Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-07 / 236. szám
1971 október 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fal vagy csak köd? Elégedetlenek az ápolónők az egyenlősdi miatt: mindenki egyformán 130 forint fizetésemelést kapott „Ma az a nővér, aki 6 éve ápolónő, ugyanannyi bérért dolgozik, mint az, aki 15 éve segíti a betegek gyógyulását Nincs differenciálás, mert arra állítólag nem jutott pénz.” E panaszt hallva mentem el a kórházba, aztán a helyszínen kiderült: sokkal több probléma van ott. Olyan gondokat találtam, amelyek ha nem is közvetlenül, de feltétlenül befolyásolják a megfelelő bérarányok kialakítását, a jó munkahelyi közérzetet. Nem jutott pénz a differenciálásra? A Szolnok megyei Tüdőbeteggyógyintézet — és ezt már a megyei tanács egészségügyi osztályán számokkal is bizonyítják — 18 000 forinttal kapott többet a mostani bérrendezésre, mint amennyi az Egészség- ügyi Minisztérium kulcsszám szerinti számítása alapján járt volna. Dr. Perényi György igazgató-főorvos szerint gyógyintézetük mindig hátrányos helyzetben volt. „Ha mi fizetésemelést kaptunk, akkor 100 forint helyett csak 70 forintot adtak, mondván 30 forint a veszélyességi pótlék. A pótlékot mindig beleszámították a fizetésünkbe. Innét adódik, hogy évtizedes gondokat hordozunk magunkkal.” A megyei tanács egészségügyi osztályának pénzügyi csoportvezetője, személyzeti előadója azt feleli: „Ez valóban így volt a korábbi években. Viszont 1968-tól mást sem teszünk, mint a tüdőgyógyintézetet tömjük pénzzel. Egyszerűen nem tudnak gazdálkodni, itt a hiba.” Végignézzük a bér- fejlesztésre átadott összegeket: 1968-ban 104120, 1969- ben 106 560, 1970-ben 107 000 fa kórház jelentéséből még azt is olvashatjuk, hogy a költségvetésben biztosított bérfejlesztési összegen felül 61 000 forintot kaptak az aránytalanságok megszüntetésére), 1971-ben 185 000 forint volt Mégis a mostani bérrendezéskor száztíz ápolónő közül hetvenegynél többszáz forintot kellett emelni ahhoz, hogy fizetése elérje a kulcsszám szerint járó bér alsó határát Ez nagy összeget emésztett fel, természetesen így nem juthatott pénz a differenciálásra. Mi az oka annak; ha egyszer megkapta a gyógyintézet a bérfejlesztésre járó pénzt évről évre hiánytalanul, sót többet is annál, miért kellett most eztazegyen- lősdit csinálniok? Egymás után hoztak létre a kórházban új osztályokat, azzal együtt új osztályvezető főorvosi állásokat saját erőből, így maguknak kellett kigaz- dálkodniok a magasabb fizetéseket. Ilyen jogilag rendezetlen osztály több van a kórházban. m Sok szó esik most az egyik Ilyen főorvosi állásról, melyet dr. Forró István töltött be. A főorvos nem oly régen disszidált. Miért? A kórház igazgatója szerint ők megbecsülték dr. Forrót, de a megyei tanács egészség- ügyi osztálya nem, sőt, állandóan fenyegette. Mivel? Megszüntetik azt az osztályt, amelyet az ő számára szerveztek, engedély nélkül a kórházban és urológiát kell létesíteni helyette. Ki ez a megsértett dr. Forró István? Sajátkezűleg írt önéletraiza szerint mezőgazdasági munkáscsaládból származik. Ösztöndíjjal végezte el a szegedi Orvostudományi Fgvetemet Később tüdőbe l- gyógvászati szakvizsgát tett, majd megszerezte az ana- esthesiológusi képesítést. Többször járt állami költségen külföldi tanulmányúton. Amikor Szolnokra került, lakást kapott a kórház szomszédságában, mint már szó volt