengyelországban írta: dr. Zbigniew Resich, a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke A szocializmus lengyelországi építésének eddigi útján komoly eredményeket értünk el az új szocialista jogrend kialakításában. Értékes eredményeink ellenére sem mondhatjuk azonban azt, hogy törvényhozásunk minden területen jó. Még a polgári büntetőtörvénykönyv egyes részei is hiányosak. Ezek közül legsürgősebben a munka és a gazdaságjog területét kell rendezni. Felvetődik a kérdés, vajon helyes-e a törvényhozási folyamat mostani rendszere? Ez a minisztériumokra van szétparcellázva, senki és semmi sem fogja össze. A minisztertanács és a szejm csak a befejező szakaszban ellenőrzi. Gondolkodni kell egy olyan összehangoló szerv létrehozásáról, amely kidolgozza törvényhozásunk rendezési tervét Gondolni kell arra is, hogy a törvényhozási folyamatba beiktassuk a társadalom különböző rétegeivel való konzultálás új formáit. A jogrend biztosításának lényeges feltétele az állam- apparátus és ellenőrző láncszemei olyan elhelyezése, hogy minden szerv törvényesen, törvénysértés nélkül tevékenykedjen. A szocialista törvényességnek és az állampolgárok jogai védelmének ez az egyik döntő biztosítéka. Lengyelországban az utóbbi időben általános érdeklődés tapasztalható az állami adminisztratív szervek tevékenységének törvényessége és e szervek ellenőrzési formái iránt. Ezen a területen most négy ellenőrzési forma létezik: 1. a belső ellenőrzés; 2. az ügyészségek ellenőrzése; 3. a népi tanácsok, parlament, szakszervezetek és önigazgatási szervek társadalmi ellenőrzése; 4. a LEMP és a szövetséges pártok politikai ellenőrzése. Két megoldás kínálkozik, éspedig a meglévő ellenőrzési formák tökéletesítése. feilesztése. avagy ezeken túlmenően újabb formák keresése. Felvetődik az a kérdés, hogy a dolgozók létérdekeit érintő adminisztratív döntéseket helyezzük bírósági ellenőrzés alá. Foglalkozni kell a vállalati jogtanácsosok problémájával. mivel eddigi tevékenységük nem meríti ki a társadalmi tulajdon, valamint a dolgozók munka és érdekvédelme terén rájuk váró teendőket. A LEMP K. B. kongresz- szusi irányelvei aláhúzzák a társadalmi ellenőrzés tökéletesítésének szükségességét Véleményem szerint azonban nemcsak erre van szükség. hanem a társadalmi ellenőrzés intézményesítésére ts. A szocialista törvényesség és a polgárjogok védelmének egyik lényeges biztosítéka a bűnözők és a társadalmi fegyelem megsértői elleni határozott küzdelem. Nemcsak az állampolgárok jogairól, hanem kötelességeiről is beszelni kell. A szökőkutak fővárosa A Leningrád melletti pet- rodvoreci szökőkutak üzembehelyezésének 250. évfordulója alkalmából látványos ünnepséget rendeznek a városban. A Nagy Péter cár uralkodása alatt felépített palota, az itt létesített óriási park, a 142 szökőkút és a három vízesés a második világháború alatt súlyosan megrongálódott, a műkincsek legnagyobb részét a németek elrabolták. Szovjet művészettörténészek, szobrászok, festők és mesteremberek hosszú esztendők munkájával újjáteremtették a műemelékkomp- lexumot. Ismét láthatók és működők a Sámson, a Vol- hov, a Neva szökőkutak s ismét felsorakoznak a parkban a gyönyörű szobrok. Felépültek a zsilipek, a gátak és újra működik a bonyolult vízmű-rendszer; újra a magasságba törnek a szökőkutak fővárosának századok óta megcsodált kristálysugarai. Az idő uHra- mikroszkópja Az atomfizikai folyamatok olyan gyorsan zajlanak le, hogv megfigyelésükhöz egyre gyorsabban működő mérőműszerekre van szükség. A leeúiabb vívmány ezen a területen az a készülék, melyet K. Nilson dán kutató dolgozott ki. Ez a műszer képes megragadni a 10—7 másodpercnyi idő alatt lejátszódó folyamatokat At a Vaskapun... Az idei népszámlálás Belg- rádot az egymillió lakosú világvárosok közé sorolja. A főváros fekvése ideális: a Száva az ország távoli részeivel, a Duna Európa távoli országaival köti ősze. A folyópartokat a város csak az utóbbi két évtizedben kezdte benépesíteni. A két folyó találkozása szomszédságában korszerű képtár, luxushotel és a kormány központi épületei emekednek. De a nyolcvan kilométer hosszú part jelentősebb részét Belgrad még csak ezután veszi birtokába. Hafózísi központ A mai rendezőpályaudvar helyét és környékét kertek, mesterséges tavak és kikötők foglalják majd el. A hangsúly mindenesetre Belgrád- nak azon a szerepén van, amelyet a folyók révén Európa és az ország kereskedelmi életében mint a folyami és tengeri hajózás csomópontja betölthet. A jugoszláv —román vízierő- és hajózási együttműködés jövőre nemcsak 11 milliárd kilowattóra villamosenergiát biztosít, hanem a Duna hajóforgalmát évenkénti 13 millió tonnáról 50 millió tonnára növeli. A csatornák A Vaskapun át ötezer tonnás óceánjárók is Belgrádig vihetik rakományukat, a Száva és a Duna mellékfolyóin keresztül pedig Jugoszlávia mind a hat köztársaságából és Európa távolabbi vidékeiről is érkeznek hajók. Mihelyt a Duna—Tisza—Duna csatorna elkészül, Jugoszláviában a vízi-szállítás az eddiginél is nagyobb jelentőségű lesz. 1982-ben megnyitják a Rajna—Majna—Duna csatornát. Belgrádot is átszelő hatalmas Ezzel Európa nagyrészét és víziút születik az Északi-, a Balti- és a Fekete tenger között. Kilenc ország ipari központjait érinti majd és az egész kontinens kereskedelmi forgalmának jelentős tényezője lesz. CSODASZER A Nápoly körzetébe tartozó Fa1ma Campania egyik templomában a plébános eltávolíttatta a szentelt vizet a temp’omi szenteltvíztariókból. ' A helybeli parasztok ugyanis — hajhullás elleni csodaszerként — szentelt vízzel kezd- * ték mosni a hajukat. t