róla, „illegálisan” 37 ágyas belgyógyászati osztályt (csak így volt hajlandó ott dolgozni), másodállást a rendelőintézet onkológiai szak- rendelésén, nem utolsósorban tisztességes fizetést a főállásért. Volt munkatársai szerint „a főorvos úr megkereste havonta a 8—9 ezer Ft-ot”. Altatóorvosnak szinte sehol, egyetlen kórházban sincs külön osztálya. Ezt az embert nem becsülték? És ha a kórház felettesei szóvá tették a tbc urológia létesítését? Joguk volt arra, hisz még az Egészségügy! Minisztérium illetékes főosztályvezetője is megkérdezte: miért az újszászi szanatóriumban és miért nem a szolnoki tüdőbeteggyógyintézetben létesítenek uro-tbc-s osztályt? A kórház vezetői ma már egyetértenek az urológiai osztály Szolnokra költöztetésével. m Van hely a kórházban a tbc urológiának — ez az igazság! A kórház betegeinek 56 százaléka nem tbc-s. Ezen belül is a belgyógyászati osztályokon a nem tbc-s betegek aránya 52, a sebészeten 70,3 százalék. A sebészeten dolgozó hét orvos tavaly összesen 345 műtétet csinált, ebből 13 volt a tbc miatt végzett mellkas Sebészeti műtét Az osztály ágylétszáma 58. Ugyanakkor — csak példaként — a megyei tanács kórház urológiai osztályán — az egy fő-. a két beosztott orvos és az egy központi gyakornok több mint 500 műtétet csinált és csak 30 ágyuk van. A megye egészségügyét Irányítóknak törekedniök kellene arra. hogy egy jól felszerelt sebészeti osztályt jobban kihasználjanak. Igaz, ez év február 9-e óta hetenként egy alkalommal a tüdőbeteggyógyintézetben általános sebészeti felvétel van, de ez még korántsem jelenti a m—'mális kihasználást. m Mióta dolgozik a bakte- rológiai és kémiai laboratórium a kórház alagsorában? Olyan helyen, amely egészségre ártalmas? Körülbelül két évtizede. Ugyanakkor az ott helytálló huszonhét ember tavaly 97 644 vizsgálatot végzett. Ha a KÖJÁL illetékesei alapos vizsgálatot tartanának, talán azt javasolnák, be kell zárni a laboratóriumot. Mégsem intézkednek jobb elhelyezésükre, pedig mindenki ismeri az ottani állapotokat Dr. Ferenczy György, a megye tbc szakfőorvosa szerint — aki szakmai felettese a megyei tüdőbeteggyógytn- tézetnek is — lehet találni megoldást: az újszászi tbc szanatórium és a megyei gyógyintézet közösen vehetne faházakat és ott elhelyeznék a laboratóriumot Hely is lenne arra a kórház kertjében. Nem jelentene ez új megoldást, hisz ugyanígy segítettek a gondokon Budapesten, a Korányi TBC Gyógyintézetben, vagy a László kórházban. Erre igazán helyes lenne „kigazdálkodni” pénzt a két intézetnek és akkor belátható időn belül végre jelentőségének megfelelő elhelyezést kapna a kórház laboratóriuma. m A minap, amikor a megyei tanács egészségügyi bizottsága ülést tartott, dr. Perényi György, a tüdőbeteggyógyintézet igazgatója szóvá tette : a kórházból tíz nővért és asszisztensnőt kellett kényszer fizetésnélküli szabadságra küldeniök, mert gyermekeiket nem vették fel óvodába. A megoldást házon belül is kereshetik, sőt meg is találhatják. Az előbbiekben volt szó arról, hogy szerencsére napjainkban kevés a tbc-s beteg. Ezért azután a kórház területén lévő három kúracsarnok is kihasználatlan. Nem szólva arról, hogy manapság már a tbc gyógyítása nem kúracsarnoki vagy klimatikus probléma. Miért nem alakítják át az egyiket vagy akár kettőt is, óvodának? Fertőzéstől nem kell tartani, hisz lehet izolálni ezeket az épületeket Van konyha, amely elláthatná az óvodát sőt az átalakításhoz és a fenntartáshoz szükséges pénzt is kigazdálkodhatná a kórház. Ott legalább harminc gyermeket el lehetne helyezni. Ez sem új módszer: Budapesten hasonlóan segítettek a helyzetükön egyes kórházak. □ Sokszor írtam le e cikkben: „kigazdálkodhatja” a kórház. Azért hangsúlyozom, mert. ha országosan a tüdőbeteggyógyintézetek egy ágyra jutó költségét vizsgáljuk, kiderül: a szolnoki az ország legdrágább ilyen intézete. bálunk az egy ágyra jutó költség tavaly 43 536 forint volt Utánunk Zala megye következik 41 287 forinttal, de Borsodban csak 33 284, Bács megyében 33 024, Békésben 35 644 forint ez az összeg. Kórházunk költség- vetése évről évre növekszik: míg 1968-ban a költségvetési előirányzatuk 16,5 millió forint volt, az idén csaknem 19 millió Közben többször kaptak póthitelt, az idén például 300 ezer forintot ágyak beszerzésére. Jobb gazdálkodással sokat segíthetnének saját gondjaikon. Azt már talán felesleges Is szóvá tenni, hogy az épület állagmegerősítésére a megyei tanács a kiviteli terv szerint mintegy négymillió forintot adott Jelenleg a hét és fél milliónál tartanak, de még mindig újabb pénzre van szükség a munkák teljes befejezéséhez. A megyei tüdőbeteggyógyintézet hátrányos helyzete tehát nem valóságos gond napjainkban. El Sok 9 probléma a Szolnok megyei Tüdőbeteggyógyintézetben. Megoldásuknál merev falba ütköznek? Nem! Csak nem szabad falnak vélniök — képletesen szólva — a maguk csinálta ködöt Varga Viktória Az alattyáni Ű, Élet Tsz-ből jelentjük: Eredményesen, a terveiknek megfelelően hajtották végre nyári feladataikat és a kedvező időjárást kihasználva folytatják az őszi munkát Alattyánban az Üj Élet Termelőszövetkezetben. — A 800 hold kukoricaföldön kívül 1200 katasztrális holdon fejezték be a nyári mélyszántást. — Gyors ütemben végzik a kukoricatörést, — megfelelő ütemben folyik a 150 holdon termett cukorrépa betakarítás is. Eddig 70 holdqp fejezték be a répaszedést. A holdankénti átlagtermés 200 mázsa. Így október 15-ig befejezik a betakarítást, november 15-ig pedig 800 holdon a mélyszántást. Előkészítették a talajt a jövő évi ipari növények, a cukorrépa és egyéb kertészeti növények számára. Istállótrágyával 300 holdon javították a talajt. Fennállása óta a tsz-ben az idén volt a legeredményesebb a műtrágyázás. Holdanként 3.5 mázsás vegyes műtrágyát szórtak a földekre. Grafikai biennílé Az idén hatodik alkalommal rendezik meg a hazai grafikusművészek országos seregszemléjét, a miskolci grafikai biennálét. A tárlatra nyolcvankilenc grafikusművész — köztük több szolnoki — csaknem ötszáz beküldött alkotásának bírálatát fejezte be szerdán a neves képzőművészekből álló zsűri. A zsűri — figyelembe véve a miskolci galéria kiállítási lehetőségeit — mintegy kétszáz. alkotást választott ki a decemberben Miskolc város felszabadulásának évfordulóján megnyíló tárlatra. A miskolci grafikai bienná- lén lengyel vendégművészek is résztveszne! Tégla az építkezőknek A kisújszállási téglagyár 1970 márciusa óta termel folyamatosan. Az üzemben hét szocialista brigád B—30-as téglákat gyárt. Nyerstéglagyártási tervüket időarányosan eddig 750 ezer kisméretű falitéglának megfelelő B—30-as téglával teljesítették túl. Földgáztüzelésű kemencékben égetik a téglát Szállításra kész a tégla Mennyi nedvességet tartalmaznak a különböző anyagok? Nemzetközi szimpózium Esztergomban Az IMEKO — a Nemzetközi Műszer- és Méréstechnikai Szövetség — védnöksége alatt nemzetközi szimpózium kezdődött szerdán Esztergomban a technika házában. A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesületnek. valamint a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület rendezésében lezajló tanácskozáson az elméleti és gyakorlati szakemberek, a műszergyártók és a felhasználók három napig, négy szekcióban, több mint 40 előadás alapján vitattál! meg az anyagok nedvesség-tartalmának mérésében elért hazai és külföldi eredményeket, g legmegfelelőbb módszereket és a tennivalókat. Az előadások mintegy fele az élelmiszeriparral foglalkozik. A tanácskozásra kilenc országból, még a távoli Japánból is érkeztek szakemberek. A szimpóziumot dr. Striker György az IMEKO főtitkára, a Méréstechnikai Központi Kutatólaboratórium igazgatója nyitotta meg. A tanácskozás alkalmából kiállítást is rendeztek, zömmel az esztergomi Labor MIM gyártmányaiból. AZ MTI HÍRMAGYARÁZÓJA ÍRJA: A technika fejlődésével, az anyagok olyan tulajdonságait és mutatóit is számba- veszik, amelyeket korábban kevéssé, vagv egyáltalán nem vettek figyelembe. Ezek között nagy fontossága van a. nedvességtartalom ■ alakulásának is. Nem mindegy például, hogy a különböző élelmiszerekkel együtt mennyit vásárol a fogyasztó annak legolcsóbb összetevőjével, a súlytöbbletet jelentő vízből. Természetesen a megfelelő nedvességtartalomra szükség van, hiszen ennek kívánt mértéke nagymértékben befolyásolja az élelmiszerek minőségét és tartósságát Éppen ezért szigorú szabvá. nyok írják elő nemcsak az élelmiszereknél, hanem az élvezeti cikkeknél is ezt a mutatót. Hasonlóképpen jelentős a nedvességtartalom ismerete, a mezőgazdaságban a helyes talajgazdálkodáshoz, vagy a töltések építésénél a megfelelő árvízvédelemhez. Nem kevéssé fontos ennek alakulása a textilanyagoknál, a papír- és faáruknál. A nedvességtartalom mérése azonban világszerte sok gondot okoz. A szimpóziumon sok új mérési elvet és módszert — köztük több hazai eljárást mutattak be —, így például matematikai modellek alkalmazását, vagy rádióaktív méréseket. III. Élelmiszeripari közgazdasági konjerenda Az MTA Országház utcai kongresszusi termében szerdán folytatta tanácskozását a III. élelmiszeripari köz- gazdasági konferencia, amelyen egyebek között szóba került a fogyasztói ellátást nagyban elősegítő élelmi- szeripari kooperációk hely- Bete is. Ezzel kapcsolatban Szilágyi Sándor, a MÉM főosztályvezetője előadásában rámutatott: az eddiginél több és lényegesen jobban működő kooperációra lenne szükség a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari üzemek között. Az üzemek és a gazdaságok, az elmúlt év végéig 462 gazdasági társulást hoztak létre. Ezeknek több mint fele három év alatt jött létre, a megalakulást elősegítő intézkedések és rendelkezések hatására. A közgazdászok azonban felfigyeltek néhánv olyan jelenségre. amelyből arra lehet következtetni, hogy a fejlődés nem mindenben töretlen, a számok mögött „megbújó” tény például, hoev a vertikális együttműködésnek eddig inkább az alacsonyabb fnrmái terjedtek el. a kötöt- tehb és jogilag jobban szabályozott kooperációtól a partnerielöltek a legtöbb esetben tartózkodnak. — A kooneráeiók között ugyanakkor kevés — mindössze 42 — az olvan. amelvik rendeltetésének megfelelően kizárólag élelmi szeripari tevéé kenységgel foglalkozik.
